Szakbarbár

Ha néhány napra járulékolsz a garantált bérminimum után, akkor a következő csed és gyed alapja a minimálbér másfélszerese lesz. Én vagyok a kulcs a maximális gyedhez, ami az előbbinél harmadával, legalább havi nettó 40.000-rel több.

Egyik ellátás összege soha nem számít bele a másik ellátás alapjába. Minden ellátáshoz a kezdetét megelőző 3. hónap végével zárul a számítási időszak. Hosszú, folyamatos biztosításnál, mint amilyen a Tied, az innen közvetlenül visszafelé lévő 180 bérezett napból, csak abból számolódik az ellátás. Annak érdekében, hogy csakis és kizárólag bérből számolódjon, ha szükséges, hátrébb megyünk egészen az előző év elejéig és távolabbi jövedelmet veszünk alapul, vagy ha szükséges, akkor inkább kevesebb napból számolunk (ha nincs 180, de van kevesebb, akkor arra további szabályok vannak attól függően, hogy hány napi), de mindig csakis és kizárólag a 3%-os egészségbiztosítási járulék alapját képező bérből számolunk. Táppénzből, csedből, gyedből, gyesből ezt nem fizeted, tehát azok a napok, amikor ezeket kaptad, nem vesznek részt a számításban, azokat átugorjuk, amikor az utolsó - esetedben - 180 bérezett napod keressük.

Az egyszer megállapított gyed végig ugyanannyi marad, ha akárhányszor és bármi történik menet közben, ami miatt lemondod, újraigényled, máshol igényled, akkor is. Ha az új munkahely kifizetőhely, akkor ők folyósítják tovább, ha nem kifizetőhely, akkor pedig a székhelye szerinti kormányhivatal. Ezt a nyomtatványt kell kitölteni és odaadni a munkáltatónak: https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/images/epel/nyomtatvanyok/PEO.-55-K.-Kerelem-gyed-tovabbfolyositasahoz.pdf , Neked más teendőd nincs, minden mást a munkáltató/kifizetőhely intéz.
A gyest a MÁK fogja folyósítani annak az évnek a végéig, amelyik évben az ikrek elkezdik az iskolát. Ennek az igénylése önálló feladat, a munkáltatótól nem kell hozzá semmi, de tájékoztatni kell róla, hogy gyest kapsz, mert a Rólad a NAV-nak havonta küldött adatszolgáltatásban - gondolom, hogy statisztikai okból - fel kell tüntetni, ha valaki gyes mellett dolgozik.

A gyermek utáni pótszabadság már több éve mind a két szülőnek jár, tehát nem értelmezhető az, hogy átadod apukának. Neked nincs szabadságra jogosító időszakod, úgyhogy a gyakorlatban 0 napot jelent, a párod ha egész évben ugyanott dolgozik, akkor ha december végén jelzi, hogy kéri, akkor is 2 nap jár neki.

Ha bejelented, hogy nem veszed tovább igénybe a fizetés nélküli szabadságot - ezt vagy 30 nappal korábban kell bejelenteni, vagy megállapodhattok a munkáltatóval abban, hogy ennél hamarabb befejezed -, akkor munkavégzési kötelezettséged van. Keresőképtelenül ennek nem tudsz eleget tenni, táppénz meg akkor jár, ha keresőképtelen vagy és nem tudod ellátni a munkádat.

A csed, gyed, gyes, táppénz nem számít bele a következő csed, gyed alapjába. Még 30 bérezett napod sem lesz - szabadság -, ilyenkor az ellátások első napján aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese és az előző csed alapja közül a magasabb lesz az új csed és az új gyed alapja.

Ha nem katás ev vagy, akkor a vállalkozás kvázi folytatását a 1958-as számú havi járulékbevallásban olyan módon lehet jelezni, hogy nem a teljes hónapra, hanem csak egy adott napig jelzed, hogy gyesen voltál és lesz egy másik sor, ami pedig táppénz miatti járulékfizetés alóli mentesülést mutat. Ha katás vagy, akkor nem tudom megmondani, hogy adminisztratíve hogy kell ezt, kell-e egyáltalán lejátszani.

