Ha apukának magasabb bérből több a gyede, akkor azt értem, hogy miért ő veszi igénybe. De a fix összegű gyest, ami neki is, Neked is ugyanannyi, miért jó, hogy ő kapja? Ha Te kérnéd, akkor ketyegne a szolgálati idő és jogosult lennél egészségügyi ellátásra. Én a gyes elején minimálbér kétszerese fölötti bérrel munkaviszonyt létesítenék és 1 hét múlva fizetés nélküli szabadságot kérnék, aminek a tartamára megigényelném a gyest. Így még a biztosítási jogviszony is ketyeg és nem kerül semmibe, mert ha otthon babázol, akkor nincs béred, nincs mi után fizetni.

Ha nincs figyelembe vehető bér a számítási időszakban, és Neked nincs, hiszen nem dolgoztál, akkor először megnézik, hogy az általános szabályok szerint mennyi lenne a csed alapja: a csed 1. napján érvényes szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ezzel rosszul járnának azok a kismamák, akiknek az előző baba születése előtt a minimálbér kétszeresénél magasabb volt a bérük, mert így legfeljebb a minimálbér kétszerese után kapnának ellátást, miközben korábban ennél magasabb bér után fizettek járulékot.
Ennek a kiküszöbölésére létezik egy, a mindennapokban kedvezményszabálynak hívott rendelkezés, ami azt mondja, hogy meg kell nézni, hogy az általános szabályok szerint számolt átlag és az előző csed alapja közül melyik a magasabb és ha utóbbi, akkor megint annyi lesz a csed alapja, mint amennyi korábban volt. A jogalkotónak ezzel az volt a célja, hogy aki egyszer magas bér után fizetett járulékot, az több babával is ezután az összeg után kaphasson ellátást.
Felteszem, hogy az előző csed alapja több volt a minimálbér kétszeresénél, ezért jött vissza megint ez az összeg, mert ez több az általános szabályok szerintinél. Utóbbi "elméleti bért" nem vesz figyelembe, tehát ha csak papíron emelkedett, de soha nem fizettél utána járulékot (vagy fizettél, de 120 napnál rövidebb ideig), akkor azután nem állapítanak meg ellátást. Visszaélésre adna lehetőséget, ha korlátlanul figyelembe lehetne venni bármilyen magas összeget, ami után nem, vagy az ellátás időtartamához képest csak rövid ideig történt járulékfizetés. Ezért nem a csak "elméleti bér" az új csed alapja.

A könyvelő az könyvelő, a tb ügyintéző meg tb ügyintéző, ez két külön szakma. Az nem gond, ha egy könyvelő nem ért a tb-hez, az viszont igen, ha még akkor sem néz utána valaminek, ha felhívják rá a figyelmét. Hogy lecseréled-e, azt Neked kell eldöntened. Ez a teljesen illogikus, de nagyon kedvező szabály legalább 3 éve így van, ennek ellenére még kormányhivatali túlkapások is vannak a mai napig, mert előfordul, hogy - a könyvelődhöz hasonlóan - az ügyintéző is a józan paraszti ész és nem a jogszabály alapján jár el. A józan paraszti ész alapján ha 0 Ft után fizetem a biztosítást, akkor a kockázat bekövetkezésekor 0 Ft szolgáltatást kapok. A jogszabály szerint viszont ha 0 Ft volt a járulékalapod, akkor a minimálbér 150%-a az ellátás alapja. Ez addig van így, amíg mindig 0 után fizetsz, eszedbe ne jusson vállalkozói kivétet realizálni, mert akkor a picike összegből számolnak átlagot, ami töredéke lesz a minimálbér másfélszeresének.

