|
Frank OrsolyaPszichológus, családi kommunikációs szakértőPszichológus, Gordon-instruktor CSALÁDI KOMMUNIKÁCIÓS TANÁCSADÁS ÉS TRÉNING Miért nem értek szót a gyerekemmel? Miként őrizhetnénk meg a családi békét és a párkapcsolatunkat? Hogyan csinálhatnám másként, mint a szüleim? És mi az a Gordon-módszer? Egyéni tanácsadás igény szerint, felmérő beszélgetéssel. Érdeklődjön, tájékozódjon, jelentkezzen itt: Elérhetőségeim: E-mail: posta@arete.hu Honlap: http://www.szeresdjol.hu |
Kérdezz-felelek
Párommal elváltunk 7 hónapja. Azóta nem hajlandó nagyon semmiről kommunikálni velem, a gyerekekről is csak annyit mond amit kérdezek. Mintha egy falat húzott volna fel kettőnk közt.A kapcsolatunk ideje alatt is előbb másokkal beszélte meg a dolgainkat aztán jöttem én.Hamarabb tudtak mások mindent mint én.Próbáltam neki mondani ne másokkal beszéld meg hanem velem mert én vagyok a férjed de nem változott semmi.Mit tehetnék,hogy a kapcsolatunk megváltozzon?Én most is próbálok kedves lenni vele segítek ha megkér mert nem akarok erőszakos lenni.De néha úgy viselkedik mintha valami idegen lennék és nem érdekli semmi még a gyerekek sem mert neki más dolga van vagy programja. Előre is köszönöm válaszát és tanácsát.
Először sajnos csak megerősíteni tudom abban a szomorú tényben, hogy az elvált apák helyzete nagyon nehéz, jogaik és lehetőségeik erősen korlátozottak.
Aztán meg tudom erősíteni azt is, hogy agresszió helyett segíteni az elvált családjában és az együttműködés útját járni mindenképpen jó döntés volt.
Ha a feleségét a gyerekek sem nagyon érdeklik most, mert máshol van az, ami foglalkoztatja, akkor Ön a gyerekeknek tud most a legtöbbet adni. Ha a velük töltött időben a gyerekek JÓL ÉRZIK MAGUKAT, jó erős, bizalomtelt, jókedvű kapcsolatot tud velük építeni, akkor azzal máris jót tesz saját magának is és nekik is. Végül is hosszú távon nem az elvált feleségével lesz fontos, hogy jó kapcsolatban maradjon, hanem a gyerekeivel, akik az Ön gyerekei maradnak, bármennyire is elváltak a szülők.
Abban is igaza van, hogy egy elvált feleséggel igenis lehet civilizált, jól működő kapcsolatot fenntartani, és nagyon jó, hogy ez a célja. Idővel talán a felesége is rájön, hogy a volt férj nagyon fontos szereplője az életének, akkor is, ha nagyon más szerepben, mint eredetileg. Kimondatlanul is megnyugtató, hogy valahol a háttérben ott an, számítani lehet rá, sok praktikus segítséget lehet kapni tőle, de még érzelmileg is egyfajta - talán tudattalan - biztonságérzetet ad, hogy a volt férj azért tovább létezik és nagy bajban bizonyára a segítségükre sietne. Az is biztonságérzetet ad neki, hogy a gyerekeinek rendelkezésére áll a másik szülő is.
Ha a felesége a válás előtt is falat vont és most is falat von, akkor aligha tudok egyetlen levélben olyat mondani, ami ebben nagy változást hozhat... Az viszont érdekes lehet, hogy vajon ezt mivel indokolta, mik voltak a visszatérő panaszai. Vajon van-e bármi az Ön kommunikációs stílusában, ami a legjobb szándéka ellenére is pont ebből az asszonyból pont ezt a reakciót váltja ki? Hogyan tudná ezt azonosítani, hogyan tudna ezen srófolni, nyitni, új működésmódokat találni? Ha gondolja, hogy szeretne az egész helyzetről egy néhányszor beszélgetni, hátha találunk rést a falon, akkor keressen bizalommal!