Ha nem Te voltál az előző kérdező is, akkor is olvasd el az arra adott választ, mert pontosan ugyanezt az esetet taglaltam pár perccel ezelőtt. Keresd meg ezt a választ a honlapon és a közvetlenül alatta lévőt! Szakbarbár 2018. 06. 03. 17:58

Minden ellátásra jogosult lennél és legrosszabb esetben ugyanannyit kapnál, mint korábban.
Táppénz alapja: az aktuális szerződés szerinti bér és az előző gyed alapja közül a magasabb.
Csed, gyed alapja: a ledolgozott időre kapott bérből számított átlag, de legfeljebb minimálbér kétszerese, és az előző csed alapja közül a magasabb. Szakbarbár 2018. 06. 03. 17:55

Ha a gyed, gyes alatt vagy után 1 éven belül ugyanabból a jogviszonyból szülsz, akkor először megnézik, hogy az általános szabályok szerint mennyi lenne a csed és a gyed, majd ezt összehasonlítják az előző csed alapjával és a kettő közül a magasabbat állapítják meg. Az általános szabályok szerint a következő csed, gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, ha nem dolgozol két baba között legalább 120 naptári napot. Ha ez azt figyelembe véve is kevesebb az előző csed alapjánál, hogy a szerződés szerinti béred talán emelkedett idő közben, akkor újból annyi lesz a csed és a gyed alapja, mint az előző csedé volt. Tehát vagy többet kapsz, vagy ugyanannyit, olyan nem fordulhat elő, hogy kevesebbet. Szakbarbár 2018. 06. 03. 17:48

Nem kell 180 napi magas bér ahhoz, hogy több legyen a csed és a gyed. Megjegyzem, nem is biztos, hogy Te és/vagy a munkáltató ki tudnátok fizetni ennek a költségét fél évig, mert ez havi 115.540 Ft különbséget jelent a jelenlegi közterhekhez képest. (A 350.000 egyébként lényegesen több annál, mint amennyi a maximális gyedhez kell.)

Az ellátás kezdetét megelőző 3. hónaphoz legközelebb lévő 180 nap (tehát ha nem vagy táppénzen ,akkor a durván a 4. és 9. hónap közötti bér, táppénz esetén megy hátrébb az időszak, mert a táppénzes napok nem játszanak) csak a fő szabály, amiből az ellátások számolódnak. A jogszabály ismeri és kezeli azokat a helyzeteket is, amikor az aktuális jogviszonyban nincs ennyi bérezett nap, vagy azért, mert csak rövid ideje dolgozol az aktuális helyen, vagy azért, mert sokat voltál táppénzen. Már 120 napból is lehet korlátlan - minimálbér kétszeresénél többől számolódó - a csed, ha pedig ennél rövidebb időben van minimálbér kétszeresét elérő béred, akkor a minimálbér kétszerese lesz az ellátások alapja.
Tehát egy ÚJ munkaviszonyban elég 1-2 hónap is magas bérrel, mert a régi béreket egyáltalán nem veszik figyelembe.

A megoldás tehát egy új munkaviszony, nem a jelenlegiben emelés, mert az nagyon költséges. Ha nagyon nincs más, aki bejelentsen, akkor 30 napnál valamivel hosszabb időre iktass be álláskeresési járadékot és utána létesíts ugyanott új munkaviszonyt, magas bérrel - 300.000 körüli elég. A +30 nap fontos, ellenkező esetben nem számít újnak az új munkaviszony. Az is fontos, hogy ebben az időben biztosított legyél, ehhez a járadék a legjobb megoldás. Szakbarbár 2018. 06. 03. 17:43

A csednek és a gyednek két jogosultsági feltétele van, a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosításban töltött idő és legalább a csed kezdetén még fennálló jogviszony. Ha 1 évnél több marad ki, amikor nem vagy biztosított - és a passzív gyeddel nem vagy az, hiába jár az egészségügyi ellátás és ketyeg nyugdíjhoz a szolgálati idő - , akkor amint az leszel, nulláról indulsz a 365 nap összeszedésével. Ketteskével tehát akkor leszel jogosult csedre, gyedre, ha vagy még idén létesítesz munkaviszonyt, amiben nem kell legalább 1 évet eltölteni, vagy később, de akkor legalább 1 évig fenn kell állnia szülés előtt. Szakbarbár 2018. 06. 03. 17:29

