A 180 napot naptári napban mérik, ha július 1-én már a betegszabi elfogyasztása után kerültél táppénzre, akkor is megvan idén a 180 nap. Az átlaghoz csak a bért osztják csak annyi nappal, ahányra ez vonatkozott, tehát a táppénz nem befolyásol semmit, mert nem számít bele az átlagba.

Az, hogy dec. 31-től igényelheted a tgyást, nem azt jelenti, hogy aznap be kell adni az igényt. Erre 6 hónapod van, akár még 2015 június végén is intézhetnéd a papírmunkát. Akkor igényeld idéntől a tgyást, ha tavaly jobb volt a béred, mint idén (a 6 hónap alatt). Szakbarbár 2014. 07. 11. 20:04

Sógor vége és sógor eleje között legalább 31 napnak kell lennie, csak ez számít, hogy közben mi van vagy mi nincs, az nem. +30 napos megszakítás (lógás a levegőben) viszont a korábban említett ok miatt nem szerencsés.
2-3 hónap már biztonságos, utána valamennyi ellátás csak az új bérből számítodik, a felső határokon belül. Szakbarbár 2014. 07. 10. 17:26

Két észrevételem van a fentiekhez:
- még 2 hónap sem kell az új helyen
- ha 30 napnál több telik el, akkor is lehet minimálbér kétszerese alapú a tgyás és a gyed, ebben az esetben csak a táppénz lesz rövidebb és kevesebb (annak szigorúbbak a szabályai) Szakbarbár 2014. 07. 10. 12:11

Kell az álláskeresési járadék, a többit jól látod - kellemes meglepetés, hogy visszaolvastál, a kismamák általában nem veszik erre a fáradságot.

Azért kell a járadék, mert ha 30 napnál hosszabb lyuk van a biztosításban, akkor táppénz csak annyi időre jár, amennyit az új helyen dolgoztál és magas bérrel is csak a minimálbér 50%-a a táppénz. Utána a tgyás és a gyed már kellemes, minimálbér kétszerese alapú, de a táppénzen többszázezret buksz.

Alternatív ötlet: ne a sógorod cégében legyen az új jogivszony, hanem legyél egyéni vállalkozó és majd beszámlázol neki. Nem kell 30 napot várni, nem kell járadékra menni és a bruttó táppénz 1/3-a sem terheli a sógort (egynéi vállalkozónál meg ilyen egyáltalán nincs.) Szakbarbár 2014. 07. 10. 10:46

A munkáltató nyilván nem fog örülni, de nincs más dolga, mint asszisztálni ahhoz, amit szeretnél, mert arra a jogszabályok lehetőséget adnak. Az egyetlen, amit tehet, hogy kéri a keresőképtelenséget felülvizsgálatát, de előbb el kell jutnia oda, hogy megtudja, hogy ezt megteheti, utána pedig 15.300 Ft-ot kell fizetnie érte. Kismamát nemigen szoktak felülvizsgáltatni, mert tudják, hogyha makkegészséges, akkor is be tud valaimit dobni az orvosa, ami miatt hímestojásként kell kezelni.

Egyelőre csak annyit írj, hogy az Mt. 133. § (1) bek. szerint bejelented, hogy a fizetés nélküli szabadságot X időpontig veszed igénybe, ezt követően kéred a felhalmozódó szabadságot kiadásának a megkezdését. X a levél feladását követő 30. nap. Aztán a szabadság kiadásának valahanyadik napján bejelented, hogy keresőképtelen lettél, viszed róla a táppénzes papírt, amint lesz, 7 nap múlva fogod kapni az elsőt. Szabadságot keresőképtelen dolgozónak nem lehet kiadni - pár hete mutattam egy jogesetet, ahol ezt az akkor mé Legfelsőbb Bíróság mondta ki -, úgyhogy le fog állni a szabadság kiadása.

Hogy a bérszámfejtő kolléga életét ne nehezítsd nagyon, a tértivevényes levél mellé hívd is fel őt vagy írj egy e-mailt, hogy tudjon róla és ne szabadságként, hanem táppénzként kezelje a távollétet onnantól. (Az infó hiányában kifizetett szabadságra járó pénzt könnyű visszavenni a táppénzből, de ennek az adminisztrálása a cég havi járulékbevallásban már nem a legegyszerűbb.)

