A gyermek gondozása miatt kért fizetés nélküli szabadsággal nem szakad meg a biztosítás, a külföldre menet miatt kérttel viszont megszakad. Ha gyeshez kéred meg a fizetés nélküli szabit, akkor utána azt csinálsz, amit akarsz, ha közben a gyes jár, akkor a jogcím ez és folyamatos marad a biztosítás. A gyes pedig jár, mert ha EU tagállamban tartózkodsz, akkor jár, akár még oda, EUR-ban is utánad küldik. Ha 3 hónapnál tovább egybefüggően vagy kint, akkor viszont be kell jelenteni a MÁK-nak, mert akkor a MÁK-on belül egy másik, ilyen esetekre szakosodott, kettős folyósítás elkerülése érdekében a külföldi szervekkel kapcsolatot tartó szervezeti egység veszi át a folyósítást. Ha nem vagy kint 3 hónapot egybefüggően, mert néha hazajöttök, akkor nem kell semmit sem bejelenteni.

A bruttó bérből számolódik egy bruttó ellátás, ebből utána lejönnek a közterhek. Az 58.000 párezerrel még több is annál, mint amit elsőre számoltam, úgyhogy reális lehet az összeg. A tgyás azért volt több, túl azon, hogy abból nem vontak nyugdíjjárulékot, mert mindenféle extrák voltak benne az alapjában - a pótlékok, amiket írsz. A gyed alapjában ilyen nincs, vagy alig van. A 2008-ban induló gyednek a 2007-es bér az alapja, táppénz, tgyás nem számít bele, vagyis a nem egész 3 heti munkabérből és a táppénz előtti 15 nap, 80%-os betegszabadságból számolódik. Így nemhogy extrák (pótlékok) nincsenek benne, de még a 80%-os betegszabi is lehúzza az átlagot. Ha 3 nappal korábban mentél volna tgyásra, akkor a gyednek is a 2006-os év lenne az alapja. Az egyszer megállapított gyed bármit csinálsz utána, annyi marad végig, ha pedig ennyi az összege, akkor ennyi, ezen nem tudsz változtatni.

Nem tudok válaszolni, mert ennek a kérdésnek se füle, se farka. Kezdve onnan, hogy melyik őszről beszélünk, mert idén ősszel már biztos nem szülsz, ha nem vagy terhes, jövő őszről meg ugyan hogy tudnék bármit is mondani? A 3 hónapos felmondási idő is nem tudom, hogy mi, a felmondási idő egy munkaviszonyban értelmezhető fogalom. Az 500.000-es bruttóval meg végképp nem értem, hogy mi a probléma, ami miatt szabadulni kellene tőle.

Utána kellene nézni, hogy mennyi lesz a béred, ha lejár a gyed. Ezt másnaptól emelni kell, ha a többiekét is emelték, amíg Te babáztál. Azért érdekes ez, mert a 136.000 az pont határeset lenne, aminél még azt mondanám, hogy tudom, hogy kevés a gyes, de gondold meg, hogy 1-2 hónap több táppénzért akarsz-e 2 évig kevesebbet kapni. A táppénz maga nem befolyásol semmit, mert nem számít bele az átlagba, de az úgy kezdődik, hogy 15 nap, illetve itt - ha ezt jól számolják, ami ritka - időarányosan 10 nap betegszabi, arra pedig a bér 80%-át kapod. Ez lehúzza az átlagot, ami így sincs annyi, mint amennyi optimális esetben lehetne - ha jövőre indul a gyed (ez is határeset, de lehet így szervezni), akkor annak a jövő évi minimálbér kétszerese az alapja, ezt olyan 150.000 körül várom. Ha legalább olyan 160.000-re emelték a béredet idő közben, csak akkor mennék táppénzre a helyedben, mert akkor a szabadságból és a betegszabiból számolódó átlag. Ha nincs ennyi, akkor az elején gyes+szabi, amíg tart a szabadság, utána a tgyás kezdetéig pedig csak gyes. Szülési szabadságon a -28. naptól tudsz lenni, erre tudod majd igényelni a tgyást.

Az irányadó időszakban, ami a tgyásodnál 2007.01.01-től a tgyás kezdete előtti napig tart, akárhány részletben meglehet a 180 bérezett nap. Hogy mi tartozik ebbe bele, azt jól tudod és a gondolatmeneted is jó, bár nem tudom, hogy mennyire fogsz tudni pont a terhesség vége felé dolgozni. Régi szabik, munka, 2008-as szabi, betegállomány - én inkább ebben a sorrendben tudnám elképzelni. Közalkalmazottak szabadságához nem értek, úgyhogy a számításaidat nem tudom ellenőrizni, ezt a munkáltatónál érdemes megtenni.

Ezért a napokkal kapcsolatban csak egyetlen észrevételem van: a betegszabi munkanapban 15 nap, az naptári napban 19 vagy 21 attól függően, hogy hány hétvége van benne (ha nem hétfőtől indul, akkor 21). Összeget most nem mondanék, mert annyi a nulla az összegnek a végén, hogy van egy olyan érzésem, hogy talán 1-gyel több is, mint kéne és ugye nem mindegy, hogy hány nullából számolok. A tgyás 5.5 hónapjára hajtasz, ezért beáldozol egy csomó szabit, ami később, 2 gyerek mellett akár időben, akár pénzben (tgyás vagy gyed után kivéve) értékesebb, legalábbis én így gondolom. Ha ennyi időt táppénzen lennél, akkor ugyanezt az eredményt érnéd el: egy kis időre a lényegesen több pénz (annyi lenne egy mostani táppénz, mint 2006-ban volt) és még a szabadság is megmaradna...