Passzív csedre akkor lenne jogosult, ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szülne. Ez semmiképpen sem lesz így. A 42 nap nem "kombinálható" a szülés várható idejét megelőző 28. naptól történő csed kezdettel, mert a 42 napról azt mondja a jogszabály, hogy ennyi időn belül szül, nem pedig azt, hogy ennyi időn belül éri el azt az időpontot, amikortól legkorábban meg lehetne kezdeni a csedet. Tehát mindenképpen kell egy aktuálisan fennálló - vagy 42 napon belül megszűnt - jogviszony ahhoz, hogy jogosult legyen csedre, de ha ez egy megszűnt, akkor csak csedre lesz jogosult, gyedre már nem. Úgyhogy legalább a csed kezdetén fennálló új jogviszonyra kell gyúrni.

Mivel ez lesz az aktuális, csak az itt szerzett jövedelem lesz az ellátások alapja - jogszabály rendezi azt az esetet is, ha itt nem lenne jövedelme, mert nem beszámító jogcímen lenne, vagy nem a számítási időszakban lenne. Tehát a júniusban végetérő munkaviszonyban szerzett bér semmiképpen sem lesz a csed, gyed alapja.

A megoldás tehát mindenképpen egy új jogviszony kreálása, erre 3 lehetőség van: másik munkaviszony, álláskeresési járadék - amivel viszont csak a minimálbér után kaphat ellátást, vagy egyéni vállalkozás. Utóbbit javasolnám, mert nem kell senkitől szívesség és nem erőlteti majd senki, hogy szűnjön meg (vagy nem szűnik meg magától, mint a járadék), ami később hátrányos lehet, de könyörgöm, nehogy katás legyen! Katásra nem az vonatkozik, hogy ha nincs figyelembe vehető jövedelem, akkor a minimálbér másfélszerese az ellátások alapja. Katásként 50.000-ért cserébe 94.400 az ellátás alap, ha megfizeti a magasabb összegű, 75.000 Ft-os katát, akkor is csak 158.400. Más adózást választva igaz, hogy valamivel többért, mint a magasabb összegű kata duplája, de - okosan járulékolva - 25 hónapig legalább 298.000 után kaphat csedet, gyedet, vagyis tripláját vagy dupláját kaphatja ahelyett, mint amit katásként kaphatna. Láthatóan nem vagy képben vállalkozók járulékfizetésének és ellátásainak a részleteivel, ajánlanám figyelmedbe a fizetős szolgáltatásomat, mert én viszont képben vagyok vele. Nagyon szépen lehet optimalizálni a járulékfizetést és az ellátások összegét.

Ha munkaviszonya lenne, amit nem javaslok, mert arra könnyen ráhúzzák és ilyenkor rövid úton be is bizonyítják, hogy színlelt volt - aminek a büntetési tétele a biztosítási jogviszony törlése, utána pedig nem rendelkezik az egyik jogosultsági feltétellel - , akkor a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja, ha nincs a számítási időszakban figyelembe vehető jövedelem. Ha lenne legalább 30 nap, akkor pedig az abból számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese.

Az, hogy a csed alapja ugyanannyi-e, mint a gyedé, sokmindentől függ: ledolgozott napok száma, időszaka, az újévi minimálbér és a figyelembe vehető bér viszonya.

Szerintem jól tájékozódsz jogszabályokban, úgyhogy csak annyit mondok: 1997. évi LXXX. tv. 5. § (1). Aki az itt felsorolt jogviszonyokban áll, az biztosított, ez a státusz mindig a mögöttes jogviszony fennállásához kapcsolódik, ha az létrejön, akkor a biztosítási jogviszony is létrejön ex lege. A köznyelv mindent biztosításnak hív, ami tb ellátásokkal kapcsolatban valamilyen feltétel, a tb jogszabályok ezt egy kicsit árnyalják.

Ebtv. 6. § (1) A Tbj. szerint biztosított személy valamennyi e törvényben szabályozott ellátásra jogosult. Tehát a biztosított a legtágabb kategória, a biztosított jogosult egy csomó ellátásra, amit az Ebtv., Tny., Mmtv. szabályoz. A biztosítás tortán belül egy szelet az egészségügyi ellátásra jogosultság és a szolgálati időt ketyegtető jogviszony, a kettő gyakran együtt jár, de nem mindig, van, hogy egy adott élethelyzetben a kettő közül csak az egyiket biztosítja a jogszabály.

