Szakbarbár

A kérdésből nem derül ki, hogy korábban milyen jogviszonyban dolgoztál, illetve, hogy kültagként biztosított vagy-e, akkor vagy az, ha személyes közreműködést vállaltál a cégben. Ettől a kettőtől függ minden, tehát egyelőre nem tudok válaszolni a kérdéseidre. Ha Te nem tudod ezeket, akkor a könyvelő meg fogja tudni. Táppénz igényléséhez a táppénzes papírt kell neki elküldeni, ő intézi az igénylést, de ez csak akkor jár, ha be lettél jelentve a cégbe kültagként - nem feltétlen működik közre egy kültag, ha nem, akkor nem biztosított, táppénz pedig csak a biztosítottaknak jár.

Minden további nélkül meg lehet igényelni hármaska után a csedet és a gyedet az ikrek utáni gyes mellé.

Ha a csed vagy gyed alatt, illetve ezek végét követő 1 éven belül szülsz ugyanabból a jogviszonyból és az általános szabályok szerinti csed, gyed kevesebb lenne az előző csed alapjánál, akkor a következő csed és gyed alapja annyi lesz, mint amennyi az előző csed alapja volt. Felteszem, hogy a minimálbér kétszeresénél lényegesen több volt egyeske előtt a béred, ezzel ha nem dolgozol két baba között, akkor a minimálbér kétszerese lenne alapesetben a következő csed és a gyed alapja, ezek helyett kapod majd a kedvezményszabályra tekintettel az előző csed alapja után az ellátásokat.

Táppénzre úgy tudsz menni, ha a fizetés nélküli szabadságot nem veszed tovább igénybe. Ellenkező megállapodás hiányában ez a bejelentéstől számított 30. napon szűnik meg. Utána lehetsz egyszerre táppénzen és gyeden. A gyest viszont nem tudod megigényelni úgy, hogy az elején már táppénzen vagy, mert így nem kompatibilisek, de apuka meg tudja igényelni. Ketteske születéséig, ott vissza kell, hogy vedd, mert két szülőnek két ellátás nem jár, Te viszont kaphatod őket együtt.

tripla

dupla

A biztosításod hosszú és folyamatos, ezzel akár 1 évig is kaphatsz táppénzt. Táppénz összege szempontjából nincs különbség aközött, hogy veszélyeztetett terhesség vagy más - leszámítva az üzemi balesetet - miatt vagy keresőképtelen. Táppénznél, csednél, gyednél is alkalmazni kellene a kedvezményszabályt, tehát a táppénz alapja annyi, mint a gyedé volt, a csedé és a gyedé pedig annyi, mint az előző csedé volt, de ehhez az kell, hogy az új munkaviszony bejelentése rendben legyen - ennél jelezni kell, hogy munkáltatói jogutódlás történt -, mert a kedvezményszabály csak azonos jogviszonyból ellátást igényelve jön be, a jogutódlás pedig ebből a szempontból azonos. Kérdezz rá a könyvelőnél, hogy amikor az új cégbe bejelentett, akkor a T1041-es nyomtatvány 1. oldalán jelezte-e a munkáltató személyében bekövetkező változást. Ha nem, akkor kérdezzétek meg a gyedet megállapító kormányhivataltól, hogy utólag hogy lehet ezt rendezni, mert fontos, hogy ők lássák a jogutódlás tényét. Ha látják, akkor a táppénzed durván annyi lesz, mint a gyeded volt (csak olyan ütemezésben kapod, ahogy az igazolásokat beküldi a munkáltató), mert az alapja ugyanannyi, a mértéke 70%-kal szemben 60%, de a gyeddel szemben ebből nem jön le 10% nyugdíjjárulék, kizárólag 15% szja előleget vonnak belőle.

