|
Kérdezz-felelek
kismama vagyok, novemberben várható a baba.
közfoglalkoztatottként dolgozom 2014. 06 01 óta, és most 08.30-ig van még a szerződésem.
egyik kérdésem: nekem az lenne a legkézenfekvőbb, ha meghosszabbítanák még a szerződésem, és elmennék táppénzre?
vagy ha nem hosszabbítják meg, és fizetem a TB-t magamnak tovább, akkor jogosult leszek CSED-re, vagy a GYED-re? illetve ezeket hol kell igényelni?
szóval azt szeretném tudni igazából, hogy ilyen közfoglalkoztatt munkaviszonyba mi jár nekem és mi nem.
minimum minimálbérre vagyok bejelentve (77 900 Ft, ha jól emlékszem).
remélem mindent leírtam, és érthetően sikerült fogalmaznom. :)
várom mielőbbi válaszod!
köszönettel! :)
Nem hiszem, hogy meghosszabbítanák a szerződést, ha megkaphatja a munkát más, aki ténylegesen dolgozik és nem táppénzen lesz.
Első gyermekemet várom 2015.október 4.re vagyok kiírva és nemigazán tudom mi jár és mi nem. Nem rendelkezem a szülést megelőző 365 ledolgozott munkanappal,de már 4 éve fizetem a TB-t,és március óta dolgozom közmunkán gyermek felügyelőként február 28.g van szerződésem 79155.- vagyok bejelentve ebből 51846.- kapok kézhez.Olvastam a szülési szabadságról,hogy méltányosságból is megállapítható melynek összege tavaly 6765.-/nap volt,csak azzal nem vagyok tisztában,hogy a közmunkabérre is kb.ennyi jár vagy azt máshogyan számítják? Nem tudom,hogy járnék jobban ha szülés előtt táppénzre mennék a munka szerződésem lejártáig vagy szülési szabadságra? Kérem segítsen,világosítson fel melyik esetben kapnék több pénzt? A válaszait előre is köszönöm és várom!
Ilyen pici bérnél annyira kevés a különbség a bér és a táppénz között, hogy lehet, hogy össz szempontból kényelmesebb inkább táppénzen otthon lenni. Havi szinten kb. 33.000 a táppénz. Szülés után csak az alanyi jogon járó 25.650 Ft-os gyesre leszel jogosult, illetve a gyermekágy 6 hetes időszakára kérhetsz táppénzt, de olyan kevéssel több, hogy nem biztos, hogy megéri a vele járó macerát, mert nagyon nem szokták tudni az orvosok, hogy van ilyen és hogyan kell hozzá a táppénzes papírt kitölteni (6-os kód).
Jelenleg GYESen vagyok első gyermekemmel. A második gyermekem várhatóan 2015. november elején születik. A kérdésem az lenne, hogy milyen és mennyi juttatás(okra) vagyok jogosult, amennyiben nem megyek vissza dolgozni szülés előtt? A szerződés szerinti bér alapján számolják ezeket? Valamint, hogy ezen összegek emelkedhetnek-e amennyiben elmegyek GYES helyett táppénzre.
A vonatkozó adataim részletesen:
Két munkaviszonyom van:
1.biztosítási jogviszony kezdete: 2011.07.15.;
szerződésben meghatározott jövedelem: 114000
2. biztosítási jogviszony kezdete: 2010.11.10
szerződésben meghatározott jövedelem: 120200
Táppénz: 2013.02.11-2013.03.21
TGYÁS: 2013.03.22-2013.09.05
GYED: 2013.09.06-2015.04.13.
GYES: 2015.04.14 –
Köszönettel,
Flóra
Mindkét helyen kevesebb a béred a minimálbér kétszeresénél, ami azt jelenti, hogy minden mindegy, teljesen mindegy, hogy dolgozol-e és ha igen, akkor mennyit. A táppénz pedig nem befolyásol semmit.
A két helyről együtt családi kedvezmény nélkül nettó 138.000 körüli cseded lesz, a két gyed együtt lehet maximális, ami idén nettó 109.000.
