Szakbarbár

Aktuális és elég előzetes biztosítás nélkül nincs következő csed és gyed. Ez csak akkor jón szóba, és akkor is csak sok más feltétel mellett, ha jogosult vagy új csedre, gyedre, márpedig nem leszel az, ha nem lesz munkahelyed.

Neked most előzetes biztosítást kell gyűjtögetned, hogy legyen a hármaska születési előtti 2 évben legalább 365 napod. Az "utcáról kapott" gyes nem biztosítási jogviszony, hiába jár mellé a szolgálati idő és az egészségügyi ellátás, a biztosítotti státusz az egy 3. dolog. Teljesen mindegy, hogy milyen bérrel kerülsz biztosításba, részmunkaidőre filléres bér is jó, mert majd csak az utolsó helyen elért jövedelem lesz az ellátások alapja, így elég lesz ott ügyesen alakítani a körülményeket - minimálbér kétszeresét elérő bért elérni.

Az új szabályok olyanok, hogy
- nem érintenek valakit, mert
- vagy nem is alkalmazható az ő esetére
- vagy az alkalmazása előnytelen lenne, ezért mellőzik
- vagy kifejezetten jól jár velük a kismama

Ezekkel rosszul járni semmiképpen sem lehet, mert arról szólnak, hogyha bizonyos feltételek mellett az általános szabályok szerint megállapított ellátásnál az előző ugyanolyan típusú ellátás több volt, akkor a régi, többet kapod.
De Te pont abba a kategóriába tartozol, akit nem érint, mert csak akkor alkalmazható, ha ugyanonnan mész babázni és Nálad nem ez a helyzet.

Jövő évtől ha megvan a 2 éven belül az 1 év előzetes biztosítás, akkor a napok számától függetlenül megint 2 éves korig fog járni a gyed.

Nem vész el, csak meg kell vele várni a bevallást és ott fogod tudni visszaigényelni.

Jó dolog ez az új szabály, tényleg támogatja a kismamák munkavégzését. Ezzel már nem fordulhat elő az, hogy aki szorgalmas volt, az megszívja. Ha maradsz ugyanannál a munkáltatónál és az új csed, gyed az általános szabályok alkalmazásával kevesebb lenne, mint a régi volt, mert előbbihez csak részmunkaidős bérek vannak az irányadó időszakban, akkor a régi, teljes munkaidős bérből számolt összeget kapod vissza ketteske után.

Egy munkavállaló és egy munkáltató között egyszerre 1 db munkaszerződés tud lenni. Ezt mindig az aktuális állapothoz kell igazítani. Nem kell új szerződést írni amiatt, hogy változik a munkaidő és a munkabér, hanem a régit kell módosítani. Lehetőleg olyan formában, hogy X dátumig akként módosult, hogy..., onnan pedig ismét... Ha a szerződés annó határozatlan időtartamra köttetett, akkor ezen nem változtat az, hogy a bér és a munkaidő módosul, csak az új paraméterek alkalmazásának van egy meghatározott időszaka, ez attól még egy határozatlan idejű munkaszerződés.

A szervízdíjat a munkavállaló oldalán semmilyen közteher nem terheli, de a minimálbérből is ki lehet használni 2 gyermek utáni családi kedvezményt. Még Te is ki tudod használni, mert amióta a járulékokból is igénybe lehet venni, azóta bruttó 61.000 Ft már elég a 20.000-nyi kedvezményhez.

Az általad is említett júliusi változásoknak köszönhetően a következő csed annak ellenére lehet korlátlan, hogy nem lesz hozzá 120 bérezett nap, mert gyes alatt szülsz, ugyanannál a munkáltatónál és az előző csed kedvezőbb volt. A gyed az így is, úgy is maximális lesz.
A táppénz maximuma napi bruttó 7.000 Ft.
Szülésig táppénzen és gyesen leszel, onnantól csed+gyes, majd gyed+gyes, így tudod az extrákat kihasználni.

A kérdések nagy részére korábban már válaszoltam.
Mostanság a bruttó 240.000-es bér az optimális, ezután - családi kedvezménnyel nem, de a gyes utáni foglalkoztatás kedvezményével számolva - havi 136.700 Ft a két oldalon felmerülő közteher. A táppénz 1/3-a, ami szintén munkáltatói költség, 1 hónapra 48.000 Ft.

Ha a biztosítás megszűnése után 42 napon belül szülsz, akkor passzív jogon jár a csed. Ha 30-nál több nap telik el a kettő között, akkor viszont már nem vagyok benne biztos, hogy nem csak a minimálbér lenne a csed alapja. Passzívként induló csed után 3 verzió van:
- gyes
- álláskeresési járadékról igényelt gyed, aminek az alapja a minimálbér
- legkésőbb ott kell egy jogviszony, amiben ennél több a béred.