Akinek fennáll a munkaviszonya és onnan fizetés nélküli szabadságot kérve van otthon gyeden, gyesen, az - a munkaviszonyra tekintettel - biztosított. Akinek megszűnt a munkaviszonya és passzív gyedet kap, vagy gyesben részesül, az csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult, plusz gyűjti a szolgálati időt, ez annyival kevesebb a biztosítotti státusznál, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira nem szerez jogosultságot ezzel az időtartammal. Ez egy következő babánál nagyon tud fájni, mert ugyanúgy nem dolgozik és nem fizet egyetlen Ft járulékot az, akinek van munkaviszonya, amíg otthon babázik egyeskével, mint az, akinek ez megszűnik közben, mégis az első anyuka kaphat ketteskével csedet, gyedet, a másik meg jó esetben némi variálással csedre jogosult lehet, gyedre általában nem, persze ez mindig dátumfüggő, de az a gyakoribb, hogy nem, mert nincs meg a szükséges előzetes biztosítás, mivel az menet közben megszűnt.

A kedvezményszabály akkor alkalmazható, ha valaki ugyanabból a jogviszonyból szül újra. Ezért megszűnt munkaviszony után máshol elhelyezkedve, onnan újra szülve nem értelmezhető. A kedvezményszabály lényege, hogy az általános szabályok szerint számított és az előző csed alapja közül a magasabb alap lesz az új csed és gyed alapja. Az általános szabályok szerint korlátlan, tehát minimálbér kétszeresénél magasabb alap csak legalább 120 bérezett napból lesz. Ha ennél rövidebb ideig tart a járulékfizetés a magas bér után, akkor a minimálbér kétszeresét hasonlítják össze az előző ellátás alapjával és a kettő közül a magasabbat állapítják meg új csedként, gyedként.

A magyar-szerv szociális biztonságról szóló egyezmény 13. cikke szerint (1) Az egyik Szerződő Fél felségterületén lakóhellyel rendelkező olyan személy, aki a munkavégzésének helye szerinti másik Szerződő Fél jogszabályai szerint eleget tesz a jogosultság megszerzéséhez szükséges feltételeknek, az illetékes intézmény terhére és a lakóhely szerinti illetékes intézményre vonatkozó jogszabályok szerint a lakóhelye szerinti illetékes intézmény által nyújtott természetbeni ellátásokat is igénybe veheti.

Tehát a Magyarországon lakóhellyel rendelkező személy, aki Szerbiában biztosított, mert ott dolgozik, Magyarországon is igénybe veheti az egészségügyi ellátást. Az ügyintézést a szerb biztosítónál kell kezdeni, ő az, aki leigazolja, hogy nála biztosított az érintett személy, ez az egész kérdésnek a jogalapja. A Szerbiából megkért igazolással kell megkeresni a magyar lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnak az egészségbiztosítási ügyekkel foglalkozó szervezeti egységét, aki az igazolás birtokában zöldíti a TAJ számot. Ha Csongrád megyei lenne a lakóhely, akkor ott egészen biztosan van tapasztalat és gyakorlat ennek az ügyintézésében, mert abban a megyében a leggyakoribb az ilyen eset. Ha nem Csongrád megyei a lakóhely, akkor is érdemes őket megkeresni információért, mert tényleg nekik van a legnagyobb tapasztalatuk az egyezmény alkalmazásában az egész országban. Elérhetőségük: egeszsegbiztositas@csongrad.gov.hu

Hogy mennyi szabadság jár, azt csak Te tudod meg a munkáltató. Ha mind a ketten egyformán rosszul számoltok, mert mondjuk a tizedét számoljátok, akkor teljes az egyetértés, amiben egyetértés van, abból meg nem lesz per. Ez munkajogi kérdés, úgyhogy NAV nem foglalkozik vele, munkaügyi felügyelet meg a lehető legritkábban foglalkozik kilépettek járandóságaival. Ha így lenne - amire tizezrelékekben mérhető az esély - , akkor lehet rajzolni nekik egy szép készpénzes bérjegyzéket. A másik kérdés gondolom, hogy az elsőre adott válasz fényében tárgytalan.

