|
Kérdezz-felelek
Először is nagyon köszönöm a korábbi kérdésemre adott választ. Azt továbbgondolva viszont újabbak merültek fel bennem:
1. Lányom (határozott idejű) munkaviszonya 2019. június 30-án befejeződik. Előtte több mint 4 éven át biztosított volt (munkaviszony, aktív CSED, aktív GYED, aktív GYES, munkaviszony. A becslések szerint valamikor november elején fog szülniHa koraszülés miatt esetleg 42 + 28 (a szülés tényleges napja mínusz 4 hét, azaz első jogosultsági nap) napon belül szül, kaphat-e CSED-et és ezt követően GYED-et ezen jogviszonya, illetve bére alapján?
2. Ha ("főállású") KATÁ-s egyéni vállalkozást hoz létre - miután munkaviszony megszűnt - legalább hány nappal a jogosultság első napja előtt kell létrehoznia? Az én értelmezésem szerint ez akár 1 nap is lehet, és ebben az esetben az ennek alapján létrejövő CSED a minimálbér másfélszerese lesz, hiszen a törvény tételesen ezt határozza meg "szerződés szerinti jövedelemként" egyéni vállalkozókra (függetlenül attól, hogy KATÁ-s-e vagy sem), és nem a sok véleményben szereplő 158.400 forint, azaz a járulékalap. (És persze az sem számít, hogy 75 ezres vagy 50 ezres adót vállalt, bár ennek később a nyugdíj szempontjából lehet jelentősége, gondolom.)
3. Ugyanez munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra; mennyivel korábban kell minimum létrejönnie? Szerintem itt sincs időtartamra vonatkozó követelmény a törvényben, azaz akár 1 nap is lehet a munkaviszony létrejötte és a CSED-igénylés napja között. Mivel a 30 nap itt sincs meg, a CSED-alap nyilván a minimálbér 2-szerese és a szerződéses bér közül a kisebb. Jól .értem?
4. Mi a helyzet a CSED utáni GYED-del ilyenkor. A szükséges mennyiségű biztosítási jogviszony nyilván fennáll, mert a június 30. és a CSED befejeződés közötti időtartam nyilván rövidebb mint 8 hónap, így előtte 16 hónapnyi biztosításban töltött idő van. Feltételezésem szerint a GYED ebben az esetben pontosan meg fog egyezni a CSED-del, azzal a különbséggel, hogy nem csak SZJA, hanem - a CSED-del szemben -10 % járulék is terhelni fogja.
5. Amennyiben több mint 30 nappal (de kevesebb mint 120 nappal) a CSED (kezdőnapja) előtt jön létre akár a munkaszerződés, akár a KATÁ-s egyéni vállalkozás, akkor,jogszabály-értelmezésem szerint az utolsó 30 naptári nap tényleges átlagjövedelme az alap. De mi a helyzet a KATÁ-s vállalkozással, ahol definíció szerint SZJA alá tartozó jövedelem nincs is. Ilyenkor is a minimálbér másfélszerese "játszik", vagy valami más? Van-e jelentősége annak, hogy 75.000 forint vagy csak 50.000 forint átalányadót vállal?
A választ előre is köszönöm, ahogy azt a sokéves munkát is, ami ebben a fórumban megtestesül.
András
Mivel ez lesz az aktuális, csak az itt szerzett jövedelem lesz az ellátások alapja - jogszabály rendezi azt az esetet is, ha itt nem lenne jövedelme, mert nem beszámító jogcímen lenne, vagy nem a számítási időszakban lenne. Tehát a júniusban végetérő munkaviszonyban szerzett bér semmiképpen sem lesz a csed, gyed alapja.
A megoldás tehát mindenképpen egy új jogviszony kreálása, erre 3 lehetőség van: másik munkaviszony, álláskeresési járadék - amivel viszont csak a minimálbér után kaphat ellátást, vagy egyéni vállalkozás. Utóbbit javasolnám, mert nem kell senkitől szívesség és nem erőlteti majd senki, hogy szűnjön meg (vagy nem szűnik meg magától, mint a járadék), ami később hátrányos lehet, de könyörgöm, nehogy katás legyen! Katásra nem az vonatkozik, hogy ha nincs figyelembe vehető jövedelem, akkor a minimálbér másfélszerese az ellátások alapja. Katásként 50.000-ért cserébe 94.400 az ellátás alap, ha megfizeti a magasabb összegű, 75.000 Ft-os katát, akkor is csak 158.400. Más adózást választva igaz, hogy valamivel többért, mint a magasabb összegű kata duplája, de - okosan járulékolva - 25 hónapig legalább 298.000 után kaphat csedet, gyedet, vagyis tripláját vagy dupláját kaphatja ahelyett, mint amit katásként kaphatna. Láthatóan nem vagy képben vállalkozók járulékfizetésének és ellátásainak a részleteivel, ajánlanám figyelmedbe a fizetős szolgáltatásomat, mert én viszont képben vagyok vele. Nagyon szépen lehet optimalizálni a járulékfizetést és az ellátások összegét.
Ha munkaviszonya lenne, amit nem javaslok, mert arra könnyen ráhúzzák és ilyenkor rövid úton be is bizonyítják, hogy színlelt volt - aminek a büntetési tétele a biztosítási jogviszony törlése, utána pedig nem rendelkezik az egyik jogosultsági feltétellel - , akkor a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja, ha nincs a számítási időszakban figyelembe vehető jövedelem. Ha lenne legalább 30 nap, akkor pedig az abból számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese.
Az, hogy a csed alapja ugyanannyi-e, mint a gyedé, sokmindentől függ: ledolgozott napok száma, időszaka, az újévi minimálbér és a figyelembe vehető bér viszonya.