A járulékalapot képező jövedelem, vagy ennek hiányában az ellátás kezdő napján érvényes aktuális bér az ellátások alapja, tehát abból a bérből, ami csak ott szerepelt a szerződésedben korábban, amíg babáztál, abból semmiképpen sem számolódnak az ellátások. A táppénzhez nem feltétlen lesz ezek kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszaszámolva 120 bérezett naptári napod, ebben az esetben a táppénz alapja az ennél kevesebb napi bérből számolt átlag. A csedhez és a gyedhez viszont már lesz. Ha lesz 180 is, akkor az utolsó 180 nap az alap, ha ennyi nincs, akkor pedig a 3. hónap végéhez legközelebb eső 120 napi átlag, ennyi már mindenképpen lesz. Ha egyszerű havibéred van, ami a visszatérés óta változatlan, akkor röviden azt lehet mondani, hogy minden ellátásnak ez az új bér az alapja.
A táppénz legfeljebb azt befolyásolja, hogy konkrétan melyik 180 vagy 120 naptól számolódnak az ellátások, mert minél többet vagy táppénzen, annál hátrébb nyúlik az időszak eleje és vége, de maga a táppénz nem befolyásol semmit, mert nem számít bele az ellátások alapjába. Szakbarbár 2018. 03. 20. 07:25

Csak az aktuális jogviszonyban elért jövedelemből számolódnak az ellátások és főszabályként nem az előző éviből, ilyen régre csak nagyon ritkán nyúlunk vissza és akkor is csak abban az esetben, ha ott már fennállt ez az aktuális jogviszony. Gondolom, hogy tervezel dolgozni, mielőtt terhes leszel, az ezen a helyen szerzett jövedelemből fognak számolódni az ellátások, ha álláskeresési járadékról szülsz - ami csak akkor lesz így, ha a járadékot csak nagyon sokára igényeled meg -, akkor pedig a járadék alapját képező átlagkereset, de legfeljebb a minimálbér. Te magad is 3 lehetőséget vázolsz, ennél alaposabban nincs értelme ezeket vesézgetni addig, amíg össze nem jön valami. Ha majd így lesz, akkor a konkrét helyzet ismeretében meg tudjuk tenni. Szakbarbár 2018. 03. 20. 07:18

Ha jól értem, magyar biztosítási jogviszonyod nincs, csak az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeted magad után. Ebben az esetben csak gyesre leszel jogosult a következő baba után születésétől 3 éves koráig. Ha a saját tb rendszerrel rendelkező nemzetközi szervnél még fennáll a jogviszonyod, akkor elképzelhető, hogy onnan jogosult vagy valamire, talán még a megszűnt jogviszonyra tekintettel is .Az is biztos, hogy ilyenkor a magyar gyes nem opció mellé, de erről többet nem tudok mondani, mert ez annyira speciális helyzet, hogy soha életemben nem volt ilyennel dolgom. Szakbarbár 2018. 03. 20. 07:12

A táppénz alapja az előző gyed és az aktuális szerződés szerinti bér közül a magasabb ebben az esetben. A csed és a gyed alapja pedig az előző csed alapja, illetve az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese közül a magasabb. Szakbarbár 2018. 03. 20. 07:07

Az eggyel alattad lévő kérdésben részletesen boncolgattam ezt a -
nem egyszerű, mert esethiány miatt nem igazán ismert - témát. Tedd fel később a kérdést, mert az előző kapcsán elkezdett foglalkoztatni és később talán többet tudok róla mondani. Addig annyit, amennyit az előző kérdezőnek válaszoltam. Szakbarbár 2018. 03. 07. 09:17

Biztos korábban is írtam, hogy mivel kifizetőhely hallgatói gyedet nem bírál el, ezért nulla tapasztalatom van benne. De akkor is, most is megnéztem az Ebtv-t és most is úgy értelmezem, hogy a garantált bérminimum után jár - majd a gyed. A csed az nem, szerintem joghézag, hogy csak a gyednél gondoltak a tanulmányaik mellett dolgozókra, a csednél nem. (De ez sem sújtana, ha nem ilyen bután és szerintem szokatlanul van kitalálva a szerződés az ügyeletre. Ha ez annó megbízási szerződés lett volna, akkor az megszűnt volna azelőtt, hogy elkezdett volna teljes munkaidőben dolgozni és csak az utolsó, aktuális jogviszonyban elért jövedelem lett volna az alap.)

