|
Kérdezz-felelek
A családi adókedvezményes papírt akkor adtam le a munkáltatómnál mikor már táppénzen voltam, tehát táppénz ideje alatt igényeltem meg. Akkor nem mondtak semmit sem. Az egyetlen információ annyi volt, hogy az elmaradott hónapokat majd adóbevalláskor kapom vissza. Mikor megjött a bérjegyzék, közölte a kolléganőm, hogy nekem ez nem fog járni, mert táppénz ideje alatt nem jár.
Én ezt nem értem, nem így tudtam. Ha így lenne, akkor nem is gondolkoztam volna rajta, hogy beadjam-e vagy sem. Akkor visszakértem volna jövőre.
Most elbizonytalanodtam, és nem tudom, jár-e vagy sem. A munkahelyem nem kifizetőhely, a Magyar Államkincstárhoz tartozunk. A kérelmem oda lett továbbítva. A bérjegyzéken nem tudok eligazodni. Nem egyértelmű számomra, hogy számolják-e vagy sem. Ha az ember táppénzen van egyébként sem egyszerű eligazodni a bérpapíron. Sőt már olyan verziót is hallottam, hogy majd az OEP-től kapom.
Jár nekem most havonta a családi adókedvezmény vagy sem? Honnan tudom meg, hogy számolják-e? Nem is tudom kit kérdezhetnék meg ezzel kapcsolatban. A kolléganő nem tudta elmagyarázni mi van a bérpapíron.
Azt sem szeretném ha duplán járna, és a végén még nekem kell visszafizetni. Vagy ha most teszem azt esetleg a bérszámfejtő sincs tisztába a dologgal, és nem számol, akkor az úgyis kiderül majd, amikor megkapjuk a papírt az adóbevalláshoz?
Hogyan ellenőrizhetem le, hogy számolják vagy sem, jár-e vagy sem?
Köszönettel.
A bérjegyzéken nincs nézegetni, azon az első olyan hónaptól, amikor már 1-én táppénzen voltál, végig csupa 0 lesz.
Miután beküldöd az egészségbiztosítóba a nyilatkozatot, úgy tudod ellenőrizni, hogy számolnak-e a kedvezménnyel, hogy a bankban a közlemény rovatban benne van a bruttó és a levont adóelőleg és ha utóbb nem a bruttónak a 16%-a, hanem kevesebb, akkor figyelembe lett véve. 1 naptári napra kb. 329 Ft, mindig annyi napra adják ezt is, mint amennyire a táppénzt, vagyis attól függ, hogy 1-1 leadott igazoláson milyen időszakot igazol az orvos.
Amit nem vettél igénybe év közben, azt a bevallásban tudod érvényesíteni.
Az alábbiakban kérném a segítségét:
2013.05.15. óta van folyamatos, határozatlan idejű, teljes munkaidős szerződésem. Bruttó bérem ezév januártól 303 500 Ft. A márciusi béremmel együtt kifizetésre került bruttó 450 000 Ft egyszeri jutalom is. Első babánkat 2016.02.08-ra várjuk. 2015.08.04 óta veszélyeztetett terhesként vagyok táppénzen. Ha az orvosi eredmények megfelelőek lesznek, 2015.09.10-től lehet, hogy újra munkába állhatok, de az is lehet, hogy végig táppénzen kell lennem. Az idei szabadságomból még 6 napot nem használtam fel.
Kérdéseim a következőek:
1. A Csed kiszámításakor milyen időszakot vesznek alapul, ha visszamegyek dolgozni, és milyet ha már végig táppénzen leszek?
2. Van-e rá mód, hogy a jutalmat is figyelembe vegyék Csed számításakor?
3. Ha táppénzen maradok, mikor a legcélszerűbb kivenni a fennmaradó szabadságokat? Ki kell-e venni mindenképpen, esetleg át lehet-e vinni szülés utánra?
Előre is köszönöm segítségét!