Nem terhellek a részletekkel, hogy eltérő számítási időszakok mellett is miért van így, a lényeg, hogy minden ellátásnak az idei béred lesz az alapja. Ez családi kedvezmény nélkül havi nettó 116.000 Ft csedet és 112.000 Ft gyedet jelent. A táppénz nem befolyásol semmit, mert az nem számít bele az ellátások alapjába. Jobban járás egyedül akkor értelmezhető, ha emelkedik a béred és ezzel dolgozol még pár hónapot.

A csedhez és a gyedhez a szülést megelőző 2 éven belül 365 nap előzetes biztosítás kell - akárhány jogviszonyból -, illetve egy, legalább a csed első napján fennálló biztosítási jogviszony. 30 napnál rövidebb szünetnek egyáltalán semmilyen jelentősége nincs, mert ennyinél még folyamatos marad a biztosítás, ami a táppénz mértéke és hossza miatt érdekes. Egy 30 napnál hosszabb szünetnek csak a táppénz szempontjából van jelentősége addig, amíg a 2 éven belül 365 nap így is megvan.
A két munkahely közötti időszakra tudsz álláskeresési járadékot igényelni, azzal biztosított maradsz és még pénzt is kapsz.

Gyakorlati jelentősége nincs, hogy megigényelted-e a fizetés nélküli szabadságot, mert enélkül is úgy kezelnek, hogy azon vagy. Inkább csak a formaságokat jobban ismerő kifizetőhelyeken szokták ezt lepapírozni. Inkább csak a fizetés nélküli szabadság végén érdekes a formaság, mert ott jelentősége van annak, hogy mikor jelentetted be, ,hogy nem veszed tovább igénybe, mert ellenkező megállapodás hiányában a bejelentést követő 30. napon szűnik meg.
A munkaviszonyod fennáll, az előzetes biztosításod rendben van, minden további nélkül jogosult leszel ketteskével csedre és gyedre.

A kedvezményszabály akkor alkalmazható, ha ugyanabból a jogviszonyból születik a következő baba a gyed, gyes alatt vagy ezek végét követő 1 éven belül. 3 év 1 hónap korkülönbségnél utóbbi így van, tehát ha az általános szabályok szerint megállapított csed, gyed kevesebb lenne, mint az előző baba utáni csed alapja volt, akkor újra ez lesz az új ellátások alapja. Munkának akkor van jelentősége, ha minimálbér kétszeresét (lényegesen) meghaladó és előző csed alapjánál magasabb bérrel legalább 120 napig dolgozik úgy, hogy ez a csed kezdetét megelőző 3. hónap végéig van. Ha ezek nem teljesülnek mind, akkor nem lehet a munkával több ellátást elérni .

Gyes mellett - 3 éves kor után tartósan beteg gyermek után kapott gyes mellett is - korlátlanul lehet dolgozni, a gyes és a táppénz pedig jár együtt, ha gyes melletti munkából vagy táppénzen

Minden ellátás alapja a kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszaszámolt 180 bérezett napi átlag - ha van ennyi, ha nincs, akkor más szabályok jönnek, minden helyzetre van - és legfeljebb az előző év elejéig számítanak be a jövedelmek. A májusban induló táppénz alapja a 2018. február 28. előtti 180 napi átlag, vagyis 4 havi tavalyi 4 órás és 2 havi idei 8 órás bérből számolódik a táppénz. Mivel ezt mindig annyi napra kapod, amennyiről az igazolás be van küldve, ezért úgy mondom, hogy 1 naptári napra kb. nettó 1.700 Ft (családi kedvezmény nélkül).

A csed alapja az utolsó 180 bérezett napi átlag, durván 4*180.500+2*63.750 Ft átlaga lenne, ebből a 30 és 31 napos átlagában családi kedvezmény nélkül nettó 84.000 Ft körüli csed lesz. A gyedhez már csak a 2018-as bérek játszanának, a 180.500 Ft-os átlagból családi kedvezmény nélkül kb havi nettó 95.000 Ft a gyed.