Abban igaza van a kincstárnak, és ezért az elutasítás jogos, így fellebbezni nem kell, hogy nem a hallgatói gyed az, amire jogosult, mert aki az általános szabályok szerinti gyedre jogosult, annak ezalapján állapítják meg. Abban is igazuk van, hogy a csed az tényleg olyan kevés, ebben nekem nem volt igazam először. De a gyed az már jó lesz.

Ebtv. 42/D. § (2) A gyermekgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy ha az ellátásra jogosult megfelel a 42/E. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételeknek, az ellátás összege nem lehet kevesebb a 42/E. § (5) bekezdésében meghatározott összegnél.

Nem azt mondja a jogszabály, hogyha hallgatói gyedre jogosult valaki, csak akkor van összeg tekintetében ez a speciális szabály, amit a második mondat ír. Azt mondja, hogy ha a hallgatói gyedre jogosultság sok feltétele közül teljesül az az egy, hogy

42/E § (1) bekezdés b)a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe

akkor nem az általános szabályok szerint kell megállapítani az összeget, hanem figyelemmel kell lenni arra is, hogy mennyi a hallgatói gyed összege. Ha az általános szabályok szerint ennél több, akkor a többet kapja, ha viszont kevesebb lenne, akkor - normál gyedesként is - annyit kap, amennyi a hallgatói gyed.

Már 3 hete gyedre jogosult. Megállapították már a gyedet? Mennyi az összege? Szakbarbár 2018. 03. 07. 09:05

Akár egyszerre több helyen is dolgozhatnál, vagy megtehetnéd, hogy az egyik helyen fizetés nélküli szabadságon vagy, a másikon pedig dolgozol. Egyáltalán semmi akadálya nincs, hogy a szabadság kiadása, vagy a felmentési idő alatt máshol munkába állj, ettől még ugyanúgy jár minden, amiben korábban megállapodtatok. Egyedül arra kell figyelni, hogy nem veszélyeztetheted a munkáltató gazdasági érdekét, tehát pl. a konkurrenciához nem mehetsz, de ebben a helyzetben, amikor az eredeti helyen ténylegesen egyetlen percet sem dolgozol, feltehetően ezzel sem lenne semmi problémája a munkáltatónak, akivel ezt azért érdemes megbeszélni. Ha esetleg tartalmaz bejelentési kötelezettséget a szerződésed - mert a jogszabály ezt sem írja elő -, akkor ezt tedd meg. Szakbarbár 2018. 03. 07. 08:29

A mérvadó a helyes valóság, az pedig úgy néz ki, hogy a munkaviszony vége egyben a biztosítási jogviszony vége is. Ügyfélkapu TAJ szolgáltatásoknál érdemes lenne megnézni, hogy vajon bejelentve is egy rossz dátum lett-e és akár csak az egyik, akár mindkét helyen szerepel rossz, javíttatni kéne.

Mivel egyelőre nem esett ki 1 évnél több a biztosításodból, ezért matematikailag össze tud jönni a 2 éven belül 365 nap, ami az egyik jogosultsági feltétel egy következő csedhez, gyedhez. A másik, hogy legalább a csed 1. napján fennálljon egy új jogviszony. Ez akkor is teljesül, ha kb. a 6. hónap elejétől a gyed lemondása - apának átadása - mellett álláskeresési járadékot igényelsz, mert ezt 3 hónapig kaphatod, a csedet pedig a szülés várható idejét megelőző 28. naptól, amikor még pont kapod a járadékot, már tudod igényeli. A járadékról igényelt csed, gyed alapja viszont csak a minimálbér.

Egy munkaviszony kéne, 2020-as minimálbér kétszeresét elérő bérrel, ami olyan bruttó 300.000 körül lesz talán. 1 hónap munka után táppénzen töltheted a terhességet, a táppénz nem befolyásol semmit hátrányosan. A helyzetben -nem akarsz/tudsz legalább 120 napot dolgozni - elérhető legmagasabb ellátás a minimálbér kétszereséből számolódik, ehhez az átlagnak ezt el kell érnie. Ha azt akarod, hogy a gyed a mindenkori maximum legyen, tehát emelkedjen, akkor annak az évnek a minimálbér kétszeresét kell megcélozni, amelyikben utoljára gyedet fogsz kapni.