Ha mostantól végig táppénzen leszel, akkor a teljes jutalom bele fog számítani az átlagba, mert akkor a számítási időszak 2015.08.03-tól (utolsó bérezett nap) visszafelé 180 nap, vagyis az eleje 2015.02.05. Ha nem dolgozol mostantól november végéig 23 napnál többet, akkor a jutalom benne lesz az átlagban. Ha ennél többet dolgozol, akkor egy része vagy az egész nem fog beleszámítani. 23+31=54 vagy ennél több napnál egyetlen Ft sem számít bele, mert március 31.utánra esik számítási időszak eleje. Azért mondom, hogy novemberig érdekes, hogy mit csinálsz, mert ami utána van, az úgyis a számítási időszak vége után van.
Az augusztustól induló táppénz alapjában most benne van a jutalom. Ezzel együtt a táppénzed nettóban majdnem annyi, mint a béred, mert 1 naptári napra kb. nettó 6.300 Ft lesz a táppénz. Úgyhogy havi párezer Ft-tal kapsz csak kevesebbet, ha nem mész vissza dolgozni és maradsz táppénzen, ami ahogy láttad, nemhogy hátrányosan nem befolyásol semmit, de pont ezzel éred el, hogy több legyen a csed. A gyed szempontjából minden mindegy, mert így is, úgy is maximális lesz.
A szabadságot nem baj, ha nem veszed ki, megvár, gyedről vagy gyesről visszajövetel után ki fogják adni - ez a munkáltató dolga, hogy így járjon el.
2014. április óta van folyamatos jogviszonyom ami előreláthatólag 2016. március végén megszűnik. Ha a gyermekem május/júniusban születne és a kieső időszakra munkanélkülire mennék akkor csak a minimál bér után kaphatnék juttatást, ha jól értelmezem a GYED szabályzatot. A kérdésem az lenne, hogy hogyan lenne lehetőségem a mostani fizetésem után kapni CSED/GYEDet?
1. Ha nem megyek el munkanélkülire (a tb-t fizetném magamnak) akkor felhasználható az előző időszak a számításban?
2. Ha ismerős a cégéhez bejelentene minimál bérre a kieső hónapokra akkor a minimál béres időszak is beleesik az elszámolási periódusba? 4 órás jogviszony is megfelel a biztosítási időszak folyamatosságához?
Köszönöm szépen a segítséget!
Járadékról igényelt ellátás alapja legfeljebb csak a minimálbér.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével, amit egyébként is csak a munkaviszony megszűnését követő 46. naptól kell fizetni, csak a természetbeni ellátásra szerzel jogosultságot, pénzbelire nem.
A megoldás egy új munkaviszony, de minimálbérrel, hanem kb. 260.000-rel. így a csed alapja a 2016-os minimálbér kétszerese, a gyed pedig még 2018-ban is maximális lesz - azt feltételezve, hogy akkor nem lesz több a minimálbér kétszerese 260.000-nél. A munkaidőnek nincs jelentősége.
Négy éve dolgozom egy cégnél alkalmazottként. A bruttó havi bérem 250.000.-
2014.07.17-08.01-ig betegszabadságon voltam (12 nap).
2015.07.22-től veszélyeztetett terhesség miatt kiírt az orvosom.
2016.03.03-ra van kiírva a várható szülés.
Az a kérdésem, hogy ha a terhesség alatt továbbra is végig ki leszek írva, akkor az befolyásolja-e a TGYÁS, GYED, GYES összegét, és ha igen, mennyivel?
Köszönettel: Emőke
Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz.
2010. szeptember 27-től közszolgálati tisztviselő vagyok. 2013. 07.24-én született első gyermekem. Azóta itthon vagyok vele (először tgyás-t, majd gyed-et kaptam) , augusztus hónaptól gyes-ben részesülök.
Várhatóan jövő év márciusában születik meg második gyermekem, ezzel kapcsolatosan szeretném kérdezni, hogy jól értelmezem-e a 2015. július 1. napjától hatályos új rendelkezéseket, mely szerint, ha az újabb gyermek a gyermekgondozási segély igénybevétele alatt születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint az újabb gyermek születése okán számított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja, akkor, a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.
Fentiek alapján a konkrét kérdésem az lenne, ha a következő gyermekem születéséig nem megyek vissza dolgozni (nem tudok visszamenni dolgozni) , akkor is jogosulttá válok-e az első gyermekem után számított magasabb összegű ellátásra.
Előre is köszönöm szíves válaszát.