Vállalkozni egyáltalán nem bonyolult, ha van ügyfélkapud, akkor még csak el sem kell menni semmilyen hivatalba. A költségek pedig bőven megtérülnek, ha nem így lenne, nem javasolnám.

Nem fizetsz eleget a terhesgondozásért ahhoz, hogy a munkaviszony vége után 28 napon belül születendőnek nézzen ki a baba azon a napon, amikor ehhez kiadják az igazolást? Csedet már a szülés várható idejét megelőző 28. naptól is lehet igényelni és ha az 1. napján még fennállt a munkaviszony, akkor utána passzív jogon jár végig a csed és a gyed is. (Egy következő baba után viszont ugyanezek az ellátások így már problémásak lesznek.)

Össz-szempontból - egy terhességi alatti táppénzre is gondolva -, az lenne a legjobb, ha egyelőre bármilyen ócska bérrel is, de lenne munkaviszonyod, fennmaradna a biztosítás folyamatossága és majd ha biztos a terhesség, csak akkor koncentrálnál arra, hogy egy új helyen jó legyen a béred.

Csak az utolsó helyen elért jövedelem számít, és nem kell értened, hogy hogy számolódik a 180 vagy 120 nap, mert ennél kevesebb bérezett napból is lehet maximális a gyed. A folyamatosság fenntartása pedig azért fontos, mert ha ez rendben van, akkor hosszú időre kaphatsz lényegesen több táppénzt, mivel a táppénz mértéke, összege és hossza a folyamatos biztosítás függvénye.

Jár valamennyi álláskeresési járadék, azalatt ketyeg a biztosítás és ha nincs 2 jogviszony között 30 napnál több szünet, akkor folyamatos marad a biztosítás.

Ha ragaszkodsz a jelenlegi helyhez, akkor bruttó 91.500 Ft-os bérből családi kedvezmény nélkül nettó 55.000 Ft körüli csed és 49.000 Ft körüli gyed várható, 1 gyermek utáni kedvezménnyel +10.000, a 2 gyerek utáni kedvezményt teljes egészében már ki sem tudnád használni.

Terhesen felmondási tilalom véd, úgyhogy nem rúghatnak ki.

A gyed vége után rögtön mehetsz táppénzre - még előtte is mehetnél, ha visszamondod a fizetés nélküli szabadságot, ami a bejelentéstől számított 31. napon megszűnik. De korrektebb és egyszerűbb legkorábban a gyed végét követő naptól táppénzre menni. Akár azonnal is felvetetheted magad táppénzre, viszont ebben az esetben gyesre nem leszel jogosult, ezt apuka tudja megigényelni és majd vissza kell adnia Neked a csed kezdetén, mert ott meg ő nem lesz rá jogosult. Ez egy kicsit macerás, egyszerűbb, ha kiveszel pár nap szabit és utána mész táppénzre, így már jár egyszerre a gyes és a táppénz és akkor nem kell az oda-vissza adogatással vacakolni.

Ha az új béred több, mint amivel eljöttél szülni, a régi nem volt több, mint a mostani minimálbér kétszerese és legalább 12 napot leszel táppénzen, akkor a következő csed és gyed alapja az aktuális bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese.

Most passzív gyeden vagy, aminek egyelőre csak az előnyeit érzed: ugyanolyan összegben és ugyanaddig kaphatod a gyedet, mintha nem szűnt volna meg a munkaviszonyod, jár az egészségügyi szolgáltatás és még a nyugdíjhoz is ketyeg a szolgálati idő. Egyvalami van csak, ami nem ketyeg, ez az újabb pénzbeli ellátásra jogosító biztosításban töltött idő, mert az a státusz csak addig van, amíg van mögötte egy ezt megalapozó jogviszony, pl. munkaviszony.

A gond az az, hogy pont ez az egyvalami kell ahhoz, hogy később jogosult legyél csedre, gyedre, mert ezekhez két jogosultsági feltétellel kell rendelkezni: egy aktuális biztosítási jogviszony, és a szülés előtti 2 évben legalább 1 év előzetes biztosítás.
2015 végig már nem szülsz, utána pedig már nem lesz meg a 2 éven belül 1 éved, hiszen az utolsó biztosítási jogviszonynak 2014.12.31-én vége lett.

A tanácsom: egyéni vállalkozóként gyorsan, egyszerűen, fillérekért és mástól kért segítség nélkül biztosításba tudsz kerülni. Ha ev-ként babázol tovább, akkor azt már biztosítottként teszed és innen bármikor szülhetsz.

Soha nem lehet általánosan kijelenteni egy helyzetre, hogy abból miniálbér alapú ellátás lesz. Mindig minden a konkrét dátumoktól függ, vannak olyan eset, amikor ez fel sem merül, ha pedig igen, akkor egyszerűen kivédhető. Egy friss jogszabályváltozás miatt már erre sincs szükség annál, aki gyed vagy gyes alatt, illetve ezek végét követő 1 éven belül szül.