Egyéni vállalkozásban is gondolkodhatsz.

Szakbarbár 2018. 02. 26. 19:25

A NYES úgy viselkedik, mint a nyugdíj, adómentes, csak 10% nyugdíjjárulékot vonnak belőle, SZJA-t nem. Szakbarbár 2018. 02. 26. 19:16

A jogszabály ismeri és kezeli azt a helyzetet, ha egyetlen Ft kivét sem volt, ilyenkor a minimálbér 150%-a az ellátások alapja. Ez nem mindig logikus, mert amíg valakinek a vállalkozás a kvázi főállása, addig értem, hogy miért így van, mert egyébként, ha mondjuk nem babázna, ennyi utána kéne tólni az egészségbiztosítási járulékot, de akinek ez nem a fő jogviszonya, az soha nem vesz ki semennyit, itt nem értem, hogy miért, de garantáltan így van. Nehogy vegyél ki kis összeget, mert akkor a kicsiből számolnak - 180 nappal elosztva -átlagot! Szakbarbár 2018. 02. 19. 15:56

Ha a párod csak a bevallásban érvényesíti a maradékot, akkor akár 660.000-et is beírhatsz, mert így, hogy ő év közben nem érvényesít semmit, nem lehet abból gond, hogy ketten együtt többet vesztek igénybe a járónál.
Ha feltétlenül számolgatni akarsz, akkor 322.000 Ft az a kedvezményalap, amiből pont annyi - 48.300 Ft - a kedvezmény, mint amennyi a gyedet terhelő szja és nyugdíjjárulék - utóbbival csak akkor lehet számolni, ha nem passzív jogon kapod a gyedet.
Apuka az éves minimálbérből 529.920 Ft-ot tud majd a bevallásban visszaigényelni, tehát majdnem a teljes összeget igénybe tudjátok venni ketten együtt. Szakbarbár 2018. 02. 18. 08:49

A kedvezményszabály valóban csak akkor alkalmazható, ha ugyanabból a jogviszonyból szülsz megint. A részmunkaidő is teljes értékű előzetes biztosítás, az ellátások a részmunkaidős bérből számolódnak.
Ha a munkaviszonyban és a vállalkozásban is lesz a szülés előtti 2 évben 365 nap előzetes biztosításod, akkor mindkét jogviszonyból járni fog a táppénz, a csed és - a maximumig - a gyed. A gyed alatt nem kell járulékot fizetni, a gyes alatt kéne, kivéve, ha ott már tudsz a terhesség miatt táppénzen lenni. Ha így lesz és egyetlen Ft kivéted sem lesz, akkor - bármilyen illogikus és hihetetlen is - a minimálbér 150%-a után állapítják meg a táppénzt, csedet, gyedet.
Ha a gyed végén nem vagy terhes, akkor majd el kell dönteni, hogy mi legyen a vállalkozással, mert a járulékfizetés több lenne, mint a nettó béred. Szakbarbár 2018. 02. 18. 08:43

Az egészségügyi szolgáltatásra és a csedre, gyedre jogosultság két külön dolog. Előbbi az október 31-ig érvényes diákigazolvány érvényességet követő 45 napig jár, tehát eddig nem kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Hallgatói gyedre ennél később szülve is jogosult lennél, de ez itt előbb lesz. Amint kapsz gyedet, illetve később gyest, úgy ezek mellé megint jár az egészségügyi ellátás.

Nem érdemes táppénzre menni, mert akkor a 100%-os szabadság és felmondási idő helyett a 60%-os táppénzt kapnád. Nem befolyásolná a munkaviszony végét, addig járna.

A hallgatói gyed 180.500 Ft-ból számolódik, ha ennél több a béred, akkor több lesz az alapja, tehát alapos számítások mellett érdemes lehet munkaviszonyt létesíteni - de gazdaságosabb lenne egyéni vállalkozónak lenni. Csak egyetlen gyedet kaphatsz így is, amit a 2 jogviszonyról meg a 120 naptól olvastál, azt félreértetted, ha az ellenkezője jött le belőle.

