Szakbarbár

Amíg van magyar munkaviszonyod, addig Magyarország az elsődleges fizető, mert azonos az ún. jogalap - apa is, anya is dolgozik, ilyenkor a gyermek lakóhelye határozza meg, hogy melyik ország fizet elsősorban családi ellátást. (Családi ellátás a magyar és az osztrák családi pótlék, a magyar gyed, gyes, gyet) Tehát itthonról kapod a családi pótlékot, gyest, kaphatnád a gyetet, Ausztria pedig egy különbözetet fizet, azt az összeget, amivel a magyar ellátás kevesebb az osztrák ellátásnál.

Ha megszűnik a munkaviszonyod, akkor Ausztria lesz a családi ellátás fizetésére kötelezett az apa munkaviszonya alapján. Ha csak neki van munkaviszonya, akkor semmi mást nem kell nézni, csak azt, hogy ő hol dolgozik. Ha nem kapsz itthonról semmit, hiszen Magyarország nem illetékes családi ellátásokat fizetni, akkor a magyar nullához képest kapjátok az osztrák ellátásokat. Összességében ugyanott vagytok mindkét esetben, csak miután megszűnt a munkaviszonyod, egy helyről, Ausztriából kapjátok azt, amit korábban a 2 országból kaptatok együtt.

Amit itt érdekes, és erre nem tudok válaszolni, járj utána, mert fontos lehet, hogy hogyan alakul az egészségügyi ellátásra jogosultságod, ha a munkaviszonyod megszűnt, gyesre, gyetre -
ami mellé járna - pedig azért nem vagy jogosult, mert mindent Ausztria fizet.

Ha nem mész vissza dolgozni 2 baba között, akkor az általános szabályok szerint a következő csed és gyed alapja az aktuális bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, esetedben az utóbbi lenne. De ha a gyed, gyes alatt vagy ezután 1 éven belül ugyanabból a munkaviszonyból szülsz megint és az általános szabályok szerint kevesebb lenne a csed és a gyed alapja, mint az előző csedé volt, akkor az előző csed alapja fogja az új ellátások alapját képezni. Így a cseded annyi lenne, amennyi az előző csed volt, a gyed pedig maximális - bár ez enélkül a szabály nélkül is maximális lenne.

Ha a béred emelkedett, akkor az új bér abban az esetben lesz az új csed alapja, ha legalább 120 naptári napot dolgozol a számítási időszakban. Ebbe a szabadság is beleszámít.

Az egyeske utáni gyes mellé kaphatod a ketteske utáni csedet vagy gyedet. Az egyeske utáni gyed vagy gyes mellé kaphatsz táppénzt, de utóbbit csak úgy, hogy a táppénz kezdete előtt legalább 1 nap szabadság kéne, mert a táppénz és a gyes csak így nem zárja ki egymást.

Mindhárom gyermekkel a szülési szabadság - amire a csedet kaptad - és a fizetés nélküli szabadság - gyed - első 6 hónapjára járt szabadság, ez nagyságrendileg lehet 80-90 nap. Egy következő babával a csed és a gyed alapja a szabadságból számított átlag, ha nem voltál szabadságon, akkor pedig az aktuális szerződés szerinti bér, illetve az előző csed alapja közül a magasabb. A szabadsággal akkor járhatsz jobban, ha
- a béred lényegesen több, mint a minimálbér kétszerese
- azóta, hogy hármaska született, sokat emelkedett
- és tudnál legalább 120 naptári napot szabadságon lenni.
Ha ez a 3 együtt teljesül, akkor az új csed alapja tudja több lenni, mint a régi csedé volt. Kevesebb semmiképpen sem lesz, ez a korábban említett, szakzsargonban kedvezményszabálynak hívott rendelkezés lényege hogy legalább ugyanennyi lesz újra.

Határozott idejű szerződéssel is jogosult vagy táppénzre, de biztos lehetsz benne, hogyha az aktuális havinak vége, akkor nem kapnál új szerződést. Ebből a másik munkaviszonyból így nem lenné jogosult csedre, gyedre. Csak az abban a jogviszonyban kapott bér képezi az ellátások alapját, így ez a bér a másik helyen nem érdekes.
A régi munkaviszonyban - ha ott nem dolgozol két baba között - az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátások alapja. A szerződés szerinti bért közölni kell a munkáltató által kitöltendő nyomtatványon, ha soha nem kaptad, mert emelés után csak babáztál, akkor is ezt az aktuális, "elméleti" összeget veszik alapul. A régi munkaviszonyból az egész terhességet táppénzen töltheted, ennek is az emelt bér az alapja.
A munkáltató nem tudom, mennyire lesz partner ehhez, mert az emelt bér több táppénz 1/3-ot és később több költséget jelent neki -
nem lehet benne biztos, hogy hajlandó leszel sok év múlva visszamódostani egy kisebb összegre és akkor minden kilépéskori járandóság a felemelt bérrel számolódik.