2007.09. óta van határozatlan, főállású, heti 40 órás munkaviszonyom egy céggel. 2013.09. óta vagyok itthon kislányommal, jelenleg még GYED-en, szeptembertől GYES-en. Második gyermekünket 2016.01. elejére várjuk.
A 2015.01.09-én hatályos OEP szabályozás alábbi pontját vettem alapul: (http://www.oep.hu/friss_kozlemenyek/valtozatlan_jogosultsag_tappenz_csed_gyed_baleseti.html)
V. B. 3.
„3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani.
A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.”
A munkáltatómat szeretném megkérni, hogy 18 nap felhalmozott szabadságomat (ennyit számoltam) + táppénzt vehessek ki 2015.09.30-ig, összesen 30 napot.
Értelmezésemben, ha ez a 30 aktív napom meglesz, akkor a régi fizetésem szerint számítják a CSED-et, majd a GYED-et. Megfelelően értem?
Személyes megbeszélést szeretnék jövő héten vagy azt követően kezdeményezni a Munkáltatómmal. Ekkor szeretném tájékoztatni, hogy babát várok, és hogy szeretném a fent 30 napot kérni. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy helyes az információm, hogy amint a Munkáltató tudomására jut, hogy állapotos vagyok, védetté is válok? És jól gondolom, hogy ez esetben a kérésemet is teljesíteni kellene?
Előre is köszönöm válaszát! Illetve minden tanácsát, javaslatát, észrevételét!
Köszönettel és üdvözlettel,
Tünde
Nagyon ciki, de az OEP honlapján helytelen infó található. Talán úgy sikerült ezt elérni, hogy aki írta, az átmásolt egy bekezdést a táppénzre vonatkozó szabályokból,ennél ugyanis elég 30 napi tényleges jövedelem ahhoz, hogy ebből számoljanak. A csednél nem. Idén év elejétől erről ezt mondja az Ebtv.
42. § (1) A csecsemőgondozási díj összege
a) a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a naptári napi alap 70%-a,
b) a (4) bekezdés szerinti esetben a naptári napi jövedelem 70%-a.
(2) A csecsemőgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani - Szakbarbár kiegészítése: (1) bek: van 180 napja, (2) bek: nincs 180 bérezett nap, de van legalább 120
(3) Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része.
(4) Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni azzal, hogy a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.
Vagyis 120-nál kevesebb bérezett nappal, minimálbér kétszeresét meghaladó bérrel a csed alapja a minimálbér kétszerese.
A gyermek gondozásához kért fizetés nélküli szabadság ugyanúgy felmondási tilalom, mint a terhesség, tehát már most is hímestojás vagy, legfeljebb vastagabb héja lesz annak a tojásnak, ha bejelented a terhességet. A munkáltatónak akkor kell kiadnia a szabadságot, ha megszűnt a fizetés nélküli szabadság, amit - hacsak nem telik le pont le az az időszak, amit kértél - 30 nappal korábban kell kezdeményezni. Utána nincs más választása, mint kiadni a felhalmozódott, akadályoztatás miatt kivenni nem tudott szabadság.
2010 óta dolgoztam a munkahelyemen, határozatlan idejű munkaszerződéssel. Kisfiam születése óta fizetetlen szabadságon vagyok. Jelenleg gyes-t kapok 2016. február 24-ig. Tervbe van véve a következő baba, de már biztos, hogy csak a gyes lejárta után születhetne meg. Kérdésem az lenne, hogy meddig kellene megszületnie a testvérnek - abban az esetben, ha nem tudnék visszamenni dolgozni - hogy a következő ellátások alapja már ne a minimálbér legyen, mivel a jelenlegi szerződés szerinti bérem, meghaladja a minimálbér kétszeresét.
Válaszát előre is köszönöm.
Minimálbér kétszeresét meghaladó bérrel a csed és a gyed alapja a minimálbér kétszerese - a táppénz ezt nem befolyásolja -, idén ez nettó 124.000 és 109.000 Ft, családi kedvezmény nélkül.