Ha nem kapsz gyedet, akkor szünetel a biztosításod - ugye fizeted az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Ketteskével a csedhez, gyedhez a születését megelőző 2 évben legalább 365 nap előzetes biztosítás kell, ez most nem gyűlik, a dátumoktól is függ, de nagy valószínűséggel nem tud így összejönni, tehát elég nagy az esélye, hogy vele nem leszel jogosult csedre, gyedre.

Ha legalább 1 napot vagy szabadságon a táppénz előtt, akkor kaphatod egyszerre a táppénzt és a gyedet. A gyedet nem kell újra igényelni, azt kapod folyamatosan. Egyeske 3 éves koráig bármikor kérhetsz fizetés nélküli szabadságot. Ez a munkajogi státuszodat érnti, a gyed folyósítását nem, azt kapod akkor is, ha fizetés nélküli szabadságon vagy, akkor is, ha fizetett szabadságon és akkor is, ha táppénzen.

Apukánál is a baba születését megelőző 2 évben kell 365 nap biztosítási idővel rendelkezni, a másik jogosultsági feltétel pedig az, hogy a gyed első napján fennálljon a biztosítási jogviszony. Az ellátás alapjánál már egészen más időszak az érdekes.
2020. március hónapban kezdődő gyedhez a számítási időszak vége a megelőző 3. hónap vége, tehát 2019. december 31. Innen hátrafelé az utolsó 180 bérezett nap az ellátás alapja, ha van ennyi. (Ha nem lenne, akkor azt is rendezi a jogszabály.)

3 egymást követő hónapban nem haladhatja meg a minimálbér másfélszeresét a járulékalapot képező jövedelem, vagyis ha 2 hónapig ennél sokkal több, de utána a 3. hónapban kevesebb, akkor nincs veszélyben az ellátás. Csak a járulékköteles jövedelmet kell figyelembe venni, a táppénz nem ilyen, tehát ha a 3. hónapban a táppénzzel együtt több az összeg, akkor az sem veszélyezteti az ellátást.

A csed és a gyed jogosultsági feltétele a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosításban töltött idő és egy, legalább a csed első napján fennálló biztosítási jogviszony - ez leggyakrabban munkaviszony. Ha tehát a munkaviszonyod megszűnik és nem lesz másik, akkor nem leszel jogosult csedre, gyedre, úgyhogy nem praktikus felmondanod. Álláskeresési járadék igénylésével - jó időzítésével, hogy a csed igénylésekor még járjon - biztosításba tudsz éppen kerülni, de onnan igényelve az ellátások alapja legfeljebb a minimálbér (ennél kevesebb, járadékhoz beszámító átlagkereset esetén az alacsonyabb összeg).

A terhesség mindentől függetlenül felmondási tilalom, tehát akkor is, ha nem vagy fizetés nélküli szabadságon (ami szintén az).
Gyest és táppénzt akkor kaphatsz egyszerre, ha a gyes előtt legalább 1 napot dolgoztál (voltál szabadságon), mert ez a kettő akkor jár párhuzamosan, ha gyes melletti munkából mész táppénzre. Ha az 1 nap nem megoldható, akkor legyél táppénzen, a gyest pedig kérje apuka.
A táppénz alapja az aktuális szerződés szerinti bér és az előző gyed alapja közül a magasabb. Csedre és gyede minden további nélkül jogosult leszel, ennek az összegét nem befolyásolja, hogy leszel-e táppénzen. Ezeknek az alapja az általános szabályok szerinti összeg és az előző csed alapja közül a magasabb. Az általános szabályok szerint a most aktuális bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja, tehát ezt hasonlítják az előző csed alapjához és a kettő közül a magasabb lesz az új csed és új gyed alapja.