Ha a gyed bruttó 320.000-es átlagból és legalább 180 bérezett napból lett megállapítva, akkor az 1 naptári napi nettó táppénz kb. 5.300 Ft lesz.


Mt. 133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.
(2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
Szakbarbár 2014. 07. 10. 08:38

A gyed mindenképpen járni fog ketteske után. Ha egyeskével 2 éves korig kapod, akkor ketteskével is addig fogod, akkor is, ha közben egyetlen napot sem dolgozol. A következő tgyás és gyed alapja nagyságrendileg ugyanannyi az összes esetben, mert
- az 1-2-nél a pár hét 2014-es szabadságra kapott bérből számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja
- a 3-4-nél a tgyás 2015-ös első napján aktuális bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az alap

Azért mondom, hogy nagyságrendilag azonos lesz mind a 4 esetben, mert az idei és a jövő évi béred között olyan nagyon nagy különbség nem lehet (bár a gyed vége után emelni kell, ha közben a többieké is emelkedett), ráadásul ha már most több, mint a jövő évi minimálbér kétszerese (ami várhatóan nem lesz sokkal több, mint az idei 203.000 Ft), akkor végképp minden mindegy.

Az egyetlen helyzet, aminél nem mindegy, hogy mi lesz a forgatókönyv, ha egyeskével 2 éves koránál előbb véget ér a gyed, mert akkor a táppénzzel és a szabadsággal lehet növelni a ketteske utáni gyedjogosultságot (ami alapesetben ennyi, mint egyeskénél.)

Táppénz és gyes akkor jár együtt, ha a táppénz előtt szabadságon vagy. Ha nem tudsz vagy nem akarsz, akkor a gyest apuka igényelje, teljes munkaidő mellé is jár neki. Szakbarbár 2014. 07. 09. 22:55

Ha úgy időzíted a járadék igénybevételét, hogy a tgyás kezdetén (ez már a várható időt megelőző 28. naptól igényelhető) még kapod és a járadékot és a járadék, illetve a szülés előtti 2 éven belüli munkaviszony együtt kitesz legalább 365 napot, akkor a járadékot szüneteltetve jogosult lehetsz tgyásra és gyedre, de mindegyik alapja csak a minimálbér lesz. Szakbarbár 2014. 07. 09. 22:38

Amíg nem vagy terhes, addig semmit nem kell tenned. Gyűjtögeted az előzetes biztosítást, hogy milyen bérrel, az nem érdekes, mindig meg lehet oldani, hogy ne az legyen az ellátások alapja. Ha gondolod, én nagyon szívesen elismételen később nem nonprofit is azt, amit írtam, hogy mi a megoldás, de olyan egyszerű, hogy nem tudok többet vagy mást mondani és ezzel mindenki más is így lesz, úgyhogy feleslegesen áldoznál rá. Szakbarbár 2014. 07. 09. 22:33

180 bérezett nap megléte a minimálbér kétszerese fölötti bérnél érdekes, mert ha valaki a minimálbér kétszeresénél több után akar tgyást kapni, akkor ahhoz legalább 180 napig kell a magasabb bér után járulékolni. Alatta vagy nagyjából ezzel megegyező bérrel lényegtelen, hogy hány napot dolgoztál vagy voltál szabadságon, mert így is, úgy is ugyanannyi lesz minden.

180-nál kevesebb bérezett nappal a tgyás alapja a kevesebb napból számolt átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Nálad teljesen lényegtelen, hogy a minimálbér kétszereséből, 203.000-ből vagy a tényleges béredből, 205.000-ből számolódik a tgyás - az előzőek szerint 203.000 után lesz megállapítva. A gyed alapja ugyanennyi.

Gyedet ketteske 2 éves koráig fogsz kapni. A tgyás a 30 és 31 napos hónapok átlagában családi kedvezmény nélkül nettó 121.000 Ft lesz, a gyed pedig nettó 105.000 Ft, ez idén a maximumot jelenti. Jövőre már nem, mert megreked ezen a szinten, nem tart majd lépést a minimálbér növekedésével. (Csak a +180 napból megállapított gyedek emelkednek.) Szakbarbár 2014. 07. 09. 22:27

2015-ben induló tgyás és gyed alapja a 2014-es átlag. Ennek az évnek a felében már ócska béred volt, úgyhogy bruális összegre, bruttó 314.000 Ft-ra kéne emelni ahhoz a II. félévben, hogy maximális gyeded legyen.