2012. szeptemberében született a kisfiam. Előtte hosszú évekig évente kétszer hosszabbították a szerződésem (pedagógus munkakör), aztán kaptam egy fél státuszt határozatlan időre, felet továbbra is hosszabbítgattak, majd a gyerekem születése előtt két héttel teljes státuszt, ami miatt a GYED-emet sajnos csak a minimálbér alapján számolták. Teljesen új szerződésnek tekintették. Idén április közepétől GYES mellett a szabadságomat töltöm, elvileg augusztus végéig. Most újra babát várok, decemberre vagyok kiírva, és nem szeretnék újra pórul járni, ezért kérlek, segíts okosan dönteni! Arra gondoltam, hogy megszakítom a szabadságot, és veszélyeztetett terhességgel táppénzre megyek. Legkésőbb szeptembertől úgyis ki kell íratnom magam, és a maradék 2 hónap szabadságot kivenném, ha a 2. baba után visszamegyek dolgozni. Ugye nem veszhetnek majd el a ki nem vett napok? Változtatna ez a CSED, GYED összegén? Milyen összegű ellátásokat kapnék, ha a bruttóm 246000 Ft? Jól gondolkodom, vagy lenne tanácsod, amivel jobban járnék?
Válaszodat előre is köszönöm!
Bruttó 246.000-es átlagból családi kedvezmény nélkül nettó 145.000 Ft körüli csed várható, a gyed maximális, ez idén nettó 109.000 Ft, jövőre várhatóan párezerrel több.
Teljesen elvesztem a szabályok között, pontosabban nem találom, hogy rám mi vonatkozik, ill. milyen alternatívából lehetne a legtöbbet kihozni.
Jelenleg második gyermekemmel GYED ellátásban részesülök, 2014.3.X-től 2015.9.29-ig. Elvileg október 1-jén álltam volna újra munkaviszonyba, de kiderült, hogy újra várandós vagyok, még nagyon az elején. Ha a Jóisten is úgy akarja, mondjuk 2016. feb. 17-én születne meg a kicsi.
Kérdéseim a következők:
1. Ha a munkáltatóm is partner ebben, és most rögtön (mondjuk júl. 1-től) újra aktív jogviszonyom lesz (kiveszem a felhalmozott szabadságom, és dolgozom is, hogy meglegyen a 180 nap) akkor elvileg megkaphatom a maximális CSED összegét?
2. Ha február közepét vesszük alapul születési időnek, akkor melyik időszak lenne a "a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva 180 naptári nap" - mert ha jól értelmezem, akkor ez június-november hónapok lennének, tehát ebben az időszakban már lekéstem a 180 napi naptári jövedelem megszerzésének lehetőségéről. Ez igaz?
3. Ha ember tervez, Isten végez elv szerint valami közbejön, és táppénzre kell mennem, de a szülés előtt összességében megvan a 180 nap biztosított jogviszony, akkor is megkapom a maximális összeget (nem folyamatos biztosítási idő)?
4. Ha a kettes pontban helyes a feltevés, akkor lehetséges még megszerezni a 120 naptári napi jövedelmet? Akkor is mennyi ellátást kapnék? Ott is folyamatosnak kell lenni a 120 napnak?
5. Ha a 120 nap sem lesz meg, akkor mekkora összegű ellátásra számíthatok?
6. A CSED és a majdani GYED összegének megállapítása szempontjából számít-e az, hogy hogyan oszlik meg a biztosított 180 nap? Pl. idén 5 hónap, és jövőre 1 hónap, vagy idén 6 hónap esetén kapnék-e nagyobb összeget, vagy mindkét esetben ugyanannyit?
7. Ha egyáltalán nem megyek vissza dolgonzi, akkor miből számítják ki az összeget, a gyed összegéből (vagy pontosabban abból, amiből a gyedet is kiszámították anno)? Az első gyerek után sem mentem vissza dolgozni, a gyed-be született a második.
8. Van-e bármi módja annak, hogy megkapjam a teljes ellátást akkor is ha nem megyek vissza dolgozni (Táppénz, pl?) - az előző kettővel is veszélyeztetett terhes voltam...eléggé félek ettől a munkába állástól :-(
Előre is nagyon köszönöm a válaszokat!
