Szakbarbár

A jogalkotó pár éve felismerte, hogy nem kéne a szorgalmas kismamákat azzal büntetni, hogy kevesebb ellátást kapnak egy következő babával, amiért a számítási időszakban részmunkaidőben alacsonyabb bérük van. Ezért ha ugyanabból a jogviszonyból a gyed, vagy gyes alatt, illetve ezek után 1 éven belül újra szülve és az általános szabályok szerint - a 4 órás bérből számítva - alacsonyabb lenne a következő csed és gyed alapja, mint az előző csedé volt, akkor az új csed és az új gyed alapja az előző csed alapjával fog megegyezni.

A táppénz nem számít bele az ellátások alapjába, sőt általánosságban, mert kivétel nélkül igaz, hogy egyik ellátás soha nem számít bele egy másiknak az alapjába. Minden ellátás alapja csak a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem, táppénzből, csedből, gyedből ezt nem vonják, ezért nem számít bele. Amikor 180 (vagy ha ennyi nincs, akkor 120, vagy ha ennyi sincs, akkor legalább 30) napi jövedelmet keresünk, aminek az átlaga az ellátás alapja lesz, akkor a táppénzes napokat átugorjuk és megyünk hátrébb a számítási időszakban, hogy csak bérezett napokat vegyünk figyelembe.

A teljes munkaidő melletti katások helyzetének a kezelése eléggé kiforratlan, ha nem lenne legalább a szülés előtti 1 évben teljes munkaidős munkaviszonyod (akárhány helyen), akkor összetettebb a helyzet ennél.

dupla

Csedhez, gyedhez két jogosultsági feltétellel kell rendelkezni: egy, a csed kezdetén fennálló aktuális (magyar) biztosítási jogviszony és a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap előzetes biztosítás. Ebbe a tagállamban szerzett biztosítás is beleszámít, úgy érdemes hazajönni, hogy erről megkéred az igazolást, mert itthonról nehézkes beszerezni. Hogy a brexit után mi lesz az angol biztosítási idő beszámításával, azt jelenleg szerintem senki nem tudja megmondani.

A táppénz nem számít bele a csed, gyed alapjába - minden ellátásnak csak az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem az alapja és ezt a járulékot táppénzből, csedből, gyedből nem fizeted. Ha ketteske előtt szabadságon és táppénzen leszel, akkor csak a szabadságra kapott bért veszik alapul. Az ebből számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese és az előző csed alapja közül a magasabb lesz a következő csed, gyed alapja. Gyes mellett lehet dolgozni és lehet gyes melletti munkából táppénzen lenni, a szabadság ebből a szempontból a munkával egyenértékű.

Csed, gyed 2 jogosultsági feltétele egy, a csed kezdetén fennálló biztosítási jogviszony és a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítási idő. Ebből Neked most kb. 7 hétnyi van meg, mert 2017. március 1. óta nincs biztosításod. (A zöld lámpa az orvosnál és a ketyegő szolgálati idő nem egyenlő ezzel, a biztosítási jogviszonyt a munkaviszony teremti meg.) Ha március 1. után állsz munkába,akkor kereken 1 évet kellene dolgozni ahhoz, hogy ketteske születése előtt meglegyen a 2 éven belül 1 év. Ha március 1-nél hamarabb, akkor mivel nem teljesen nulláról indulsz, valamivel kevesebbet kell előtte dolgozni, pl. február 1-től 11 hónapot.

A jelenlegi helyeden a gyes alatt fizetés nélküli szabadságon vagy. Ennek az korábbi - a baba 3 éves korági veheted igénybe - megszüntetését bármikor kérheted, ellenkező megállapodás hiányában a bejelentéstől számított 30. napon szűnik meg. Ahogy megszűnt, munkavégzési kötelezettséged van, aminek nem tudsz eleget tenni, ha keresőképtelen vagy - szabadságot sem lehet keresőképtelen munkavállalónak kiadni. Tehát a fizetés nélküli szabadság végét követően jogosult vagy táppénzre, ha keresőképtelen vagy.
Az új munkahelyről is jogosult lennél táppénzre, de csedre és gyedre már csak akkor, ha itt is szereztél legalább 365 nap biztosítási időt szülés előtt

dupla

Minden ellátásnak csak az aktuális jogviszonyban elért jövedelem az alapja, de ha ugyanoda mész vissza dolgozni 30 napon belül, ahol előtte megszűnt a munkaviszonyod, akkor az előző helyen kapott bér is beleszámít az ellátások alapjába.
Ha van ennyi, akkor az ellátás kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszafelé lévő utolsó 180 napi jövedelem az alap. Csak a bér, a táppénz, csed, gyed nem alapja egy következő ellátásnak. Ha nincs 180 nap - új munkahely -, akkor a megelőző 3. hónap végétől az utolsó 120 nap, ha ennyi sincs, de van legalább 30 nap, akkor amennyi van, ha 30 nap sincs, akkor meg a szerződés szerinti bér az alap. Az utolsó 2 esetben legfeljebb a minimálbér kétszerese.