Ha veszélyeztetett terhes leszel, akkor mehetsz gyes helyett táppénzre - ebben az esetben apuka igényelheti tovább a gyest. Ha táppénz előtt pár nap szabadságot kiveszel, akkor kaphatod együtt a gyest és a táppénzt, mert akkor az már gyes melletti munkából igényelt táppénz és így mehet a kettő együtt.

A július 1-től érvényes szabályok szerint ha gyed vagy gyes alatt, illetve ezek végét követő 1 éven belül szül valaki, akkor megnézik, hogy a normál szabályok alkalmazásával mennyi lenne a csed, gyed - itt utóbbinál bejöhetne a minimálbéres alap -, de ha az előző csed, gyed több volt, akkor ugyanazt kapod vissza. Mivel az aktuális béredet nem írtad meg, ezért csak annyit tudok mondani, hogy kevesebbet semmiképpen nem fogsz kapni. Ha idő közben emelkedett a béred, akkor pedig több is lehet a csed és a gyed.

Mindenképpen jár a gyed, még akkor is járna, ha megszűnne a munkaviszonyos és utána nem lenne másik. A szabadsámegváltás is mindentől függetlenül jár.
A régi Mt. tartalmazta, hogy a másik munkaviszonyt be kell jelenteni, az újból ezt legfeljebb az együttműködési kötelezettségből lehet levezetni.

Kéne tudni, hogy ki kivel milyen jogviszonyban van. Családbafogadó gyám vagy esetleg, vagy van nevelőszülői jogviszonyod?

Csak az aktuális helyen elért jövedelem képezi az ellátások alapját. 2017-ig leszel gyeden, jövő évtől a 120-nál kevesebb bérezett napból megállapított gyedek is követeik a minimálbér emelkedését, úgyhogy a béredet célszerű lenne felemelni olyan összegre, ahova a 2017-es minimálbér kétszeresét várjuk, ez olyan 240.000 körül lehet. Ez egy rövid, általános jótanács volt, ha megkeresel privátban, a fizetős szolgáltatásom ennél többet is tud mondani.

Egy minimálbér kétszeresénél kisebb bérnél, ami kb ugyanannyi volt korábban is, mint most, minden mindegy, sem jobban, sem rosszabbul járni nem tudsz semmivel (táppénz, munka, mindkettő), mert az összes verzió egy ugyanolyan összegű végeredményhez vezet.
A csednek a most aktuális béred lesz az alapja, a gyedé pedig annyi lesz, mint a régi gyedé volt, kivéve, jövőre emelkednek a béred, mert akkor az új béred lesz az alapja.
Nagyságrendileg ugyanazokat az összegeket fogod kapni, mint amennyi az előző tgyás és gyed volt.

Nagy nyertese leszel a július 1-től hatályos változásoknak, mert ezek azt eredményezik, hogy a cseded úgy lehet megint a régi, hogy ehhez egyetlen napot sem kell dolgoznod.

Korábban csak a legalább 120 napi bérből megállapított csed lehetett korlátlan, ha ennél kevesebbet dolgoztál 2 baba között, akkor bármilyen magas bérrel is csak a minimálbér kétszerese lett a csed alapja. A gyednél ennek nem volt jelentősége, mert ott ez az összeg egybeesett a maximálissal. Mostantól az van, hogyha a gyed vagy gyes folyósítása alatt, vagy ezután 1 éven belül szülsz és a régi csed kedvezőbb, mint az általános szabályok szerint megállapított új csed, akkor a régit kapod vissza. Így a cseded annyi lesz, mint 2013-2014-ben volt, az akkori 465.000 lesz az alapja, mert ennél alkalmazni fogják ezt az új kedvezményszabályt. A gyed pedig minden évben az akkori maximum lesz - nem tudom megmondani, hogy melyiket veszik alapul, de ott a régi és az új szabály alkalmazásával is erre az eredményre jutunk.

Decemberben induló csedhez az irányadó időszak szeptember végéig tart, addig már nem tudnál 120 napot dolgozni, de az előzőek miatt nem is kell. Ha valamivel kevesebbet dolgozol, akkor pedig ugyanaz lesz a vége, hogy mivel kedvezőbb a régi csed, ezért annak az alapja jön vissza.

Ezt a kérdést egyszer már feltetted és azért nem válaszoltam rá, mert nem találtam meg egy jogesetet, amire pedig emlékszem, hogy volt ilyen. Arról szólt, hogy attól, hogy az egyéni vállalkozói státusza megszűnik valakinek, attól még magánszemélyként munkáltató marad. Ha szeretnéd, akkor jobban utánanézek, de egy egyéni vállalkozó nem valószínű, hogy túl sokra bejelentett, tehát nem feltételen éri meg ahhoz ragaszkodni, hogy a munkaviszony a vállalkozói létének a megszűnése miatt nem szűnt meg.