Ha a béred annyival több a minimálbér kétszeresénél, hogy érdemes egy korlátlan csed miatt visszamenni dolgozni, akkor nem 180, hanem 120 bérezett napra kell hajtani - mert már ennyi is elég - , de fontos, hogy ennek az ellátás kezdetét megelőző 3. hónap vége előtt kell meglennie, tehát 2016 februári csedkezdetnél 2015. november végéig. Ennek a matematikai lehetősége még adott, feltéve, hogy augusztus első napjaitól elkezded kivenni a szabadságot és utána dolgozol.A táppénz nem bérezett nap, úgyhogy az max annyi lehet benne, amennyivel még megvan a 120 nap.
Próbáltam válaszokat kapni kérdéseimre, néha úgy éreztem sikerült, további olvasás után pedig addig megszerzett „tudásom” pillanatok alatt meginogni látszott. Így kérdéseimet kénytelen vagyok rád zúdítani, bízva segítségedben:
Határozatlan munkaviszonyom 2010.január 11- 2015.02.10 közös megeggyezéssel megszűnt. Bruttó bérem: 260.000 Ft volt. 2015.02.11-2015.05.11-ig álláskeresési támogatásban részesültem, 3.500 Ft/ nap
Február végén teherbe estem, 2015. november 16-a a szülés várható időpontja.
Papíron munkaviszonyt kéne létesítenem ugyebár.
Kérdéseim:
- Mikortól érdemes bejelenteni? Minél előbb, vagy csak a CSED igénylés előtt kb.2 hónappal?
- Ahhoz hogy mindenből ( CSED, GYED) a lehető legjobban járjak, mennyi bérrel kéne bejelenteni?
- CSED , GYED alatt mennyibe kerülnék a „munkáltatómnak” ?
- Meddig kellene ennek a munkaviszonynak fennállnia?
- Melyiket javaslod, az egyéni vállalkozást vagy az alkalmazotti jogviszonyt?
Megtisztelő válaszodat előre is köszönöm.
Látni fogod, hogy sok múlik rajta, úgyhogy én megjátszanám. Egy rövid, a folyamatosságot megteremtő munkaviszony vagy megbízás után pedig vállalkoznék, mert az olcsóbb. Járulékfizetési kérdésekkel itt nem foglalkozom, mert az már időigényes. Konkrét tervek gyártására ott a fizetés szolgáltatásom.
Hogy miért gond a folyamatos biztosítás megszakadása:
+30 nap levegőben lógással megszakad a biztosítás folyamatossága, ennek 3 hátránya van:
- csak annyi napig kapsz táppénzt, amennyit az új helyen dolgozol, tehát meg kell felezni a bejelentés és a csed kezdete (-28. naptól már indítható) közötti időszakot és a felében járulékolni kell, a másik fele meg táppénz
- a táppénz alapja csak a minimálbér
- mértéke csak 50%
Ha nem szakadt volna meg a folyamatosság, akkor 1 hónap után az egész terhességet barátságos összegű táppénzen tölthetnéd.
A csednél és a gyednél már nincs hátrány a megszakadt biztosításból, az így is, úgy is ugyanannyi, az aktuális helyen elért bérből számolódik, de van egy felső határa. A bér, vagy vállalkozóként a járulékalap az utolsó jogviszonyban 220.000 Ft körül optimális, ebből így a helyzetből kihozható legtöbb, minimálbér kétszerese alapú csed és gyed lesz, gyedből ez a maximálisat jelenti.
Munkába visszatérés előtt állok, ezzel kapcsolatban lennének kérdéseim. 2011.december 5. óta állok munkaviszonyban a cégnél, előtte egyetemi hallgatói jogviszonyom volt. 2012. október 6-án született az első gyerekem, azóta vagyok fizetés nélküli szabadságon. A második gyerek 2014. március 15-én született, utána 2015. augusztus 13-ig kapok még GYED-et. Mennyi szabadságom van az otthon töltött időre? Ha jól tudom, a szabadság idejére az utolsó bérem alapján fizetnek. Szülés előtt teljes munkaidőben dolgoztam, de 6 órában mennék vissza. A GYED után kivett szabadság idejére a teljes béremet fizetnék vagy a 6 órásnak megfelelőt? 1983-ban születtem.
Nagyon köszönöm válaszát!