Ha azt akarod, hogy teljesen egyértelmű legyen, hogy aktiváltad magadat, akkor egy rövid időre, akár csak pár napra megfizethetnéd a járulékokat, így garantáltan nem fogja elutasítani a kormányhivatal a táppénzigényt azzal, hogy gyes és táppénz csak akkor megy együtt, ha dolgozol a gyes mellett, mert így a járulékfizetés a dolgozást mutatja. Egyébként lehet, hogy le kell ezt velük levelezni, esetleg már rögtön elutasító határozatra fellebbezés formájában. Vagy meg lehet még azt tenni, hogy apuka átveszi a gyest, akkor csak egy ellátást igényelsz és tiszta a helyzet. Munkavállalónál azért egyszerűbb ez a történet, mert ott a gyeshez kért fizetés nélküli szabadság megszüntetése olyan helyzetet teremt, ahol jár együtt a két ellátás, mivel ez mutatja a keresőtevékenység folytatásának szándékát. Te nem vagy fizetés nélkülin és nem lesz, akinek jelzed, hogy visszamennél.

Normál adózású ev-ként ebben az esetben - egyetlen napig sem fizetsz járulékot, vagy pár napra megfizeted - a minimálbér másfélszerese után kapsz csedet és gyedet, a táppénz az vagy minimálbér, vagy minimálbér másfélszerese alapú, a dátumoktól függően. A segítségemmel lehetne gyúrni egy ennél harmadával több, minimálbér kétszerese alapú csedre és gyedre is.

Szabadság a csed idejére és a gyed első 6 hónapjára jár. Ha a szülés napjától voltál cseden, akkor 2017.07.02-ig jár a szabadság. Ha kérted a gyermek utáni pótszabit - vagy kérés nélkül is figyelembe vette a munkáltató, vagy jó fej és engedi, hogy utólag igényeld - , akkor 2016-ban napod 12+2 nap maradt, 2017-re pedig 14 nap jár. Ha a 28 napot július 20-tól elkezded kivenni, akkor az augusztus 29-ig tart ki. A szabadság kivétele alatt újra keletkezik még pár nap idei szabadság, mivel ez munkába töltött időnek minősül, arra pedig jár a szabadság. Mehetsz éppen gyápra is, vagy előtte, vagy közben - szabadságot kiadni csak keresőképes munkavállalónak lehet -, vagy utána, de nem korrektebb lenne a szabadság végén megszüntetni a munkaviszonyt és inkább álláskeresési járadékot igényelni? Azt 3 hónapig kaphatod.

A korábbi ellátás alapja csak akkor jön vissza, ha ez lenne a kedvezőbb. Ha nem, mert ha az aktuális bérből számolt ellátás a több, akkor csak a friss bérből számított átlag képezi ezek alapját.

Ha legalább a csed 1. napján még él a munkaviszony, akkor ez ha meg is szűnik később, ugyanolyan összegben és ideig leszel jogosult csedre és gyedre, mintha nem szűnt volt meg. Viszont ez csak az egyeske utáni ellátásokra igaz, mert 2020.01.01-től nem ketyeg a biztosítás, amiből ketteske születése előtt is kell majd 2 éven belül 365 nap. Hogy mennyit kell dolgozni, az a korkülönbségtől függ, pl. 1,5 évnél 0,5 évet, mert akkor 2 éven belül még van 0,5 év az előző munkaviszonyból és még egy felet kell biztosításban tölteni, 2 évnél nagyobb korkülönbségnél viszont 1 teljes évet nulláról kell kezdeni összeszedni.
Ha nem túl magas a béred, akkor megfontolandó lehet a gyed kezdete előtt egy új jogviszony, ismerős cégnél munkaviszony vagy egy okos paraméterekkel létrehozott egyéni vállalkozás, ahonnan majd elmész babázni, ezzel két legyet üthetsz egy csapásra: a gyed összegét tudod növelni, illetve folyamatosan ketyeg a biztosítás az ellátások folyósítása alatt, nulla munkával, nulla járulékfizetéssel.
Ha a béred elég egy maximális gyedhez, akkor pedig a gyed megigénylése után lehet ezt meglépni.

Ha apukának magasabb bérből több a gyede, akkor azt értem, hogy miért ő veszi igénybe. De a fix összegű gyest, ami neki is, Neked is ugyanannyi, miért jó, hogy ő kapja? Ha Te kérnéd, akkor ketyegne a szolgálati idő és jogosult lennél egészségügyi ellátásra. Én a gyes elején minimálbér kétszerese fölötti bérrel munkaviszonyt létesítenék és 1 hét múlva fizetés nélküli szabadságot kérnék, aminek a tartamára megigényelném a gyest. Így még a biztosítási jogviszony is ketyeg és nem kerül semmibe, mert ha otthon babázol, akkor nincs béred, nincs mi után fizetni.