Ehelyett inkább azt javaslom, hogy ha biztos lesz a terhesség, menj el valamivel több, mint 30 nap álláskeresési járadékra, majd létesíts ugyanott egy új munkaviszonyt, minimálbér kétszeresét kicsivel meghaladó bérrel. Így csak az utolsó munkaviszonyban elért átlag lesz az ellátások alapja, a minimálbér kétszeresénél több nem lehet az alap, de ez pont a maximális gyedet jelenti, meg egy bruttóba ezzel megegyező tgyást. Előbb legyen az új, próbaidőt nem tartalmazó szerződés előredátumozva aláírva és csak utána szüntesd meg a mostani munkaviszonyt, mert az ilyen 92.000-re bejelentő munkáltatókkal óvatosnak kell lenni. Szakbarbár 2014. 07. 08. 13:35

Ha határozatlan idejű a munkaszerződés, akkor a terhesség miatt felmondási tilalom véd és ennek nincs köze ahhoz, hogy megváltozott munkaképességűvé váltál. Ha határozott idejű szerződésed van, akkor az mindentől függetlenül véget ér akkor, amikor ez a szerződésben meg van határozva.
Ha marad a munkaviszony, akkor jogosult leszel tgyásra és gyedre, de ezek mellé ugyanúgy nem kaphatod a rehabilitciós vagy rokkantsági ellátást, mint ahogyan a táppénz mellé sem.

Rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás és gyes viszont jár együtt. Szakbarbár 2014. 07. 08. 10:27

A Munkaügyi Felügyelethez már fordultál, a másik hely a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Sokkal gyorsabb, mint gondolnád, nincs illetéke, szakértelmet nem igényel.

Ha nem csak magában küldted a táppénzes papírt, hanem megírtad, hogy a munkáltató nem továbbította, akkor most az Egészségbiztosítási Pénztár elvileg bírság kiláásba helyezése mellett felszólítja a munkáltatót, hogy tegye a dolgát. Ha kísérőlevél nélkül küldted, akkor lehet, hogy csak Téged értesít, hogy a munkáltatónál add le az eredetit, akkor a válaszban tudod leírni, hogy ez már megtörtént, de mi a gond vele. Szakbarbár 2014. 07. 08. 10:18

A táppénz első 30 napjára, a tgyásra és a gyed első évére járni fog megint a szabadság, esetleg ezt előreébb lehetne hozni. De ha nem megy, akkor sem vész el a gyes, mert át tudok adni apukának, úgyhogy családilag ugyanannyit kaptok így is. Szakbarbár 2014. 07. 08. 07:05

Ha a külföld EU tagállam, akkor nem kell fizetni itthon semmit és a tagállamban szerzett biztosítás beszámít a tgyáshoz, gyedhez szükséges előzetes biztosításba. Ebben az esetben egy aktuálisan fennálló magyar biztosítási jogviszonyra van szükség szüléskor, a tgyás és a gyed alapja az itt elért átlag, de legfeljbb a minimálbér kétszerese. Ha nem lesz szüléskor munkaviszonyod vagy más jogviszonyod, akkor hiába lenne rendben a másik jogosultsági feltétel, az elegendő előzetes biztosítás, ez kevés lenne. 8,5 hónapos terhes kismamával életszerűtlen, hogy bárki munkaviszonyt létesíti, úgyhogy ezt még korábban kellene elintézni.

Ha nem EU tagállamban dolgozol, akkor a kinti munka közben nem ketyeg az előzetes biztosítás. Ettől még meglehet a 2 éven belül 365 nap, mert 1*365 esett ki és elvileg pont megvan a másik 365, sőt januárban még valamennyi. Ami a szülés előtti itthon biztosítási jogviszonyt illeti, arra ugyanúgy szükség van ebben az esetben is, viszont ha jogosult is leszel tgyásra és gyedre, a gyed csak kb. 1 évig fog járni (a másik esetben 2 éves korig járó helyett). Szakbarbár 2014. 07. 07. 17:33

A táppénz és a terhesség külön-külön is felmondási tilalom.
Táppénz és gyes akkor jár együtt, ha a táppénz előtt kiadatsz pár nap szabadságot, mert akkor a táppénz már gyes melletti munkából igényelt táppénzenk minősül. Ha nem az, akkor nem kaphatod egyszerre. Viszont át lehet adni apukának, akkor is, ha teljes munkaidőben dolgozik.

