Ez a másik munkakörbe helyezés és ennek hiányában teljes alapbérfizetés egy olyan elméleti dolog, ami csak a jogszabályban létezik, az életben nem. Van egyébként 1-2 még ennél is sokkal életszerűtlenebb rendelkezés is, pl. van olyan, hogy szoptatási munkaidő kedvezmény... Aki ezeket a szabályokat kitalálta, az egy íróasztal mögül találta ki és soha nem látott még közelről munkahelyet.

Több, mint 10 éve válaszolok kismamáknak, ezidő alatt egyetlenegyszer mondta valaki - igaz, ő pont kereskedelemben dolgozott - , hogy pénztáros volt és amikor terhes lett, kért és kapott valamilyen irodai munkát, hogy ne kelljen a 9 kilós fóliázott ásványvízcsomagokat emelgetnie. Pont azért emlékszem ennyire erre, mert annyira ritka eset.

A gyakorlatban ez így van, ahogy Nálad is történt, hogy vagy tudsz dolgozni az eredeti munkakörödben, vagy nem tudsz, másik nincs és akkor elmész táppénzre. Egyébként onnantól kezdve, hogy keresőképtelen állományba vettek, nehezen tudnád bizonyítani, hogy egy könnyebb munkakörre alkalmasabb lettél volna, úgyhogy nem is érdemes harcolni.

Van olyan, hogy diagnózisváltás amikor változik a keresőképtelenségnek a kódokkal leírt jellege. Pl. amikor valaki terhesen épp kilábal egy mandulagyulladásból és pont akko jön elő valamilyen terhességgel összefüggő probléma. Ilyenkor nem írják ki keresőképesnek a 8-as kódról és nem veszik fel újra 9-essel, hiszen folyamatosan keresőképtelen, nem gyógyult meg közben. Ilyenkor az orvos a táppénzes papírnak általában a tetején jelzi, hogy diagnózisváltás x dátumtól. Egy 7 napon túli táppénznél a kutyanelvnek 2 oldala van. Ha a diagnózisváltás úgy történik, hogy az egyik kutyanyelven mindkét oldalon 8-as volt és a következőn jönnek a 9-esek, akkor a csupa 8-asnak is ráírja a tetejére és a csupa 9-esnek is. Ha az egyik oldal még 8-as és a másik már 9-es, akkor elég ennek a tetejére feljegyezni.

Amit a táppénz és a betegszabi összegéről mondtak, az a bruttó összegeknél igaz. Viszont ne felejtsük el, hogy a táppénzből nem vonnak 18,5% ilyen-olyan járulékot. Neked ez most részletkérdés, a lényeg az, hogy akár van diagnózisváltás januárban, akár nincs, a táppénz mindenéppen 2014-ben kezdődjön. Ez így lesz, mert egyelőre 8-as kódon voltál év végéig. Úgyhogy mostmár akármi is lesz, a 2014-ben induló táppénz alapja 2013-as átlag.

Amit Te olvastál, az szerintem egy olyan eset lehetett, amikor valaki 2 gyerek között nem dolgozott, csak táppénzen volt, 8-as kódda és alacsony volt a bére. A 70%-os betegszabi járulékköteles, így az ellátások alapját képezi, ami így pont a 70%-a lesz annak, mint amit akkor kapottt volna, ha 0 bérezett napja van, mert 9-es kóddal veszik táppénzre. (Megjegyezem, a veszélyeztetett terhesség ténye általában dokumentálva van, ha máshol nem, a szakorvosi javaslaton, aminek alapján a háziorvos táppénzre vesz, úgyhogy nem kell beletörődni abba, ha egy számelírás miatt havi tizenezrekkel kevesebbet kapna valaki.) Szakbarbár 2014. 01. 03. 18:41

Ez a másik munkakörbe helyezés és ennek hiányában teljes alapbérfizetés egy olyan elméleti dolog, ami csak a jogszabályban létezik, az életben nem. Van egyébként 1-2 még ennél is sokkal életszerűtlenebb rendelkezés is, pl. van olyan, hogy szoptatási munkaidő kedvezmény... Aki ezeket a szabályokat kitalálta, az egy íróasztal mögül találta ki és soha nem látott még közelről munkahelyet.