Ha egyetlen napot sem dolgozol, vagy 30 naptári napnál kevesebb bérezett időszakod lesz, akkor a következő csed és gyed alapja az ezek első napján érvényes szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja (utóbbi akkor érdekes, ha a szerződés szerinti béred nem csak a minimálbér lenne, hanem annál több). 30-119 bérezett napnál a 30-119 napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja.

Apuka GYED-re a CSED-nek megfelelő időtartam lejárta után jogosult akkor is, ha anyuka nem kapott CSED-et. Ez azt jelenti, hogy a baba 169 napos korától tudod igényelni, mert a CSED az első 168 napra jár annak, aki kaphatja, de aki nem, annál is ezt kell alapul venni.
Ehhez ezen az oldalon a https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/nyomtatv%C3%A1nyok.html ezt a nyomtatványt kell kitölteni: Igénybejelentés gyermekgondozási díjra. Be kell vinni a munkáltatónak a születési anyakönyvi kivonattal együtt, ha nem kifizetőhely a cég - gondolom, hogy nem az, mert akkor valószínűleg hozzájuk fordultál volna a kérdéssel - , aki majd továbbítja a tőle szükséges igazolással együtt a kormányhivatalnak, ők fogják megállapítani és folyósítani.

Tudjál róla, hogy ha anyuka nem kap GYES-t, akkor nem ketyeg a szolgálati ideje és nincs biztosítása, ezért fizetnie kell maga után a 7.500 Ft-os egészségügyi szolgáltatási járulékot.

A táppénz nem befolyásolja a csed és a gyed összegét. Minden ellátás csak a járulékköteles jövedelemből számolódik, a táppénz nem ilyen. A táppénzes napokat átugorjuk, a táppénz összege nincs benne az átlag számlálójában, a napjai pedig nincsenek benne a nevezőben. A számlálóban csak bér van, a nevezőben csak bérezett nap. Nem tudom, mit értesz azalatt, hogy hogy a csed a gyed összegétől függ.

Részmunkaidős munkaviszony bármilyen kevés óraszámmal és bérrel teljes értékű biztosításnak számít - jogosultság szempontjából, mert az ellátások csak a részmunkaidős összeg után járnak (ha innen szülsz és nem lesz addig egy jobban fizető másik munkaviszonyod).

A családi kedvezményt a ténylegesen megkapott jövedelemből lehet érvényesíteni. Az egyhavi bérbe is belefér elég sok kedvezmény - a bruttó 32%-a, így ha szeptemberben legalább 156.250 Ft volt a bruttód, akkor abból ki tudod használni az 5 havi kedvezményt. Önkéntes pénztárak utáni kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a családi kedvezmény után marad még adód, ezt már alacsony bérnél lehet, hogy elbukod, de magasabbnál, a kedvezmény összegétől is függően még futhatja erre is az adóelőlegből.

dupla

Volt idő, amikor így volt, de ma már nem bünteti alacsonyabb ellátással a szorgalmas kismamát a jogszabály. Ha a gyed, gyes alatt vagy ezek vége után 1 belül szülsz ugyanabból a munkaviszonyból és az általános szabályok alapján - a 4 órás bérből - kevesebb lenne a következő csed és gyed alapja, akkor újból annyi után állapítják meg, amennyi az előző csed előtti átlagkereset volt.
A táppénz sem befolyásol semmit hátrányosan, ez ha az általános szabályok alapján kevesebb lenne, akkor akkor a gyed alapját képező átlagkereset után állapítják meg.
A szabadságot 60 napon belül kell elkezdeni kiadni, de akkor folyamatosan. Más megoldás nem jogszerű, de nem fáj senkinek és kizárt, hogy valaha az egyetlen, szabadságokat nézegető hivatal - munkaügyi felügyelet - látókörébe kerülne, mert még célzottan sem szokták ezt nézegetni, nemhogy véletlenül futnának bele, ha épp ellenőrzik a céget.