A Semmelweis Egyetem tanulmánya összefüggést keresett kettes típusú diabétesz kialakulásának magasabb kockázata és az idegbántalom, másnéven neuropátia megjelenése között, még a betegség (tüneteinek) megjelenése előtt. A vegetatív és érzőidegrendszert érintő zavarok nemcsak a cukorbetegeknél, hanem azoknál is kimutathatók, akik vércukorszintje a normális értékhatárnál magasabb, de még nem cukorbetegek – ez az úgynevezett pre-diabetes állapot. Ám arra vonatkozóan, látni-e a neuropátia jeleit azoknál, akik cukorbetegség szempontjából közepes vagy magas kockázati csoportba tartoznak, de egyébként egészségesek, még nem vizsgálták.
Az 1-es típusú cukorbetegség szövődményeként bizonyos idő után kialakul, a 2-es típusúnál pedig sok esetben már a betegség felfedezésekor jelen van a szenzoros és a vegetatív idegrendszert érintő neuropátia, mely a cukorbetegség mikrovaszkuláris – kisér keringési zavarból adódó – szövődménye. A szubjektív panaszok közé tartozik a fájdalom, égő érzés, zsibbadás, típusosan az alsó végtagokon illetve azok végein, ami az évek során felfelé száll, nyugalomban jelentkezik és éjszaka, mindkét oldalon és lassan romlik. Ezeket tüneteket a betegek maguk is érzékelik. Az objektív, a vegetatív idegrendszert érintő panaszok reflextesztekkel, az érzőideg károsodás pedig különböző összetettségű műszeres vizsgálatokkal mérhető.
„A kutatás során arra voltunk kíváncsiak, mi történik, ha azoknál keresünk neuropátiára utaló jeleket, akiknél a szénhidrát-anyagcsere megváltozását előidéző kockázati tényezők jelen vannak, de hivatalosan még nem beszélhetünk diabétesz előtti állapotról” – mondja dr. Körei Anna első szerző, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának adjunktusa.
Ilyen rizikófaktor például a magas vérnyomás vagy vérzsír (koleszterin) értékek, melyek cukorbetegeknél és pre-diabetes állapotban összefüggenek a neuropátia jelenlétével.
A betegek kiválasztásához egy széleskörben – háziorvosok és szakorvosok által itthon és világszerte – használt kockázatbecslő módszert alkalmaztak.
A FINDRISK egy kérdőív, mely életmódbeli és egészségügyi tényezők alapján számítja ki, mekkora a valószínűsége annak, hogy valakinél a következő 10 évben cukorbetegség alakuljon ki.
„A kérdőív szív- és érrendszeri kockázati tényezőket néz, ugyanis az idegbántalom (neuropátia) mikrovaszkuláris szövődmény. Mivel laborvizsgálatok nélkül szűri a diabéteszt, a hagyományos teszteknél költséghatékonyabb és pontossága sem marad el tőlük” – magyarázza dr. Kempler Péter egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikájának munkatársa, a kutatás utolsó szerzője.
A FINDRISK rákérdez a válaszadó korára, testtömegindexére (BMI), gyümölcs- és zöldségfogyasztásának mértékére, a testmozgás gyakoriságára, magas vérnyomásra, haskörfogatra, családban előforduló 2-es típusú cukorbetegségre, stb.
A 0-20+ pont skálán minél magasabb a pontszám, annál magasabb a cukorbetegség kialakulásának kockázata.
Azoknál, akik a legmagasabb pontszámot kapják, 50% az esélye annak, hogy a következő 10 évben cukorbetegség alakuljon ki.
„A kutatásban azokra fókuszáltunk, akiknél az érték 12 pont felett volt, de nem cukorbetegek, illetve nincs jelen a cukorbetegséget megelőző állapot (pre-diabetes) sem” – magyarázza a professzor. A 12 pont fokozott kockázatot jelent; az ezt elérőknek érdemes további laborvizsgálatokkal igazolni a diabétesz kockázatát.
„Az így kiválasztott résztvevőknél egyértelmű neuropátiás eltérést ritkán találtunk, ugyanakkor a normál tartományon belül sokszor, főként az autonóm paraméterekben az egészséges kontrollcsoporttal összehasonlítva minimális beszűkülést észleltünk, melyek a (diabetes vagy pre-diabetes definícióját ki nem merítő) magasabb vércukorértékekkel is összefüggtek” – mondja dr. Körei Anna. Ezen betegek további követése szükséges.
„Az sem mindegy, miből adódik a 12 feletti pont” – mondja dr. Kempler Péter. „Bizonyos paramétereken, például életkor vagy a cukorbetegség előfordulása a családban nem lehet változtatni, azonban az életmódbeli tényezőkön, mint a túlsúly, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás hiánya vagy a magas vérnyomás, igen.” A több mozgás, aktív(abb) életmód és testsúlycsökkentés különösen hatékony lehet a korai időszakban.
"A kezdeti neuropátia intenzív életmódváltással akár visszafordítható, az előrehaladott állapot kezelése nagymértékben függ a szénhidrát-anyagcserétől"
– mondja a professzor.
„Célunk nemcsak a szénhidrát-anyagcsere zavar, hanem annak kockázatával érintett egyének minél korábbi beazonosítása. Emellett fontos a rizikófaktorok (magas vérnyomás, elhízás, koleszterin) célértékre kezelése életmódváltással vagy szükség esetén gyógyszeres kezeléssel, hogy a diabétesz kialakulását és annak szövődményeit megelőzzük” – mondja dr. Körei Anna.
Fotó: Semmelweis Egyetem – Zellei Boglárka, illusztráció: iStock
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)