|
Kérdezz-felelek
Kisfiam 2006. októberábem született. Jelenlegi munkahelyemen 2000. augusztusa óta dolgozom. A terhesség elejétől a kisfiam megszületéséig táppénzen voltam. Utána kaptam meg a 168 napra járó díjat, most pedig a gyedet. Idén leszek 36 éves. Érdeklődni szeretnék, hogy mennyi szabadság, végkielégítés, stb. jár ha a gyed után visszamennék dolgozni. A baj csak az, hogy fel fognak mondani, mivel a cég megszünt. A bruttó bérem 123,000.-Ft volt. Köszönettel.
8 év munkaviszony után 50 nap felmondási idő és 2 havi végkielégítés jár.
2006 március 13.-áig főállású anya voltam,és 2002 óta vagyok vállalkozó,de mivel egyedül neveltem a 3 gyermekem a TB-vel elmaradtam. Vállalkozásomat szüneteltetném és bejelentett munkahelyem lenne akkor járna e alap ellátás?, mert most nem tudok orvoshoz menni, és kb. 6 hetes terhes vagyok. Úgy hallottam valakitől, hogy a terheseknek valahogy jár alanyi jogon. Erről mit lehet tudni? Előre is köszönöm.
Ha heti 40 órás munkaviszonyt létesítenél, akkor a vállalkozásban nem kellene járulékolni.
A vizitdíj volt az, amit nem kellett fizetni terhesgondozáson, szülésnél és gyermekágyas anya gondozása esetén. Ez egyrészt már a múlt, másrészt már semmi köze a járulékfizetés/jogosultság kérdéshez, mert ezt ezen felül kellett vagy pl. ebben az esetben nem kellett fizetni.
Ha a cél egy legolcsóbban összejövő maximális gyed és egy most kinézőnél több - minimálbér kétszereséből számolódó - tgyás, akkor hadd ajánljam a fizetős szolgáltatásomat.
és esetleg tudod, hogy hány szabadnapom van bent? 32éves vagyok.
előre is köszönöm válaszod!!!
Szabadság a tgyásra és a gyed 1. évére járt, hogy pontosan hány napod van, annak a számolgatása onnan indul, hogy 2004-ről maradt-e szabid, amit átvittél 2005-re, úgyhogy ez sem olyasmi, amit csak így rá lehetne vágni.
Viszont a nagyi csak addig lehet gyesen, amíg ketteskével megkezded a tgyást és a gyest időben le kell mondani, ezzel nincs visszamenőleg variálás.
Több írását is olvastam, mivel azonban minden eset más és más így én is a személyes(levélben történő) megkeresés mellett döntöttem.
Tanácsát szeretném kérni ügyemben, jelenlegi munkahelyemen 2005 január 3.-án kezdtem, szerződéssel vettek fel, de sajnos kihasználva a magyar törvényhozás "buktatóit" minden évben csak 1 évvel hosszabbítják, kinevezésről azt mondják 5 évig nem lehet szó.(sőt már azt hallottam hogy ezt 7 évre emelték).Párommal babát szeretnénk, de mivel idén is várhatóan 2009.június 30-ig hosszabbítanak, éppen abba eshetnénk, hogy a szülés időpontjában lejár a szerződés. Kérdésem: ebben az esetben ha elküldenek, milyen juttatások illetnek majd meg?Ha éppen úgy jönne a baba, hogy néhány hónapig még szerződésben állnék, az nekem "jobb lenne"?
Sajnos úgy áll a dolog, hogy tehetetlenek vagyunk, mert hiába szerenénk mi mielőbb babát, az a helyzet hogy ezt a mi esetünkben anyagilag is át kell gondolni...
Válaszát várva és megköszönve kívánok minden jót Önnek!!
Üdvözletel
Az 5 év az az időszak, ami után mindenféleképpen határozatlan idejűvé alakul a szerződés. Bíróság más esetekben is határozatlannak minősítheti, ha gazdasági érdek nem fűződik a szerződés hosszabbításhoz és annak a célja csak a munkavállalói jogok csorbítása.
Ajánlom a figyelmedbe, de inkább a munkáltató figyelmébe a témában a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalását:
MK 6. szám
A határozott időre létesített munkaviszony megszűnésével a felek megállapodhatnak újabb, hasonló jellegű munkaviszony létesítésében. Az első és az újabb határozott idejű munkaviszonyok együttes időtartama azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - az öt évet nem haladhatja meg.
