Jogszabály nem írja elő, hogy tájékoztatni kellene a biztosítottat a tgyás lejártáról, a kifizetőhelyeknek azonban használniuk kell egy KPE 140 számú nyomtatványt, amin még a folyósítás beindításakor tájékoztatják az igénylőt arról, hogy bizonyos esetekben (pl. munkavégzés) bejelentési kötelezettsége van. Ezen rajta van a dátum is, ebből lehet tudni, hogy mikor jár le a 168 nap. Utána a gyedigénylés már a kismama feladata.

Az egyéni vállalkozó nem tud személyesen közre nem működni a vállalkozásában, ha éppen akkor indítja be, a személyes közreműködés pedig megalapozza a járulékfizetést és ilyenkor a 36 órát elérő munkaviszony sem mentesít ezalól. (Az csak akkor van, ha dolgozol és mellette vállalkozol) A tételes ehót viszont tényleg nem kell fizetni, azt egy másik törvény rendezi és ott ez "mentesítő körülmény. "

A szabadság olyan, mintha dolgoznál, gyes pedig idéntől teljes munkaidős munka mellett is jár, úgyhogy ahogy letelik a gyed, másnaptól - akár dolgozol, akár szabin vagy, akár nem csinálsz semmit - igényelheted a gyest, járni fog mindhárom esetben.

A tgyás idejére és a gyed 1. évére járt fizetett szabadság. A 34 nap első ránézésre reálisnak tűnik. Az egészet el kell kezdeni kiadnia a munkáltatónak a munkábaállást követő 30 napon belül. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy szabival kezdesz. Közben már nem lehetsz gyeden, kérheted viszont a gyest. A következő tgyás és gyed is az átlagkereset 70%-a lesz, ha majd aktuális lesz a dolog, a fizetős szolgáltatásom tud rajta segíteni, hogy több legyen.

Ikergyes mellett ugyanúgy lehet idéntől teljes munkaidőben dolgozni és az ikergyes ilyenkor is ugyanúgy az iskolakezdés évének végéig jár, vagyis kaphatod egyszerre az ikergyest és a béredet. Táppénzre is jogosult leszel, ha dolgozol és keresőképtelen leszel. Nyáron a pedagógusok szabadságon vannak és szabadságra járó távolléti díjat kapnak - meg mellé ikergyest, ha ikergyerekek anyukái :)

Mindegy, hogy 0 bérezett nappal a szerződés szerinti 100.000 Ft-ot veszik alapul, vagy pár nap szabi kivétele után a pár napi, havi szinten 100.000-nek megfelelő átlagot, a végeredmény ugyanaz: 100.000-ből számítják a tgyást és a gyedet. Ha szeretnéd, hogy 125.000-ből számítsák, akkor kérd el a címemet a szerkesztőtől és értekezzünk a fizetős szolgáltatásomról mailben.

180 nap biztosítást kellene felmutatni a szülést megelőző 2 évben, hogy jogosult legyél tgyásra és gyedre, ebbe 2004.12.25-ig a munkanélküli ellátás beleszámít. Mindezt jó lenne az irányadó időszakba is beszámító időszakban a minimálbér kétszeresét elérő átlagkeresettel produkálni, ha maximális gyedet szeretnél. Ezt olyan sokba kerül lejárulékolni, hogy inkább le sem írom. Helyette viszont ajánlom a fizetős szolgáltatásomat, ha aktuális lesz a kérdés.

Akár a gyed, akár a gyes alatt születik a kistesó, nem lesz 180 bérezett napod, ezért a tgyás és a gyed alapja - ilyen bér mellett - a minimálbér kétszerese lesz. Ez maximális gyedet jelent, mert idén egybeesik a minimálbér kétszereséből számított a maximálissal, de tgyásra lényegesen kevesebbet fogsz kapni, mint az előző tgyás volt.

A munkáltatónak van olyan kötelezettsége, hogy a kifizetésről elszámolást adjon, amiből ellenőrizni lehet a részleteket, de passzív táppénznél a munkáltató már nem az, csak táppénzkifizető. Táppénzről az egészségbiztosítási pénztár sem annál több tájékoztatást, mint hogy átutalásnál a közlemény rovatba, postai kifizetésnél a csekk hátuljára ráírja, hogy mennyi a bruttó és mennyi a levonás. A pénztár úgy tudom, hogy indokolt kérésre részletes számítást mellékel, de nem tudok róla, hogy a munkáltatónak lenne ilyen feladata. A munkáltató egyébként az egészet megúszná azzal, ha postázná a bérjegyzéket, ami automatikusan elkészül az aktív dolgozókéval együtt, mert akkor mindent látnátok, amit szeretnétek. A K30-as igazolás jan. 31-ig az SZJA bevalláshoz viszont kötelező. Valószínűleg olyan igazolást tudnak ilyenkor küldeni (az én programom így csinálja), hogy együtt van rajta minden, a bér és a passzív táppénz is.