Ha lesz egy új munkaviszonyod, akkor csak az ottani bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz az ellátások alapja, tehát ha meg tudsz oldani egy ilyet, akkor a béred kicsivel a minimálbér kétszerese fölött legyen és akkor a helyzetből kihozható legtöbbet kapod. Az biztos, hogy az orvosodnak ahhoz semmi köze nincs, ha a javaslata ellenére munkába állsz, dolgozol egy kicsit és utána munkahelyet váltasz. Milyen felelőssége lenne ebben? Mindenki variál, aki tudja, hogy mit kell tenni és van is rá lehetősége, amíg bizonyítható, hogy ténylegesen dolgoztál a másik helyen, addig nem tud belőle gond lenni, egyébként is nagyon minimális az esélye, hogy egyáltalán foglalkozik vele valaki, amióta az ombudsman azt mondta a kormányhivataloknak, hogy hagyják békén a kismamákat és ne gyártsanak összeesküvés elméleteket, hogy valaki csak a magasabb ellátás miatt váltott terhesen.

Ha csak a munkáltató neve változott, de a munkaviszony tartalma nem, tehát ugyanott és ugyanazt csinálod, akkor az ún. munkáltató személyében bekövetkező változás, vagy korábbi nevén munkáltatói jogutódlás. A kérdés szempontjából annak van jelentősége, hogy amikor az új céghez bejelentettek, akkor ezt a tényt jelezték-e. Ha igen - helyesen így kellett volna eljárni -, akkor most bejöhetne az ún. kedvezményszabály, aminek a lényege, hogyha bármi, pl. rövidebb munkaidő miatt kevesebb az általános szabályok szerint megállapított csed, gyed, mint az előző babával volt, akkor az új ellátás alapja annyi lesz, mint amennyi az előző csedé volt. A kedvezményszabály csak akkor alkalmazható, ha ugyanabból a jogviszonyból születik a következő baba, ezért nagyon nem mindegy, hogy közös megegyezés és új munkaviszony, vagy munkáltató személyében bekövetkező változás volt.

Ha kifizették a szabadságokat a munkáltató változásakor, akkor az erősen arra utal, hogy a könyvelő nem volt tisztában azzal, hogy itt valójában jogutódlás történt. Ez pedig azzal jár, hogy a következő babával a jelenlegi 2 órás béred után kapsz mindent, mert csak az aktuális jogviszonyban elért keresetet veszik figyelembe, a teljesen új munkaviszony miatt nem fogják nézni, hogy az előző babával mennyi volt az ellátás alapja és nem adják ezt helyette. Aktívan nehezen tud "keresztbe tenni" egy könyvelő, max egy kicsit lassabban intézi az ügyeket, de passzívan, hozzá nem értéssel nagy károkat lehet okozni, erre elég nagy esély van, hogy itt ez történik éppen.

Írni kéne annak a hivatalnak, amelyiktől a gyedet megállapító határozatot kaptad, rá kéne kérdezni, hogy az előző munkaviszonyod végét és az új kezdetét úgy jelentették-e be, hogy munkáltató személyében történő változásként. Írd meg, hogy mi történt a céggel, hogy az új munkáltató ugyanott van, Te ugyanazt csinálod, mondd, hogy véleményed szerint ez munkáltatói jogutódlás és tartasz tőle, hogy a következő csed és gyed igénylésekor gondod lesz abból, hogy szerinted nem megfelelően lett lezárva és megnyitva a régi, illetve az új jogviszony. Meg fogják írni, hogy mi a teendő, csak tipp, hogy a T1041-es nyomtatványon bejelentett adatokat kell majd javítania, mert azon lehet a jogutódlást jelölni. Ha a csed, gyed megállapításakor látják a jogutódlást, akkor figyelembe veszik a kedvezményszabály, amivel nem lesz negyede az új ellátás a réginek.