Üdvözlettel:
Viktória
A gyermekem 2015. januárban betöltötte az első életévet, így tavasszal a férjem munkavégzés mellett igényelte a gyedet helyettem, mivel neki több lett az ellátás. Az igényét 2015. május 1-én adta be a munkáltatójához. Május 1-től június 29-ig szóló időszakra elutasító határozatot kaptunk, mivel ugyebár a trv úgy rendelkezik, hogy 60 napig nem jár ellátás, ha az igénylő az igénylés első napjától munkát végez. 2015. június 30-tól állapították meg a jogosultságot, amivel nincs is semmi gond.
A kérdésem a 60 naphoz kapcsolódik. A munkáltatónál a férjem azt a felvilágosítást kapta, hogy az elutasított 60 napra én igényelhettem volna az ellátást (jogosult lettem volna én is rá).
Szeretném tudni, hogy valóban így van-e és ha igen akkor azt visszamenőleg lehet-e még igényelni?
Válaszát köszönöm!
Tisztelettel: R. Anita
kérdésem GYED,GYES melleti munkavégzésről szól, második gyermekvállalásra figyelemmel.Egyszemélyes ügyvédi irodám van, de tb szerint társas vállalkozó.Jelenleg ezen jogviszonyból gyed-en vagyok.A gyermekem betöltötte az 1 éves kort és heti pár napra szeretnék visszatérni a munkába. NAV szerint csak a ténylegesen kivett jövedelem után kell adózzak, mivel a gyed ad biztosítotti jogviszonyt.Kérdés ha második gyermeket szeretnénk mi lesz a gyed-em alapja? Mert ha a most folytatott jogviszonyból kivett alig jövedelem inkább nem megyek vissza...az OEP azt mondja ha az 1.gyed alatt terhes leszek akkor attól kevesebbet nem kaphatok. Mi van ha csak gyes alatt?Elég terhesnek lenni, vagy a babának meg is kell születni? Hogyan készülhetek fel ha ez a szabály mégis megszűnik? Köszönöm.
Ha gyed, gyes alatt vagy eze után 1 éven belül szülsz és az általános szabályok szerint kevesebb lenne az átlag, akkor a csedhez az előző csed, a gyedhez az előző gyed alapja jön vissza. Ez annyira friss és annyira passzol a komoly problémát jelentő népességfogyás megakadályozásához, hogy a mostani kormány idején biztosan nem lesz megszüntetve.
Pár hete írtam már ezzel a címmel, de hibás dátummal és terjengősen. Most megpróbáltam rövid és konkrét lenni.
2014 jan.1-n kerültem munkába friss másoddiplomásként. Előtte nem volt munkaviszonyom. Összes munkaviszonyban eltöltött időm: 2014.01.01 – 2014.07.15. Határozott időre szóló munkaviszony volt, amely értelemszerűen 2014.07.15-ig szólt.
2014.07.26-án megszületett első gyermekem. 180 napként figyelembe véve az egyetemen töltött időt, munkáltatóm, megállapította, hogy a TGYÁS lejárta után, 2015.dec.21-ig folyósítanak számomra Gyermekgondozási Díjat. Utána következik a GYES.
A második gyermekem születési dátuma előreláthatóan 2016.02.10 lesz.
Kérdéseim:
1)Az én konkrét esetemben – határozott idejű munkaszerződés, amely már lejárt – vonatkozik-e az a szabály, miszerint a második gyermek után is fog járni TGYÁS (akárhogy is hívják újabban) és GYED (akárhogy is hívják), vagy mivel lejárt a munkaszerződésem, így csak a GYES.
