Ha nyárra nem kérsz fizetés nélküli szabadságot, akkor ott a munkáltató kiadja a szabadságodat, ami mellé minden további nélkül igényelheted a gyest, ami ilyenkor 6 hónappal tovább jár - sajnos ennek a munkajogi oldala nincs rendezve, fizetés nélküli szabadság kötelezően nem jár rá, a munkáltató mérlegeli, hogy biztosítja-e. Tehát amíg egyébként sem dolgoznál, addig ne kérj fizetés nélküli szabadságot és így megkapod a nyárra a béredet. Szeptembertől legyél csak fizetés nélküli szabadságon, itt csak a gyest fogod kapni.

A keresőképtelenség nem jogszerű ok a felmondáshoz. Ha egészségileg alkalmatlan vagy a munkakör ellátására, az más, ez lehet indok, de előtte meg kell nézni, hogy van-e másik munkakör, amit el tudnál látni.
Az álláskeresési járadék alapja az utolsó 4 negyedévben elért átlag. Csak a járulékköteles jövedelmet osztják, csak annyi nappal, amennyire vonatkozott, ha novemberig dolgoztál, akkor bőven van beszámító jövedelmed. (A jogszabály egyébként ismeri azt a helyzetet is, ha egyetlen napra sincs jövedelem ebben a 4 negyedévben, de Nálad ezt nem kell alkalmazni.) A járadék alapját képező átlagkereset rajta lesz az egyik igazoláson, amit a munkaviszony megszűnésekor ki kell adni. Ha ennek a 60%-a több, mint a minimálbér, akkor a minimálbér összege lesz bruttóban a járadék, mert ez a felső határ.

Lehetsz egyszerre szabadságon és gyesen. A fizetett szabadság azért érdekes, mert ha ezen vagy, akkor garantáltan nem vagy fizetés nélküli szabadságon, ami kizárná a táppénzt, illetve így a táppénz gyes melletti munkára tekintettel kapott táppénz, csak így megy együtt a táppénz és a gyes.
A szabadságra már az emelt bér jár, mert a béremelés esedékessége a fizetés nélküli szabadság megszűnése.
A következő csed és gyed alapja a szabadságra kapott átlag és az előző csed alapja közül a magasabb.
Nem vagy köteles jelezni a terhességet, de egyrészt így korrekt, másrészt így a munkáltató tudja, hogy felmondási tilalom véd.

A táppénz nem alapja semmilyen ellátásnak, az ellátások csak a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmekből számolódnak, a táppénz pedig nem ilyen, ezért az teljesen figyelmen kívül van hagyva.
Amikor az utolsó 180 bérezett naptári naphoz keressük az ellátás kezdetét megelőző 3. hónaphoz legközelebb, akkor ha itt táppénz volt, akkor ezeket a napokat átugorjuk és megyünk hátrébb annak érdekében, hogy 180 bérezett napot találjunk. Egészen az előző év elejéig vissza lehet menni azonos jogviszonyban, ha ennél később kezdődött, akkor csak a kezdetéig. A táppénz tehát a számítás időszak tartamán kívül - mert ez hátrébb lesz - semmit nem befolyásol.

Táppénz csak a munkaviszony fennállása alatt jár, ahogyan megszűnik, úgy a táppénzre jogosultság is megszűnik. Ha a régi munkaviszonyod már megszűnt, az új pedig még nem kezdődött el, akkor álláskeresési járadékot tudsz igényelni, ami biztosítási és szolgálati idő és közben tudsz foglalkozni az egészségeddel. Táppénzen nem tudsz lenni, de nem is lógsz a levegőben és kapod a járadékot, úgyhogy ezt a megoldást javaslom az átmeneti időszakra.

Munka mellett is kaphatod 2 éves korig a gyedet, 2 és 3 éves kor között pedig a gyest.
Ha terhes leszel és táppénzre mennél, akkor ahogy Te is írtad, a fizetés nélküli szabadságot előbb meg kell szüntetni. Megye/kifizetőhely függő, hogy megállapítják-e táppénzt közvetlenül a megszüntetett fizetés nélküli szabadság után, jogszabályi akadálya nincs, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ebből időnként gondok vannak. Ha legalább 1 napot szabadságon vagy, mielőtt táppénzre mész, akkor garantáltan nincs gond. A munkáltatónak ki kell adnia a szabadságot a fizetés nélküli szabadság megszűnése után, ezt addig tudja megtenni, amíg keresőképes vagy, tehát ha 1 nap után táppénzre kerülsz, akkor 1 napig voltál szabadságon.