Ha nincs figyelembe vehető bér a számítási időszakban, és Neked nincs, hiszen nem dolgoztál, akkor először megnézik, hogy az általános szabályok szerint mennyi lenne a csed alapja: a csed 1. napján érvényes szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ezzel rosszul járnának azok a kismamák, akiknek az előző baba születése előtt a minimálbér kétszeresénél magasabb volt a bérük, mert így legfeljebb a minimálbér kétszerese után kapnának ellátást, miközben korábban ennél magasabb bér után fizettek járulékot.
Ennek a kiküszöbölésére létezik egy, a mindennapokban kedvezményszabálynak hívott rendelkezés, ami azt mondja, hogy meg kell nézni, hogy az általános szabályok szerint számolt átlag és az előző csed alapja közül melyik a magasabb és ha utóbbi, akkor megint annyi lesz a csed alapja, mint amennyi korábban volt. A jogalkotónak ezzel az volt a célja, hogy aki egyszer magas bér után fizetett járulékot, az több babával is ezután az összeg után kaphasson ellátást.
Felteszem, hogy az előző csed alapja több volt a minimálbér kétszeresénél, ezért jött vissza megint ez az összeg, mert ez több az általános szabályok szerintinél. Utóbbi "elméleti bért" nem vesz figyelembe, tehát ha csak papíron emelkedett, de soha nem fizettél utána járulékot (vagy fizettél, de 120 napnál rövidebb ideig), akkor azután nem állapítanak meg ellátást. Visszaélésre adna lehetőséget, ha korlátlanul figyelembe lehetne venni bármilyen magas összeget, ami után nem, vagy az ellátás időtartamához képest csak rövid ideig történt járulékfizetés. Ezért nem a csak "elméleti bér" az új csed alapja.

A könyvelő az könyvelő, a tb ügyintéző meg tb ügyintéző, ez két külön szakma. Az nem gond, ha egy könyvelő nem ért a tb-hez, az viszont igen, ha még akkor sem néz utána valaminek, ha felhívják rá a figyelmét. Hogy lecseréled-e, azt Neked kell eldöntened. Ez a teljesen illogikus, de nagyon kedvező szabály legalább 3 éve így van, ennek ellenére még kormányhivatali túlkapások is vannak a mai napig, mert előfordul, hogy - a könyvelődhöz hasonlóan - az ügyintéző is a józan paraszti ész és nem a jogszabály alapján jár el. A józan paraszti ész alapján ha 0 Ft után fizetem a biztosítást, akkor a kockázat bekövetkezésekor 0 Ft szolgáltatást kapok. A jogszabály szerint viszont ha 0 Ft volt a járulékalapod, akkor a minimálbér 150%-a az ellátás alapja. Ez addig van így, amíg mindig 0 után fizetsz, eszedbe ne jusson vállalkozói kivétet realizálni, mert akkor a picike összegből számolnak átlagot, ami töredéke lesz a minimálbér másfélszeresének.

Passzív csedre akkor lenne jogosult, ha a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szülne. Ez semmiképpen sem lesz így. A 42 nap nem "kombinálható" a szülés várható idejét megelőző 28. naptól történő csed kezdettel, mert a 42 napról azt mondja a jogszabály, hogy ennyi időn belül szül, nem pedig azt, hogy ennyi időn belül éri el azt az időpontot, amikortól legkorábban meg lehetne kezdeni a csedet. Tehát mindenképpen kell egy aktuálisan fennálló - vagy 42 napon belül megszűnt - jogviszony ahhoz, hogy jogosult legyen csedre, de ha ez egy megszűnt, akkor csak csedre lesz jogosult, gyedre már nem. Úgyhogy legalább a csed kezdetén fennálló új jogviszonyra kell gyúrni.

Mivel ez lesz az aktuális, csak az itt szerzett jövedelem lesz az ellátások alapja - jogszabály rendezi azt az esetet is, ha itt nem lenne jövedelme, mert nem beszámító jogcímen lenne, vagy nem a számítási időszakban lenne. Tehát a júniusban végetérő munkaviszonyban szerzett bér semmiképpen sem lesz a csed, gyed alapja.