Igen, az EU-s biztosítás beleszámít a tgyás és gyed egyik jogosultsági feltételéül szabott 2 éven belül 180 nap előzetes biztosításba. De csak az idő, a jövedelem nem, mert annak csak a 4%-os egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem az alapja, olyan meg csak itthon van. Ha tehát biztosítás létesítesz, akkor az ottani - 180-nál kevesebb bérezett napi - átlag, de legfeljebb a minimáblér kétszerese lesz az ellátások alapja. Ha nem, akkor pedig 0 bérezett nappal az álláskeresési járadék alalpját képező átlagkereset - na ezt ne kérdezd, hogy hogy számolják olyankor, ha EU-s munkaviszonyban elért jövedelem is van benne, mert ezt viszont úgy tudom, hogy beszámítják valahogy, de nem tudom, hogy hogyan.

Akár a gyed, akár a gyes alatt szülsz, 0 bérezett nappal a tgyás és a gyed alapja az aktuális (esetlegesen közben emelt) szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz az ellátások alapja.

Akinek a tgyás folyósítása alatt szűnik meg a biztosítása, az passzív jogon jogosult végig a gyedre. Az utolsó foglalkoztató tölti ki hozzá a foglalkoztatói igazolást. Ez kényelmes, de veszélyes megoldás, mert ha újra szülnél, akkor nem biztos, hogy ketteskéhez meglesz az előzetes biztosíás, amivel újabb gyedet kaphatnál, mert a passzív gyed ebbe nem számít bele, ezért inkább azt javaslom, hogy a tgyás lejárta után pár napra igényelj munkanélküli járadékot, ha ezt szünetelteted, akkor biztosítottként kapod a gyedet és ha beleszülsz a gyedbe vagy a gyesbe, megint fog járni minden. Bruttó 90.000-ből nettó 57.000 körüli gyed várható.

A szabadságmegváltás nem számít bele a tgyás és a gyed alapjába, úgyhogy jelenleg 0 bérezett napod van. És egy csomó előzetes biztosításod, amivel 2007. szeptemberig szülhetsz és elég, ha előtte rövid idővel minimálbér kétszeresét elérő bérrel biztosításba kerülsz.

Ha hamarabb terhes vagy keresőképtelen leszel, mint ahogy felmondanának, akkor nem tehetnek ki, mert a terhesség és a keresőképtelenség felmondási tilalom. A táppénz nem számít bele az ellátások alapjába, úgyhogy ettől nem lesz kevesebb. Egy nagyon minimálisat ront az átlagon, hogy előtte 15 nap 80%-os betegszabadság van, mert ez még beleszámít, de minél hosszabb normál időszak van előtte az évben, annál elhanyagolhatóbb ennek a szerepe. Ha közalkalmazott vagy, akkor a 0. vagy 13. havi fizetéssel meg az addig megvalósuló béremeléssel szerintem meglesz a maximális gyedhez szükséges átlag.

Gyedre a szülő jogosult, aki a gyermeket saját háztartásában neveli. Az apa is szülő, úgyhogy neki is jár, amennyiben rendelkezik a jogosultsági feltételekkel: igénylés előtti 2 évben legalább 180 nap biztosítás és egy aktuális biztosítás. Amíg mindketten jogosultak vagytok a gyedre, addig akárhányszor megigényelheti bármelyikőtők, de mindegyikőtök ugyanannyit fog kapni, mint amennyit saját maga előszöri megállapításra kapott, tehát ha közben változik a bér, az nem fogja befolyásolni a régi összeget.

2006-tól teljes munkaidőben is lehet gyes mellett dolgozni. A munkáltató havi 1.950 Ft-ot takarít meg, ha gyeses kismamát foglalkoztat, mert akkor nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni. Októberig, mert novembertől az egész ehó dolog megszűnik. Hátránya a munkáltató oldaláról az, hogy felmondási tilalom véd a gyes végéig, vagyis nem szűntetheti meg a munkaviszonyodat.