2)Amennyiben az első gyermekem után otthon töltött idő nem számít biztosítottnak egy következő gyermek szempontjából, akkor, ha -átmenetileg, mondjuk 1-2 hónapig a férjem, vagy a nagymama menne GYED-re és én 1-2 hónapig létesítenék munkaviszonyt (vagy én maradnék Gyeden/gyesen és mellette dolgoznék), akkor valamilyen formában az előző munkaviszony, azaz a 2014.01.01-2014.07.15 biztosított időszak (illetve előtte az egyetemi évek után járó 180 nap) beleszámíthat-e a második gyermek után járó CSED és GYED összegének megállapításába, vagy csak a minimális GYES marad? Azaz, ezzel a beiktatott 1-2 hónappal aktivizálhatom-e újra a már teljesített munkaviszonyból származó biztosítotti napokat? (hisz ha jól számolom és a gyerek 2016.02.10-re van kiírva, akkor 2014.02.10-től számolva kell nekem 365 biztosítotti nap)
3 )Ha a határozott idő lejárta miatt már nem lennék jogosult GYEDre a második gyerkőcnél, mi van az édesapával??? Ha jól tudom, GYED mellett lehet most már dolgozni, talán jár is a munkaadónak valami plusz kedvezmény, ha GYEDeset foglalkoztat. Szóval ez esetben arra nem lenne lehetőség, hogy papíron a férjem megy GYEDre, az ő fizuja után kapunk GYEDet, de minden marad változatlan? (azaz ugyanúgy bejár dolgozni, ugyanolyan fizetésért?) (a gyerek elmúlt már 1 éves)
Válaszát előre is köszönöm!
F
Ha lesz egy aktuális jogviszonyod, akkor is cssak a gyedre leszel jogosult, mert csak ehhez fogsz rendelkezni a szükséges előzetes biztosítással. Mivel 1 évnél már most több esett ki, ezért a 2 éven belül 1 éved akkor sem lenne meg, ha mostantól folyamatosan biztosított lennél. De a csednek lazábbak a jogosultsági feltételei, ehhez a passzív csed, gyed is beszámítható, így egy csedre még jó lehetsz, ha kerítesz előtte valami munkahelyet. Nem dolgoztál legalább 1 évet, így nem tudsz álláskeresési járadékkal biztosítási jogviszonyt kreálni, ezért ténylegesen dolgozni kellene.
Apuka a csed, vagy ha azt nem veszed igénybe, akkor az annak megfelelő időszakot követően igényelheti a gyedet, de a baba 1 éves kora előtt nem dolgozhat. Tehát munka mellett csak a baba 1 éves kora után igényelheti. Ha ő kap gyedet és nem Te kapod a gyest, akkor meg kell fizetned a most 6.930 Ft-os egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert nem lesz semmi, ami a jogosultságot adná.
Gyermekemet október 12-ére várom, és gyeddel, cseddel kapcsolatos kérdésem lenne. Januárig nappali tagozatok főiskolás hallgató voltam, majd márciustól folyamatos munkaviszonyom van október 31-ig. Tehát a 365 biztosított nap véleményem szerint meg van. De úgy hallottam, hogy nem fogom a gyedet a gyermek két éves koráig kapni, hanem csak a dolgozott napoknak megfelelő időtartamig. De ilyenkor nem számít bele a főiskolában elszámolt 180 nap? És a szülési szabadság bele számít-e? Vagy az én esetemben nem érdemes elmennem szülési szabadságra, hogy minél tovább kapjam a gyedet? Illetve mivel október 31-én lejár a munkaviszonyom, így a gyedet már nem tudom a munkáltatónál kérvényezni, vagy azt egy időben kell kérvényeznem a cseddel?
Még olyan kérdésem lenne, hogy a gyedhez, csedhez a gyermekkel ugyanazon a lakcímen kell-e legyek bejelentve, vagy elég, ha nekem az csak a tartózkodási címem?
Válaszát előre is köszönöm!
Az igénybejelentőkön nyilatkozni kell, hogy a gyermeket saját háztartásban neveled, ez nem feltétlen jelenti azt, hogy a bejelentett lakóhelyek megegyeznek.
Jelenleg gyeden vagyok 2016 májusig, következő babát most tervezünk. Munkaviszonyom 2012 óta folyamatos, határozatlan idejű, most fizetés nélküli szabadságon vagyok.
Kérdésem az lenne, hogy a gyed alatt mehetek e táppénzre is, és ha igen, akkor ez miből számítódik és hány %?
Köszönöm!
Erika
Előzmények röviden:
2012.07.10- től 2014.08.31-ig folyamatos munkaviszonyom volt,
2014.09.01-től új munkahelyem lett, viszont a próbaidő lejárta előtt 5 nappal elküdtek (2015.02.28), ekkor már majdnem 5 hónapos voltam.