Ha az orvossal megbeszéled, akkor lezárja a táppénzt. Létesítesz egy munkaviszonyt valahol 240.000-es bérrel, dolgozol pár hetet, aztán visszamész táppénzre. Ennek a szerződés szerinti bér lesz az alapja, a csednek a minimálbér kétszerese, a gyedé a mindenkori minimálbér kétszerese.
A saját vállalkozást miért vetetted el? Az olcsóbb - nincs táppénz 1/3, amit meg kellene fizetni a munkáltatónak - és nem kell senkitől szívességet kérni. Bárkit kérsz is meg, nem fog rajongani az ötletért, mert egy kismamát állományban tartani csak szüléstől az utolsó ellátás végéig van ingyen, előtte, utána pénzbe kerül (szabadságmegváltás.)

Akármelyik hónaptól kéred is, legkorábban akkortól fogják adni, amikor feldolgozzák. Ha pl. július 26-án adod be és 25-én volt az aki bújt, aki nem, indul a számfejtés, akkor augusztustól tudják figyelembe venni.

Családi kedvezmény a 91. naptól egészen addig jár, amíg a családi pótlék, tehát akár 20 éves korig is, de nem mindenből lehet érvényesíteni. Gyesből nem lehet.

Bruttó 128.000-es átlagból családi kedvezménnyel együtt a 30 és 31 napos hónapok átlagában nettó 86.000 Ft körüli csed és 77.000 Ft körüli gyed lesz.

Ha nem mész vissza dolgozni, vagy ha teljes munkaidőben dolgozol ezzel a bérrel, akkor az új ellátások alapja az aktuális béred lesz.

Pont mától van néhány pozitív változás, mostantól nem lesz az, hogy a szorgalom - részmunkaidőben dolgozás - jutalma alacsonyabb ellátás. Ha a részmunkaidő miatt az általános szabályok szerint alacsonyabb lenne az új csed, gyed alapja, mint a régié volt, akkor az új csed, gyed alapja az előző ugyanilyen ellátás alapjával fog megegyezni.

Ha gyed mellett dolgozol, akkor úgy mehet a bölcsi. Otthon babázva nem.

Az SZJA bevallásban minden jövedelem benne van, egészségbiztosítási ellátás alapját viszont csak egészségbiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem képezi, úgyhogy a járadék és a tgyás nem számít bele. Ezért a bevallásból számolgatni mindenképpen rossz irány.

A 2013.07.15. utáni szabály egyértelmű: mivel csak az utolsó jogviszonyban elért járulékalapot képező jövedelem számít és járadékosként ilyened nincs, ezért a minimálbér az alap.
Vhr. 26. § (2)Annak, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül szül, a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét

A 2013.07.15 előtti szabályok alkalmazása az, ami izgalmas, de bevallom őszintén, ez a 2014-ben született gyerek után 2015-ben induló gyed alapját nézzük meg a 2013-as szabályokkal is - hát ez nem a kedvenc témám. 2-3 ilyen esettel volt dolgom, úgyhogy nincs benne rutinom, ráadásul egy kifizetőhelyen nincs járadékot szüneteltető eset.

Ha 2014-ben volt legalább 180 bérezett napod - táppénzről nem írtál, úgyhogy elvileg lehetett, akkor elképzelhető, hogy rosszul lett megállapítva a gyed alapja. Ha nem volt ennyi, akkor inkább afelé hajlok, hogy - egy fogalmat definiáló rendelkezéssel összefüggésben - rendben van a minimálbér-alap. Ehhez én mindenképpen kevés vagyok az előzőek miatt, úgyhogy csak abban tudok segíteni, hogy mit írjál le egy mezei szürke levélben. Fellebbezni már nem tudnál, mert a megállapító határozat elleni fellebbezés határideje már lejárt, de egy sima levéllel is elérheted ugyanazt az eredményt.

Ha volt 180 bérezett napod a két 2014-es munkaviszonyból, akkor azt kérdezd meg, hogy miért nem az Ebtv. 2013.07.15-én hatályos 48. § (2) alapján lett megállapítva a gyed. Ha nem volt, akkor pedig az (5) bekezdésre kell rákérdezni, hogy miért nem azt alkalmazták. Mindkettővel a minimálbérnél magasabb tényleges járulékalapot képező jövedelem lenne az alap. Ha ezeket kell alkalmazni, csak ugye pont ezt nem tudjuk. De ettől majd elgondolkodik az egészségbiztosító a kérdésen és megírja, hogy mire jutott.

Érdekelne a válasz, megköszönném, ha informálnál róla.