Üdvözlettel
Kattalin
A szabadságra a szabadság idején érvényes bért kapod. Ha a többiek közben kaptak béremelést, akkor azzal a Te régi béredet is növelni kell, ennek az esedékessége a fizetés nélküli szabadság megszűnése, tehát a következő naptól, a szabadság első napjától már az új bér jár. Ha a szerződést a fizetés nélküli szabadság végét követő naptól módosítjátok 6 órásra, akkor a 6 órás bért kapod a szabadságra, vagyis ezt nem célszerű így. A tényleges munkábaállás napjától célszerű csak 6 órásra módosítani.
Harmadik babámmal veszélyeztetett terhesség miatt táppénzen vagyok március vége óta, előtte november elejétől GYES-en voltam a másodikkal. Érdeklődni szeretnék, hogy mennyi táppénzre vagyok így jogosult. A bruttó bérem 350.000 Ft.
köszönöm szépen
A családi adókedvezmény nyomtatvány kitöltésével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni, mivel a munkáltatóm nem segítőkész, én pedig nem szeretném rosszul kitölteni. A terhesség 91. napjától jár az adókedvezmény, ezért szeretném igénybe venni.
Az I. blokk 1 pontjában mit kell írni, abban az esetben, ha nekem első gyermekem lesz? Ebben az esetben az első, és a második kipontozott helyre írok 1-1-et, a harmadik helyre 0-át? Nem tudom mi a különbség az eltartott, és a kedvezményezett eltartott között.
1. Az eltartottak száma (a magzatot is beleértve) …… . A kedvezményezett eltartottak száma ……, akik közül …… a bíróság döntése alapján felváltva gondozott gyermek.
A 3. pontot akkor kell kitölteni ha én kívánom igénybe venni a kedvezményt?
A 4. pont mire vonatkozik? Lehet olyan eset, hogy x-et teszek a 3. ponthoz és a 4. ponthoz is? Nem értem, hogy a 4. pont mire vonatkozik. Miért úgy van megfogalmazva, hogy járulékkedvezmény. Vagy ezt akkor kellene kitölteni, ha nem én kérem? Nem tudom hová kellenek a x-ek.
3. Nyilatkozom, hogy jogosult vagyok a családi kedvezményt Magyarországon érvényesíteni, külföldi államban a jövedelmem után azonos vagy hasonló kedvezményt nem veszek (vettem) igénybe. •
4. Nyilatkozom, hogy nem kérem a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését. •
Az 5. pont a) pontjába milyen összeget kell írnom?
5. A fentiek alapján nyilatkozom, hogy a …… hónaptól kezdődően (e hónapra is) a családi kedvezményt
a) ………………… forint összegben kívánom igénybe venni.
A II. blokk 3. pontjába van szó az élettársról. De ki számít élettársnak? Itt csak a bejegyzett élettársi viszonyt lehet figyelembe venni? Vagy nem kell hozzá papír? Mely esetben kell ezt a részt kitölteni?
Amennyiben nem csak a bejegyzett élettárs minősül élettársi viszonynak (nincs róla papírunk), akkor ezt a részt a páromnak is ki kell töltenie? Ha igen, akkor mit kell írni a II. 8. pontjába, abban az esetben, ha ő már nyugdíjas? Hiszen rendszeres bevétele van, de úgymond munkáltatója nincs, tehát neki ki fogja aláírni? Vagy ennél a résznél a van-hoz kell az x, a IV-es blokkot pedig nem kell kitölteni?
8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: • nincs: •
Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelettel: M.
1.: eltartott 1, ebből kedvezményezett 1 - egészen addig kedvezményezett egy gyerek, amíg középfokon tanul, utána már csak eltartott.
3: X
4: lehet kérni a kedvezményt csak adóból, illetve adóból és járulékból is. ha X-et teszel ide, akkor kis bér esetén többet tudsz belőle realizálni már év közben.
5. b: 1 - inkább nem kísérelem meg elmagyarázni, hogy mi a különbség az a) és a b) között, a b)-t jobban megérted, úgyhogy inkább ide írd az 1-et.
II.
Nem csak a bejegyzett élettárs számít élettársnak.
8: szerintem egyértelmű, hogy valakinek van-e munkáltatója vagy sincs. nem a jövedelemre kérdez rá a nyomtatványra, hogy az van-e, hanem a munkáltatóra. ez két külön dolog.