A munkáltató nem köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani a gyethez. Ha nem hajlandó rá, akkor a munkaviszonyodnak a Te felmondásoddal lesz vége. 3 gyermekkel elég sok szabadságod felhalmozódhatott, ennek a kiadásával ketyeg az idő, addig nem kell még dolgozni, de ha a munkaidő több, mint 4 óra, akkor erre az időre nem kaphatod a gyetet. Ezért ha a szabadság kiadása után sem állnál munkába és nincs más megoldás, csak a felmondás, akkor praktikusabb egy közös megegyezés a gyes utolsó napjával, mert ha a szabadság nem ki van adva, hanem meg van váltva egy összegben, akkor az nem érinti a gyetre jogosultságot.

A munkaidő nem érdekes, de egy magasabb bér kellene egy normálisabb összegű csedhez, gyedhez. Csak az aktuális jogviszonyban elért jövedelem számít, ezért egy rövid időt is elegendő eltölteni egy új munkaviszonyban, ahol magasabb a béred. Ha nem megoldható, akkor egyéni vállalkozóként csak a Te döntésed, hogy mennyi után fizeted a járulékot.

A háttérben futó munkaviszony miatt a biztosításod folyamatosan ketyegett babázás alatt, ha marad a munkaviszony, akkor ezzel a másik jogosultsági feltételt is teljesíted és minden további nélkül jogosult leszel ketteskével csedre, gyedre. Gondolom, hogy szabadságon, utána pedig táppénzen leszel a csed előtt, ebben az esetben a szabadságból számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese és az előző csed alapja közül a magasabb lesz a következő csed és gyed alapja.

A hallgatói gyed akkor érdekes, ha az általános szabályok alapján nem lennél rá jogosult. Te ez vagy, így ez az opció csak akkor érdekes, ha az új munkaviszonyban a béred nem érné el - ha alapképzésre jártál - , a minimálbért vagy - ha mesterszakra -, akkor a garantált bérminimumot, mert ebben az esetben nem a kevesebb bér, hanem ez az összeg lenne az alapja. Ha a béred több ennél, akkor nem csak a jogosultság, de az összeg szempontjából is irreleváns a nappali tagozatos tanulmányok ideje.

Minden ellátás alapja csak az aktuális jogviszonyban elért jövedelem, tehát csak az új munkaviszonyban kapott bér az érdekes, ami megszűnt, abból már nem számolódik semmi.

A táppénz nem alapja az ellátásoknak, így nem befolyásol semmit, illetve annyi a hatása, hogyha táppénz miatt nincs a számítási időszakban legalább 120 bérezett nap, akkor a csed, gyed alapja bármilyen magas bérnél is csak a minimálbér kétszerese.
Táppénz a folyamatos biztosításban töltött időre (de max 1 évre) jár, a folyamatos biztosításba a megszűnt jogviszonyban szerzett biztosítás is beszámít. Tehát az új munkaviszonyból akár azonnal táppénzre mehetsz, ha csak rövid ideig dolgozol előtte és a minimálbér kétszeresénél magasabb a béred, akkor a csed és a gyed alapja a minimálbér kétszerese lesz. Gyedből ez a maximálisat jelenti, ez idén, családi kedvezmény nélkül havi nettó 144.900 Ft. A csed valamivel több, mert abból kevesebb a közteher.

Amíg fennáll a munkaviszonyod, addig minden tovább nélkül jogosult vagy ketteskével csedre, gyedre, és emellé az egyeske utáni gyest is kaphatod, tehát nem kell lemondani.
Ha nem dolgozol két baba között, csak gyeden, gyesen, táppénzen vagy, akkor a következő csed, gyed alapja az ezek első napján aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, illetve az előző csed alapja közül a magasabb, tehát vagy ugyanannyit, vagy többet kapsz majd ketteskével. Ha táppénzre mennél, annak semmilyen negatív következménye nincs.

Amíg fizetés nélküli szabadságon vagy, addig nem kaphatsz táppénzt. A fizetés nélküli szabadság a bejelentéstől számított 30 nap múlva megszűnik. Viszont ha közben gyest igényeltél, akkor ez szintén kizárja a táppénzt, a gyest vagy meg kell szüntetni - igényelje apuka -, vagy kell pár nap fizetett szabadság és ezután már jogosult vagy táppénzre, mert így már gyes melletti munka utáni táppénznek minősül.
A munkáltatónak a táppénzigényt 5 munkanapon belül továbbítania kell a megállapításhoz szükséges foglalkoztatói igazolással együtt. Egy veszélyeztetett terhességről szóló igazolás nem egyenlő a táppénzes papírral, keresőképtelen állományba a háziorvos vesz és ő igazolja folyamatosan, táppénzes papíron. Ha csak egy igazolást küldtél a munkáltatónak, azzal nem tud mit kezdeni.

