Szakbarbár

A szabadságot pénzben megváltani csak a munkaviszony megszűnésekor lehet.

Ha a gyesbe szülsz bele, akkor a csed és a gyed alapja az általános szabályok szerinti (ellátás kezdetén aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese) és az előző csed alapja közül a magasabb lesz. 0 és 119 bérezett nap között a plafon a minimálbér kétszerese, ebből számoldónak az ellátások, tehát 120-nál kevesebb ledolgozott napnak nincs jelentősége. Nem a munkára, hanem a béremelésre kellene koncentrálni. A jelenlegi munkáltató nyilván együttműködő, ha annó rá lehetett venni arra, amit játszottatok, emeljétek meg a béredet a minimálbér kétszerese körüli összegre. A szerződés szerinti bért csak közölni kell a foglalkoztatói igazoláson - persze nem árt a munkaszerződés módosításként is lepapírozni.

A bérbeadásból származó jövedelem ún. összevonandó jövedelem, a családi kedvezmény pedig minden ilyennek minősülő jövedelemből érvényesíthető, tehát a bevallásban vissza fogod tudni igényelni azt az összeget, amit decemberben nem tudsz realizálni.
Jövőre a bérbeadásból származó jövedelmet terhelő adóelőlegből vagy bevallásban kimutatott adóból tudod érvényesíteni a családi kedvezményt. Ha magánszemélynek adod bérbe az ingatlant, akkor Te magad fizeted az adóelőleget negyedévente, ennél figyelembe tudod venni.
Élettárs év közben csak a saját gyermek után érvényesítheti a családi kedvezményt. A kapcsolatba vitt gyermek után az általad érvényesíteni nem tudott összeget a bevallásban, utólag tudja igénybe venni.

Nagyon időigényes kiszámolni, hogy hány nap szabadságod van, erre itt nem tudok vállalkozni. Egyébként is inkább hálót adok és nem halat.
Szabadság a csedre és a gyed első 6 hónapjára jár. Meg kell nézni, hogy az egyes években hány olyan nap volt, ami szabadságra jogosít, ezt elosztani 365-tel és megszorozni az adott teljes évre járó szabadság napok számával. 3 gyermekkel durván 3 évnyi szabadság jár, ehhez hozzájön a 2011-es maradék és lejön belőle az a 2 nap, amit menet közben kivettél.
A megadott adatok - amiket a munkáltatónak tudnia kell -, elegendőek ahhoz, hogy pontosan kiszámolja a szabadságot a munkáltató.

Ha hármaska a gyes alatt vagy után egy éven belül születik, akkor a csed és a gyed alapja az általános szabályok szerinti (ellátás kezdetén aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese) és az előző csed alapja közül a magasabb lesz.
A gyest kaphatod akkor is, ha fizetés nélküli szabadságon vagy, illetve ha a babázás alatt felhalmozódott fizetett szabadságot veszed ki/dolgozol.

Eszedbe ne jusson felmondani! Miért tennéd? Mert nem tudsz veszélyeztetett terhesség miatt dolgozni? Erre a táppénz a megoldás, nem a felmondás. Azzal megszabadítanád magad a járó összeg egy részétől - álláskeresési járadékról legfeljebb a minimálbér a csed és a gyed alapja -, plusz bebiztosítanád, hogy egy esetleges hármaskával legjobb esetben is csak a minimálbér alapú csedet kaphass, utána esélytelen lenne a gyed.
A gyes végét követő naptól menj táppénzre - ne adasd ki előtte a szabadságot, mert egy jövőre induló táppénz kevesebb lenne, mint egy idén kezdődő. A táppénz nem befolyásol semmit, a következő csed és gyed alapja az előző csed és az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese közül a magasabb lesz.

Ha mind a két munkaviszony fenn fog állni a csed első napján, akkor mindkét helyről jogosult leszel csedre és gyedre, de gyedből így is legfeljebb az egyszeres maximumot kaphatod.

Ahol most dolgozol, onnan minden további nélkül el tudsz menni táppénzre. Az eredeti helyről akkor, ha visszamondod a fizetés nélküli szabadságot. A gyakorlatban jobb, ha ezután legalább egy nap fizetett szabadságot ki is veszel, mert akkor ebből egyértelmű (nincs szükség másra), hogy megszűnt a fizetés nélküli szabadság. Ha ez megoldható, akkor nem kell átadni a gyest apának.

Szabadság a csedre és a gyed első fél évére jár. Ha a csedet a szülés napjától igényelted, akkor ez azt jelenti, hogy 2017.07.02-ig. A 2016-os maradékhoz hozzá kell adni a 2017-re járó napok 183/365-öd részét, vagyis pont a felét.
Gyes mellett bármilyen jogviszonyban, bármennyit, bármennyiért lehet dolgozni.