Az első 3 kérdésre válaszoltam, ennyi fért bele. Szakbarbár 2018. 02. 18. 08:37

1. 1,5-2 hónapnál talán már biztonságos. Régen ennél többnél is megpiszkálták az ilyen ügyeket, aztán az ombudsman azt javasolta a hivataloknak, hogy ne tegyék, szerintem azóta csak a nagyon kirívó ügyekre ugranak rá. Bízzunk benne, hogy ennyi már nem kirívó.
2. A bruttó 376.000 elírás volt. 276.000 a jelenlegi minimálbér kétszerese és a következő 1-2 évben szerintem 300.000 fölé nemigen emelkedik ez az összeg. Szakbarbár 2018. 02. 18. 08:26

Ha a gyes után 1 éven belül szülsz ugyanabból a jogviszonyból, akkor a csed és a gyed általános szabályok szerinti kiszámított alapját összevetik az előző csed alapjával és ha az magasabb volt, akkor ismét a régi alappal állapítják meg.
Táppénz és gyes akkor jár együtt, ha dolgozol gyes mellett és így leszel keresőképtelen. Ha kiveszel valamennyi szabadságot, akkor az olyan, mintha dolgoznál. Ha ez nem működik, akkor add át apukának a gyest, így tudsz táppénzt igényelni. A fizetés nélküli szabadság - ellenkező megegyezés hiányában - a bejelentéstől számított 30. napon szűnik meg, tehát a 31. naptól vegye át apa a gyest és onnan vetesd fel magadat táppénzre. Szakbarbár 2018. 02. 18. 08:21

Amikor az ellátás alapját megállapítják, akkor megnézik, hogy a számítási időszakban mennyi volt az egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem. Ehhez az erre az időszakra bevallott jövedelmet nézik. Ha ez normálisan van bevallva, akkor nem lett volna gond, de ritka, hogy normálisan lenne, megmondom őszintén, hogy én is csak annál játszadozom el manuálisan az utólagos kifizetések megfelelő időszakra pakolgatásával, akinél tudom, hogy jelentősége lesz, mert macerás és a józan paraszti észen kívül semmi nem írja ezt elő.

A munkáltatónak minden hónapra van egy `08-as számú bevallása, 2017-ben ez a 1708 volt, idén a 1808. Ennek az első oldalán ott van az időszak, hogy melyik hónapra szól a bevallás. Az esetek 99%-ában a jövedelmet a tárgyhóra fizetik ki, ezért a bevallás "külsején" az időszak megegyezik azzal az időszakkal, ami a bevallás "belsejében, magánszemélyenkénti analitikájában" van. A bevallás úgy épül fel, hogy a magánszemélyenkénti kötelezettségek együtt adják ki a munkáltató összes fizetendő közterhét, a magánszemélyekről pedig egy csomó részletező lapot ki kell tölteni, pl. olyat is, ami a biztosításban töltött időszakot tartalmazza. A programok úgy állítják elő a bevallást, hogy - nagyon ritka eseteket leszámítva - automatikusan az "A" lapon lévő időszakot teszik be az "M" lapokra is, az egész tárgyhavi kifizetést 1 db M-es lapra. Ezért amikor ellátás megállapításához pl. a szeptemberi jövedelem is érdekes, akkor a szeptemberi bevallásban bevallott jövedelmet veszik alapul, akkor is, ha ebben nem a szeptemberre járó jövedelem van benne, hanem mondjuk a júliusi, mert ez nem derül ki semmiből. Az esetek egy részében ezzel jól lehet járni, a másik részében rosszul. Amíg valaki jól jár vele, addig nem kell bolygatni, hogy nem feltétlen jó a bevallás úgy, ahogy bement, de itt most pont rosszul jársz vele - gondolom, hogy a számítási időszak végén nem vettek figyelembe egy oda tartozó, de később, már a számítási időszakon túl kifizetett jövedelmet.

A program által előállított 1 db M-es lapot kézzel meg lehet bontani és lehet annyi db-ot csinálni, ahány hónapra vonatkozott a kifizetés, tehát lehet eltérő az időszak az A és az M lapon. Ellátás megállapításánál az M-es lapok időszakát nézik. Jogszabályi szinten ez nincs kimondva, hogy így kéne, a kitöltési útmutató is csak egy bizonyos esetre ír példát megbontásra és az pont nem ilyen, az ember pedig nem szívesen ad magának plusz feladatokat. A MÁK-ban ráadásul gondolkodni és dönteni eleve nem divat, ezért nem foglalkoztak a manuális korrekcióval.