A gyedet és a táppénzt kaphatod egyszerre, de a gyest elvileg nem lehetne igényelni úgy - nyilatkozni kell róla, ha lenyilatkozod, nem állapítják meg a gyest - , ha az elején már táppénzen vagy. Ha később, a gyes közben kerülsz táppénzre, az már nem érinti a gyesre jogosultságot.
Pontosan ugyanannyi lesz a csed és a gyed akkor, ha több és ha kevesebb szabadságot veszel ki, de még akkor is ugyanannyi lenne, ha egyáltalán nem lennél szabadságon. Ha ennek az okára is részletesen kíváncsi vagy, akkor tegyél fel erre egy másik kérdést vagy keress ilyet az alattad lévő válaszokban, gyakori eset, éppen ezért tekintenék el arról, hogy részletesen kifejtsem, miért van ez így.
Felmondási tilalom véd, ezt biztosan tudja a munkáltató is, valószínűleg csak azért kéri a nyilatkozatot, hogy biztosan tudja, nem számolhat Veled a szabadság letelte után.

A számítási időszak vége mindig az ellátás kezdetét megelőző 3. hónap utolsó napja, szeptemberben kezdődő táppénznél ez június 30. Ha innen közvetlenül hátrafelé vannak táppénzes napok, akkor azok kiesnek és ennyivel hátrébb mennek a 180 bérezett nap megtalálásához. Ha megvan a számítási időszak eleje, akkor innen június 30-ig minden bér beleszámít az ellátás alapjába, tehát benne lesz a prémium. Augusztusban induló táppénznél viszont a június nem érdekes, mert csak májusig nézik a jövedelmet. Amíg nem válsz keresőképessé, addig annyi marad a táppénz összege, amennyit az elején megállapítottak, tehát nem változik minden hónapban az alapja.

Munkaviszony nélkül is jogosult vagy a hallgatói gyedre. A 180 nap az általános szabályok szerinti gyedhez számít be, a hallgatói gyed külön kategória, annak csak két feltétele van és egyik sem egy aktuális biztosítási jogviszony. Ha a szülés előtti 2 évben van két nappalis féléved és a tanulmányok alatt vagy után egy éven belül szülsz, akkor jogosult vagy a hallgatói gyedre.

Apuka az baba fél éves kora után igényelhet gyedet - a vége mindkettőtöknek egyformán a baba 2 éves kora - , ennek a bérétől függően akár több is lehet az összege, mint a Te, BA esetén minimálbér, MA esetén garantált bérminimum alapú gyeded, de ha ő kapja, akkor Neked fizetned kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot (havi 7.320 Ft) és nem ketyeg a szolgálati időd, ezeket mérlegeljétek!

Először kiszámítják a csed, gyed alapját az általános szabályok alapján, ha nem dolgozol hármaska előtt, akkor ez a csed, gyed 1. napján aktuális - tehát magasabb - bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Jövőre utóbbi már nem lesz Neked érdekes, mert felteszem, hogy kevésbé nő a béred egy év alatt, mint a minimálbér kétszerese. Az így kijött összeget összehasonlítják az előző csed alapjával és a kettő közül a magasabbat állapítják meg. Ha az előző csed alapjában voltak valami extrák is (jutalom, túlóra, stb.), akkor lehet, hogy még mindig az a magasabb. Ha régen is csak alapbért kaptál, akkor annál az új magasabb, akkor az új bér lesz az új ellátások alapja.

Gondolom, hogy a munkáltató nem annyira alapbér növelésben gondolkodik, hogy utána ezzel maradj ott a nyakán, inkább jutalmat adna. Én rögtön a gyed végének évében várt minimálbér kétszeresét, olyan 300.000-et céloznék meg, ehhez annyi jutalmat lehet adni, amennyivel a számítási időszak jövedelme - ezt megbeszéltük, hogy mettől meddig tart - 1.800.000 alatt van.

Mind a kettőt jól tudod, így van. Annyival egészíteném ki, hogy a kedvezményszabály alkalmazásának feltétele, hogy ugyanabból a jogviszonyból szül újra, de itt nyilván erről van szó.