Több, mint 10 éve válaszolok kismamáknak, ezidő alatt egyetlenegyszer mondta valaki - igaz, ő pont kereskedelemben dolgozott - , hogy pénztáros volt és amikor terhes lett, kért és kapott valamilyen irodai munkát, hogy ne kelljen a 9 kilós fóliázott ásványvízcsomagokat emelgetnie. Pont azért emlékszem ennyire erre, mert annyira ritka eset.

A gyakorlatban ez így van, ahogy Nálad is történt, hogy vagy tudsz dolgozni az eredeti munkakörödben, vagy nem tudsz, másik nincs és akkor elmész táppénzre. Egyébként onnantól kezdve, hogy keresőképtelen állományba vettek, nehezen tudnád bizonyítani, hogy egy könnyebb munkakörre alkalmasabb lettél volna, úgyhogy nem is érdemes harcolni.

Van olyan, hogy diagnózisváltás amikor változik a keresőképtelenségnek a kódokkal leírt jellege. Pl. amikor valaki terhesen épp kilábal egy mandulagyulladásból és pont akko jön elő valamilyen terhességgel összefüggő probléma. Ilyenkor nem írják ki keresőképesnek a 8-as kódról és nem veszik fel újra 9-essel, hiszen folyamatosan keresőképtelen, nem gyógyult meg közben. Ilyenkor az orvos a táppénzes papírnak általában a tetején jelzi, hogy diagnózisváltás x dátumtól. Egy 7 napon túli táppénznél a kutyanelvnek 2 oldala van. Ha a diagnózisváltás úgy történik, hogy az egyik kutyanyelven mindkét oldalon 8-as volt és a következőn jönnek a 9-esek, akkor a csupa 8-asnak is ráírja a tetejére és a csupa 9-esnek is. Ha az egyik oldal még 8-as és a másik már 9-es, akkor elég ennek a tetejére feljegyezni.

Amit a táppénz és a betegszabi összegéről mondtak, az a bruttó összegeknél igaz. Viszont ne felejtsük el, hogy a táppénzből nem vonnak 18,5% ilyen-olyan járulékot. Neked ez most részletkérdés, a lényeg az, hogy akár van diagnózisváltás januárban, akár nincs, a táppénz mindenéppen 2014-ben kezdődjön. Ez így lesz, mert egyelőre 8-as kódon voltál év végéig. Úgyhogy mostmár akármi is lesz, a 2014-ben induló táppénz alapja 2013-as átlag.

Amit Te olvastál, az szerintem egy olyan eset lehetett, amikor valaki 2 gyerek között nem dolgozott, csak táppénzen volt, 8-as kódda és alacsony volt a bére. A 70%-os betegszabi járulékköteles, így az ellátások alapját képezi, ami így pont a 70%-a lesz annak, mint amit akkor kapottt volna, ha 0 bérezett napja van, mert 9-es kóddal veszik táppénzre. (Megjegyezem, a veszélyeztetett terhesség ténye általában dokumentálva van, ha máshol nem, a szakorvosi javaslaton, aminek alapján a háziorvos táppénzre vesz, úgyhogy nem kell beletörődni abba, ha egy számelírás miatt havi tizenezrekkel kevesebbet kapna valaki.) Szakbarbár 2014. 01. 03. 18:40

Fizetett ünnep mint ilyen nincs. Az új Mt-ben olyan van, hogy munkaszüneti nap. Mivel azon nem kell dolgozni, bér sem jár rá. Havibéres dolgozó a maradék, ledolgozandó napokra kapja meg a teljes bérét. Havidíjas csak akkor kap munkaszüneti napra betegszabadságra járó bért, ha arra a napra be lett volna osztva dolgozni.

Decemberben 20 munkanap és 2 munkaszüneti nap volt. Egy munkanap betegszabadságra a távolléti díj 1/20-ad részének a 70%-át kapod. (Ez kedvezőbb, mintha az 1/22-nek a 70%-át kapnád, mert az ünnepet is belevennénk az osztószámba.)
Nagyon sok idő kell, amíg ezt megszokják az emberek, mert évtizedekig használtuk a fizetett ünnep kifejezést és mindenki megszokta, hogy ez egy külön sor a bérjegyzéken. Most nem az, de ez nem jelenti azt, hogy ettől kevesebb lesz valakinek a teljes havi bére, csak a feltüntetett napok száma és az 1 napra jutó bérnek az összege változik. Ezt a hosszú mesét azért mondtam el, hogy ne hiányold a betegszabadság időszakából a dec. 25-26-ot és ne gondold, hogy bármivel is rosszabbul jársz amiatt, hogy a megszokottól eltérően kezeljük.