2015.03.03-tól 2015.05.31-ig munkanélkülire kellett mennem ( kihasználtam a 90 napot),
2015.06.01.-én megszületett gyermekem, aki koraszülött volt/ lett.
Sajnos Csedet a munkanélküli alapjàn kaptam.... Átlagban a fizetésem bruttó 200-300ezer volt.
A kérdésem pedig az lenne, hogy kaphatok Gyedet? Hiszen június 1- én gyermekem születésénél már nem áltam jogviszonyba "semmilyen" munkáltatóval! Ki akartuk váltani eredetileg az egyéni vállalkozóit júniusban, de mivel akkor már megszületett gyermekem, ezèrt már nem tudtuk elintézni! Az ügyintèző javasolta, hogy a csed lejárta előtt kiváltom az egyénit, akkor a minimálbèr másfélszeresére jogosult vagyok/leszek. Az OEP oldalán is ezt olvastam, de gyakorlatban ez hogyan működik? Illetve, ha nem leszek egyéni vállslkozó, akkor kaphatok Gyedet (a munkanélküli alapján?!) ?
A válaszát és tanácsát előre is köszönöm.
Üdvözlettel.
A vállalkozó válás jó ötlet, de nem érdemes megszakítani vele a csedet, jó lesz utána is. Viszont ha ezt az utat választod, akkor ne igényelj gyedet járadékról, mert ha egyszer megállapítják a minimálbérből, akkor utána bármit csinálsz, ennyi marad. Tehát a sorrend: csed vége, vállalkozás, gyedigénylés.
Ha nincs az ellátás kezdetét megelőző 3. hónap végéig ebben a jogviszonyban legalább 30 napi jövedelem - és nem lesz, ha nem járulékolsz legalább 3 hónapot, ennyit nem is kell - akkor a minimálbér 150%-a a gyed alapja, ez pont a másfélszeresét jelenti a járadékról igényelve kapható összegnek. A különbség kb. havi nettó 39.000 Ft.
2 hétre - ennyi elég - a kötelező járulék kb. Ft. 28.000 Ft (szakképzettséget nem igénylő főtevékenységgel).
A segítségedet szeretném kérni.2009. október 1-től, 2011. aug. 15-ig dolgoztam, tanárként, az akkori diplomás minimálbért kaptam
2011.07.05-én megszületett a kislányom.
Vele 2011. június 7-től,2011. augusztus 15-ig TGYÁS-on,
2011. augusztus 16-tól 2011. november 21-ig passzív TGYÁS-on voltam,
2011. november 22-től 2013. 07.05-ig passzív GYED-en, majd
2014. július 5-ig GYES-en voltam.
2013. szeptember 9-tol 2013.szeptember 12-ig közalkalmazotti jogviszony
2014. január 22-től 2014. március 20-ig kaptam az álláskeresési járulékot, regisztrált munkanélküliként.
2014. március 20-tól 2014. szeptember 2-ig passzív GYED-en voltam a második kislányommal.
2014. szeptember 3-tól GYES-en vagyok a mai napig.
Most a harmadik babámat várom, aki március közepén fog születni.
A kérdésem az lenne, hogy ha én most augusztustól elkezdenék dolgozni, és közfoglalkozási munkaviszonyban lennék, akkor milyen járandóságokra lennék jogosult a harmadik babával?
2014. június 30-án fejeztem be a főiskolát (ez idő alatt is vállaltam hallgatói munkát a suliban "éjszakai felügyeletet", mint diákmunka, ami általában heti 11 órát jelentett). 2014. szeptember 1-vel kezdtem el dolgozni (közalkalmazottként) határozott idejű szerződéssel, melynek lejárata 2015.07.15-én volt.
2015.07.01-től CSED-en vagyok és a kisfiam 2015.07.28-án született meg. Tervezzük a második gyermekünket, amilyen hamar csak lehet. Viszont nem vagyunk abban biztosak, hogy a lejárt határozott idejű szerződésem miatt, ha megszületne a második gyermekünk az elsővel töltött itthonlét alatt, akkor arra járna-e CSED és GYED. Vagy mindenképpen vissza kellene mennem dolgozni? Ha igen mennyi időre? Vagy van más lehetőség is?
