Alig néhány csődeljárás indul évente, úgyhogy szerintem inkább felszámolásról van szó. Egy ilyen eljárás évekig eltart, amíg ez és a felmondási védelem párhuzamosan tart, addig a munkaviszonyod nem fog megszűnni. Nem tudnátok mit kezdeni egymással ebben a helyzetben és semmivel nem lennél előrébb vagy a pénzedhez közelebb, ha eljátszanád, hogy nagyon dolgozni akarsz, úgyhogy én nem tenném. A baba 3 éves korában még nagy valószínűséggel tartani fog a felszámolás, majd akkor felmondanak. Ha a cég fizetésképtelen, a Bérgarancia Alap bruttó 1.155.000 Ft-ig fizet helyette (idei összeg). Szakbarbár 2015. 11. 29. 20:58

Van egy dátum, hogy mikorral módosítjátok 4 órásra a szerződést. Ezt úgy célszerű és úgy korrekt meghatározni, hogy a tényleges munkábaállás napjával, így csak onnantól kapsz 4 órás bért. A szabadságra az időpontjában érvényes ún. távolléti díj jár (babázásból visszajövet a szerződés szerinti bér mindig megegyezik a távolléti díjjal), ha a szabadság idején még a régi szerződés van érvényben, akkor 8 órás bér jár rá. Szakbarbár 2015. 11. 27. 13:37

Ahhoz, hogy mennyi időre jár a gyed, nincsen köze annak, hogy mennyi járulékot fizettél. A gyed a szülés előtti 2 évben biztosításban töltött időre, de legfeljebb a baba 2 éves koráig jár. 410 napig voltál őstermelő, ezért 410 napig kaphatod a gyedet, ami így 2016.12.22-án jár le.
2010.05.01-től van így, hogy a konkrét napok száma határozza meg, hogy meddig vagy a gyedre jogosult. (2016.01.01-től megint az lesz, mint korábban volt, hogy 2 éves korig fog járni, ha valaki legalább a jogosultsághoz szükséges 365 nap előzetes biztosítással rendelkezik.) Szakbarbár 2015. 11. 23. 08:06

Az ötlet jó, de hamarabb kellene vállalkozónak lenni, mert nem eshet ki 1 évnél több. Mondjuk vállalkozhatnál a baba 1 éves kora után 2 hétre, aztán rájössz, hogy mégsem megy, úgyhogy leállsz vele - fontos, hogy ez csak azt jelenti, hogy átmenetileg nem csinálod és ezért nem járulékolsz, nem szabad szünetelést bejelenteni, mert akkor semmit nem értél vele. Ha terhes leszel, akkor kiegészíted a járulékfizetést 30 napra és a minimálbér kétszeresére, utána jöhet a táppénz - az aktuálisan kapott ellátás mellé pluszban. Szakbarbár 2015. 11. 23. 07:52

Ha 2013 áprilistól bejelentetten, hivatalosan szünetel a vállalkozás, akkor 2013 augusztustól nem voltál jogosult csedre és ennek a lejárta után gyedre és hármaskával sem vagy jogosult ezekre az ellátásokra. Ketteskénél még az előzetes biztosítás rendben volt, az aktuális, mint másik jogosultsági feltétel, már akkor sem. Hármaskánál már egyik jogosultsági feltétellel sem rendelkeztél.

Most az jön, hogy kamatostul visszakövetelik a ketteske utáni csedet és gyedet. Hogy a 90 napon túl felvettet is vissza lehet-e követelni, az azon múlik, hogy a szünetelés be lett-e jelentve, ha igen, mikor és hogy az igénybejelentőn ez fel lett-e tüntetve. Mert ha mindent rendben csináltál (csinált a könyvelő), akkor az egészségbiztosító saját mulasztása miatt - nem vette észre a szünetelést - történt jogalap nélküli kifizetés, ilyenkor csak a 90 napon belüli összeg követelhető vissza. Ha viszont annó azért állapították meg az ellátásokat ketteske után, mert nem volt bejelentve/igénybejelentőn feltüntetve a szünetelés, akkor a teljes 2 évnyi ellátás összegét vissza fogják követelni, mert akkor a Te hibád, hogy a rossz vagy hiányos adatokból olyan ellátást állapítottak meg, ami nem járt volna.

A könyvelő valószínűleg azért javasolta a szünetelést, mert neki így egyszerűbb volt. Havi 1 db, maximum 2 perc alatt kitölthető járulékbevallás beadását lehetett megúszni a szüneteltetéssel, mert semmi mást nem kellett volna a fenntartott vállalkozói státusz mellett csinálni, ez a kényelem most milliókba kerül.

Ha van a könyvelőnek felelősségbiztosítása, akkor keress egy ügyvédet, talán behajtható valamennyi a felelősségbiztosításon. Illetve előtte nézzétek meg, mert ha a saját nevén adta be a szünetelést, akkor lehet azzal próbálkozni, hogy ezt önhatalmúlag csinálta. Ha a Te neved alatt jelentette be, akkor ez nyilván nem opció.