A megoldás tehát mindenképpen egy új jogviszony kreálása, erre 3 lehetőség van: másik munkaviszony, álláskeresési járadék - amivel viszont csak a minimálbér után kaphat ellátást, vagy egyéni vállalkozás. Utóbbit javasolnám, mert nem kell senkitől szívesség és nem erőlteti majd senki, hogy szűnjön meg (vagy nem szűnik meg magától, mint a járadék), ami később hátrányos lehet, de könyörgöm, nehogy katás legyen! Katásra nem az vonatkozik, hogy ha nincs figyelembe vehető jövedelem, akkor a minimálbér másfélszerese az ellátások alapja. Katásként 50.000-ért cserébe 94.400 az ellátás alap, ha megfizeti a magasabb összegű, 75.000 Ft-os katát, akkor is csak 158.400. Más adózást választva igaz, hogy valamivel többért, mint a magasabb összegű kata duplája, de - okosan járulékolva - 25 hónapig legalább 298.000 után kaphat csedet, gyedet, vagyis tripláját vagy dupláját kaphatja ahelyett, mint amit katásként kaphatna. Láthatóan nem vagy képben vállalkozók járulékfizetésének és ellátásainak a részleteivel, ajánlanám figyelmedbe a fizetős szolgáltatásomat, mert én viszont képben vagyok vele. Nagyon szépen lehet optimalizálni a járulékfizetést és az ellátások összegét.

Ha munkaviszonya lenne, amit nem javaslok, mert arra könnyen ráhúzzák és ilyenkor rövid úton be is bizonyítják, hogy színlelt volt - aminek a büntetési tétele a biztosítási jogviszony törlése, utána pedig nem rendelkezik az egyik jogosultsági feltétellel - , akkor a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja, ha nincs a számítási időszakban figyelembe vehető jövedelem. Ha lenne legalább 30 nap, akkor pedig az abból számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese.

Az, hogy a csed alapja ugyanannyi-e, mint a gyedé, sokmindentől függ: ledolgozott napok száma, időszaka, az újévi minimálbér és a figyelembe vehető bér viszonya.

Szerintem jól tájékozódsz jogszabályokban, úgyhogy csak annyit mondok: 1997. évi LXXX. tv. 5. § (1). Aki az itt felsorolt jogviszonyokban áll, az biztosított, ez a státusz mindig a mögöttes jogviszony fennállásához kapcsolódik, ha az létrejön, akkor a biztosítási jogviszony is létrejön ex lege. A köznyelv mindent biztosításnak hív, ami tb ellátásokkal kapcsolatban valamilyen feltétel, a tb jogszabályok ezt egy kicsit árnyalják.

Ebtv. 6. § (1) A Tbj. szerint biztosított személy valamennyi e törvényben szabályozott ellátásra jogosult. Tehát a biztosított a legtágabb kategória, a biztosított jogosult egy csomó ellátásra, amit az Ebtv., Tny., Mmtv. szabályoz. A biztosítás tortán belül egy szelet az egészségügyi ellátásra jogosultság és a szolgálati időt ketyegtető jogviszony, a kettő gyakran együtt jár, de nem mindig, van, hogy egy adott élethelyzetben a kettő közül csak az egyiket biztosítja a jogszabály.

Akinek fennáll a munkaviszonya és onnan fizetés nélküli szabadságot kérve van otthon gyeden, gyesen, az - a munkaviszonyra tekintettel - biztosított. Akinek megszűnt a munkaviszonya és passzív gyedet kap, vagy gyesben részesül, az csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult, plusz gyűjti a szolgálati időt, ez annyival kevesebb a biztosítotti státusznál, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira nem szerez jogosultságot ezzel az időtartammal. Ez egy következő babánál nagyon tud fájni, mert ugyanúgy nem dolgozik és nem fizet egyetlen Ft járulékot az, akinek van munkaviszonya, amíg otthon babázik egyeskével, mint az, akinek ez megszűnik közben, mégis az első anyuka kaphat ketteskével csedet, gyedet, a másik meg jó esetben némi variálással csedre jogosult lehet, gyedre általában nem, persze ez mindig dátumfüggő, de az a gyakoribb, hogy nem, mert nincs meg a szükséges előzetes biztosítás, mivel az menet közben megszűnt.