Köszönöm előre is a segítségét és további szép napot kívánok Önöknek.
2015 szeptemberben 2 éves lesz a kislányom. Bölcsis lesz, én meg 4 órában beállok dolgozni egy másik munkáltatóhoz. Első kérdésem az lenne, hogy ugye ettől függetlenül a gyest kapni fogom gyermekem 3 éves koráig? További kérdésem, hogy ha közben születne még egy gyermekem (legjobb esetben 2016 májusban), akkor a gyest és tgyás is kapni fogom? Illetve ebben az esetben mi alapján fogják a tgyást folyósítani?
Előre is köszönöm a válaszát!
Csed/gyed illetve táppénzes kérdésem van:
Feleségem 2014.12.31-ig dolgozott, kis kihagyás után pedig 2015.06.01-től van újra munkaviszonya, közben összejött a baba, 2016. legelejére vagyunk kiírva.
Egyelőre meg tudjuk oldani rugalmasan és stresszmentesen a munkát, de orvos azért jelezte, hogy ha ez változna, inkább kiírná táppénzre.
Úgyhogy az lenne a kérdésem, hogy a táppénzes időszak befolyásolja-e, ha igen milyen mértékben a későbbi ellátás összegét?
Úgyhogy itt most nem is ez az érdekes, hanem az, hogy a megszakadt biztosítás miatt csak annyi táppénzre jogosult, amennyit az új helyen dolgozott és a táppénz csak a minimálbér 50%-a lesz. Tehát egyelőre még ne menjen táppénzre, mert nem fogja kihúzni addig, amíg kéne. A csedet már a szülés várható idejét megelőző 28. naptól lehet igényelni. Meg kell nézni, hogy a -28. nap a munkaviszony kezdete között hány nap van, ezt el kell felezni és amikor már dolgozott annyit, mint az időszak fele, utána már jöhet a táppénz.
Jelenleg GYES-en vagyok kisfiammal, aki júniusban lett 2 éves.
Szeretnénk kistestvért. Ha a közeljövőben sikerülne teherbe esnem,
akkor a második gyerek jövő nyáron/ősszel születne meg (de már a GYES lejárta után).
Közalkalmazotti munkaviszonyom van (több, mint 10 éve).
A két gyerek között nem szeretnék visszamenni dolgozni (hacsak az anyagiak miatt nem lesz muszáj).
Kérdéseim a következők:
1. Mire számíthatok a második gyerek után járó CSED és GYED megállapításánál?
2. Ha kiderül majd (remélhetőleg), hogy terhes vagyok, érdemes e kivennem az összegyűlt szabadságokat (vagy egy részüket) majd táppénzre menni?
3. Hány hetesen jelenthetem be legkorábban a terhességet, illetve kérhetem emiatt a szabadságokat/táppénzt?
4. A bejelentéshez gondolom, terhességet igazoló orvosi papír szükséges, a GYES megszakítását pedig 30 nappal korábban jeleznem kell. Ez utóbbit orvosi papír nélkül is megtehetem?
5. Érvényes e még az a jogszabály, miszerint ha 180 napnál többet töltök GYES-en, akkor a második gyerek után járó CSED és GYED alapja a minimálbér lesz?
Válaszait előre is nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Veronika
Érdemes szabadságra és táppénzre menni, mert akkor egyszerre jár a gyes+szabadság, illetve a gyes+táppénz - de ehhez tényleg legyen először pár nap szabi. A táppénz nem befolyásol semmit hátrányosan.
Nem a gyest kell megszakítani, hanem a fizetés nélküli szabadságot. Önmagában ehhez nem kell a terhességről igazolás. Azt egyébként is csak bejelenteni kell, igazolni nem kell. Hogy ezt mikor teszed, arra nincs előírás. A fizetés nélküli szabadság végét követően a munkáltatónak el kell kezdeni kiadni a szabadságot, tehát ez elvileg automatikus, nincs rajta mit kérni, de ezért nem árt róla egyeztetni, hogy hány napod van és az meddig tart ki.
Olyan szabály, amit tudni vélsz az 5. kérdésben, soha nem volt.