Hallgatói gyedre leszel jogosult a szülés napjától a baba 2 éves koráig, az ellátás alapja a garantált bérminimum, amiből nettóban, családi kedvezmény nélkül 94.765 Ft a gyed. Emellett meg tudod igényelni az egyszeri anyasági támogatást és a családi pótlékot - 64.125 Ft szülés után, illetve 12.200 Ft/hó.
Nem vagyok benne biztos, hogy ezt jól gondolom, de azt hiszem, hogy az ösztöndíj nem kavar be. Az aktív státuszodat semmiképpen nem befolyásolja a gyed.

1. Igen, nagyon fontos, hogy ne csak szünetelj, hanem meg is szüntesd a vállalkozást, ellenkező esetben 2 jogviszonyod lesz, az egyikben az előzetes, a másikban az aktuális biztosítással nem rendelkezel és két szék között a pad alá esel.
2. Átfedés nem szerencsés, ha van, kihagyás 30 napnál kevesebb legyen. Ennek akár az is megfelel, ha febr. 28-án megszűnik az egyik jogviszony és másnap kezdődik a másik.
3. Azzal is számolva, hogy még 2020-ban is fogsz gyedet kapni, az akkori minimálbér kétszerese. Hogy ez mennyivel több a mostani 376.000-nél, azt nem tudom.
4. Nem.

A gyedmaximum és mindenféle más, ellátás megállapításával kapcsolatos szabály Rátok is vonatkozik, viszont Nálatok - már ha a Hszt. hatálya alá tartozol - van valami egészségügyi szabadság a táppénz helyett, amihez nem értek, nem tudom, hogy később a csed és a gyed megállapításakor ez az időszak hogyan minősül.

A csedet és a gyedet a kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszafelé számított 180 napi átlagból állapítják meg. Ha a mínusz 3. hónap végéig dolgozol, akkor mivel itt teljesen vagy nagyrészt az új béredet kapod, nagyrészben vagy egészben ez lesz az ellátások alapja.

Ha nem vonatkozik Rád az egészségügyi szabadság és sima táppénzen leszel, akkor ez nem számít bele a 180 napba, emiatt hátrébb mennék 180 bérezett napot keresni, így bejönnek az emelés előtti bérek is. Ha van egészségügyi szabadságod, akkor nem tudom megmondani, hogy mi hogy alakul.

A válasznál abból indultam ki, mert így értettem, hogy nem arrl van szó, hogy van egy munkaviszonyod, amiből gyeden vagy, hanem ahonnan gyedet igényeltél, az megszűnt és most másik munkáltatónál dolgozol.

Határozott idős szerződéssel is ugyanúgy biztosított vagy, mint határozatlannal, táppénze pedig minden biztosított jogosult, de a tapasztalat az - és ahol havonta újítják a szerződést, ott majdnem teljesen biztos, hogy ez így van - hogy amint elmész táppénzre, nem kapsz új szerződést és csak az aktuálisnak a végéig tudsz táppénzen lenni.
Ha ebből a jogviszonyból szülsz, akkor az itt szerzett jövedelem az ellátások alapja. Ha nem, mert ha közben megszűnik, akkor vagy lesz egy új munkaviszonyod és az ott elért jövedelem lesz a csed és a gyed alapja, vagy legrosszabb esetben álláskeresési járadékot igényelve, ezt szüneteltetve tudod megigényelni a csedet és a gyedet, ha a csedet megelőző napon még tart a járadék, de ebben az esetben az ellátások alapja csak az álláskeresési járadék átlagát képező átlagkereset, legfeljebb azonban csak a minimálbér.

Ha tudod bizonyítani e-maillel, tanúkkal, akármivel, hogy a táppénz miatt nem hosszabbították meg a munkaszerződésedet, akkor bírósághoz fordulhatsz, megítélik a kieső bért és ha kéred, akkor visszahelyeznek a munkakörbe, ebben az esetben biztosan tudsz innen csedre, gyedre menni, mert mégegyszer ugyanazt nem fogják eljátszani.