Ha megkeresel privátban, akkor utóbbiakat segítek megnézni. Szakbarbár 2015. 11. 21. 17:26

Miért csinálnál ilyen butaságot, hogy felmondasz? Ennek az lenne a következménye, hogy nem kapsz csedet, gyedet, illetve álláskeresési járadékról igényelve ezeket legfeljebb egy minimálbéralapút. Ha marad a munkaviszony, a távolság nem akadályoz, mert el tudsz menni táppénzre, utána pedig jogosult leszel csedre és gyedre. Ketyeg a munkaviszony, ketyeg a szabadság, legalább utóbbi mindenképpen pluszpénzt jelent később. Szakbarbár 2015. 11. 21. 17:11

Kezdjük azzal, hogy mit csinálsz Németországban, mert ha az ott dolgozó pároddal mentél ki, akkor már most sem vagy jogosult gyedre, illetve csak annyira, amennyi a német családi pótlék és a magyar gyed különbözete.
Az Európai egészségbiztosítási kártyával igénybe tudod venni kint a terhesgondozást és a szülészeti ellátást. Szakbarbár 2015. 11. 21. 17:07

Ha a munkáltató a munkaszerződésben lévő feltételekkel tud foglalkoztatni, akkor ezt kell tennie. Ha benne van a szerződésben konkrétan a munkavégzés helye, akkor vagy oda vesz vissza, vagy megállapodtok valami másban, ami Neked megfelelő vagy nem tud hova visszavenni, akkor felmond. Akkor is ez a helyzet, ha a baba 3 éves kora előtt és ha utána mész vissza. Szakbarbár 2015. 11. 21. 17:04

Munkaerőkölcsönzésnél vannak eltérő szabályok, amiket nem ismerek, úgyhogy a felmondási idővel kapcsolatos kérdésedre nem tudok válaszolni. Amit pluszban kaptál, az 9 nap szabadságmegváltás, ennél egészen biztosan több jár, hogy pontosan mennyi, ahhoz nincs elég információ, de ha lenne is, akkor olyan időigényes számolgatást igényel, amire itt nincs lehetőség. Szakbarbár 2015. 11. 21. 16:53

dupla Szakbarbár 2015. 11. 21. 16:47

A baba 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot kérhetsz. Célszerű élni vele, mert ha érkezik egy ketteske, akkor vele csak akkor leszel jogosult csedre és gyedre, ha van egy még fennálló munkaviszonyod.
A mostani gyedet a munkaviszony megszűnésétől függetlenül végig folyósítják, nem kell rajta semmit újraigényelni - a fizetés nélküli szabadságot viszont igen. Szakbarbár 2015. 11. 21. 16:46

Nem munkával, hanem munkaviszonyban kell tölteni a 30 napos felmondási időt. Közben lehetsz szabadságon, betegszabadságon, táppénzen, ahogy alakul. Keresőképtelenség ideje alatt nincs munkavégzési kötelezettség, a 30 nap viszont ketyeg, úgyhogy a felmondás beadásához képest számított 30. napon vége van a felmondási időnek és egyben a munkaviszonynak is. Ez annyira triviális, hogy így konkrétan nincs is benne sehol az Mt-ben, az van csak benne, hogy 30 nap a felmondási idő és hogy a keresőképtelenség alatt nem kell dolgozni. Ezeket egymás mellett megfelelően értelmezve nem lehet más következtetésre jutni.

A személyzetis kollégának mondd meg, hogyha nem adják ki a munkaviszony megszűnésekor kiadni rendelt igazolásokat a 30. napon úgy, hogy azokon ez a nap szerepel a munkaviszony végeként, akkor azonnal párhuzamosan a megyei/fővárosi kormányhivatala foglalkoztatási főosztály munkavédelmi ellenőrzési osztályához és közigazgatási és munkaügyi bírsághoz fordulsz ezeknek a ki nem adása miatt. Előbbi eljárása esetén bírságra, utóbbinál perköltségre számíthat. Szakbarbár 2015. 11. 20. 06:36

Ez a 42. § (2) a) soha nem volt nekem teljesen világos, valami fejtágítóról egy olyan konkrét példa rémlik, amiben egész mást jelent, mint amire elsőre gondolna az ember, mert elsőre csak úgy lehet érteni, ahogy Te is írtad. Csak azt tudom mondani, hogy kell írni egy levelet, hogy vizsgálják már felül a határozatban írt jogosultsági időt, mert Te úgy gondolod, hogy az említett jogszabályhely miatt 2 éves korig vagy rá jogosult, mert 2 éven belül lettél megint gyedre jogosult és az előző babával 2 éves koráig jár. Szakbarbár 2015. 11. 20. 06:20

Egy kicsit - pár hét - azért nem ártana dolgozgatni, mert egyébként ordít róla hogy színlelt. Utána elmész gyedhez kért fizetés nélküli szabadságra és így már ketyeg az előzetes biztosítás, járulékolni viszont nem kell,hiszen ha fizetés nélküli szabadságon vagy, akkor nincs béred, a közterheket pedig a bér után kell fizetni mindkét oldalon.
Amelyik évben várhatóan betölti majd a baba a 2 évet, annak az évnek az elgondolt minimálbér kétszeresét kicsit meghaladó összeg az optimális. Jövőre szülő kismamának 250.000-et javasoltam nemrég. Szakbarbár 2015. 11. 19. 09:48

Ez nem így megy, hogy egy cég elhatározza, hogy az év végével megszűnik. Még a legegyszerűbb végelszámolás, ahol 5 éven belül semmilyen tevékenység nem volt és nincs mit vizsgálnia rajta a NAV-nak, még ez is legalább 4 hónapig eltart és nem véletlenül van kitalálva rá szabály, hogy mi van akkor, ha 3 év! alatt sem sikerül befejezni a végelszámolást...