A munkanap áthelyezésekkel pedig az van, hogy el kell felejteni, hogy hogy hívnak egy napot (péntek, szombat), ha azon a napon az általános munkarend szerint dolgozni kellett, az munkanapnak számít, ha nem kellett, akkor meg nem.

A fentiek szerint december 13-tól a 15 munkanap a következő: dec. 13,16,17,18,19,20,21, 23,30,31, január 2,3,6,7,8. Szakbarbár 2014. 01. 03. 18:10

Az ugyanolyan összegű baleseti táppénz jogosultságod napban csak annyi lenne, ahány napot voltál szabadságon, mert a 365 napos járandóságot csökkenti az elmúlt 1 évben baleseti táppénzen töltött napok száma, a 365 mínusz baleseti táppén napok száma pedig pont a szabadsággal egyezik meg.
Szabadságod egyébként nem lehet túl sok, mert a keresőképtelenségnek csak az első 30 napjára járt, tehát kb. az éves járandóság 2/12-ed része járt tavalyra, ez alig pár nap.

Ha nem igazolják a műtétnek a régi balesettel való összefüggését és ezért nem 1-es, hanem 4-es kóddal veszek táppénzre, akkor a 15 nap betegszabadság után 1 évig lehetsz sima táppénzen. Ennek az alapja viszont csak a minimálbér, mert nincs 180 napi jövedelmed és nem "méltányolt" okból nincs, mivel ezek közé a baleseti táppénz nem tartozik. A minimálbérből számított 60%-os táppénz töredéke a korábbi baleseti táppénznek, napi nettó 1.705 Ft.

Érdemes lehet még a baleseti járadékkal és a balesti táppénz orvosszakértői vélemény alapján történő meghoszabbításával foglalkozni. Ha nem hallottál még róla vagy nem elégséges a infó, amit össze tudsz guglizni, akkor kérdezz, de én sem foglalkoztam még vele soha, úgyhogy csak annyit tudok róla mondani, amit a jogszabályban találok, semmi gyakorlati pluszt nem tudok hozzátenni. Szakbarbár 2014. 01. 03. 12:04

Nincs mit igényelni, hiszen már megigényelted és kapod a gyedet. Egyszerűen csak nem kell lemondani akkor, amikor munkába állsz. Tehát a kifizetőhelyek nem kell jelezni semmit, mert nem történik változás a jogosultságban, amit be kellene jelenteni.
Párhuzamosan fogod kapni a gyedet és a bért is, ez techniakilag valószínűleg úgy fog megvalósulni hogy az első pár hónapban 2 db utalást fogsz kapni, az egyik lesz a gyed, a másik pedig a bér.
Szakbarbár 2014. 01. 02. 22:06

Ha legalább a tgyás 1. napján lesz még munkaviszonyod, akkor ketteskével végig jár a tgyás és a gyed. A gyed a bőséges előzetes biztosítással 2 éves korig végig fog járni.

Viszont a munkaviszony megszűnése után passzív jogon kapod az ellátásokat, ami azt jelenti, hogyha tervezel még 3. babát, akkor előtte majd dolgozni kell 1 évet, mert a passzív tgyás és gyed nem számít bele a következő gyedhez szükséges előzetes biztosításba.

A táppénz nem számít bele az ellátások alapjába. Az egyetlen negatív hatása csak az lehet, hogy a gyeded végig megmarad a 2014-es minmálbér kétszeresének a szintjén - tehát nem emelkedik 2015-ben és 2016-ban év elején - ha a mostani minimálbér kétszeresénél több a béred és nem dolgozol idén legalább 180 naptári napot. A minmálbér követés ugyanis csak a legalább 180 bérezett napból megállapított gyedekre vonatkozik. (Idén havi nettó 5.000 Ft az az összeg, amivel a legalább fél évet magas bérrel dolgozók gyede emelkedik.)