Bármilyen variálás nélkül is az előző csed alapja lesz az új csed és gyed alapja, amennyiben az aktuális szerződés szerinti bérből számolva ennél kevesebb lenne. Utóbbit kiszámítják, előbbivel összehasonlítják és a kettő közül a magasabbat állapítják meg. Ez akkor is így van, ha a gyes végét követő naptól igényeled a csedet, akkor is, ha onnan szülésig szabadságon lennél és akkor is, ha most pár nap szabadság után táppénzre mennél. Ezzel járnál a legjobban, mert így a gyes mellett a táppénzt is kapnád

A fizetés nélküli szabadság igénybevétele, így annak a kezdete és a vége is a Te döntésed, a munkáltató csak asszisztál ehhez azzal, hogy tudomásul veszi és a státuszodat a döntésednek megfelelően kezeli.
Mt. 133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.
Úgyhogy írd meg, hogy nem kívánod tovább igénybe venni, vidd be vagy add fel postán, és a személyes vagy a tértivevény szerinti átvétel napjától számított 31. naptól vetesd fel magad táppénzre.

A gyest pedig mondd le és igényelje meg apuka, mert a kettőt együtt csak akkor kaphatod, ha legalább 1 napot voltál szabadságon, mivel gyes és a táppénz csak akkor jár együtt, ha keresőtevékenység mellett igényelt táppénzen vagy, tehát a keresőtevékenységnek el kell kezdődnie. A gyes oldaláról mindenképpen gond, ha táppénzt és gyest úgy kérnél egyszerre, hogy egyetlen napot sem dolgoztál - a szabadság olyan, mintha dolgoznál.

Táppénz szempontjából sokáig kétféle gyakorlattal lehetett találkozni, de egyre kevésbé van abból gond, hogy ha ilyenkor nincs beiktatva legalább 1 nap szabadság. Ha lenne, akkor emlékeztetni kell rá azt, akinek nem egyértelmű, hogy a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő napon a munkavégzési kötelezettség fennáll, ha ennek keresőképtelenség miatt nem tudsz eleget tenni, akkor pedig táppénzre vagy jogosult.

Ha már lenyomtad a munkáltató torkán, hogy táppénz 1/3-ot fog fizetni és táppénz alatt ketyeg a szabadságra jogosultság is, akkor praktikus lenne valamennyi szabadságot kiadatni, mert a táppénz és a gyes szempontjából is egyszerűbb és problémamentesebb a helyzet. A későbbi csedet, gyedet nem befolyásolja, hogy néhány napot szabadságon vagy-e.

Hallgatói gyedben egyáltalán nem vagyok nem vagyok otthon, mert soha nem volt vele dolgom, de az biztos, hogy nem is akarnám megállapítani, ha nem igénylik. Nem lehet, hogy nem hallgatói gyedet, hanem csedet igényeltetek és ezért lett az általános szabályok szerint egy alacsony összegű csed megállapítva? Mert ha a megfelelő nyomtatványon kéritek a megfelelő ellátást, a megfelelő melléklettel, akkor valószínű, hogy legalább elgondolkodik rajta az ügyintéző, hogy most akkor milyen ellátást és milyen összegben állapítson meg.

Azt hámoztam ki az Ebtv-ből, hogy aki az általános szabályok szerint - biztosított, van elég előzetes biztosítása - és a a hallgatói gyed szabályai szerint is jogosult ellátásra, az utóbbit kapja, ha ennek összege több. Ilyenkor rögtön gyed jár, nincs csed.

A törvényből kiollózott részt és az alatta belinkelt kitöltött nyomtatványokat küldjétek be oda, ahova az előző igénybejelentőt - gondolom, hogy ez valami munkaügyi osztály, aki utána továbbítja a központosított illetményszámfejtésre. Az ügyintéző miután túlesett a sokkon és utánajárt, vagy küld egy elutasító határozat, amit majd megnézünk, hogy mivel indokolt, vagy küld egy nagy adag pénzt és 2 határozatot az előző ellátás visszavonásáról és az újnak a megállapításáról.

Ebtv. 42/D § (2) A gyermekgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy ha az ellátásra jogosult megfelel a 42/E. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételeknek, az ellátás összege nem lehet kevesebb a 42/E. § (5) bekezdésében meghatározott összegnél.
Ebtv. 42/E. § (1) b) a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik

(5) Az (1), illetve a (3) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj havi összege
b) a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka


https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/images/epel/nyomtatvanyok/Igenybejelentes-hallgatoi-gyedre-kezi.pdf

https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/images/epel/nyomtatvanyok/PEO.-54-K.--Igazolas-hallgatoi-jogviszonyrol.pdf

Ikrekkel a gyes a babák 3 éves korát követő naptól a tankötelessé válás évének végéig jár, ha ez nem egyszerre lenne, akkor addig, ameddig a másik is elkezdi az iskolát.