Második gyermekemet november elejére várom, érdeklődni szeretnék, hogy -mivel tavalyi évben a bruttó jövedelmem 122.000Ft volt, szeptembertől bruttó 101.600Ft-ezzel a bérekkel milyen ellátásra számíthatok ( melyik bérből számítják az ellátást)és javítható-e ez valahogyan?
Köszönöm válaszát!
Üdvözlettel: Petra
Ez olyan gyengécske, hogy javítani többszázezernyi közteher mellett lehetne csak. Viszont még van időd egy másik munkahelyet keresni, ahol ha a minimálbér kétszeresét elérő bérrel leszel bejelentve, akkor lehet maximális gyeded is. Ezt lényegesen olcsóbb megfinanszírozni.
Első gyermekem 2012. december 15-én született. 2014. október 1-vel visszamentem dolgozni, 6 órában a GYED mellett. Fizetésem 330.000,- Ft bruttó. 2015. december 10-ére várom a második gyermekemet. Munkaviszonyom folyamatos 2005. óta. Keresetem az első gyermekem megszületése előtt bruttó 420.000,- Ft volt. Most meglévő szabadságom 23 nap. Kérdésem a következő: Hogyan tudok elérni maximális CSED-et, illetve GYED-et? Mik a lehetőségeim?
Köszönettel: Balázsné
Első gyermekem 2012. december 15-én született. 2014. október 1-ével visszamentem dolgozni a GyED mellett 6 órában. Fizetésem bruttó 330.000,- Ft a 6 órára. 2015. december 10-ére várom második gyermekemet. Szabadságom 23 nap. Első gyermekem születése előtt 8 órában bruttó 420.000,- Ft-ot kerestem. Munkaviszonyom folyamatos 2005-től. Kérdésem: Hogy kaphatok maximális CSED-et és GYED-et? Mik a lehetőségek? Köszönettel: Balázsné
A gyed 330.000-ből is maximális lesz, mert a maximális gyed alapja a minimálbér kétszerese, aminél sokkal többed van.
Jelenleg 35. hétben lévő kismama vagyok. A szülés várható időpontja 2015.07.12. Határozott idejű munkaviszonyom 2015.06.30-àn megszűnik. A csecsemőgondozási díjat 2015.06.15-ètől szeretnèm igényelni, amelyet a foglalkoztatóhoz kell benyújtanom. A későbbiekben az OEP-hez be kell nyújtanom bármit is (pl. a munkaszerződés megszűnést igazoló dokumentumot)? A CSED igénylését követő időpont előtt táppénzen voltam, mint veszélyeztetett terhes.
A következő időszakban biztosított leszek? A szülés után az OEP részére meg kell küldeni a születési anyakönyvi kivonatot?
A szülési szabadság ideje alatt kell-e konzultálnom a Hàziorvossal a további táppénzt illetően, mert valahol azt olvastam, hogy ezen időszak alatt is táppénzes állományban leszek , csupán a keresőképtelenség kódja változik meg (6)?!
A CSED igénylésènek nyilatkozatában szerepel a családi adókedvezmény kérése. Amennyiben itt màr megtettem, a későbbiekben a szülés után kell-e ismét kérvényezni a kedvezményt?
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
I.
Ha 06.15-től vagy cseden, akkor a táppénzt 06.14-gyel le kell zárni. A csedhez nem keresőképtelen-, hanem terhesállományba vesz az orvos, egy ugyanolyan kocka alakú igazoláson, mint amilyen a kezdő táppénzes papír, de ehhez csak a kocka alakú kell, nincsenek hosszúkás alakú folytatásai. A terhesállomány nem keresőképtelenség, úgyhogy nincs kódja. A 6-os az egészen mást jelent, annak írják rá ezt, aki rövid előzetes biztosítás miatt csedre nem jogosult, de a gyermekágy időszakára kaphat egy speciális táppénzt.
Szülés után be kell vinni/küldeni az eredeti születési anyakönyvi kivonatot és a kórházi igazolást - nem a zárójelentés, hanem egy mellé mindig automatikusan kiadott, csak a kórházi ápolás idejéről szóló igazolás. Ezt önállóan is tudod már intézni, nem kell hozzá a munkáltató.