Érvénytelen azonban az újabb határozott időre szóló megállapodás, ha a munkáltató jogos érdekének csorbítására vezetne. Ilyen esetben a határozott időre kötött újabb munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni.
Többször előfordul, hogy a munkáltató és a munkavállaló határozott időre köt munkaszerződést. A határozott időre létesített munkaszerződés tartamának letelte után újabb határozott időre szóló munkaszerződést kötnek, esetleg újból megismételve.
A második és az esetleg ezt követő újabb határozott időre szóló munkaszerződésekkel kapcsolatosan, a munkaszerződés érvényességét illetően egységes gyakorlat nem alakult ki.
A határozott időre szóló második és az esetleg ezt követő újabb munkaszerződések jogi megítélésénél abból kell kiindulni, hogy az Mt.-nek a határozott idejű munkaviszonyról szóló rendelkezései [Mt. 79. §-ának (2)-(3) bekezdése] nem tartalmaznak olyan tiltó rendelkezést, hogy a határozott időre létesített munkaviszony megszűnése után [Mt. 86. §-ának c) pontja] újabb határozott időre szóló munkaszerződés nem köthető, illetőleg a szerződés nem hosszabbítható meg. Ilyen tilalmat az Mt.-nek egyéb rendelkezései sem tartalmaznak. Ellenkezőleg, a törvény kifejezetten utal a határozott idejű munkaviszony meghosszabbíthatóságára azzal, hogy az ilyen munkaviszony megengedett ötévi leghosszabb időtartamát az első és az azt követő határozott idejű munkaviszonyokra együttesen rendeli alkalmazni [Mt. 79. §-ának (2) bekezdése]. Ennélfogva pedig a második és az esetleg ezt követő újabb határozott időre szóló munkaszerződések megkötésének nincs
akadálya. Az első és az újabb határozott időre szóló munkaviszonyok együttes időtartama azonban az öt évet nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni csak a vezető állású munkavállaló tekintetében lehet [Mt. 79. §-ának (2) bekezdése, 190. §-ának (1) bekezdése].
Más jogi megítélés alá esik természetesen a határozott időre szóló második és esetleg ezt követő munkaszerződés, ha a határozott időtartam kikötése a munkáltató részéről törvényes érdek nélkül történik, és ezáltal a munkavállaló jogos érdeke csorbítására vezetne (pl. a terhes nő az őt megillető védelemtől elesne). A jogoknak ilyen, nem rendeltetésszerű
gyakorlása az Mt. 4. §-a értelmében nem megengedett, s a munkavállalót, akinek a terhére ez az intézkedés történt, hátrány nem érheti. A megállapodásnak ez a része érvénytelen, s a munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni.
A gyerekek hány éves koráig. És ez beszámít a munkaviszonyba-nyugdíjba?
Szeretném tudni, hogy ezt hogy csak négy órás hogy fogják a nyugdíjidőbe majd beszámítani?
Illetve még kérdezném azt is hogy a táppénzes időt és a betegszabadságot beszőmítják a nyugdíjas időmbe.
Ha 1 évig táppénzen lenneék abba az időbe a 15 nap betegszabadság beleszámít vagy az még az 1 éven felül jár.
A betegszabadság és a táppénz biztosításban töltött idő, az is beszámít a szolgálati időbe.
A táppénzre jogosultságot, annak időtartamát a táppénz kezdetén, a betegszabadság lejártát követően kell vizsgálni, úgyhogy a 15 munkanap betegszabadágon"felül" van még a maximálisan 1 éves táppénzjogosultság.
Szegedre járok az onkológiára kezelésre. Három havonta kell mennem. Ott műtöttek pár éve.
Tavaly még a bajai onkológián adtak gépkocsira utiköltségpapírt most már azt mondják, hogy nem adhatnak. A háziorvosom is azt mondja hoggy nem adhat.Ő azt mondta hogy kérjek a szegedi klinikán. Ezt a varriációt végképp nem értem.
Tulajdonképpen ezt a dolgot szeretném megkérdezni Öntől hogy hogy működik.