A biztosítási jogviszony a munkaviszonnyal együtt megszűnt. A passzív gyed és a gyes ún. jogfenntartó idő, ami azt jelenti, hogy a folyamatossága, ami később egy új jogviszonyból a táppénz mértékénél és hosszánál érdekes, az nem szakadt meg. De a biztosítás, ami egy következő csedhez, gyedhez kellene, az nem ketyeg.

Élettárs apa csak akkor minősül apának a kedvezmény szempontjából, ha a baba megszületett. Addig nála csak 2 kedvezményezett eltartott vehető figyelembe, Nálad pedig 3, mert Nálad a magzat is.

Ha mind a ketten év közben ki akarjátok maxolni, akkor apuka 2 gyermek után kérje - több után nem is kérheti -, ez neki 2*116.700 Ft-os kedvezményalapot jelent.

Családilag a bevallásban, amikor már apuka is hivatalosan apuka - havi szinten - 3*220.000=660.000 a kedvezmény alapja, úgyhogy Te kérheted a maradékot, 660.000-233.400=426.600 Ft-ot. Ezt egyelőre nem is tudod kihasználni, mert ha csak gyeden és gyesen vagy idén, akkor a gyedből csak egy 322.000 Ft-os kedvezményalapnak megfelelő 48.300 Ft-ot tudsz érvényesíteni, úgyhogy év közben gyűlik egy sallang, amit Te nem tudtál kihasználni, apuka pedig nem tehette, ezt majd ő a bevallásban igénybe fogja tudni venni - feltéve, hogy van hozzá elég jövedelme.
Tehát apuka nyilatkozatát úgy tölteném ki, hogy 2 kedvezményezett eltartott után kéri, a Tiedet pedig úgy, hogy nem a gyermekek számát írom be az a)-ba, hanem egy összeget a b)-be - ezt pont ezért találták ki így - és ez az összeg 322.000. Vagy beírhatsz többet is, ha mondjuk hamarabb kiveszed a szabadságodat és munkába állsz, mert akkor lesz több bér, amiből tudod érvényesíteni, de semmiképpen se legyen az összeg több, mint 426.600 Ft, mert a többi apukánál van év közben.

Következő baba utáni ellátásokhoz a központi kérdés az, hogy visszajöttél-e a szünetelésből azután, hogy rájöttél, mekkora kárt okozott Neked a könyvelő. Ezt nem írtad meg, az infó hiányában pedig nem tudok válaszolni. Egy következő kérdésben írd meg és akkor folytatjuk. Addig csak a véleményemet írom le az ügyről.

A csed lejárta után persze, hogy nem folyósítják automatikusan a gyedet, azt meg kell igényelni és vagy jogosult leszel rá, vagy nem. Egyértelműen nem, mert a két jogosultsági feltétel közül az egyikkel - legalább a csed kezdetén fennálló biztosítási jogviszony - nem rendelkeztél.

A könyvelő kb. nettó 400.000 Ft-tól szabadított meg, ennyi a 1,5 évi gyed-gyes különbözet, én biztos nem hagynám annyiban. Ha új könyvelőt keresel, csak azzal állj szóba, aki azzal indít, hogy ki kell jönni a katából, mert normál adózással nulla járulékfizetéssel is lehet minimálbér 150%-ából számolódó táppénzed, cseded, gyeded, egy kevés járulékfizetéssel pedig maximális gyeded is.

A kiadni nem tudott szabadságot a munkaviszony megszűnésekor pénzben megváltja a munkáltató.

A főállás katás ev-ből és az ezt követő munkaviszonyból együtt, összesen kell 2 éven belül 365 nap ahhoz, hogy csedre, gyedre legyél jogosult. Praktikus akkor váltani, amikor biztos a terhesség, pár hónap munka után el lehet menni táppénzre, így már az is több.

A kedvezményszabály alkalmazásával mindig az 1. gyermek utáni csed alapjához jutsz vissza. A 2. gyermekkel most az 1. utáni X Ft az ellátások alapja, mert ez több volt. A 3. gyerek után az aktuális szerződés szerinti bért, de legfeljebb a minimálbér kétszeresét hasonlítják az X-hez, mint előző gyerek utáni csed alapjához.

Táppénz nem jár annak, akinek nincs munkavégzési kötelezettsége, tehát a fizetés nélküli szabadsággal nem kompatibilis. Meggndoltado magadat, dönthetsz úgy, hogy mégsem addig veszed igénybe a fizetés nélküli szabadságot, ameddig eredetileg tervezted. A munkáltatónak nyilván nem fog tetszeni, de kénytelen asszisztálni hozzá.
Mt. 133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg

Nem befolyásolja. Gyed mellett bármilyen jogviszonyban, bármennyit, bármennyiért lehet dolgozni.