|
Domján MónikaPszichológus, Önismereti trénerElérhetőségeim: Cím: inSpirál Stúdió: Bp. 1094. Páva u. 6. II/2. Telefon: 06-20/245-53-43 E-mail: domjanmoni@gmail.com Honlap: http://www.inspiralstudio.hu http://inspiralstudio.hu/index.php/bemutatkozas/munkatarsaink/53-domjan-moni www.tavaszpont.com |
Kérdezz-felelek
A párom (41) lelki terheket cipel. Hónapok óta nincs munkája, most már jobban akarja, jobban próbálkozik, nehéz.
Aranyos, bohókás, komoly is tudni lenni, mégis nehéz vele. NEm akarja a segítségemet meghallani. Most azért írok, hogy a lelki terheiben hogyan segítsek neki. NEhéz tud vele lenni, ugyanis elég morgós és olykor semmivel nincs kibékülve. NEm szorgalmas és nem törekvő, de megvannak neki is a jó tulajdonságai. OLyan nem akarásnak nyögés a vége tud lenni. Most távkapcsolatban vagyunk, ám olykor így is is nehéz tud lenni a morgóssága, méktatlankodáa miatt. Tudom, hogy részben a lelki terhei miatt ilyen. NEki is elváltak a szülei, ám elmesélése alapján nehéz volt, mert hiába volt utána és van nevelőapjuk, lelkileg nem úgy vállalta őket és a nev.apjának is van egy fura természete. Valamelyest érzelmileg zárkózott lett, amit nem csodálok. Sajnos nem épp optimista. Álmodozó, ábrándozó, valahol egy kamasz gyerek. Jókat tudunk beszélgetni, sajnos nem mindenről. NEm jó útravalót kapott, nem épp jo környezeti hatások alatt nőtt. Sajnos ő is és anyukája is szabad szájú. Anyukája elég rendesen az tud lenni. Modták már azt is, hogy ez komplexusok miatt is lehet. AZ utóbbi egy évben sok pszichológiai cikket olvastam párkapcsolati témában is, hogy megértsek, rálássak dolgokra. JAvamra, hasznomra váltak. Szeretem és tolerálom a dolgait, ezt érzi és tudja is, ám mégis nehéz vele. A tartalákait éli fel. BÁr az én családommal is megvannak a magam gondjai. Ami foszlányokat mesélt a párom a lelki dolgairól, én kiakadtam rajta. ÉS már több évtizede cipeli őket. Mikor megkérdeztem tőle, hogy erről meg erről beszélt-e már anyukájával, azt mondta nem, mert nem akar bajt. Én sem merek dolgokat anyukájának elmesélni amit elmesélnék, mert nem tudom milyen szintű baj lenne belőle. Hogyan tudná letenni a lelki terheit? Tapasztalatból tudom, hogy milyen megkönnyebbülés lenne. Köszönöm segítségét.
Sajnos sokan szeretnék mások - többnyire persze hozzájuk közelálló emberek - problémáit megoldani helyettük. Ez sosem sikerülhet! Mindenki a saját életért felelős, és az abban felbukkanó problémák megoldásáért. Tehát Ön azért, hogy párja munkanélkülisége milyen problémákat okoz Önnek. Persze támogatni, biztatni lehet a másikat, de bármilyen segítségre csak akkor lesz fogékony, ha ő maga is eljut oda, hogy szeretne ilyesmit elfogadni. Mesélni lehet ezekről a lehetőségekről - könyvekről, cikkekről, csoportos- vagy egyéni tanácsadásról - de erőltetni, győzködni nem érdemes a másikat, attól csak még jobban elzárkózik majd.
Valószínűleg jobban motiválja a párját - amennyiben valóban szereti Önt - ha nyíltan elmondja, milyen nehéz együtt lenni vele ebben a helyzetben, és nem nyeli le szó nélkül a mogorvaságát, bántásait. Ha ő maga akar változtatni nehéz helyzetén, az tud igazi változást hozni. Ön pedig azzal tudja párját ebben az irányban támogatni, ha a megértés mellett tükröt is tart neki.
Sok erőt kívánok hozzá!
Üdvözlettel,