Bajai lakos vagyok, szegedre járok ellenőrzésre akkor ki adhat nekem utköltségpapírt gépkocsira??
köszönöm a válaszát
Szeretném tudni, hogy jár e nekem gyed, vagy tgyás, vagy szülés elötti szabadság. Ugyanis már több mint négy éve ennél a cégnél dolgozom, de van egy kis bibi. Engem háromhavonta hosszabbítanak. Én úgy tudom, hogy max.gyest kaphatok. Ha mégis jár a gyed stb. mennyire számithatok, a havi bruttó bérem 150 e felett van. Pontosat azért nem irtam mert ez változó. De átlagban felette van. Gondolkodunk a harmadik babán, de nem szeretném "elveszteni" ezeket az éveket. Ha kell inkább állást váltok, bár sajnálnám, mert jó hely. Válaszodat előre is köszönöm.
Ajánlom a figyelmedbe, de inkább a munkáltató figyelmébe a témában a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalását:
MK 6. szám
A határozott időre létesített munkaviszony megszűnésével a felek megállapodhatnak újabb, hasonló jellegű munkaviszony létesítésében. Az első és az újabb határozott idejű munkaviszonyok együttes időtartama azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - az öt évet nem haladhatja meg.
Érvénytelen azonban az újabb határozott időre szóló megállapodás, ha a munkáltató jogos érdekének csorbítására vezetne. Ilyen esetben a határozott időre kötött újabb munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni.
Többször előfordul, hogy a munkáltató és a munkavállaló határozott időre köt munkaszerződést. A határozott időre létesített munkaszerződés tartamának letelte után újabb határozott időre szóló munkaszerződést kötnek, esetleg újból megismételve.
A második és az esetleg ezt követő újabb határozott időre szóló munkaszerződésekkel kapcsolatosan, a munkaszerződés érvényességét illetően egységes gyakorlat nem alakult ki.
A határozott időre szóló második és az esetleg ezt követő újabb munkaszerződések jogi megítélésénél abból kell kiindulni, hogy az Mt.-nek a határozott idejű munkaviszonyról szóló rendelkezései [Mt. 79. §-ának (2)-(3) bekezdése] nem tartalmaznak olyan tiltó rendelkezést, hogy a határozott időre létesített munkaviszony megszűnése után [Mt. 86. §-ának c) pontja] újabb határozott időre szóló munkaszerződés nem köthető, illetőleg a szerződés nem hosszabbítható meg. Ilyen tilalmat az Mt.-nek egyéb rendelkezései sem tartalmaznak. Ellenkezőleg, a törvény kifejezetten utal a határozott idejű munkaviszony meghosszabbíthatóságára azzal, hogy az ilyen munkaviszony megengedett ötévi leghosszabb időtartamát az első és az azt követő határozott idejű munkaviszonyokra együttesen rendeli alkalmazni [Mt. 79. §-ának (2) bekezdése]. Ennélfogva pedig a második és az esetleg ezt követő újabb határozott időre szóló munkaszerződések megkötésének nincs akadálya. Az első és az újabb határozott időre szóló munkaviszonyok együttes időtartama azonban az öt évet nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni csak a vezető állású munkavállaló tekintetében lehet [Mt. 79. §-ának (2) bekezdése, 190. §-ának (1) bekezdése].
Más jogi megítélés alá esik természetesen a határozott időre szóló második és esetleg ezt követő munkaszerződés, ha a határozott időtartam kikötése a munkáltató részéről törvényes érdek nélkül történik, és ezáltal a munkavállaló jogos érdeke csorbítására vezetne (pl. a terhes nő az őt megillető védelemtől elesne). A jogoknak ilyen, nem rendeltetésszerű gyakorlása az Mt. 4. §-a értelmében nem megengedett, s a munkavállalót, akinek a terhére ez az intézkedés történt, hátrány nem érheti. A megállapodásnak ez a része érvénytelen, s a munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni.
Valószínű az előző levelem nem ment el,ezért elküldöm újra.
Már tavaly váltottunk pár levelet,azóta még felmerült bennem néhány kérdés!