Családi kedvezményhez a legbiztosabb, ha az oep honlapján található nyomtatványt töltöd ki és küldöd be, csak ennél garantált, hogy figyelembe is veszik. A többi megoldásnál ez csak opcionális.
3 hónapra elmehetsz álláskeresési járadékra. Ennek az ideje alatt jár az egészségügyi szolgáltatás és ha a tartama alatt szülsz, akkor jogosult leszel csedre és gyedre, de csak a minimálbér után. Még ezzel együtt is inkább utóbbira érdemes gyúrni, mert az ellátásért lehet és kell is fizetni, havi 6.930 Ft-ot, úgyhogy nem célszerű erre "elpazarolni" a járadékot, sokkal inkább érdemes kivárni és úgy megigényelni, hogy szüléskor még járjon.
Szóba jöhet még új munkaviszony, amihez legalább havi 220.000-es bért ajánlok, de ennél olcsóbb az egyéni vállalkozás, ahol ráadásul senkitől sem kell szívességet kérni.
Nagyon köszönöm az előző választ. Az előző munkaviszonyom 2014.11.05-ig, főállásban ugyan annál a családi cégnél volt, ahova most részmunkában gondolkodunk a bejelentésen. Tényleges munkavégzés is lenne hetente 1-2 délután, de természetesen most majd az ellátás maximalizálása lenne a fő cél, éppen ezért gondolkodunk, hogy érdemes lenne-e bejelenteni. Tehát 2 éven belül meglenne a 365 nap a 2. jogviszonyból is, csak megszakîtással. Ilyen esetben számíthatok a jelenlegi és a részmunkaidős munkaviszonyból is a jövőben CSED-re és GYED-re, vagy nem?
Hálásan köszönöm a segítséget!
Hanna
Nem 2 jogviszonyban kell gondolkodni, 1-ben kell jól alakítani a dolgokat, múltkor írtam, hogy hogyan.
Végigböngésztem a korábbi kérdéseket-válaszokat, de nem találtam minden kérdésemre választ, így kérném a segítségedet. 2012.05.20-tól 2014.11.05-ig volt folyamatos munkaviszonyom, 160.000 Ft bruttó fizetéssel. A jelenlegi munkáltatónál 2014.11.06-tól 2 éves szerződésem van, 36 órás munkaviszony, br. 158.000 Ft a havi bérem. Tervezzük a 3. gyermeket. Júniustól részmunkában be leszek jelentve családi vállalkozásba 50.000 Ft-ra. Milyen költségekkel számolhatunk, ill. ha összehozzuk az utódot mennyi CSED-re, GYED-re számíthatok? Amennyiben összejön minden és 3.-4. hónaptól táppénzen kellene lennem (erre sajnos az előző tapasztalatok alapján van esélyem) mennyiben változtat a dolgokon? Lesz ebben az évben megbízási szerződésből is jövedelmem. Ez számít az ellátásoknál?
Előre is nagyon köszönöm a segítséget!
Hanna
Van egy olyan érzésem, hogy ennek az új munkaviszonynak csak a a több ellátás realizálása a célja és egyébként nem dolgoznál, mert a járulékfizetést inkább megúszni, mint bevállalni szokták a családi cégek. Akkor vállalják be, ha ebből valami jó sül ki, de itt 1 éven belül szülésnél erről nem beszélhetünk, ennél később meg legfeljebb az lehet, hogy csed, gyed formájában visszakapod a befizetett járulékokat, ez annyira nem nagy üzlet.
Úgyhogy ha erről van szó, akkor inkább azt javaslom, hogy szülés előtt pár hónappal, az előző munkaviszonyt "leváltva" lépjen színre a családi cég, minimálbér kétszeresét elérő bérrel. Ebből így minimális járulékfizetéssel tud maximális gyed lenni.