Ha az a jogviszony, amiből eljöttél babázni még fennáll, akkor a következő csed és gyed alapja az általános szabályok szerinti összeg és az előző csed alapja közül a magasabb lesz. Az általános szabályok szerint ha nem dolgozol két baba között, akkor a csed, gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ezt hasonlítják összeg az előző csed alapjával és a kettő közül a magasabb lesz a csed, illetve a gyed alapja. Tehát vagy ugyanannyit kapsz ketteskével, vagy többet, semmiképpen sem kevesebbet. Szakbarbár 2018. 05. 29. 06:08

A munkakör nem tud határozott idejű lenni. A munkaviszony az, ami határozott idejű lehet, de azt írod, a szerződésed határozatlan idejű. Munkaszerződést módosítani csak közös megegyezéssel lehet. Határozott idejű szerződésnél a terhesség és keresőképtelenség csak addig felmondási védelem, amíg a határozott idő tart. Táppénz addig jár, ameddig a munkaviszony fennáll. A csed és a gyed 2 éves korig végig, azonos összegben jár akkor is, ha legalább a csed 1. napján még fennállt a munkaviszony és később megszűnik. Szakbarbár 2018. 05. 29. 06:05

Minden ellátásnak csak az aktuális jogviszonyban fennálló jövedelem az alapja, ezért fontos lenne tudni, hogy ugyanabban a munkaviszonyban lett több a béred márciustól, vagy új helyen kezdtél el dolgozni 8 órásként. Szakbarbár 2018. 05. 29. 06:00

Táppénzre akkor vagy jogosult, ha dolgoznál, de keresőképtelen vagy, tehát ha a gyedhez, gyeshez kért fizetés nélküli szabadságot visszamondod, akkor tudsz táppénzt igényelni. Ha nem volt beiktatva elé pár nap szabadság, akkor a gyes nem jár mellé, akkor azt apuka tudja igénybe venni. Szakbarbár 2018. 05. 29. 05:57

A gyednek mindenképpen benne lesz a számítási időszakában a prémium. A csednek akkor, ha az szeptember 1. után kezdődik. Csedet lehet a szülés várható idejét megelőző 28. naptól már lehet igényelni, ha előrébb jönne a várható idő néhány nappal, akkor se az onnantól számított 28. naptól igényeld, és akkor a csed alapjában is benne lesz a prémium.
Egyik ellátás a következő alapjába soha nem számít bele, minden ellátásnak csak a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem az alapja, a táppénz, csed, gyed pedig nem ilyen. Szakbarbár 2018. 05. 29. 05:55

Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat a 30 napnál hosszabb keresőképtelenség után kell, de szerintem sok munkáltató ezzel nem foglalkozik. Amíg olyan műtétek várnak Rád, amelyek eredményeképpen helyreállhat az egészséged, tehát nem egy kialakult állapotról van szó, ami már nem lesz jobb, addig legfeljebb ideiglenesen alkalmatlan minősítést kaphatsz. Ezzel jogszerűen nem mondhat fel a munkáltató, annak csak a nem ideiglenes, hanem tartós alkalmatlanság lehet az oka. (Jogszabály nem határozza meg időben vagy definícióval, hogy meddig ideiglenes.) Ez egy patthelyzet, amit a táppénz tud megoldani addig, amíg tart a táppénz jogosultságod - az előző vége után kiadott szabadsággal és ha dolgozol valamennyit, akkor újratermelődnek táppénzen tölthető napok, illetve az évi 15 munkanap betegszabadság is minden évben újra megillet, tehát lehet ezt egy darabig húzni. A táppénzjog kimerítése után pedig ott a méltányossági táppénz. Jó esetben ezekkel kihúzod addig, amíg teljesen meggyógyulsz és akkor az egész felmondás kérdés fel sem merül.