A kinevezés szóból arra következtetek, hogy közszférában dolgozol. Annak a munkajogához nem értek. Szakbarbár 2014. 01. 02. 21:38

A terhesség - ha táppénzen leszel, akkor emellé a keresőképtelenség is - felmondási tilalom. Ketteskével jogosult leszel tgyásra és gyedre, bármit csinálsz is - gyed majd gyes, gyed, szabadsá és táppénz , a mostani béred után. (Kivéve, ha ez 203.000 fölé emelkedett volna, de ez nem tűnik valószínűnek.)
Egyedül arra kell figyelni, hogy ha táppénzre mész, akkor a táppénzes papíron 9-es keresőképtelenségi kód legyen. Ez jelöli a veszélyeztetett terhességet, aminél nincs betegszabadság - ami még beszámít az átlaga a maga 70%-ával - , hanem rögtön táppénz van, ami nem befolyásol semmit. Szakbarbár 2014. 01. 02. 21:30

2014.01.01-től igen, mert mostantól teljes munkaidőben is lehet dolgozni a gyed, gyes mellett (a baba 1 éves kora után), úgyhogy tegnaptól megigényelheted a gyest. Szakbarbár 2014. 01. 02. 21:26

Ki kéne bírni ezekkel a kérdésekkel január 9-ig, aznap megyek az új szabályokból okosodni. Szakbarbár 2014. 01. 02. 21:25

A szabadság egészen biztosan nem húzza keresztül a számításaidat. A táppénzt nem tudom megmondani, ez még nem tiszta nekem. Szakbarbár 2014. 01. 02. 21:23

1. 2014-es szülésnél 2013.01.01 és a szülés előtti nap között kell 180 bérezett napnak lennie szabadságból és munkából ahhoz, hogy korlátlan legyen a tgyás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2014-ben tudod a 180 bérezett napod produkálni, ez is teljesen jó.

2. Megerősíteni azt tudom, amire gondoltál, nem azt, amit írtál, mert ott pont a lényeg maradt ki: ennél magasabb bérrel a minimálbér KÉTSZERESE a tgyás alapja. A gyedé 99%-ban szintén, kivételekről majd pontos dátumok ismeretében beszéljünk. (Ha legalább 12 nap szabadság vagy táppénz lesz, akkor nem tudsz kedvezőtlen kivétel lenni).
Illetve annyival kiegészíteném még, ez azért nem teljesen igaz, hogy maximális a gyed ilyenkor is. Mondjuk inkább úgy, hogy maximális közeli. A 180-nál kevesebb bérezett napból megállapított gyed az végig a tgyás indulásának évében aktuális minimálbér kétszereséhez igazodik és utána nem emelkedik, tehát nem lesz végig maximális, sőt pl. egy augusztusi szülésnél már a kezdéskor sem maximális

3. A táppénz semmit nem befolyásol. A beteszabi - ami csak akkor merül fel, ha nem veszélyeztetett terhességgel vesznek keresőképtelen állományba, ami kismamánál ritka - akkor nem húzza le az ellátások alapját, ha a béred 70%-a több a minimálbér kétszeresénél, mert a betegszabadság bérezett nap, az arra kapott 70%-os távolléti díj átlag alapjául szolgáló jövedelem. Szakbarbár 2013. 12. 31. 09:34

Ha a ketteske születésekor aktuális 125.500 Ft-os béreddel most nettó 65.000 gyedet kapsz, az teljesen rendben van. (A 10.000 "egyéb" nem számított bele, mert azt nyilván csak munkavégzés esetén kaptad.) Szerintem csak a menet közben megszűnt adójóváírás hiányát érzed a két gyed között, illetve ha egyeske előtt volt valami extra, akkor az ott beleszámított az ellátások alapjába, ketteske előtt viszont ilyen nem volt, mert nem dolgoztál.

Egyik ellátás soha nem képezi a másiknak az alapját, tehát nem kerülsz attól rosszabb helyzetbe, ha gyeden leszel szülésig.