Előzményeim:1997.szeptembertől-2003.máj. 31-ig folyamatos munkaviszony,2003.júni.1-től –dec.6-ig táppénz.2003.dec.7.szülés.Majd TGYÁS,GYED-bruttó 100 000.-ből-2005.szept 8. második fiam megszülettett a GYED alatt.Ekkor szept. 30.-án megszűnt a határozott idejű munkaszerződésem,amit csak amiatt hosszabbítottak meg,-igen korrekten,hogy GYED-et kapjak!2005.szept.18 után TGYÁS,GYED,jelenlkeg GYES.Félidős kismama vagyok,szülés várható ideje 2008.júli.12.
2007.dec.17-től be vagyok jelentve bruttó 130 000.-re. Start kártyával ez havi 60 000 –be kerül nekem.
1.Meddig „dolgozzak” még,hogy ne legyen gond az OEP-nél?
2.Számít-e,hogy fél hónappal kezdtem?Ront-e pénzemen,mint a betegszabi?
3.Honnan tudom,hogy meddig leszek táppénzre jogosult?Gond-e,ha a végén csak GYES-en leszek?
4.Érdemes-e apára átiratni a GYES-t,41 000 Ft-nál?
Előre is köszönöm a segítségét!
Tisztelettel:
A táppénzjog lejártáról kapsz egy értesítést, de Te enélkül is tudod, hogy 06.13-ig leszel csak táppénzen, mert akkor van meg a 180 nap előzetes biztosításod és pont a következő naptól tudod már igényelni a tgyást.
Ha most rögtön elmész táppénzre, akkor is kitart a táppénzre jogosultságod a tgyás kezdetéig - ezt majd a -28. naptól érdemes lesz igényelni, mert a táppénzzel szemben ennek nem a minimálbér az alapja, hanem a 130.000-es átlagod, nem 60%, hanem 70% a mértéke és nincs munkáltatót terhelő 1/3-a, amivel számolni kellene. A -28. napra egyébként pont meglesz a 180 nap előzetes biztosításod.
A betegszabadság beleszámít az átlagba, de elhanyagolható mértékben ront csak rajta, a táppénz nem számít bele. Törthónapnak semmi jelentősége, fél hónapra fél havi bért kaptál, átlagban ez ugyanúgy 130.000, mintha egy teljes hónapra kapnál teljes havi bért.
Mindegy, hogy ki kapja a gyest, éves szinten nem kavar be az adózásba, de aki kapja, az feltételenül mondja le 06.14 előtt, mert visszamenőleg nincs variálás azzal, hogy nem gyest igényletek egyeskével, hanem tgyást ketteskével, csak a bejelentés napjától lehet váltani.
Segítségét és ötleteit nagyon megköszönve: egy Anyuka
Viszont nem várható el a munkáltatótól, hogy egyik napról a másikra úgy szervezze az életét és a költségeit, ahogyan Te szeretnéd, tehát időben be kell azért ezt jelenteni.
0 bérezett nappal az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja. 1-179 bérezett nappal az 1-179 napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az alap. Vagyis nincs különbség a tgyás és a gyed összegében akkor, ha szabadságra mész és akkor, ha csak gyesen vagy. 180.000-es bérrel akkor sem lenne különbség, ha a szabadság után keresőképtelenségre tekintettel táppénzre mennél, mert a táppénz nem számít bele semmibe, a 80%-os betegszabi meg nem viszi minimálbér kétszerese alá az átlagot. A táppénz annyi lenne, mint a tgyás
volt egyeskével.
Gyest akár Te, akár apuka vagy nagyszülő igényelhet, akik jogosultak rá, azok akárhányszor megigényelhetik a jogosultság tartama alatt, csak aki korábban kapta,annak le kell mondania előtte. Ha táppénzre mennél, akkor ne Te igényeld, mert ebben az esetben nem a gyed előtti átlagkereset, hanem a minimálbér lenne az alapja. Bárki igényli is, nagyon fontos, hogy a tgyás kezdete előtt legyen lemondva, mert visszamenőleg nincs variálás azzal, hogy ki és milyen ellátást igényel a több gyerek után.
A tgyásra és a gyed 1. évére jár a szabadság, ez nagyjából másfél havi szabadságot jelent.
A következő ügyben kérném a segítséged!