Itt és most lenyilatkozom Neked, hogy a privát vagyonomból fedezem a csededet és a gyededet, ha azért nem jutsz hozzá ezekhez, mert 41 nap múlva megszűnik a munkáltatód.

A csedet már a szülés várható idejét megelőző 28. naptól lehet igényelni és a cég státuszától függetlenül is érdemes, mert jár egyszerre a gyessel és miért ne kapnál hosszabb ideig párhuzamosan 2 ellátást.

Ha legalább a csed 1. napján még van munkaviszonyod, akkor ha ez megszűnik, akkor is ugyanannyi időre és ugyanolyan összegben járnak az ellátások, mintha nem szűnt volna meg.

A kedvezményszabály (hogy nem lehet kevesebb, mint az előző), akkor alkalmazható, ha az egyeske utáni ellátások alapjában csak a mostani munkáltatónál szerzett jövedelem volt. Ha 2012.01.01-től már ott dolgoztál, akkor ez így van. Szakbarbár 2015. 11. 19. 09:33

A vállalkozásból feltehetően a kedvezőbb adózású osztalék címén veszel fel jövedelmet, ha egyáltalán realizálsz ilyet, úgyhogy ez nem kavar be, ebből a jogviszonyból nem jár semmi.
A főállásodból attól függően lesz a hármaska születéskor aktuális bér vagy a ketteske előtti átlag az ellátások alapja, hogy melyik a kedvezőbb. Ha az általános szabályok szerinti kevesebb lenne az előző babával kapott ellátásoknál, akkor az új csed a régi cseddel, az új gyed pedig a régi gyeddel fog megegyezni. Szakbarbár 2015. 11. 15. 09:52

dupla Szakbarbár 2015. 11. 14. 23:23

úliustól változott a jogszabály, ennek eredményeképpen mostmár nem fordulhat elő olyan, hogy a szorgalom következménye alacsonyabb ellátás.

Ha az irányadó időszakban elért jövedelemből az általános szabályok szerint - a 4 órás bérből számolva - kevesebb lenne a csed és a gyed, mint az előző - 8 órásból számolt - volt, akkor az új ellátás annyi lesz, amennyi a régi volt. A szabály alkalmazhatóságának 2 feltétele van: az előző baba utáni utolsó ellátás végét követő 2 éven belül legyél megint csedre, gyedre jogosult, illetve az előző ellátás alapjában csak a jelenlegi munkáltatónál szerzett jövedelem volt. Szakbarbár 2015. 11. 14. 23:21

Ahol nem várják vissza szívesen a kismamákat, ott nem valószínű, hogy fizetés nélküli szabadságot biztosítanak olyan esetben, amikor ez nem kötelező. Ha választhatnak, hogy korábban mondanak fel és kevesebbet fizetnek erre tekintettel, vagy később - következő baba utáni visszatérést követően -, amikor többhavi bérrel kerül nekik többe akkor nem hinném, hogy a számukra kedvezőtlenebb 2. verziót választanák, hanem örülnek, hogy olyan a helyzet, hogy nem véd felmondási tilalom és ezért a lehetőséget gyorsan kihasználva amint lehet, felmondanak.

A csed és gyed 2 jogosultsági feltétele a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap előzetes biztosítás és egy legalább a csed 1. napján fennálló aktuális biztosítás. Ezért munkaviszony nélkül legfeljebb úgy lehetsz ezekre jogosult, ha álláskeresési járadékot igényelsz és innen kéred a csedet és a gyedet, de ilyenkor ezek csak a minimálbérből számolódnak.

Semmivel sem kerülsz rosszabb helyzetbe, ha megmondod, hogy nem vagy terhes, mert ettől még ugyanúgy lehetsz vagy nem leszel január közepén, amikor ez igazán érdekes lesz. Szakbarbár 2015. 11. 14. 23:07

Fontos tisztázni, hogy hogy érted a szünetelést. Ha csak simán nem dolgoztál, de közben be lettek adva a nullás járulékbevallások, akkor jogosult vagy csedre és gyedre. Ha ügyfélkapun keresztül hivatalosan bejelentetted a szünetelést, akkor viszont nem, mert akkor innentől kezdve nem ketyegett a biztosítás és akkor most nincs a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosításban töltött időd.

Egyéni és társas vállalkozó szerződés szerinti jövedelmét jogszabály határozza meg, hogy mennyinek kell tekinteni (minimálbér 150%-a), akár többet, akár kevesebbet jelölsz meg, ennyit vesznek alapul. Szakbarbár 2015. 11. 14. 22:49