Közalkalmazottak szabadságához annál jobban nem értek, hogy a csed idejére és a gyed első 6 hónapjára jár gyermekenként, mert ez ott is úgy van, mint a versenyszférában, ahol kizárólagos tapasztalatom van.
Teljesen mindegy, hogy mit csinálsz, az összes létező esetben - leszámítva a legalább 120 nap szabadságot+munkát -, ugyanannyi lesz a végeredmény. Ha egyáltalán nem vagy szabadságon, vagy 30 napnál kevesebbet, akkor a következő csed és gyed alapja az ezek első napján érvényes szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, illetve az előző csed alapja közül a magasabb. 30-119 bérezett nap esetén, a 30-119 napi átlag - ez gyakorlatilag ugyanúgy a szerződés szerinti bér - , de legfeljebb a minimálbér kétszerese, illetve az előző csed alapja közül a magasabb lesz az alap.

Ha ugyanabból a jogviszonyból szülsz újra gyed, gyes alatt vagy ezek után 1 éven belül és az általános szabályok szerint kevesebb lenne az új csed, gyed alapja, akkor ehelyett az előző csed alapja jön vissza és ketteskével is az egyeske utáni csedhez beszámító átlag után kapod az ellátásokat. Az általános szabályok alapján 0 bérezett nappal az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az alap, ezt hasonlítják össze az előző csed alapjával és a kettő közül a magasabbat állapítják meg.

A csed és a gyed alapja az aktuális béred, a minimálbér kétszerese lesz - már ha nem csinál problémát abból a kormányhivatal (vannak olyan megyék, ahol ezt el tudom képzelni), hogy nagyon kilóg a lóláb, mert egyetlen napra sem ment be a csak papíron lévő bér után a járulék. Ezt elkerülendő javasolnék legalább pár nap szabadságot.

Nem feltétlen, de a legtöbb, amit új munkahely hiányában kaphatsz, az is csak egy minimálbérből számolódó csed és gyed és ez még mindig elég kevés. Ezekre úgy lehetsz jogosult, ha a csed kezdete előtt a gyest lemondva álláskeresési járadékot igényelsz. Ha el tudsz helyezkedni, akkor csak az ott kapott bér lesz az ellátások alapja, ha nem dolgozol legalább 120 napot, akkor legfeljebb a minimálbér kétszerese.

Teljesen izgalommentes a helyzet, tökéletesen mindegy, hogy mit csinálsz, az összes létező esetben - leszámítva a legalább 120 nap szabadságot+munkát -, ugyanannyi lesz a végeredmény. Ha egyáltalán nem vagy szabadságon, vagy 30 napnál kevesebbet, akkor a következő csed és gyed alapja az ezek első napján érvényes szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, illetve az előző csed alapja közül a magasabb. 30-119 bérezett nap esetén, a 30-119 napi átlag - ez gyakorlatilag ugyanúgy a szerződés szerinti bér - , de legfeljebb a minimálbér kétszerese, illetve az előző csed alapja közül a magasabb lesz az alap.

A csedet mindenképpen érdemes a lehető legkorábbi időponttól, a szülés várható idejét megelőző 28. naptól igényelni, mert akkor durván egy hónappal tovább kapsz ellátást. Semmilyen jelentősége nincs, ha a baba végül nem pont a kiírt időpontban születik, a csednek csak az a lényege, hogy amikortól indult, onnantól 168 napig jár.

A 65 nap másfél évre egészen biztosan téves. A csedre és a gyed első 6 hónapjára jár a szabadság, ha a szülés napjától voltál cseden, akkor ez azt jelenti, hogy 2018.01.02-ig. A 2016-os maradék szabadságodat tudod (27 mínusz amit addig kivettél), a 2017-es az 28 nap.
Mt. 115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában
c) a szülési szabadság,
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,
tartama.
A munkáltatói igazolásnak a járulékfizetéshez semmi köze. Az igazolás csak a munkaviszony fennállásáról szól. Fizetés nélküli szabadságot egyébként a gyermek 3 éves koráig akárhányszor kérhetsz, ez megillet, csak be kell jelenteni az igénybevételét. Katás ev-ként 25.000-et fizetsz, ha dolgozol is a teljes munkaidős munkaviszonyban, ha onnan fizetés nélküli szabadságon vagy, akkor 50.000-et kell fizetni.

A Munka Törvénykönyvének van egy csomó ésszerűtlen rendelkezése, ami miatt egy kismama tényleg sokba kerül a munkáltatónak, mert a táppénz idejére, csedre, gyed első fél évére jár a szabadság, ha nem tudnak visszavenni babázás után és ezért felmondással megszüntetik a munkaviszonyodat, akkor pedig az ennek a hosszától függő felmondási időbe és végkielégítésbe beleszámít a babázás időszaka is, amikor nem is végeztél munkát.

A munkáltatóknak nem lenne semmi bajuk a kismamákkal, ha ezek az irracionális szabályok nem lennének, akkor max a bérszámfejtésük kerülne pénzbe/kapacitásba, mert róluk is kell adatot szolgáltatni, illetve meg kell nekik igényelni a táppénzt, csedet, gyedet. De tényleg előállhat olyan helyzet, hogy egy kismama be tud dönteni egy kisvállalkozást. A napokban számoltam ki valakinek a járandóságait, aki 5 hónapot dolgozott, majd egymás után szült 2 gyermeket, most 7,5 havi bérét kell ilyen-olyan jogcímen kifizetni. Plusz mindkét gyerek születési előtt volt táppénzen, annak a harmadát is fizette a munkáltató. A munkáltatója már felszámolás alatt áll, úgyhogy a Bérgarancia alap fogja őt kifizetni - az adófizetők pénzéből.