2009 óta köztisztviselői jogviszonyban állók, első gyermekem 2013.július 18.napján született jelenleg Gyeden vagyok vele és 2015.augusztus 19-én fog születni a kistestvére.Ami elvileg már Gyes-re megy át. Nem tudom, hogy hogyan lehetne maximalizálni a jövőbeni Csed és Gyed vagy másnevű elláttások összegét? két varációban gondolkodom 1. gyes alatt szülők aminek az összege pont mivel 2 év lejár egy hónappal nem is lesz sok, de a tgyás helyett lévő Csed összegének számításakor is emiatt hátrányt szenvedek. 2. 2015. július 19. napjától visszamegyek dolgozni és egyből kiveszem a szülési szabadságot, vagy táppénzt vagy amit javasol.. és így már 2015.jűlius 19.től régi 28500 Ft-s gyes helyett már a korábbi gyednek megfelelő Csed jár 2015.augusztus 19-i másodk gyerek születéséig. Várom segítségét, köszönöm Timi
2015.07.18-án lejáró gyednél és 2016 január, februárban induló következő gyednél nincs gond. Azért nem, mert ha előző gyedből és friss csedből van legalább 180 nap, akkor a következő csed alapja - egy normális, nem minimálbér körüli bérből - a csedalap lesz. (Lehetnek helyzetek, amikor az irányadó időszakban csak 168 nap csed van, ilyenkor szoktam legalább 12 nap táppénzt javasolni.)
Neked nem a minimálbér alapú gyed elkerülése miatt javasolom a táppénzt, hanem azért, mert több, mint a gyes. Ráadásul a kettő együtt is jár, ha pár nap szabit veszel ki a táppénz előtt. Vagy ha apuka veszi igénybe a gyest, de akkor a csed kezdetétől át kell, hogy adja Neked, mert az ellátások csak egy kézben halmozódhatnak.
Az alábbiban szeretném kérni a tanácsod: 10 éve dolgozom egy mukahelyen, 2016.januárra születne meg az első gyermekem. 2015.május óta táppénzen vagyok veszélyeztetett terhesség miatt. A munkáltatóm közös megegyezéssel meg szeretné szüntetni a munkaviszonyom.Br bérem 350e. Ha aláírom, akkor csed és gyedre jogosult mradok? Hogyan járok jobban ha aláírom akkor kapok 3 havi végkielégítést, ha nem akkor 3 évig magasabb csed gyed támogatást kapok?A táppénnz összege beleszámít a csed gyedbe? Vagy ha 3 hónapra bejelentetem magam férjem cégéhez akkor az a 3 hónap képezi a csed gyed alapját?
Köszönöm szépen a választ!
Üdv: Gy.
Gondolhatod, hogy ha a munkáltató 3 havi bért ajánlott, akkor ennél többe kerülne neki fenntartani a munkaviszonyt: ha X év múlva babázásból visszatérsz és akkor rúg ki, akkor addigra több lehet a végkielégítés, mindenképpen több lesz a felmondási időre járó bér - ez most teljesen elfelejtődött - , továbbá a gyed első 6 hónapjáig járó szabadságokkal, mert azokat ki kell adni vagy pénzben kell megváltani.
Egy új munkaviszonyban bármilyen magas lenne is a béred - ha be tudnád fizetni az ezutáni többszázezres járulékokat... - , mivel ott nem lenne a -3. hónap végével záruló számítási időszakban legalább 120 napi béred -, legfeljebb a minimálbér kétszerese lenne a csed alapja. (A gyednél nem érdekes, mert ott a maximálisé ugyanannyi.)
Munkaviszony nélkül pedig csak az alanyi jogon járó, nettó 26.650 Ft-os gyesre lennél jogosult.
3*350.000 Ft nettója 688.000 Ft. 1 havi maximális gyedhez - de akkor a csed is csak ennyi - a járulékok 132.000 Ft, ezt vedd mondjuk kétszer. 1 havi csedkülönbözet 82.000 Ft, ezt 5,5-szer vedd. És akkor ott van még a táppénz, ami szintén kevesebb lenne egy új, alacsonyabb bérű munkaviszonyból. Most állítsd szembe a két oldalt és látni fogod, hogy egyáltalán nem jó üzlet az, amit a munkáltató ajánlott. Ez csak neki jó.
És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy egy 350.000-es bérű munkaviszonyba folyamatosan szülheted a kistesókat, maximális táppénz és gyed jár velük, illetve többhavi szabadságod gyűlik eközben.