A kedvezményszabály akkor alkalmazható, ha valaki ugyanabból a jogviszonyból szül újra. Ezért megszűnt munkaviszony után máshol elhelyezkedve, onnan újra szülve nem értelmezhető. A kedvezményszabály lényege, hogy az általános szabályok szerint számított és az előző csed alapja közül a magasabb alap lesz az új csed és gyed alapja. Az általános szabályok szerint korlátlan, tehát minimálbér kétszeresénél magasabb alap csak legalább 120 bérezett napból lesz. Ha ennél rövidebb ideig tart a járulékfizetés a magas bér után, akkor a minimálbér kétszeresét hasonlítják össze az előző ellátás alapjával és a kettő közül a magasabbat állapítják meg új csedként, gyedként.

A magyar-szerv szociális biztonságról szóló egyezmény 13. cikke szerint (1) Az egyik Szerződő Fél felségterületén lakóhellyel rendelkező olyan személy, aki a munkavégzésének helye szerinti másik Szerződő Fél jogszabályai szerint eleget tesz a jogosultság megszerzéséhez szükséges feltételeknek, az illetékes intézmény terhére és a lakóhely szerinti illetékes intézményre vonatkozó jogszabályok szerint a lakóhelye szerinti illetékes intézmény által nyújtott természetbeni ellátásokat is igénybe veheti.

Tehát a Magyarországon lakóhellyel rendelkező személy, aki Szerbiában biztosított, mert ott dolgozik, Magyarországon is igénybe veheti az egészségügyi ellátást. Az ügyintézést a szerb biztosítónál kell kezdeni, ő az, aki leigazolja, hogy nála biztosított az érintett személy, ez az egész kérdésnek a jogalapja. A Szerbiából megkért igazolással kell megkeresni a magyar lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnak az egészségbiztosítási ügyekkel foglalkozó szervezeti egységét, aki az igazolás birtokában zöldíti a TAJ számot. Ha Csongrád megyei lenne a lakóhely, akkor ott egészen biztosan van tapasztalat és gyakorlat ennek az ügyintézésében, mert abban a megyében a leggyakoribb az ilyen eset. Ha nem Csongrád megyei a lakóhely, akkor is érdemes őket megkeresni információért, mert tényleg nekik van a legnagyobb tapasztalatuk az egyezmény alkalmazásában az egész országban. Elérhetőségük: egeszsegbiztositas@csongrad.gov.hu

Hogy mennyi szabadság jár, azt csak Te tudod meg a munkáltató. Ha mind a ketten egyformán rosszul számoltok, mert mondjuk a tizedét számoljátok, akkor teljes az egyetértés, amiben egyetértés van, abból meg nem lesz per. Ez munkajogi kérdés, úgyhogy NAV nem foglalkozik vele, munkaügyi felügyelet meg a lehető legritkábban foglalkozik kilépettek járandóságaival. Ha így lenne - amire tizezrelékekben mérhető az esély - , akkor lehet rajzolni nekik egy szép készpénzes bérjegyzéket. A másik kérdés gondolom, hogy az elsőre adott válasz fényében tárgytalan.

Ha nem kapsz gyedet, akkor szünetel a biztosításod - ugye fizeted az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Ketteskével a csedhez, gyedhez a születését megelőző 2 évben legalább 365 nap előzetes biztosítás kell, ez most nem gyűlik, a dátumoktól is függ, de nagy valószínűséggel nem tud így összejönni, tehát elég nagy az esélye, hogy vele nem leszel jogosult csedre, gyedre.

Ha legalább 1 napot vagy szabadságon a táppénz előtt, akkor kaphatod egyszerre a táppénzt és a gyedet. A gyedet nem kell újra igényelni, azt kapod folyamatosan. Egyeske 3 éves koráig bármikor kérhetsz fizetés nélküli szabadságot. Ez a munkajogi státuszodat érnti, a gyed folyósítását nem, azt kapod akkor is, ha fizetés nélküli szabadságon vagy, akkor is, ha fizetett szabadságon és akkor is, ha táppénzen.

Apukánál is a baba születését megelőző 2 évben kell 365 nap biztosítási idővel rendelkezni, a másik jogosultsági feltétel pedig az, hogy a gyed első napján fennálljon a biztosítási jogviszony. Az ellátás alapjánál már egészen más időszak az érdekes.
2020. március hónapban kezdődő gyedhez a számítási időszak vége a megelőző 3. hónap vége, tehát 2019. december 31. Innen hátrafelé az utolsó 180 bérezett nap az ellátás alapja, ha van ennyi. (Ha nem lenne, akkor azt is rendezi a jogszabály.)