Első gyermekemet várom, a szülés várható időpontja: 2016.02.28. Folyamatos a munkaviszonyom évek óta, hazai viszonylatban magas a fizetésem, 2015.07.01-től emelkedett is a bérem. Az influenzás téli időszak miatt legkésőbb januártól tervezek táppénzen lenni. Kérdésem, hogy érdemes-e csed-et a szülés előtti időtől igényelnem? Ha jól gondolom, nem, mert így tovább tart ez a kedvezőbb összeg.
A gyed korlátozott összege viszont férjem minimálbér közeli jövedelmével és a lakáshitelünkkel együtt nehéz anyagi helyzetet jelentene, ezért terveink szerint a gyerek 8-10 hónapos, max. 1 éves korában (leghamarabb 2016. nov. körültől) én visszamennék dolgozni teljes munkaidőben, és a férjem maradna otthon a kicsivel gyeden. Ha 2. gyereket is szeretnénk majd, ilyen feltételek mellett mikorra érdemes időzíteni?
Előre is köszönöm a választ.
A munkaviszonyod folyamatosan fennáll és fenn fog állni, így bármikor rendelkezni fogsz ketteskéhez a jogosultsági feltételekkel. A következő csed pedig nem lehetne kevesebb, mint az előző - több akkor lesz, ha van legalább 120 bérezett napod a következő csed kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszafelé, és itt több az átlag, mint egyeske előtt. Tehát bármikor jöhet ketteske, legalább annyit kapsz majd vele is.
Ha apuka munkahelyet váltana a gyed igénybevétele előtt, akkor az új helyen elért jövedelme lehetne a gyed alapja, tehát akár maximális is lehetne, ha ott több lenne a bére...
Tisztelt Szakértők!
Kisfiam a múlt héten volt egy éves és nagyon örültünk, amikor megtudtuk, hogy kopogtat a kistesó. Bár nem elsődleges szempont, de mégis fontos tényező volt a tervezésnél, hogy a 2 szülés között két évnél több idő ne teljen el, hisz azt hallottuk, hogy ez esetben az előző munkaviszony után jár a GYED. Tegnap felhívták a figyelmemet, hogy nézzek utána, mert nem olyan egyértelmű. Próbáltam a jogszabályokban kiigazodni, de inkább Önökhöz fordulok,mint szakértőkhöz.
Friss másoddiplomásként kerültem munkába, 3 hónapos próbaidővel, aminek a végén hosszabbítottuk volna meg a szerződést határozatlan idejűre. Ám már ez a három hónap alatt kiderült, hogy érkezik a kisfiúnk, így ugyan nem szüntették meg a munkaviszonyt a próbaidő lejárta után, de egy fél éves, határozott időre szóló szerződést kaptam(2015.01.15-2015.07.15). 07.26-ra voltam kiírva, aznap is született a kisfiam. A végén már nehezen bírtam a munkát, igénybe vettem a TGYÁSt amint lehetett és az összes szabadságomat, betegszabit stb. Ugyan csak fél évet dolgoztam hivatalosan itt (meg még 01.01-től 01.15ig egy másik cégnél, de az nem jött be), de az egyetemi tanulmányokból beszámítottak 180 napot, így kaptam rendesen TGYÁSt, majd ugyan csak rövidebb ideig, de GYEDet. Most itt tartunk, gondolom, ha lejár a GYED,akkor kapom én is a GYESt.
A kérdésem arra vonatkozna, hogy egyrészt hol találom ezt a "testvér szabályt"? Ezt befolyásolja-e az, hogy határozatlan idejű vagy határozott idejű munkaviszony alapján jár az első gyerek után a TGYÁS/GYED? Igaz-e, hogy most párhuzamosan is járnak az ellátások (azaz, ha mázlim van és jár a 2. gyereknél is a TGYÁS/GYED és nem csak a GYES, akkor nem csak a magasabb ellátás jár, hanem párhuzamosan mindkettő?
