|
Kérdezz-felelek
A legtöbb társadalombiztosítási témakörben (pl. CSED, GYED) megjelenik a "biztosításban töltött idő" fogalma, illetve az ehhez kapcsolódó valamilyen követelmény. Azonban nem találtam arra vonatkozó explicit definíciót, hogy mik tartoznak e fogalom alá.
Például: biztosításban töltött idő-e maga a CSED, a GYED, a GYES, legalább abban az esetben, amikor ezekkel az ellátásokkal párhuzamosan létező munkaviszonyából a kedvezményezett fizetés nélküli szabadságon van?
Van egy negatív utalás, miszerint nem szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, ha
a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díjat, gyedet, gyermekgondozást segítő ellátást, gyermekgondozási segélyt, vagy gyermeknevelési támogatást folyósítanak, de ez számomra nem tűnik elég meggyőzőnek annak megállapításához, hogy pozitíve állítható: biztosításban töltött idő ezek időtartama, ha közben fennáll a munkaviszony.
Praktikusan a kapcsolódó kérdés: lehet-e GYED-re menni közvetlenül a GYED vagy a GYED-et követő 1 év GYES időszakán belül valamikor, mondjuk néhány napi munka után? (Azt tudom, hogy CSED-re igen, de az tételesen ki van mondva.) Felhasználható-e ebben az esetben is az ún. "kedvezményszabály"? Esetleg - amennyiben a munkaszerződésben valami óriási összeg van munkabérként megállapítva - a kéthavi minimálbér 70%-ának megállapítására vonatkozó szabály? Elég sok mindent elolvastam a témáról, de mégsem igazán értem.
Mi az Ön álláspontja?
Előre is köszönöm válaszát!
Ebtv. 6. § (1) A Tbj. szerint biztosított személy valamennyi e törvényben szabályozott ellátásra jogosult. Tehát a biztosított a legtágabb kategória, a biztosított jogosult egy csomó ellátásra, amit az Ebtv., Tny., Mmtv. szabályoz. A biztosítás tortán belül egy szelet az egészségügyi ellátásra jogosultság és a szolgálati időt ketyegtető jogviszony, a kettő gyakran együtt jár, de nem mindig, van, hogy egy adott élethelyzetben a kettő közül csak az egyiket biztosítja a jogszabály.
Akinek fennáll a munkaviszonya és onnan fizetés nélküli szabadságot kérve van otthon gyeden, gyesen, az - a munkaviszonyra tekintettel - biztosított. Akinek megszűnt a munkaviszonya és passzív gyedet kap, vagy gyesben részesül, az csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult, plusz gyűjti a szolgálati időt, ez annyival kevesebb a biztosítotti státusznál, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira nem szerez jogosultságot ezzel az időtartammal. Ez egy következő babánál nagyon tud fájni, mert ugyanúgy nem dolgozik és nem fizet egyetlen Ft járulékot az, akinek van munkaviszonya, amíg otthon babázik egyeskével, mint az, akinek ez megszűnik közben, mégis az első anyuka kaphat ketteskével csedet, gyedet, a másik meg jó esetben némi variálással csedre jogosult lehet, gyedre általában nem, persze ez mindig dátumfüggő, de az a gyakoribb, hogy nem, mert nincs meg a szükséges előzetes biztosítás, mivel az menet közben megszűnt.
A kedvezményszabály akkor alkalmazható, ha valaki ugyanabból a jogviszonyból szül újra. Ezért megszűnt munkaviszony után máshol elhelyezkedve, onnan újra szülve nem értelmezhető. A kedvezményszabály lényege, hogy az általános szabályok szerint számított és az előző csed alapja közül a magasabb alap lesz az új csed és gyed alapja. Az általános szabályok szerint korlátlan, tehát minimálbér kétszeresénél magasabb alap csak legalább 120 bérezett napból lesz. Ha ennél rövidebb ideig tart a járulékfizetés a magas bér után, akkor a minimálbér kétszeresét hasonlítják össze az előző ellátás alapjával és a kettő közül a magasabbat állapítják meg új csedként, gyedként.