Mindkét variációnak ugyanaz a vége. A következő csed és gyed alapja az általános szabályok szerint számolt és az előző csed alapja közül a magasabb. Az általános szabályok 0-29 bérezett nap esetére azt mondják, hogy a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja, 30-nál valamivel több bérezett nap esetén pedig az ennyi napból számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Mivel a szabadságra a szerződés szerinti béredet kapod, ez eddig - ha nem is fillérre pontosan, de gyakorlatilag - ugyanannyi. Az így kijövő valamelyik, lényegében azonos napi átlagot összehasonlítják az előző csed alapjával és a kettő közül a magasabbat állapítják meg. A vége az lesz, hogy bármit csinálsz is, vagy ugyanannyit kapsz, mint egyeskével, vagy többet, attól függően, hogy régen valami extra is volt-e a csed alapjában, vagy közben ehhez képest emelkedett-e a szerződés szerinti béred.

A nyomtatványban meg kell jelölni a fizetési kötelezettség kezdetét. Ehhez, és nem a feladáshoz, beérkezéshez vagy határozathozatal dátumához képest alakul, hogy mikortól kell fizetni. Tehát ha május 4-én beküldi azzal, hogy május 16-tól kell fizetnie, akkor május 16-tól fogják előírni. A lámpája ettől a naptól zöldül és akkor is zöld, ha nem fizeti be (időben) a járulékot, ez nem egészségbiztosítási, hanem behajtási kérdés a továbbiakban.

A postázás kérdését megoldja, ha ügyfélkapun külditek be - egy huszonévesnek, aki mindent digitálisan csinál, nem árt, ha van ügyfélkapuja. Egyébként azt hiszem, hogy a lakhely szerinti igazgatóságra kell feladni, de ha rossz helyre megy, akkor illetékességből átküldik oda, ahova tartozik.

Először kissé hihetetlennek tűnt, de a jogszabályt böngészve arra jutottam, hogy őstermelőként akkor is biztosított vagy, ha nem kell járulékot fizetned, mert ez az előző évi bevétel függvénye, a tavalyi 0 Ft-nak pedig a 20%-a is 0, így idén ennyi a járulékalapod őstermelőként.

Ha az őstermelői jogviszonyban végig biztosított vagy, akkor a csedhez, gyedhez szükséges, szülés előtti 2 évben legalább 365 nap előzetes biztosítás jogosultsági feltétele ki van pipálva, hiszen csak kb 8,5 hónap esett ki eddig (munkaviszony megszűnése és a járadék kezdete között, illetve a járadék vége és az ősmtermelés kezdete között). Amíg 1 évnél kevesebb esik ki, addig a figyelembe vehető előzetes biztosítás mindig több, mint 1 év.

Bizonytalan vagyok abban, hogy a csed megállapításánál a 4 napi jövedelmet hogyan veszik figyelembe - egyéni vállalkozó kicsit analóg helyzetében simán elosztják a 4 napi járulékalapot 180-nal, amiből fillérek lesznek - , de még a jobb verzióból is csak minimálbér alapú csed lesz és ez a gyedre is igaz. Ezért inkább azt javaslom, aminek a gondolatával Te is eljátszottál, hogy legyél inkább egyéni vállalkozó. Legalább 30 napban legalább napi 10.000 Ft kivét után járulékolj, ebből így optimális, minimálbér kétszereséből számolódó csed és gyed lesz, ami utóbbiból a maximumot jelenti. A valamivel több, mint 30 nap után elmehetsz táppénzre, ez már nem befolyásol semmit.

Több gyermek után több ellátás úgy jár együtt, ha ugyanaz a szülő igényli őket. Ha maximális lesz a gyeded, akkor nincs értelme apukának átadni, mert annál többet ő sem kaphat. A gyest vagy Te igényeld meg még azelőtt, hogy táppénzre mész - mert egyébként nem járnak együtt -, vagy a csed kezdetével vedd át apukától.

Hallgatói GYED-re akkor is jogosult vagy, ha a hallgatói jogviszony alatt vagy utána 1 éven belül szülsz és a szülés előtti 2 évben van legalább 2 aktív féléved. Ha normál GYED-re is jogosult vagy, mert van 185 nap biztosításod + legalább 180 nap nappali tagozatod is, akkor a normál GYED-et kapod, de az összege nem lehet kevesebb a hallgatói GYED-nél, tehát ha részmunkaidőben kevesebbet keresnél a baba mellett a minimálbérnél, akkor is a minimálbér lesz a hallgatói GYED alapja - viszont ez csak a GYED-re igaz, a CSED az a tényleges bérből számolódik.