Ha ezt így nehéz elképzelni, akkor a nav honlapjáról töltsd le az ÁNYK nevű keretprogramot és a 1808-as bevallást, ebben meg tudod nézni, hogy mi van egy M-es lapon, amit az A lap megfejelése után lehet kérni, hogy dobjon fel a kitöltőprogram, M08 és M09 lapból többet is lehet tölteni, mindegyiket más vonatkozási időszakkal.

Amíg nem módosítják (hivatalos neve: helyesbítés) a bevallást, addig mehetsz bárhova a problémáddal, azt fogják mondani, hogy a bevallott jövedelem alapján állapították meg az ellátás alapját. Ha még nem telt le a fellebbezési határidő, akkor az illetményszámfejtést kellene közvetlenül megkeresni és kérni, hogy a valóságnak megfelelően módosítsák a `08-as bevallást, a vonatkozás időszakát közöljék az M-es lapokon, így más lesz a számítási időszakban kifizetett jövedelem, ami az ellátások alapját képezi. Ha nem sikerül elérni, vagy már eleve lejárt a fellebbezésre nyitva álló határidő, akkor még mindig tehetsz panaszt a munkáltató székhelye szerinti kormányhivatal kifizetőhelyeket ellenőrző osztályánál, de szerintem max akkor foglalkoznak érdemben a panaszoddal, ha ezt legalább ilyen részletesen leírod, mert egyébként csak azt látják, hogy a bevallott jövedelem és vonatkozási időszak alapján rendben van a megállapítás. Szakbarbár 2018. 02. 18. 08:17

2 éves korig kérted a fizetés nélküli szabadságot. Ha ennek vége és nem igényelsz újabb időre, akkor a munkáltatónak kötelessége elkezdeni kiadni a babázás alatt felhalmozódott szabadságot. Ezt addig tudja megtenni, amíg keresőképes vagy, tehát amíg felvesznek táppénzre. Ezzel megint nem tud mit csinálni, ha keresőképtelen vagy, akkor keresőképtelen vagy, legfeljebb ennek a felülvizsgálatát tudja kezdeményezni 15.800 Ft-ért, de kismamát nem szoktak felülvizsgáltatni, mert ott nyilvánvaló az eredménye. A szabadság alatt minden további nélkül kaphatod a gyest, és mivel gyes melletti munkából leszel táppénzen - szabadság=munka - ezért a gyest és a táppénzt is kaphatod egyszerre. Szakbarbár 2018. 02. 18. 07:46

Gyes és táppénz akkor jár együtt, ha gyes melletti munkából vagy táppénzen. Ha legalább 1 nap szabadságot kiveszel, az már olyan, mintha dolgoznál a gyes mellett. Ha nem tudod vagy nem akarod a szabadságot megoldani, akkor a gyest add át apukának és ezután igényeld meg a táppénzt! Szakbarbár 2018. 02. 18. 07:41

1. Ha soha egyetlen Ft bevételed sem lett volna, csak fizetted volna a közterheket, akkor is biztosított vagy főállású katásként és mint ilyen, jogosult vagy minden ellátásra, feltéve, hogy a régi megbízások elérték a biztosítási határt (minimálbér 30%-a) és a szülés előtti 2 évben lesz legalább 365 nap biztosításod.

2. Ha megszünteted a vállalkozást és lesz egy munkaviszonyod magas bérrel, akkor az ellátások alapja a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Célszerű a bért úgy megállapítani, hogy a gyed végének évében várt minimálbér kétszeresét kicsit meghaladja, így a gyed még kétszer tud emelkedni. Ha csak kijössz a kata alól vagy szünetelsz, akkor ez nincs így, meg kell szüntetni a vállalkozást a munkaviszony előtt. Szakbarbár 2018. 02. 18. 07:39

A maximális gyed bruttóban 193.200 Ft. Ebből 15% SZJA-t és 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni, ez összesen 48.300 Ft. A családi kedvezmény mindkettőből érvényesíthető. 2 gyermek után a kedvezmény alapja 233.340 Ft, a gyakorlatban ez 35.000 Ft-ot jelent, így 48.300-35.000=13.300 Ft jönne le a bruttóból a kedvezmény érvényesítése után és így nettóban 179.900 lenne. Nem tudom megmondani, hogy ha 2 gyermek után kérted a kedvezményt, akkor miért annyit kaptál, amennyit. Szakbarbár 2018. 02. 12. 08:53