Igazolt, nem fizetett távollétként fogják elszámolni ezt az időt, ez olyan, mintha fizetés nélküli szabadságon lennél. Biztosításod nincs arra erre az időszakra, mert az ott megszakad ezekre a napokra, de ez csak azt jelenti, hogy ennyivel később mehetsz nyugdíjba, mert a munkaviszonyba beszámít és az egészségügyi szolgáltatás a megszűnő vagy megszakadó biztosítás után 45 napig még jár.

Az álláskeresési járadék szünetelése mellett kapott tgyás és gyed biztosításban töltött időnek minősült 2007 végéig. Idéntől nem, de az előzetes biztosítás így is rendben van, még több is van, mint kéne. A másik jogosultsági feltétellel viszont nem rendelkezel a tgyáshoz és a gyedhez, mert aktuális biztosításod nincs - mivel idéntől a szünetelés mellett kapott ellátással olyan kategóriába esel, akinek csak a természetbeni egészségügyi ellátás jár, a pénzbeli nem. Ha visszamondanád a gyedet és egy kis időre járadékot igényelnél a tgyás előtt, akkor ezzel meglenne az aktuális biztosításod az aktív munkanélküliből és ebbe szülve jogosult lennél tgyásra. Hogy utána a gyed mennyire jár, az nem tiszta, mert ezt is érintheti az az idei változás, amit az elején írtam. Remélhetőleg pár héten belül kiderül, az OEP most alakítja ki az álláspontját ezzel kapcsolatban. Ha megy a gyed munkanélküliről, akkor egyszerű a dolgod, ha kellőképpen magas volt a járadékhoz beszámító átlag, akkor egyáltalán nem is kell tenni semmit azon kívül, hogy gyedről járadékra mész a tgyás előtt. Ha megy a gyed, de messze volt az átlagod (a jövő évi maximális gyedhez szükséges kb. 150.000-től), akkor még egy kis munkát is be kéne iktatni a gyed vége és a járadék közé, ahol ezzel a bérrel produkálsz átlagot. Ha úgy alakul, hogy nem jár a gyed ebben az esetben, akkor még mindig van időd biztosításba kerülni (munkaviszonyt létesíteni). Keress pár hét múlva, akkorra már tudni fogjuk, hogy milyen joggyakorlatot folytat idén az OEP az álláskeresésiről igényelt gyedekkel kapcsolatban és ehhez igazodva ki tudjuk találni, hogy mit kellene tenned.

A tgyásnak és a gyednek 2 jogosultsági feltétele van: a szülés előtti 2 évben legalább 180 nap biztosítás és valamilyen aktuális biztosítás. A nappali tagozat beszámít az előzetes biztosításba, de maga nem biztosítás, ezt csak a közhiedelem tartja így, ami keveri a fogalmakat. A nappali tagozat az egészségbiztosítás ellátásai közül a természetbeniekre jogosít csak, pénzbeliekre - táppénz, tgyás, gyed - nem. Úgyhogy hiába rendelkeznél az egyik jogosultsági feltétellel, mert az előzetes biztosításba a tanulmányok beszámíthatók, a másik jogosultsági feltétel hiányában nem jár a tgyás és a gyed. Ha legalább a tgyás 1. napján biztosítási jogviszonyod (pl. munkaviszony, megbízás, vállalkozás) lenne, akkor járna a tgyás és a gyed. Ha összejön a biztosításba kerülés (és ügyelj arra, hogy ez ne tűnjön színleltnek - kamunak -, mert abból gond lehet), akkor a minimálbér kétszeresét elérő jövedelemmel javaslom, mert ebből lesz maximális gyed.

Táppénz a folyamatos biztosítással megegyező időre, de legfeljebb 1 évre jár. A legfeljebb 365 napi jogosultságból le kell vonni annyit, amennyit a táppénz kezdete előtti 1 évben már táppénzen töltöttél. Ha pl. egy hosszú és folyamatos biztosítással 10 hónapig vagy táppénzen, után 1 hónap szabadságot veszel ki, akkor ezután még 3 hónap táppénzjog van, mert 2 hónap nem volt kimerítve, 1 meg újratermelődött a szabadsággal. Ha elfogyott a táppénz, továbbra is keresőképtelen vagy és ez legalább 1 évig még vélelmezhető, akkor 50-79%-os egészségkárosodás megállapítása esetén rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra vagy jogosult - a következő felülvizsgálatig. A kettő között az a különbség, hogy rehabilitációs járadékot annak állapítanak meg, aki a szakértői bizottság szerint "visszahozható" a munka világába, ennek érdekében a munkaügyi központtal kell együttműködni, ő meg elméletileg próbálkozik a rehabilitációval. A rokkantnyugdíjast nem zaklatják ilyenekkel. Rokkantnyugdíjra, rehabilitációs járadékra a nyugdíjbiztosítónál lehet igényt bejelenteni.

Étkezési hozzájárulást még aktív munkaviszonyban sem kötelező adni. A munkáltató belső szabályzatban határozza meg, hogy kinek ad és kinek nem. Nagyon gyakori és szerintem érthető is, hogy csak a ténylegesen dolgozóknak adnak.