Csak versenyszférában vagyok otthon, a közszféra munkajogát nem ismerem, így nem tudom, hogy az ilyen-olyan felmentés esetén mi hogyan alakul. Valószínűnek tartom, hogy amíg a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy csak opcionálisan lépjen meg valamit, ami neki hátrányos - felmentHET, erre fizetnie kell -, addig ezt nem fogja megtenni, ebben az esetben a felmentési időt táppénzen, ennek lejártát követően igazolt, nem fizetett távolléten tudod tölteni, vagy bedob egy közös megegyezést, amit elfogadsz. Ebben az esetben nem lesz a nem fizetett távollét miatt szünetelő és ezért egészségügyi szolgáltatási járadék fizetését eredményező, sőt 30 nap után meg is szakadó biztosítás és rögtön mehetsz álláskeresési járadékra.

Ha az egészségi állapotod tartósan nem jó, akkor érdemes még a munkaviszony megszűnése előtt a megváltozott munkaképességűek ellátásához szükséges vizsgálatot (köznapi nevén leszázalékolást) kezdeményezni, mert ennek eredményeként megállapított ellátás összege - minősítéstől függően - akár több is lehet, mint a járadék és akkor járadékra nem is kellene menni. Szakbarbár 2018. 05. 20. 08:50

Csedhez, gyedhez a szülés előtti 2 éven belül 365 nap biztosításban töltött idő kell. Amíg kevesebb esik ki, mint 1 év, és ez Nálad egyelőre így van, addig egy új munkaviszony, ha még a csed kezdetén is fennáll, biztosítja, hogy jogosult legyél csedre, gyedre. Tehát ha elhelyezkedsz decemberig és ez a munkaviszony meglesz még legalább a csed 1. napján, akkor ketteskével is kaphatod a csedet és a gyedet.

Minden ellátásnak csak az aktuális jogviszonyban elért jövedelem az alapja. Jövedelem alatt a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját értjük, vagyis a bruttó munkabért, a munkáltató és a munkavállaló is ezután fizet minden adót és járulékot. Nincs arra lehetőség, hogy ezek közül csak Te és csak az egyiket több után fizesd annak érdekében, hogy a csed és a gyed összege több legyen. Szakbarbár 2018. 05. 20. 08:20

A táppénz alapja az új bér lenne, de a táppénznek van egy maximuma, így bármilyen magas bérből számolódik is, napi bruttó 9.200 Ft-nál nem lehet több. Ez nettóban, családi kedvezmény nélkül 7.820 Ft.

A csed alapja a régi csed alapjával fog megegyezni, mivel az általános szabályok szerint csak a minimálbér kétszerese lenne - korlátlan csedhez legalább 120 bérezett nap kell -, de ezt összehasonlítják az előző csed alapjával és a kettő közül a magasabbat állapítják meg. Az új csed tehát nettóban ugyanannyi lesz, mint a régi volt.

A gyed mindenképpen maximális, ez idén családi kedvezmény nélkül 144.900 Ft nettó Ft, de mire a Te gyeded kezdődik jövőre, addigra már valamivel több lesz. Szakbarbár 2018. 05. 20. 08:15

A csed, gyed, gyes alatt is ketyegett a biztosítási jogviszonyod, ketteske születéskor is fenn fog állni, ezzel mindkét jogosultsági feltételt teljesíted és jogosult leszel újra csedre, gyedre. Nem gond, hogy nem dolgoztál a két baba között, a jogszabály ismeri és kezeli ezt a helyzetet. Szakbarbár 2018. 05. 16. 21:48

Ha nyárra nem kérsz fizetés nélküli szabadságot, akkor ott a munkáltató kiadja a szabadságodat, ami mellé minden további nélkül igényelheted a gyest, ami ilyenkor 6 hónappal tovább jár - sajnos ennek a munkajogi oldala nincs rendezve, fizetés nélküli szabadság kötelezően nem jár rá, a munkáltató mérlegeli, hogy biztosítja-e. Tehát amíg egyébként sem dolgoznál, addig ne kérj fizetés nélküli szabadságot és így megkapod a nyárra a béredet. Szeptembertől legyél csak fizetés nélküli szabadságon, itt csak a gyest fogod kapni. Szakbarbár 2018. 05. 16. 21:46