Ha megoldható egy másik helyen egy munkaviszony minimálbér kétszeresét elérő bérrel, akkor dupla összegű ellátást kaphatnál. Ha nem, de legalább egy béremelés megy, akkor tudod vele emelni az összeget. De csak az a magasabb bér számít bele az átlagba, amit meg is kapsz, tehát ha pl. 1 hónapig lesz magasabb a béred és utána táppénzre mész, akkor az átlagban 1 havi magas és 5 havi minimálbér lesz.

Ha ketteske előtt nincs figyelembe vehető jövedelmed, mert egyáltalán nem kaptál bért - előtte végig gyesen és táppénzen voltál -, akkor a csed és a gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, illetve az előző csed alapja közül a magasabb. Ha az előző csed magas bérből korlátlan volt, akkor a következő csed is az lesz, akkor is, ha egyetlen napot sem dolgozol előtte. Minimálbér kétszerese fölötti gyedkezdetkori bérből pedig a gyed az összes létező verzióban maximális.

Ezt így diretben nem írtad, de a szabadsággal kapcsolatos kérdésből úgy gondolom, hogy a munkaviszonyod a gyed, gyes alatt fennáll. Ha így van, akkor még ha nem is dolgoztál egyetlen percet sem, az aktuális biztosításod és az előzetes biztosításod is nagyon rendben van, ha pedig rendelkezel mindkét jogosultsági feltellel, akkor minden további nélkül járni fog ketteskével a csed és a gyed. Alapja az ezek első napján aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, illetve az előző csed alapja közül a magasabb, tehát vagy ugyanannyit, vagy többet kapsz, olyan nem lesz, hogy kevesebbet.

Ha táppénz vagy csed előtt kiadatod a szabadságodat, akkor is ugyanez a helyzet, mert a szabadságra a szerződés szerinti béredet kapod, így akár a papíron lévő bérből, akár a szabadságra kapott összegből számolnak, ugyanannyi lesz belőle a figyelembe vett napi átlagkereset (ha nem is fillérre pontosan).

A 91 napos terhességnek kizárólag a családi kedvezmény szempontjából van jelentősége, pénzbeli ellátásoknál ez nem egy kitüntetett dátum, amihez bármi kapcsolódna.

Esetleg lehet motiválni azzal, hogy azt mondod neki, ha már úgysem kezdhetsz a másik helyen, akkor a hátralévő egy hónapot kihasználod arra, hogy rendbetedd az egészségedet, mert praktikusabb ezt most megtenni, mint az új helyen, ezért várhatóan hetekig leszel táppénzen. Ha a munkáltató aközül választhat, hogy nem dolgozol és ez nem kerül pénzbe, illetve nem dolgozol, de fizetheti a 15 nap 70%-os betegszabit járulékostul, ennek lejárta után pedig a táppénz 1/3-át, akkor racionálisan inkább az előzőt választja. És akkor közös megegyezéssel bármikor meg tudjátok szüntetni a munkaviszonyt.

Ha a munkaviszonyod vagy más biztosítási jogviszonyod azóta is fennáll, akkor minden további nélkül jogosult leszel ketteskével csedre és gyedre, vagyis ha egyetlen napra sem mész vissza dolgozni, akkor is. Az új ellátások alapja az ezek kezdetén aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese és az előző csed alapja közül a magasabb, vagyis legrosszabb esetben is ugyanannyit kapsz megint, jó esetben meg többet. Egyeskével a gyed, majd a gyes és ketteskével a csed és a gyed párhuzamosan kapható.

Csedhez, gyedhez jogosultsághoz két feltételt kell teljesíteni: legyen egy aktuálisan fennálló biztosítási jogviszonyod és a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosításod. Egyelőre 3 hónap esik ki a 2018. október utáni időszakból, mert még csak ennyi ideje nem ketyeg az előzetes biztosításod, úgyhogy bőven jó a helyzet, mert amíg 1 évnél kevesebb maradt ki, addig 2 éven belül meg tud lenni az 1 év, a dátumoktól függ, hogy ehhez mennyi friss biztosítás kell.

Ha 2018 októberben szűnt meg a munkaviszonyod, akkor egy 2019. szeptemberi vagy októberi szülésnél ha akár csak 1-2 hónappal szülés előtt megoldod a biztosításba kerülést, akkor simán rendelkezni fogsz mindét jogosultsági feltétellel.