Az ellátásokat halmozni (2 gyest kapni) csak akkor lehet, ha legalább ez egyik gyermek idén született, úgyhogy egyelőre csak 1 gyest kaphatsz. De amint megszületik hármaska, kaphatod vele a tgyást, gyedet, gyest és valamelyik másik gyermekkel a gyest.

Az összes ellátás alapja a mostani béred lesz. Szakbarbár 2014. 07. 07. 17:28

1. Igen, ha dolgozik gyed mellett, akkor a kötelező minimum után be kell tólni a járulékot. Akkor is, ha adott esetben nincs ennyi bevétel. Ráadásul ha dolgozik gyed mellett, akkor 60 napig nincs gyed. Ezt a szabályt azért építették be, hogy meggondolják a családok, hogy variálnak-e a gyeddel, mert a variálás vége általában az, hogy ezt többe kerül finanszírozni az államnak. Ha egyik szülő úgy adja át a gyedet, hogy a másik otthon marad babázni, akkor nincs várakozási idő, de ha dolgozó szülőnek adják át, akkor ő 2 hónapig nem kapja.

2. A gyes is csak akkor mentesít a járulékfizetés alól, ha nem dolgozik mellette. Ott viszont legalább ez a 60 napos várakozási idő nincs. Szakbarbár 2014. 07. 07. 17:23

Ingyen azt csinálsz, amit akarsz. Az ingyenessségen van a hangsúly, nem azon, hogy mi a tartalma az ügyvezetésnek.

Több jogviszony esetén mindegyikben rendelkezni kell külön-külön az előzetes és az aktuális biztosítással és akkor több helyről is járhat ellátás, mindenhonnan az adott helyről kapott jövedelem alapján. Egymásba nem kavarnak be. Ha nem adod be az igényt tgyásra és gyedre erről az új helyről is, akkor nem fogják elutasítani előzetes biztosítás hiányában, a másik jogviszonyban, a munkaviszonyban pedig a normál szabályok szerint állapítják meg.

Ha jól értem, akkor a jelenelegi munkaviszonyban január 1-től folyamatosan dolgozol. Ebben az esetben a tgyásnak az utolsó 180 napi jövedelem lesz az átlaga, a jövőre indulóp gyenek pedig a 2014-es, csak a bérezett napok számával osztott, bérből számított átlag. Szakbarbár 2014. 07. 07. 06:31

Ha holnaptól mész táppénzre az sem befolyásolja, mert nem számít bele az átlagba, ráadásul már a 180 bérezett napod is megvan idén, ami a korlátlan (minimálbér kétszerese helyett az ennél magasabb, tényleges bérből számolódó) tgyáshoz kell. Szakbarbár 2014. 07. 05. 00:14

Csak azonos munkáltatónál 30 napon belül folytatott pályafutásnál játszik be a megszűnt munkaviszonyban kapott jövedelem. Itt egy másik munkáltatónál kezdődik egy új munkaviszony, annak nincs jelentősége, hogy a tulajdonosi körben van egyezés.

Ezt ebben a formában azért ne csináld, mert veszélyes, tessék legalább 2 hónapot eltölteni az új munkaviszonyban és majd csak utána menj táppénzre. Maximális táppénzhez - ami értelemszerűen maximális gyedet is jelent, hiszen utóbbi az alacsonyabb - 2 év folyamatos biztosítást feltételezve bruttó 340.000-es bér kell. Szakbarbár 2014. 07. 05. 00:13

A gyed a tgyás 168 napja után kezdődik, tehát mindenképpen 2015-től, így - ha maradsz itt - , a 2014-es átlag lesz az alapja. A betegszabadságot kutya kötelessége kiadni, 2 helyre is fordulhatsz, ha nem teszi.
Azt kéne eldönteni, hogy itt akarsz maradni és a minimálbér után akarsz ellátást kapni, vagy keresel valakit, aki bejelent magasabb bérrel és akár maximális gyedet is kaphatsz. Ha ilyen ismerősöd nincs, lehetsz Te magad is egyéni vállalkozó.