Ekhós apuka a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a minimálbér után fizeti, az efölötti rész után más közterhet fizet. GYED-nek a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot képező jövedelem az alapja, tehát a minimálbérből állapítanák meg.

2 gyermek utáni családi kedvezményt nem lehet teljesen kihasználni egy garantált bérminimum utáni táppénzből és csedből, de a gyedből már majdnem teljesen, mert abból már nyugdíjjárulékot vonnak és az SZJA mellett az is nullázható vele. Amit nem tudsz érvényesíteni, azt apuka igénybe tudja venni.

Ha valaki ugyanabból a jogviszonyból szül a gyed, gyes alatt vagy ezek végét követően 2 éven belül és az általános szabályok szerint kevesebb lenne az új csed, gyed alapja, mint amennyi az előző csedé volt, akkor az új csed és gyed alapja annyi lesz, mint amennyi az előző csed volt. 0 nap járulékfizetéssel az általános szabályok szerinti csed, gyed alap a mostani minimálbér - ha a tevékenység középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényel, akkor sem a garantált bérminimum - 150%-a, ez 207.000, az előző csed alapja pedig 183.000 volt, tehát ezt a kedvezményszabálynak hívott rendelkezést nem alkalmazzák, mert nem jelentene kedvezményt. Csak annál alkalmazzák, aki a régi alappal jobban jár, nála nem ez a helyzet. Tehát ha nem csináltok semmit, akkor 207.000-ből számolódnak az ellátások, amik így egy kicsivel többek lesznek, mint amennyit egyeskével kapott.

Minimális befektetéssel ki lehet hozni többet is a helyzetből. Ha legalább 30 napra van minimálbér kétszeresét elérő járulékalapja, akkor az új ellátások a minimálbér kétszereséből számolódnak. Az egyhavi járulékfizetés kb. 2 hónap alatt megtérül, mert 2 havi csedkülönbség több annál, mint amennyit az 1 hónap alatt fizetni kell.
Fogalmam sincs, hogy egy fodrász dolgozhat-e üzleten kívül, de az biztos, hogy a kutya sem foglalkozik ezzel a gyakorlatban. Legalább 30 napra legyen napi 10.000-nek megfelelő bruttó vállalkozói kivétje (kvázi bruttó bér), vagy ha átalányadós lenne, akkor a bevételt (ami csak nyugtaírás kérdése) alakítsátok így és ezzel a helyzetből kihozható legtöbbet kapjátok.

Minden ellátás alapja csak az aktuális biztosítási jogviszonyban elért jövedelem, tehát a megszűnt munkaviszonyokban kapott bér nem számít be sehova. Alkalmi munkavállalóként nem vagy biztosított, úgyhogy ezt vesd el, a 120 vagy 180 napi munkaviszony vagy bér pedig nem kell - a kettő nem feltétlen azonos hosszú, mert a táppénz alatt ketyeg a biztosítás, de nincs ellátásalapot képező jövedelem.
1 hónapot dolgozzál bruttó 300.000-es bérrel, utána mehetsz táppénzre, ez nem befolyásol semmit, az ellátások csak a bérből számolódnak, a 300.000-rel még a kezdés évét követően is nagy valószínűséggel maximális gyeded lesz. A bruttó táppénz harmada a munkáltatót terheli, ezzel még számoljatok!

Ha elhelyezkedsz a jelenlegi munkaviszony megszűnése előtt, akkor egyszerre lesz egy 4 és egy 8 órás munkaviszonyod. A gyet mellett legfeljebb napi 4 órát lehet dolgozni, ezért a másik munkaviszony megszűnéséig nem leszel jogosult gyetre, mert addig ezt a jogosultsági feltételt nem teljesíted. A szabadság és a felmondási idő, mivel ezekre a 8 órás béredet kapod, olyan, mintha dolgoznál.
A munkáltató teljesen logikusan mondja, hogyha 4 órása módosul a szerződésed, akkor 4 órás bért ad, lehet, hogy nem rugalmas, de jogszerű. Megjegyzem, a két 4 órás munkaviszonnyal sem jár a gyet, hiszen ez is több, mint egyszer 4.

Ha ilyet olvastál, akkor egy nagyon nem friss cikkbe futottál bele, mert már sok éve csak az aktuálisan fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem képezi az ellátások alapját. Itt először 180 napnyi jövedelmet keresünk az ellátás kezdete előtti 3. hónap végéhez legközelebb esően, ha ez nincs, akkor megnézzük, hogy van-e legalább 120 nap, ha ennyi sincs, de van legalább 30, akkor annyival számolunk, amennyi van és ezeknél visszamegyünk akár az előző év január 1-ig is, de legfeljebb csak addig, amikor az aktuális jogviszony kezdődött, tehát Nálad csak 2017 szeptemberig.