Kisfiam 2006. március 8-án született. Előtte 4 évig volt munkaviszonyom egy kft-nél, ahol 80 ezer bruttó bért + jutalékot kaptam. 2005 december 31-ig dolgoztam, onnantól a gyeremek születéséig táppénzen voltam. A tgyást és a gyedet is a jutalékos bruttó(átlag125 ezer) után kaptam. Jelenleg gyesen vagyok, viszont ez év március 18-tól elhelyezkedtem egy másik munkáltatónál 128 ezer bruttó bérért, az előzőt közös megegyezéssel felbontottam. Most viszont már tervezzük a második babát és remélem, mihamarabb sikerül is. A kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy amennyiben a gyes folyósítása alatt esek teherbe, mennyi lesz a ketteske után járó tgyásom és gyedem, illetve érdemes 180 napot bedolgoznom, vagy ha jövő hónapban már terhes lennék, akkor eljöhetek e betegállományba és akkor le kell e mondanom a gyest? Nyilván a legjobb megoldást szeretném, mindenképp szeretnék jól járni anyagilag.
Válaszát előre is nagyon megköszönöm!
Abban sem vagyok biztos, ezért inkább nem válaszolok rá, hogyha egyetlen jogviszonyból, a régi munkaviszonyból jár csak a tgyás és a gyed, akkor ott mennyire számít bele, hogy közben máshonnan volt járulékköteles jövedelmed.
Ami biztos: ha keresőképtelen vagy, akkor erre tekintettel igényelhetsz táppénzt és ahhoz, hogy az eredeti munkaviszonyból járjon a tgyás és a gyed, nem kell 180 napot dolgozni, hiszen ebben a jogviszonyban már bőven
teljesítetted az előzetes biztosítás jogosultsági feltételét.
Segítségét szeretném kérni, de a konkrét kérdéseim előtt felvázolnám a szükséges előzményeket. Általános isk.i tanár vagyok, szerződéssel dolgoztam a munkahelyemen, jelenleg gyeden vagyok.
munkám időtartama:2003. aug.21.-2006. ápr. 18.
táppénz: 2006. ápr.19.-jún. 1.
kisfiam születése:2006.jún.02.
szerződésem lejárta: 2006.aug.31.
tgyás lejárta/gyed kezdete:2006.nov.16.
Jelenleg a második gyermekünket várom, a baba várhatóan november elején születik meg. Mivel a tgyás ideje alatt lejárt a szerződésem, ezért jelenleg passzív gyeden vagyok (ha jól vagyok tisztában helyzetemmel), és emiatt a második babánál nem kezdődik elölről a tgyás, gyed, hanem 3 évig a gyes járna. Jól tudom, hogy ezek a dolgok vonatkoznak rám?Ha valóban ez a helyzet áll fenn, akkor van-e valamiféle megoldás azt tekintve, hogy újra kapjak tgyást, gyedet? Esetleg munkaviszonyba kellene újra kerülnöm, ha igen, mennyi időre?
Válaszát előre is köszönöm!
2-3 hónapot kéne dolgozni legkésőbb májustól indítva - ehhez a gyedet le kell mondani, de a gyest meg lehet igényelni -, bruttó 150.000-et elérő bérrel, utána lehet táppénz is vagy vissza gyedre a tgyás kezdetéig. A munkaviszony legalább a tgyás 1.napjáig tartson.
A problémám a következő. 2001. október 01-től 2007. augusztus 31-ig volt munkaviszonyom a honvédségnél. Átlagbérem 2007-ben 163.000.- Ft. 2007. szeptember 01-től október 15-ig passzív táppénzen voltam. 2007. október 18-tól munkanélküli segélyt kapok. 2008. június 21-re várjuk gyermekünk megszületését. Tegnap a munkaügyi központban tájékoztattak arról, hogy január 01-től nem jár nekem a gyed, a tgyás után csak gyest kaphatok, ez elég rosszul érinti a családunkat, nem erre számítottunk.
A kérdésem, hogy megoldás-e ha találok egy céget aki hajlandó lenne bejelenteni engem, és ha igen milyen időponttól, illetve elég -e ha határozott idejű szerződéssel foglalkoztatnak (mikortól-meddig?)
Ha nem sikerül ilyen munkáltatót találnom, megtehetjük-e, hogy a férjem aki egyéni vállalkozó (villanyszerelő) esetleg alkalmaz valamilyen adminisztratív munkakörben.
Válaszát köszönöm.