Passzív csedre akkor lenne jogosult, ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szülne. Ez semmiképpen sem lesz így. A 42 nap nem "kombinálható" a szülés várható idejét megelőző 28. naptól történő csed kezdettel, mert a 42 napról azt mondja a jogszabály, hogy ennyi időn belül szül, nem pedig azt, hogy ennyi időn belül éri el azt az időpontot, amikortól legkorábban meg lehetne kezdeni a csedet. Tehát mindenképpen kell egy aktuálisan fennálló - vagy 42 napon belül megszűnt - jogviszony ahhoz, hogy jogosult legyen csedre, de ha ez egy megszűnt, akkor csak csedre lesz jogosult, gyedre már nem. Úgyhogy legalább a csed kezdetén fennálló új jogviszonyra kell gyúrni.

Mivel ez lesz az aktuális, csak az itt szerzett jövedelem lesz az ellátások alapja - jogszabály rendezi azt az esetet is, ha itt nem lenne jövedelme, mert nem beszámító jogcímen lenne, vagy nem a számítási időszakban lenne. Tehát a júniusban végetérő munkaviszonyban szerzett bér semmiképpen sem lesz a csed, gyed alapja.

A megoldás tehát mindenképpen egy új jogviszony kreálása, erre 3 lehetőség van: másik munkaviszony, álláskeresési járadék - amivel viszont csak a minimálbér után kaphat ellátást, vagy egyéni vállalkozás. Utóbbit javasolnám, mert nem kell senkitől szívesség és nem erőlteti majd senki, hogy szűnjön meg (vagy nem szűnik meg magától, mint a járadék), ami később hátrányos lehet, de könyörgöm, nehogy katás legyen! Katásra nem az vonatkozik, hogy ha nincs figyelembe vehető jövedelem, akkor a minimálbér másfélszerese az ellátások alapja. Katásként 50.000-ért cserébe 94.400 az ellátás alap, ha megfizeti a magasabb összegű, 75.000 Ft-os katát, akkor is csak 158.400. Más adózást választva igaz, hogy valamivel többért, mint a magasabb összegű kata duplája, de - okosan járulékolva - 25 hónapig legalább 298.000 után kaphat csedet, gyedet, vagyis tripláját vagy dupláját kaphatja ahelyett, mint amit katásként kaphatna. Láthatóan nem vagy képben vállalkozók járulékfizetésének és ellátásainak a részleteivel, ajánlanám figyelmedbe a fizetős szolgáltatásomat, mert én viszont képben vagyok vele. Nagyon szépen lehet optimalizálni a járulékfizetést és az ellátások összegét.

Ha munkaviszonya lenne, amit nem javaslok, mert arra könnyen ráhúzzák és ilyenkor rövid úton be is bizonyítják, hogy színlelt volt - aminek a büntetési tétele a biztosítási jogviszony törlése, utána pedig nem rendelkezik az egyik jogosultsági feltétellel - , akkor a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja, ha nincs a számítási időszakban figyelembe vehető jövedelem. Ha lenne legalább 30 nap, akkor pedig az abból számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese.

Az, hogy a csed alapja ugyanannyi-e, mint a gyedé, sokmindentől függ: ledolgozott napok száma, időszaka, az újévi minimálbér és a figyelembe vehető bér viszonya.