Ha az A verziót választanád, akkor küldök egy jogesetet a munkáltatónak, hogy ne gondolja azt, hogy a vállalkozás megszüntetése megoldja minden problémáját. Régi, azóta másik Mt-nk van, az egyéni vállalkozást is másik törvény szabályozza, de az eset lényege ma is ugyanaz: a munkáltatód egy magánszemély, aki nem tud jogutód nélkül megszűnni, a vállalkozás megszüntetése nem számít ennek, ha vissza is adja, akkor is a munkáltatód marad, aki a felmondási tilalom miatt nem rakhat ki.


BH2004. 335.
A vállalkozói igazolvány visszaadása nem jelenti a munkáltató jogutód nélküli megszűnését [Mt. 73. §; 1990. évi V. törvény 13. § (1) bekezdés a) pont].

A jogerős ítélet kihirdetése 2002. január 1-je után volt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a 2001. évi CV. törvény 9. §-ával, valamint 12. §-ával módosított, illetve megalkotott Pp. 270. §-ának (2) bekezdése és 273. §-ának (1) bekezdése alapján bírálta el.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvénybe ütköző jogszabálysértésnek minősítette azt a jogerős döntést, amellyel a megyei bíróság a felperes munkaviszonya fennállását állapította meg nála arra tekintet nélkül, hogy egyéni vállalkozói igazolvánnyal már nem rendelkezik. Elvi kérdésként - tartalmilag - azt jelölte meg, hogy az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése után az ennek fennállása alatt kötött munkaviszony fennmarad-e. Az alperes felülvizsgálati kérelme az ítéletek hatályon kívül helyezésére, és új eljárás elrendelésére irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása alapján a felülvizsgálat elrendelésére nem talált alapot [Pp. 270. § (2) bekezdés].
A nem vitatott tényállás szerint a felperes az 1994. január 24-én létesített munkaviszonya alatt 1996. november 8-áig végzett munkát, ezután 2002. április 8-áig gyermekei születése folytán szülési és fizetés nélküli szabadságon volt. Az alperesnél eredménytelenül jelentkezett munkavégzésre, aki 2002. június 28-án részére azt igazolta írásban, hogy a munkaviszonya 1994. január 4-étől az egyéni vállalkozói engedély visszaadásáig, 1998. július 6-áig állt fenn.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a jogerős ítélet helytálló jogi érvelést tartalmaz arról, hogy a felek között fennálló jogviszonyt nem érintette az alperes vállalkozói engedélyének visszaadása. A munkaszerződést az alperes természetes személyként kötötte meg a felperessel, a munkajog szabályai szerint az alperes e minőségében munkáltató lehet (Mt. 73. §). A munkaviszony - egyebek mellett - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg [Mt. 86. § b) pont]. Az adott esetben a munkáltató megszűnését nem jelenti az a tény, hogy az alperes a vállalkozói igazolványát az 1990. évi V. törvény 13. § (1) bekezdés a) pont alapján visszaadta. Ez a jogszabály a visszaadáshoz csupán az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlása jogának megszűnését fűzi, azonban nem tartalmaz munkajogi rendelkezést a munkáltatói minőség megszűnéséről.
Helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy az alperesnek az Mt. 73. § szerint a munkáltatói jogalanyisághoz szükséges jogképessége fennmaradt, továbbá megfelel a törvénynek a másodfokú bíróságnak az a következtetése is, hogy valamely tevékenység egyéni vállalkozási formában való ellátása a munkaviszony fennállása, illetve megszűnése körében nem értékelhető. A fentiek miatt a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, továbbá az idézett jogszabályoknak megfelelő állásfoglalást tartalmaz a perbeli elvi kérdésről. Eszerint a vállalkozói igazolvány visszaadása nem jelenti a (természetes személy) munkáltató jogutód nélküli megszűnését, következésképpen ezáltal a munkaviszony nem tekinthető megszűntnek.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Mfv. E. 10.415/2003. sz.).

A B verzióval, illetve annak a vállalkozós részével a fizetős szolgáltatásom foglalkozik. Szakbarbár 2014. 07. 04. 23:59