Szabadság a tgyásra és a gyed 1. évére járt. Ha a szülés előtt kivetted az összes 2003-as szabit, akkor lehetséges, hogy csak 20 napod van, mert akkor a tgyásra járót és a gyedre járónak kb. az 1/3-át már elfogyasztottad. Kérj egy kimutatást arról, hogy mennyi volt - ha volt - a 2002-es maradék és mennyit vettél ki 2003-ban, csak ezek alapján lehet pontosan kiszámolni. A felmondási tilalom 30 napja és a felmondási idő ledolgoztatható fele alatt valóban ki szokták adni a szabadságot, mert minek fizetnék duplán (hogy arra munkavégzés nélkül is - mert dolgoztatni nem fognak - megkapod a béredet és után még meg is váltják a szabidat, mondván, hogy bentmaradt). Nem értem, hogy a cégnek mi a jó abban, hogy közös megegyezést ajánl, mert ahogy látom, ugyanazt akarja kifieztni, amit rendes felmondás esetén is kellene. Ha bruttóban ugyanannyit adnának is megegyezéses bér címén, mint amennyi a felmondási időre járó bér, végkielégítés, szabadságmegváltás lenne, akkor sem javaslom semmiképpen, hogy ezt így elfogadd és közös megegyezéssel szűnjön meg a munkaviszony. Ha van rá esély, hogy a felmondási tilalom alatt terhes vagy keresőképtelen - és utána ezalatt terhes - leszel, akkor mindenképpen jobban jársz, ha nem mész bele, mert akkor az új felmondási tilalommal bebiztosítod magad, hogy onnan menjél szülni és az kényelemes dolog. Ha úgyis előbb-utóbb munkanélkülire mész, mert egyhamar nem lesznek új felmondási tilalmak, akkor sem javaslom a közös megegyezést, mert ha egy összegben van kifizetve ez a sokminden, akkor abból sokkal több adóelőleget vonnak - ami persz visszajár a bevallásban, de így egy évet várni kell a különbözetre. Munkanélküli ellátást kapóként egyébként ugyanúgy jár a tgyás és a gyed, csak ehhez szüneteltetni kell a járadékot. Ha 180-nál kevesebb bérezett napod van az irányadó időszakban, mert valamennyi így is biztos lesz, akkor a kevesebb napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese a tgyás és a gyed alapja, ugyanúgy, ahogy ha munkaviszonyban állnál, akkor is számolnák. Ilyenkor a munkaügyi központ minősül foglalkoztatónak és ő állítja ki a foglalkoztatói igazolást, amivel az egészségbiztosítási pénztárnál tudod igényelni a tgyást (a -28. naptól már lehet) és utána a gyedet ugyanígy.

Akkor ha jól értem, akkor ugyanaz és ugyanúgy számít be, mint az EU-s országoknál. Ennek az a lényege, hogy a kint biztosításban töltött időt figyelembeveszik, az előzetes biztosításba beszámítják (táppénzhez, tgyáshoz, gyedhez egyaránt, de táppénzhez cask akkor, ha folyamatos marad a biztosítás), a jövedelmet viszont nem, mert magyar tb ellátásnak az a jövedelem az alapja, ami után 4%-os egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, ez pedig csak az itthon kapott jövedelem. A 180 nap előzetes biztosítása tehát meglesz (feltételezzük, hogy a másik jogosultsági feltétellel, az aktuális biztosítással is fog rendelkezni,), nem lesz viszont 180 bérezett napja az irányadó időszakban, ilyenkor a 180-nál kevesebb napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után állapítják meg az ellátást. A táppénznél ez másképp van, ott180-nál kevesebb bérezett nappal a táppénz alapja legfeljebb a minimálbér, mert itt szigorúbb a törvény. A táppénz nem számít bele az átlagba, ezért ez a későbbiekben nem befolyásol semmit. Röviden és egyszerűen tehát itthon a minimálbér kétszerese fölötti jövedelme legyen - ha táppénzre készül, akkor a táppénz előtti 80%-os betegszabadságot is figyelembe véve. Legjobb a határozatlan idejű munkaviszony, mert akkor be van biztosítva minden ketteske és a többiek után is, de ha ez nem megy, akkor legalább addig tarson a szerződés, amíg a tgyást megigényli. Akinek a biztosítása a tgyás alatt szűnik meg, annak passzív jogon jár az ellátás végig. Start kártyával is ugyanígy van minden, az csak a munkáltató oldaláról jelent különbséget, de ez nem az én szakterületem, úgyhogy többet nem tudok róla mondani.

A passzív táppénz lejárta után igényeljen munkanélküli ellátást, ezzel biztosításba kerül. A járadékot szüneteltetve jogosult lesz tgyásra és gyedre, ugyanúgy, mintha munkaviszonyban állna. Ha nem kerül biztosításba, akkor biztosított eltartott hozzátartozójaként is járhat neki az egészségügyi szolgáltatás, ehhez egy nyomtatványt kell kitölteni, amin ezt bejelentitek. Fizetni csak akkor kell, ha ilyennek sem minősül és ez utólag kibukik valahol - elméletileg 3 éven belül kiszámlázhatja az egészségbiztosítási pénztár.

Ha munkanélküli alatt járadékot értesz, akkor az biztosításban töltött idő és ezzel megvan a 180 nap előzetes biztosítás, ami a jogosultsági feltétel. Ez nem ugyanaz, mint a 180 bérezett nap, ami ha megvan, akkor - minimálbér kétszerese fölött - másképp számolják az ellátás összegét. Ha 180-nál kevesebb bérezett napod van, akkor a tgyás és a gyed alapja a 180-nál kevesebb napi átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese.