Szakbarbár

Csak azonos munkáltatónál 30 napon belül folytatott pályafutásnál játszik be a megszűnt munkaviszonyban kapott jövedelem. Itt egy másik munkáltatónál kezdődik egy új munkaviszony, annak nincs jelentősége, hogy a tulajdonosi körben van egyezés.

Ezt ebben a formában azért ne csináld, mert veszélyes, tessék legalább 2 hónapot eltölteni az új munkaviszonyban és majd csak utána menj táppénzre. Maximális táppénzhez - ami értelemszerűen maximális gyedet is jelent, hiszen utóbbi az alacsonyabb - 2 év folyamatos biztosítást feltételezve bruttó 340.000-es bér kell.

A gyed a tgyás 168 napja után kezdődik, tehát mindenképpen 2015-től, így - ha maradsz itt - , a 2014-es átlag lesz az alapja. A betegszabadságot kutya kötelessége kiadni, 2 helyre is fordulhatsz, ha nem teszi.
Azt kéne eldönteni, hogy itt akarsz maradni és a minimálbér után akarsz ellátást kapni, vagy keresel valakit, aki bejelent magasabb bérrel és akár maximális gyedet is kaphatsz. Ha ilyen ismerősöd nincs, lehetsz Te magad is egyéni vállalkozó.

Ha az A verziót választanád, akkor küldök egy jogesetet a munkáltatónak, hogy ne gondolja azt, hogy a vállalkozás megszüntetése megoldja minden problémáját. Régi, azóta másik Mt-nk van, az egyéni vállalkozást is másik törvény szabályozza, de az eset lényege ma is ugyanaz: a munkáltatód egy magánszemély, aki nem tud jogutód nélkül megszűnni, a vállalkozás megszüntetése nem számít ennek, ha vissza is adja, akkor is a munkáltatód marad, aki a felmondási tilalom miatt nem rakhat ki.


BH2004. 335.
A vállalkozói igazolvány visszaadása nem jelenti a munkáltató jogutód nélküli megszűnését [Mt. 73. §; 1990. évi V. törvény 13. § (1) bekezdés a) pont].

A jogerős ítélet kihirdetése 2002. január 1-je után volt, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a 2001. évi CV. törvény 9. §-ával, valamint 12. §-ával módosított, illetve megalkotott Pp. 270. §-ának (2) bekezdése és 273. §-ának (1) bekezdése alapján bírálta el.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvénybe ütköző jogszabálysértésnek minősítette azt a jogerős döntést, amellyel a megyei bíróság a felperes munkaviszonya fennállását állapította meg nála arra tekintet nélkül, hogy egyéni vállalkozói igazolvánnyal már nem rendelkezik. Elvi kérdésként - tartalmilag - azt jelölte meg, hogy az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése után az ennek fennállása alatt kötött munkaviszony fennmarad-e. Az alperes felülvizsgálati kérelme az ítéletek hatályon kívül helyezésére, és új eljárás elrendelésére irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálása alapján a felülvizsgálat elrendelésére nem talált alapot [Pp. 270. § (2) bekezdés].
A nem vitatott tényállás szerint a felperes az 1994. január 24-én létesített munkaviszonya alatt 1996. november 8-áig végzett munkát, ezután 2002. április 8-áig gyermekei születése folytán szülési és fizetés nélküli szabadságon volt. Az alperesnél eredménytelenül jelentkezett munkavégzésre, aki 2002. június 28-án részére azt igazolta írásban, hogy a munkaviszonya 1994. január 4-étől az egyéni vállalkozói engedély visszaadásáig, 1998. július 6-áig állt fenn.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a jogerős ítélet helytálló jogi érvelést tartalmaz arról, hogy a felek között fennálló jogviszonyt nem érintette az alperes vállalkozói engedélyének visszaadása. A munkaszerződést az alperes természetes személyként kötötte meg a felperessel, a munkajog szabályai szerint az alperes e minőségében munkáltató lehet (Mt. 73. §). A munkaviszony - egyebek mellett - a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg [Mt. 86. § b) pont]. Az adott esetben a munkáltató megszűnését nem jelenti az a tény, hogy az alperes a vállalkozói igazolványát az 1990. évi V. törvény 13. § (1) bekezdés a) pont alapján visszaadta. Ez a jogszabály a visszaadáshoz csupán az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlása jogának megszűnését fűzi, azonban nem tartalmaz munkajogi rendelkezést a munkáltatói minőség megszűnéséről.
Helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy az alperesnek az Mt. 73. § szerint a munkáltatói jogalanyisághoz szükséges jogképessége fennmaradt, továbbá megfelel a törvénynek a másodfokú bíróságnak az a következtetése is, hogy valamely tevékenység egyéni vállalkozási formában való ellátása a munkaviszony fennállása, illetve megszűnése körében nem értékelhető. A fentiek miatt a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, továbbá az idézett jogszabályoknak megfelelő állásfoglalást tartalmaz a perbeli elvi kérdésről. Eszerint a vállalkozói igazolvány visszaadása nem jelenti a (természetes személy) munkáltató jogutód nélküli megszűnését, következésképpen ezáltal a munkaviszony nem tekinthető megszűntnek.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. (Legf. Bír. Mfv. E. 10.415/2003. sz.).

A B verzióval, illetve annak a vállalkozós részével a fizetős szolgáltatásom foglalkozik.

Munkaszerződést, benne munkaidőt csak közös megegyezéssel lehet módosítani, tehát ha Te nem akarod, akkor nem módosul a szerződésed.
Ha apuka igényli a gyest, akkor egyszerűen és azonnal, szabadság közbeiktatása nélkül is igényelhesz táppénzt. Ha Te szeretnéd kapni a gyest és a táppénzt együtt, akkor ahhoz pár nap szabadságot ki kell előbb venni. Apuka addig lehet gyesen, amíg ketteskével tgyást igényelsz. Akkor vissza lehet és kell is venni tőle, mert csak egy kézben lehet párhuzamosan több ellátás.

A táppénz semmit nem befolyásol, mert nem számít bele az átlagba. Minimálbér kétszerese alatti bérrel minden mindegy, mert itt korlátlan tgyásról, amihez 180 bérezett nap nem beszélhetünk, innentől kezdve pedig mindegy, hogy ezzel a bérrel mennyit dolgozol.
A tgyás kezdete akkor érdekes, ha 2014-ben több a béred, mint 2013-ban volt, mert a 2015-ben induló tgyás alapja már a 2014-es - kizárólag a bérből számolódó - átlag.

A kérdésre csak akkor lehet válaszolni, ha látom, hogy mit csináltál 2012. decembertől. Ha ezen kívül semmit, akkor annyi táppénz jár, amennyit dolgoztál, tgyásra és gyedre pedig nem leszel jogosult.

Gyesről táppénzre bármikor válthatsz, de akkor a gyest át kell adnod apukának, mert ebben az estben a kettő nem jár együtt. Akkor tudod a kettőt együtt kapni, ha beiktatsz pár nap szabadságot és utána mész táppénzre, mert így már gyes melletti munkából igényelt táppénznek minősül és ilyenkor jár a kettő együtt.

A gyed nem jár, ha úgy van a baba bölcsiben, hogy nem dolgozol mellette. A szabadság a munkával egyenértékű, de nem valószínű, hogy van 3 havi szabadságod a gyed végéig, amikortól már gyesen vagy, ahol nem gond a munka nélküli bölcsi. Mivel lehet dolgozni gyed mellett, ezt nem kell bejelenteni. Azt viszont igen, ha bölcsi van, de munka nincs, mert ez már jogoultságot érintő körülmény.

Nem értem, hogy miért akarsz ennyire szabadulni a munkahelyedről, ha közben nincs másik. Az később még jól jöhet álláskeresési járadéknál, közalkalmazotti besorolásnál vagy hármaska utáni ellátásokhoz.

Ez nemcsak hogy a szakterületem, de múlt héten államvizsgáztam és az egyik tételemben pont benne volt az, amit kérdezel :)

Ha a megbízási díj (költséghányaddal - ami alapesetben 10% - csökkentett része) eléri a minimálbér 30%-át, akkor biztosítottnak minősülsz és Te is fizetsz minden járulékot, meg a megbízó is utánad, tehát jogosult leszel az egészségügyi szolgáltatásra.

Ha olyan keveset keresnél - havi bruttó 34.000-nél kevesebb a megbízási díj - , hogy nem érnéd el ezt a szintet, akkor sem kell fizetni, mert 85% mellett jogosult vagy az egészségügyi szolgáltatásra. Be kell vinni a munkaképesség csökkenést megállapító szakvéleményt az egészségbiztosítási pénztárba, ott adnak egy nyomtatványt, amit kitöltesz és ezalapján járni fog az egészségügyi ellátás. Akinek a régi minősítési rendszerben legalább 50%, vagy az újban legalább 40% egészségkárosodása van, az jogosult rá. Viszont mivel az ilyen személyt, ha semmi olyat nem csinál, ami miatt járna neki, senki nem jelenti be a jogosultak nyilvántartásába, ezért magának kell megtennie, az állapotának az igazolás mellett.

Táppénzre úgy tudsz menni, hogy vagy átadod a gyest apukának (teljes munkaidő mellett is kérheti), vagy előbb pár nap szabadságra mész, mert csak így kaphatod együtt a táppénzt és a gyest. A fizetés nélküli szabadság végét - fizetett szabadsághoz ugye nem lehetsz fizetés nélkülin - 30 nappal korábban be kell jelenteni.

A táppénzre vételnek a gyeshez semmi köze, táppénzen az van, aki keresőképtelen, vagy aki makkegészséges kismama, de megbeszéli az orvossal, hogy írja ki. (A kettő aránya szerintem 15%-85%). Az ellátások között választhatsz, ha a táppénzt választod, a munkáltató dolga, hogy asszisztáljon hozzá, tehát ha viszel egy táppénzes papírt, akkor intézze a táppénzt.

A gyes és a táppénz nem számít bele az ellátások alapjába. A Te béreddel akármit csinálsz, ha 0 napot dolgozol és ha 365-öt dolgoznál, akkor is ugyanannyi: a most aktuális béred lesz az ellátások alapja.

Én biztosan nem váltanék 5 hónapos terhesen. Semmi garancia nincs rá, hogy nem szüntetik meg a munkaviszonyodat próbaidő alatt, főleg, hogy nagyon gazdaságtalan lenne megtartaniuk, mert szinte semmit nem fogsz ott dolgozni, ehhez képest ki kell majd fizetni vagy adni 3 év múlva egy csomó szabadságot és akár még felmondási időre járó bért és végkielégítést is. Ha felmondasz a mostani helyeden, az új munkaviszony pedig megszűnik a próbaidő alatt, akkor két szék között a pad alá esel.

Ahhoz, hogy egyáltalán járjon a gyed, illetve ez a tgyásra is igaz, a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap előzetes biztosítással kell rendelkezni. A gyed a 2 éven belül biztosításban töltött időre, de legfeljebb a baba 2 éves koráig jár. Tehát ha pl. 380 napod van, akkor 380 nap gyedet kapsz, ha 450 napod van, akkor meg 450-et. Ha nincs szökőév és szüléstől indul a tgyás (rövid biztosítási időnél mindig így érdemes), akkor 562 nap kell ahhoz, hogy 2 éves korig végig kaphasd a gyedet, mert (2*365)-168=562

Valóban így van, hogy elvileg lehet 2 jogviszonyból kapni, de akkor a másikban is rendelkezni kell a jogosultsági feltételekkel és az új munkaviszonyban nincs 1 év előzetes biztosításod. Lehet jutalommal is játszani, de ha ebből túl sok kéne, akkor egyszerűbb, olcsóbb egy totál új munkaviszony. Vagy egy 3. cégben, vagy legalább 31 nap álláskeresési járadék után valamelyik mostaniban. A bér legyen a jövő évi minimálbér kétszeresénél egy hajszálnyival több, a 210.000 az jó lehet, mert ilyesmi nagyságrend lesz feltehetően.

A táppénzjogosultságod az új cégben - pár hét vagy hónap munka után is - 1 év, tehát bőven több, mint ami kell.

180 bérezett napra az hajt, akinek a bére több, mint a minimálbér kétszerese, mert ha ennél több után akar tgyást kapni, akkor legalább ennyit kell dolgozni. A Te tervezett béreddel nincs jelentősége a 180 napnak, ha 1 hónapot dolgozol, akkor is ugyanannyi lesz minden: táppénz, tgyás, gyed, mindegyiknek a vadonatú munkaviszonyban elért átlag lesz az alapja, a táppénz kivételével legfeljebb a minimálbér kétszereséig. (A táppénznek egy ennél kicsivel magasabb felső határa van, úgyhogy ha a béreddel beleférsz, akkor az lehet ennél több is.)

Tgyás és 1 éves kor alatt gyed nincs, ha dolgozol mellette. 1 éves kor után a gyed, gyes mellett bármennyit, bármennyiért lehet dolgozni.

Ha nem szűnik meg a munkaviszonyod, akkor tgyásra és gyedre is jogosult leszel. A gyed nem fog járni 2 éves korig végig, csak kb. úgy 23 hónapos korig.

A táppénz alapja attól függ, hogy mikor mész táppénzre, mert ez kezdődhet idén is, jövőre is, de valószínűleg a táppénz érdekel a legkevéséb. A jövőre induló tgyás és a gyed alapja a mostani helyeden májustól év végéig vagy egy esetleges táppénz előtti napig elért átlag lesz, azzal, hogyha nem dolgozol 180 napot és a béred több, mint a minimálbér kétszerese, akkor a tgyás alapja is legfeljebb ennyi csak. (A gyedé egyébként sem lehetne több, ezért ehhez minden mindegy.)

Többféleképpen bejátszó 30 nap többféleképpen árnyalja a történetet, igyekszem elhatárolni őket egymástól.

1. A táppénz, tgyás, gyed alapja csak az új munkaviszonyban kapott bérből számolódik, ha legalább 31 nap eltelt a régi munkaviszony vége és az új eleje között. A 31 nap lehet járadék vagy járadék és utána levegőben lógás.

2. Ha a levegőben lógás (járadék előtt, járadék után) önmagában több, mint 30 nap, akkor attól még a tgyás és a gyed ugyanígy számolódik, de a táppénz ócska lesz és csak annyi időre jár, amennyit az új munkaviszonyban dolgoztál.

Ha vége lesz a gyesnek és nem vagy még terhes vagy táppénzen, akkor a munkáltató rögtön felmondhat. Ha akkor már terhes lennél, akkor csak közölni tudná a felmondást azzal, hogy a felmondási idő majd akkor indul, ha már nem véd felmondási tilalom, ez akkor lesz, ha hármaskával befejezted az ellátásokat, tehát több, mint 3 év múlva.

Ha a gyest kapod tovább, akkor ha terhes leszel, érdemes lesz lecserélni táppénzre. A kettő együtt - Neked, ebben a helyzetben - nem megy, mert szabadság kéne közé, az viszont megnyitja az utat a felmondás felé. Nagyszülő nem, de apuka át tudja venni a gyest.

0 bérezett nappal, tehát ha hármaska születéséig csak gyesen és táppénzen leszel, az ellátások alapja a tgyás 1. napján aktuális béred. Ha nem lennél legalább 12 napot táppénzen, akkor a tgyás alpaja ugyanennyi, de a gyedé csak a minimálbér.

Erre egy orvosszakértő is csak akkor tud válaszolni, ha megnézni az összes papírodat és megvizsgál. Tb ügyitéző orvosszakmai kérdésekben nem tud nyilatkozni.

Az egyetlen, amit mondani tudok, hogy ha nem értesz egyet az eredménnyel, akkor 15 napon belül lehet fellebbezni, illetve, hogy lehet valamennyi szabadságod, ha vége a táppénznek, akkor azt vedd ki, utána pár nap betegszabadságra és a szabadság napjaival megegyező napra táppénzre megint jogosult leszel. Ennél tovább nem, mert kimerített táppénz után még csak méltányosság sincs.

Jogszabály akadálya nincs a bölcsinek, mert 1 éves kor után a gyes mellett, munkába állás nélkül is mehet a gyermek bölcsibe, oviba, de ha helyhiány van, akkor az intézmény mindig azokat részesíti előnyben, akiknek az anyukája dolgozik.
Az egyeske utáni gyes és a ketteske utáni tgyás, gyed minden további nélkül megy együtt.

A táppénz nem számít bele abba az áhított 180 napban, ami egyébként is csak akkor érdekes és akkor is csak a tgyásnál, ha a béred több, mint a minimálbér kétszerese. Másképpen megfogalmazva, ha béred több, mint a minimálbér kétszerese, akkor a minimálbér kétszerese lesz a tgyás és a gyed alapja az összes létező verzió esetén, azt az egyet kivéve, hogy ténylegesen dolgozol 180 napot, mert ha így lenne, akkor a tgyás alapja lehetne az utolsü 180 napi bér is.

Egyeske után a gyes addig jár, amíg le nem mondod vagy amíg a 3 éves kort be nem tölti. Lemondani nem kell, mert jogosult vagy rá a tgyás mellett is, tehát minden intézkedés nélkül kaphatod végig.

1. Gyes alatt munkajogi szempontból fizetés nélküli szabadságon vagy. Ezen nincs mit engedélyezni, megillet, csak be kell jelenten, hogy igénybe veszed. A munkáltatónak egyetlen fillérjébe sem kerülsz. A biztosítást megalapozó munkaviszonyod él, teljes jogú biztosított vagy. (Aki utcáról igényel gyest, ő az, aki csak egészségügyi szolgáltatásra jogosult mellé.)

2. Csak az új helyen elért jövedelem lenne a tgyás és a gyed alapja. Tényleg az van, hogyha kevesebbért dolgozol, akkor a szorgalmad alacsonyabb ellátásokat eredményez. De ha szüléskor meg már egy új munkahelyed lesz minimálbér kétszeresét meghaladó bérrel, akkor a legújabb bére lehet mindennek az alapja...

3. Ha fizetés nélküi szabadság mellett vállalkozol, akkor nulla bevétel mellett is havi 50.000 fix , kötelezően fizetendő költséged van, mert ennél kevesebb semmilyen konstrukcióban nem tud enni a járulék, amit mindentől függetlenül fizetni kell. Felteszem, hogy emiatt ezt a lehetőséget rögtön elveted, ezért bele sem megyek a részletekbe.