Angliában Brexit előtti biztosítási jogviszony a magyar csed, gyed szempontjából a magyar biztosítással egyenértékű, hogy a Brexit után mi lesz, azt nem tudom. Csednek, gyednek kizárólag a hazai, aktuális jogviszonyban elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulékköteles jövedelem az alapja, tehát sem az előző munkaviszonyban szerzett bér, sem az angol munkaviszonyban kapott összeg, sem az előző ellátás alapja nem érdekes, ezek egyike sem befolyásolja a következő csed, gyed alapját. A jogszabály ismeri és rendezi az összes helyzetet, beleértve azt is, ha egyetlen nap figyelembe vehető jövedelem sincs (mert ehhez az irányadó időszak az ellátás kezdetét megelőző 3. hónap végig tart és lehet, hogy egy itthoni jogviszony ennél később kezdődött). Nagyon sok verziót kellene végigvenni, hogy ha ilyen jogviszonyod lesz és ennyi napod, akkor mi van, ezektől most eltekintenék, így legalább nem kavarodsz bele.

A csednek és a gyednek 2 jogosultsági feltétele van, ebből egy aktuális biztosítási jogviszonyt nem nagy kunszt kreálni akár harmincvalahány hetes terhesen is, az előzetes biztosítással - szülés előtti 2 évben legalább 365 nap - rendelkezés szokott a problémásabb lenni.

A passzív gyed egy kényelmes állapot, mert azt érzékeled belőle, hogy zöld a lámpa az orvosnál, tehát az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság rendben van, látod, hogy vonják belőle a nyugdíjjárulékot, úgyhogy ketyeg a szolgálati idő a nyugdíjhoz, de a biztosítási jogviszony, ami az előző két kategóriánál annyival több, hogy újabb pénzbeli ellátásra is jogosít, az nem ketyeg. Így pedig nagyon könnyű nem rendelkezni a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítással. A munkaviszony megszűnése és az újra biztosításba kerülés dátumától függ, hogy össze tud-e jönni, van, amikor már matematikai esély sincs rá.
A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy a gyed már az első napjától passzív-e, vagy menet közben csapott át passzívba, ettől függ, hogy egyáltalán a matematikai esély megvan-e 2019. augusztusig a 365 nap összehozatalára. Ha igen, akkor még gyedet is kaphatsz, ehhez csak egy aktuális jogviszonyt kell generálni. Ha nem, akkor a legtöbb, ami sanszos lehet - biztosításba kerüléssel- , az egy csed.

A csednek lazább az előzetes biztosításra vonatkozó jogosultsági feltétele, ehhez a szülés előtti két évben a passzív csed és gyed időszaka is beszámít a 365 napba. Azt kéne tudni, hogy mióta kapod passzív jogon a gyedet, ehhez képest lehet számolgatni, hogy érdemes-e, és ha igen, mikortól érdemes valami biztosítási jogviszony után nézni (ismerős cégnél, ev-ként, legrosszabb esetben álláskeresési járadék jól ütemezett igénylésével).

Egyik ellátás a másik alapjába soha nem számít bele. Ha a csedet a szülés napjától igényeled - lehet már a várható időt megelőző 28. naptól is -, akkor a 2020-ban kezdődő gyedhez 2019.01.01-ig nézve egyetlen bérezett napod sem lesz, ilyenkor a gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, vagyis ezt elérő bérrel így is lehet maximális a gyed.

Még matematikai esély sincs csedre és gyedre, akkor sem tudod összehozni ezeknek az egyik jogosultsági feltételét, ha holnaptól munkába állnál. Csak az alanyi jogon járó gyesre leszel jogosult.
Túl sokáig voltál biztosítási jogviszony nélkül, a munkaviszony megszűnését követő naptól mostanáig egyedül csak a 3 hónap álláskeresési járadék alatt voltál biztosított, így semmiképpen sem tudsz felmutatni a szülés várható idejét megelőző 2 éven belül 365 nap biztosítási jogviszony, ami a csed és a gyed egyik jogosultsági feltétele lenne - egy aktuálisan fennálló biztosítási jogviszony mellett.

Nem jársz rosszabbul a következő cseddel és gyeddel akkor, ha ezek kezdete előtt csak részmunkaidős béred lesz. Ez nem volt mindig így, de ma már megoldja a jogszabály, hogy a szorgalmas kismamák ne szívják meg. Ha a gyes alatt, vagy gyes mellett dolgozva vagy a gyes után egy éven belül születik a kistesó, akkor a csed és a gyed alapja az általános szabályok szerinti (ha 4 órás bér van a számítási időszakban, akkor az abból számolt átlag) alap és az előző csed alapja közül a magasabb lesz. Tehát ha kevesebb a friss átlag a részmunkaidő miatt, akkor újra annyit kapsz, mint egyeskével.

Gyes és táppénz akkor jár együtt, ha vagy legalább 1 nap szabadságon vagy a táppénz előtt, vagy ha átadod apukának a gyest, aki teljes munkaidő mellett is kaphatja, Te pedig táppénzt igényelsz.
A táppénz nem befolyásol semmit, mert nem számít bele a következő ellátások alapjába. Ha a gyesbe szülsz bele és addig csak gyeden, gyesen, táppénzen vagy, akkor a csed és a gyed alapja az általános szabályok szerinti (ellátás kezdetén aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese) és az előző csed alapja közül a magasabb lesz.