Illetve további kérdésem lenne egy menekülő út, ami eszembe jutott. Ha a határozott idő lejárta miatt már nem lennék jogosult GYEDre a második gyerkőcnél, mi van az édesapával??? Ha jól tudom, GYED mellett lehet most már dolgozni, talán jár is a munkaadónak valami plusz kedvezmény, ha GYEDeset foglalkoztat. Szóval ez esetben arra nem lenne lehetőség, hogy papíron a férjem megy GYEDre, az ő fizuja után kapunk GYEDet, de minden marad változatlan? (azaz ugyanúgy bejár dolgozni, ugyanolyan fizetésért?) Vagy ez ott bukik meg, hogy csak a gyermek egy éves kora után lehet munkát vállalni?Vagy ez már nincs így?
Hálás köszönettel várom a válaszukat! Mindenképp örülünk a jövevénynek, de nagy könnyebbség lenne, ha nem csak ez a nagyjából jelentéktelen összeg segítség lenne a gyerkőchöz.
Köszönettel:
F
CSED-del és GYED-del kapcsolatos kérdésemmel keresném Önt.
2014.február 12-e óta dolgozom, 8órás bejelentett munkahelyemen. Határozott idejű szerződésem 2015.december 31-vel le fog járni, születendő gyermekemet 2016.február 8-ra várom. Mivel várandós vagyok, így nem kapok újabb 1 éves határozott idejű szerződést. Ha jól tudom, passzív CSED-re még jogosul leszek (őszintén remélem, hogy a 42napba még beleférek majd), viszont GYED-re már nem.
Ön szerint melyik lenne a legjobb megoldás?
- 2016.január 1-jével regisztráltatni magamat, mint álláskeresőt (így biztosított leszek a szülés ideje alatt is)
- 2016. január 1-jével elhelyezkedni egy újabb munkahelyen (ismerős cégénél, és csak addig, amíg meg nem születik a baba, így ez a alapján a biztosítás alapján kapnám a CSED-et és a GYED-et is)
- valamilyen úton-módon "kikönyörögni", hogy a mostani munkahelyemen maradhassak még további 2hónapot, így biztosított lennék a szülés időpontja alatt is.
Válaszát előre is köszönöm!
Márta
A csedet már a szülés várható idejét megelőző 28. naptól is tudod igényelni és ha legalább az 1. napján biztosított vagy, akkor utána ugyanolyan összegben és ideig jár minden, mintha nem szűnt volna meg a munkaviszony - legalábbis az első babával, mert utána a passzív ellátások megnehezítik, hogy egy következővel is minden járjon. Ha csak 1 hónappal meg tudnád hosszabbítani a szerződést és kifizetnéd, amibe ez kerül - leginkább a táppénz 1/3-a - , a csedet pedig megigényelnéd 01.11-től, akkor ez egyszerűbb lenne, mint a másik két megoldás.
Nem írtad, hogy mennyi a béred, ettől is függ, hogy érdemes-e harcolni a szerződés meghosszabbításáért.
augusztus végéig van közfoglalkoztatott munkaszerződésem, és novemberre várható a baba. Munkanélküli járadék kb. a szülés előtti 1 hónapig járna, így meg tudom igényelni a CSED-et, viszont a GYED-re már nem leszek jogosult. Kérdésem lenne, hogy a baba 5 hónapos koráig jár a CSED nekem, utána az apa megigényelheti a GYED-et? (eljönne fizetés nélküli szabadságra pl.)
és egy hónap múlva visszamenne dolgozni, így igénybe vehetné a GYED extrát?
válaszodat előre is köszönöm! :)
Az eredeti felvetésnek tehát valószínűleg nincs szükség, de azért válaszolok rá: apuka 1 éves kor előtt úgy lehet gyeden, ha addig fizetés nélküli szabadságon van. Ha ő van gyeden, nem csinálsz semmit és nem is kapsz semmilyen ellátást, akkor fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Egyébként miért ragaszkodsz ahhoz, hogy az ócska közmunkás bér után kapd az ellátásokat? Csak valami jogviszonyt kellene kreálni, miután a mostaninak vége és az ott kapott jövedelem, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lehetne a csed és a gyed alapja. Ha egy munkaviszonyt nem tudsz megoldani, akkor lehetsz egyéni vállalkozó, igaz, így csak a minimálbér 150%-ából számolódna minden, de ez is kb duplája annak, amit akkor kapsz, ha járadékról igényeled az ellátásokat.