Minimálbér kétszerese alatti bérrel minden mindegy, tehát bármelyik menetrend is lesz a vázoltak közül, nagyságrendileg ugyanaz lesz a végeredmény, illetve annyi minimális különbség tud lenni, hogyha van még ez egyébnek nevezett akármi és ezt szabadságra kapod, akkor a szabadságos verzió esetén ennyivel több lesz a tgyás és a gyed alapja. Ha gyeden maradsz vagy gyedről mész táppénzre, akkor a szerződés szerinti bér lesz az ellátások alapja, ha lesz valamennyi szabadság, akkor az erre kapott bérből számított átlag. Szakbarbár 2013. 12. 30. 22:43

Gyed az előzetes biztosítástól függően legfeljebb 2 éves korig jár (ikrek kivévelével), úgyhogy egyeske után a gyed az semmiképpen sem opció. Viszont 3 éves koráig gyest lehet utána igényelni és ezzel párhuzamosan mehet az egyeske utáni tgyás és gyed, mert pont ez az lényege az új szabályoknak. A tgyás kezdetétől mindenképpen, hogy a táppénzzel is kompatibilis-e az extra gyes, azt egyelőre nem tudom. Szakbarbár 2013. 12. 30. 17:38

Kismamák ellátásaival kapcsolatos kérdések megválaszolására vállalkoztam, ez a téma még csak véletlenül sem tartozik ide. De izgalmasnak találtam a kérdést, úgy próbálok rá válaszolni. A próbálok rá azt jelenti, hogy nem feltétlen éri el az egyébként elvárható 99%-ot a válasz helyessége.

1. Az egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazott munkavállaló is munkaviszonyban áll a munkáltatóval. Mt. 202. § (1) bek. A törvényben meghatározott munkáltató és munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt létesíthetnek.
2. Ha munkaviszonyban áll, akkor a pénz, amit kap, az munkabér. Mt. 42. § (1) b) a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni.
3. Az Mt. 203. §-ban le van írva, hogy az Mt. mely rendelkezéseit nem kell alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatásnál. Nincs benne a "listában" a 161. §, ami azt mondja, hogy
4. Mt. 161. § (1) A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.
5. A végrehajtó által kibocsátott letiltási rendelvény az végrehatható határozatnak minősül.

Ezekből azt raktam össze, hogy lehet a letiltást foganatosítani az egyszerűsített foglalkoztatottként kapott bérből. Akkor most sakkozzuk ki, hogy mennyit. Ehhez megnézzük a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv-t.

Ez rögtön az elején azt mondja, hogy Vht. 2. § A munkabérre és egyéb járandóságra, valamint a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre vezetett végrehajtás foganatosítása esetén a bírósági végrehajtás szabályai irányadók akkor is, ha a pénzkövetelést közigazgatási végrehajtás vagy közvetlen végrehajtás útján hajtják be. Tehát ha végrehajtó kereste meg a munkáltatót, akkor arra lehet letiltani.

Vht. 61. § (1) A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.
Mivel az egyszerűsített foglalkoztatott járulékokat egyáltalán nem fizet, SZJA-t meg max a bevallásban, a munkáltatónak nem kell levonnia adóelőleget, ezért bruttó=nettó, tehát a teljes megkapott összeg a letiltás alapja.

Ebből megvan, hogy mennyit lehet levonni:
Vht. 65. § (1) A munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.
(2) A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:
a) tartásdíj,
b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,
c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.
(3) Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.
Ez röviden az jelenti, hogy 1 letiltásnál (ami nem tartásdíj) 33%, többnél 50% a levonható.

De nem a teljes bérnek kell a 33 illetve az 50%-át venni, mert van egy olyan szabály is, hogy
Vht. 62. § (1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.
(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.
(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.
63. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

Mit jelent ez röviden és magyarul?Ha nem tartásdíj letiltásról van szó, akkor havonta az első 28.500 Ft-ból nem lehet letiltani. A 28.500 és 142.500 Ft közötti részből lehet 1 letiltásnál 33%-ot vonni, többnél 50%-ot. 142.500 Ft fölött ami van, az mind letiltható. Ha tartásdíj (is) van a történetben, akkor pedig az első 28.500 Ft sem mentes a letiltás alól.