Szerintem nem ésszerű, hogy a táppénz és a babázás idejére azt a fizetett szabadságot kelljen biztosítani, ami a munka utáni regenerálódást biztosítja, hiszen a kismama nem dolgozik, az pedig inkorrekt, hogy a munkával nem töltött idő egyenértékűnek minősül a tényleges munkavégzéssel a felmondási idő és a végkielégítés mértékének megállapításánál. Ezek a szabályok még a szocializmusból maradtak ránk, amikor a nem piaci alapon működő állami vállalatok és a költségvetés, aminek a hiányával senki nem foglalkozott, ide-oda tologatták a pénzeket. 2011-től minimálisan változtak a szabályok, 2011. közepétől már nem a gyed első évére, hanem csak az első fél évére jár a szabadság és valamikor akkortól minősül másképp betegszabadság szempontjából a veszélyeztetett terhesség, korábban ennek az első 15 munkanapjára is a munkáltató fizetett bért és járulékot utána. Az új Mt-ben 2013-tól volt próbálkozás arra is, hogy a hosszú táppénz idejére ne járjon szabadság, de másfél év után kiderült, hogy ez uniós irányelvbe ütközik, úgyhogy most megint jár.

Tehát igen, valóban sok költséggel jár egy kismama, de ne foglalkozzál vele, amikor szülőképes korban lévő nőként munkaviszonyt létesített Veled a munkáltató, akkor ezzel a kockázattal számolnia kellett. (Egyébként nagyon gyakori, hogy emiatt kötnek csak határozott időre szerződést.) Nem azért mentél oda ismert terhességgel, hogy a próbaidő lejártát követő naptól elvonulj táppénzre, nincs amiért rossz legyen a lelkiismereted. Ha dolgozol addig, ameddig tudsz és ameddig orvos nem mondja, hogy ne tedd, tehát ha nem választod a táppénzt csupán kényelmi szempontok miatt, akkor korrekten jársz el a munkáltatóval, a többi meg nem a Te dolgod.

Ha ugyanabból a jogviszonyból szülsz a gyes vége után 1 éven belül és az általános szabályok szerint kevesebb lenne az új csed, gyed alapja, mint a régi csedé volt, akkor az új ellátások alapja annyi lesz, mint a régi csedé volt. Az általános szabályok alapján a szabadságra kapott bérből számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja. Ezt hasonlítják össze az előző csed alapjával és a kettő közül a magasabb összeget állapítják meg. A táppénz nem számít bele az ellátások alapjába, úgyhogy nem befolyásol semmit hátrányosan.

A terhesség a munkaviszony megszűntetése ellen véd, a megszűnését nem befolyásolja, vagyis nem lehet felmondani, de ha a cég jogutód nélkül megszűnik, akkor a munkaviszony is megszűnik ezzel a nappal. Bármilyen módon is ér véget, szabadságmegváltás és végkielégítés mindenképpen megillet, ezeket a felszámolónak a bérgaranciából meg kell igényelnie. Ha felmondással szűnik meg, akkor felmondási időre jár is jár. Jogutód nélküli megszűnésnél felmentési időre járó bér illeti meg a munkavállalót, ami a felmondási időnek a fele, de ha babázol, akkor ez nem értelmezhető, mert akkor egyébként sem dolgozol, nincs mi alól felmenteni.

A gyes mindentől függetlenül jár, a csed és a gyed akkor, ha legalább a csed 1. napján még él a munkaviszony.

A gyedből és a gyesből fennálló biztosítási jogviszonytól függetlenül nyugdíjjárulék kerül levonásra, ezért az ellátások folyósításának az időtartama mindenképpen szolgálati időnek minősül.

Ha a munkaviszony a csed kezdetén még fenn fog állni és szülésig lesz 365 nap munkaviszonyod, akkor csedre és gyedre mind a két jogviszonyból jogosult leszel. A munkaviszonyból kapott ellátások alapja az ezek kezdetét megelőző 3. hónap végéhez legközelebb eső 180 napi jövedelem, a katás ev-s jogviszonyban pedig a katás járulékalap.

dupla

Ha ugyanabból a jogviszonyból szülsz a gyed, gyes alatt vagy ezek vége után 1 éven belül és az általános szabályok szerint kevesebb lenne az új csed, gyed alapja, mint a régi csedé volt, akkor az új ellátások alapja annyi lesz, mint a régi csedé volt. Az általános szabályok alapján 0 bérezett nappal az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja. Ezt hasonlítják össze az előző csed alapjával és a kettő közül a magasabb összeget állapítják meg. Az ellátások igénylése a munkáltató feladata, hozzá kell eljuttatni az ehhez Tőled szükséges dokumentumokat, a többit ő intézi.