A keresőképtelenség nem jogszerű ok a felmondáshoz. Ha egészségileg alkalmatlan vagy a munkakör ellátására, az más, ez lehet indok, de előtte meg kell nézni, hogy van-e másik munkakör, amit el tudnál látni.
Az álláskeresési járadék alapja az utolsó 4 negyedévben elért átlag. Csak a járulékköteles jövedelmet osztják, csak annyi nappal, amennyire vonatkozott, ha novemberig dolgoztál, akkor bőven van beszámító jövedelmed. (A jogszabály egyébként ismeri azt a helyzetet is, ha egyetlen napra sincs jövedelem ebben a 4 negyedévben, de Nálad ezt nem kell alkalmazni.) A járadék alapját képező átlagkereset rajta lesz az egyik igazoláson, amit a munkaviszony megszűnésekor ki kell adni. Ha ennek a 60%-a több, mint a minimálbér, akkor a minimálbér összege lesz bruttóban a járadék, mert ez a felső határ. Szakbarbár 2018. 05. 16. 21:13

Lehetsz egyszerre szabadságon és gyesen. A fizetett szabadság azért érdekes, mert ha ezen vagy, akkor garantáltan nem vagy fizetés nélküli szabadságon, ami kizárná a táppénzt, illetve így a táppénz gyes melletti munkára tekintettel kapott táppénz, csak így megy együtt a táppénz és a gyes.
A szabadságra már az emelt bér jár, mert a béremelés esedékessége a fizetés nélküli szabadság megszűnése.
A következő csed és gyed alapja a szabadságra kapott átlag és az előző csed alapja közül a magasabb.
Nem vagy köteles jelezni a terhességet, de egyrészt így korrekt, másrészt így a munkáltató tudja, hogy felmondási tilalom véd. Szakbarbár 2018. 05. 16. 21:08

A táppénz nem alapja semmilyen ellátásnak, az ellátások csak a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmekből számolódnak, a táppénz pedig nem ilyen, ezért az teljesen figyelmen kívül van hagyva.
Amikor az utolsó 180 bérezett naptári naphoz keressük az ellátás kezdetét megelőző 3. hónaphoz legközelebb, akkor ha itt táppénz volt, akkor ezeket a napokat átugorjuk és megyünk hátrébb annak érdekében, hogy 180 bérezett napot találjunk. Egészen az előző év elejéig vissza lehet menni azonos jogviszonyban, ha ennél később kezdődött, akkor csak a kezdetéig. A táppénz tehát a számítás időszak tartamán kívül - mert ez hátrébb lesz - semmit nem befolyásol. Szakbarbár 2018. 05. 14. 14:38

Táppénz csak a munkaviszony fennállása alatt jár, ahogyan megszűnik, úgy a táppénzre jogosultság is megszűnik. Ha a régi munkaviszonyod már megszűnt, az új pedig még nem kezdődött el, akkor álláskeresési járadékot tudsz igényelni, ami biztosítási és szolgálati idő és közben tudsz foglalkozni az egészségeddel. Táppénzen nem tudsz lenni, de nem is lógsz a levegőben és kapod a járadékot, úgyhogy ezt a megoldást javaslom az átmeneti időszakra. Szakbarbár 2018. 05. 14. 09:12

Munka mellett is kaphatod 2 éves korig a gyedet, 2 és 3 éves kor között pedig a gyest.
Ha terhes leszel és táppénzre mennél, akkor ahogy Te is írtad, a fizetés nélküli szabadságot előbb meg kell szüntetni. Megye/kifizetőhely függő, hogy megállapítják-e táppénzt közvetlenül a megszüntetett fizetés nélküli szabadság után, jogszabályi akadálya nincs, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ebből időnként gondok vannak. Ha legalább 1 napot szabadságon vagy, mielőtt táppénzre mész, akkor garantáltan nincs gond. A munkáltatónak ki kell adnia a szabadságot a fizetés nélküli szabadság megszűnése után, ezt addig tudja megtenni, amíg keresőképes vagy, tehát ha 1 nap után táppénzre kerülsz, akkor 1 napig voltál szabadságon. Szakbarbár 2018. 05. 13. 23:18