Mostmár tudjuk, hogy le lehet tiltani, a bruttó=nettó az alapja, azzal, hogy az első 28.500 Ft nem vonható végrehajtás alá, mostmár csak az bonyolítja a helyzetet, hogy ha klasszikus alkalmi munkás vagy, tehát nem turisztikai vagy mezőgazdasági idénymunkás, aki akár teljes hónapokra kap fizetést, hanem a minden más kategóriába tartozó, akkor 1-5 napokra kapod a béredet, mert ennyikre lehet szerződést kötni.
Emiatt én azt csinálnám, ha én számfejtenélek, hogy havonta gyűjteném, hogy hol járnak a kifizetések és amikor túlmegy a 28.500-on, akkor az efölötti elsőből és a továbbiakból 33%-ot vonnék (ha 1 letiltás van és az nem tartásdíj). Pl. ha napi 5.000 a bér, akkor először ott vonnék, ahol a 28.500-et meghaladtad, ez a 6. nap, a 30.000. Ft kifizetésnél (30.000-28.500)*0,33=500 Ft-ot vonnék. A következő kfizetésekből pedig az egésznek a 33%-át. Felteszem, a 142.500 Ft-os határ nem érint, így az nem érdekes, hogy afölött viszont 100%-ot.




Szakbarbár 2013. 12. 30. 17:34

A biztosítást az alapjául szolgáló jogviszony alapozza meg, úgyhogy amíg él a munkaviszonyod, addig biztosított vagy, akkor is, ha közben táppénzen vagy. Tehát a táppénz időtartama is beleszámít a tgyáshoz, gyedhez szükséges előzetes biztosításba. A táppénz ellátás összegét nem befolyásolja, mert az átlagot úgy számoljuk, hogy a számlálóban csak a bér van, a nevezően pedig csak a bérhez tartozó naptári napok. Szakbarbár 2013. 12. 27. 21:46

A kérdést legfeljebb arra tudom vonatkoztatni, hogy egyeske után a méltányossági gyed és ketteske után a gyes fog-e együtt járni. Erre a válasz az, hogy szerintem igen. A két gyed azért nem megy együtt, mert a 2. gyed fel sem merül, az pedig teljesen kizárt, hogy valakinek 3 vagy még több ellátást állapítsanak meg méltányosságból. Azért mondom, hogy fel sem merül a 2. gyed, mert egyeske előtt nem volt elég előzetes biztosításod, és ez menet közben nem gyűlik, tehát ketteske előtt megint nem lesz.

Bár ha tudsz annyit szabadságon és/vagy táppénzen lenni, hogy ezzel a 365-höz egyeske előtt hiányzó napokat összeszedd, akkor valószínűsítem, hogy így jogosult lehetsz ketteskével gyedre és akkor még az is lehet, hogy mehet együtt a 2 gyed. Van vagy volt egy ilyen rendelkezés, hogy a méltányossági ellátás újabb ellátásra nem jogosít, de ez erre az esetre nem vonatkoztatható, mert a méltányossági ellátás eleve nem adott semmi olyat, amivel közelebb lennél egy következő tgyáshoz és gyedhez. (Még a "normál" tgyás és gyed sem növeli meg azt az időt, amit gyedbe, gyesbe szülve a következő babával gyeden tölthetsz akkor, ha előtte nem dolgoztál annyit, hogy egyeskével 2 éves korig járt volna végig a gyed.) Szakbarbár 2013. 12. 27. 17:35

Megmondom őszintén, hogy a hatályba léptető rendelkezésekig - ahol sokszor a lényeg van - nem jutottam el és mostmár kibírom ennek az ismerete nélkül addig, amíg január elején megyek egy kifizetőhelyi továbbképzésre. Szakbarbár 2013. 12. 27. 17:20

Ha csak otthon dolgoznál, akkor azt lehetne teljes munkaidőben is. Ezt a megoldás, ahol 40 órás vagy, de nem kizárólag otthon dolgozol viszont nem kompatibilis a gyettel és ahogy nézem, jövőre sem lesz az, mert a gyet melletti munkavégzés szabályai maradnak. Szakbarbár 2013. 12. 26. 22:45

A táppénz melletti gyes egy olyan részletkérdés, amire egyelőre nem tudok válaszolni, mert még nem tiszta. Csak abban vagyok biztos, hogy ketteske születését követően az utána járó tgyás (és akár gyed) mellett az egyeske utáni gyesre is jogosult leszel. Szakbarbár 2013. 12. 26. 22:22

Azt feltételezve, hogy idén ugyanazon a helyen dolgoztál és itt nem szünetelt 30 napnál tovább a biztosításod, a 2014-ben induló tgyás és gyed alapja a 2013-as, csak bérből számított átlag. A táppénz nem számít bele az átlagba, a 10,5 havi béredet 10,5 hónap naptári napjaival fogják osztani az átlaghoz. Szakbarbár 2013. 12. 26. 22:18