|
|
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Szakértő! Végső elkeseredésemben fordulok hozzád tanácsért. Több mint 40 éve dolgozok a kereskedelembe aminek meg is lett a következménye. Sajnos mind két csípő izületem elkopott és műtétre szorulok. Tavaly augusztus óta táppénzes állományban vagyok. November elejére volt időpontom a műtétre de sajnos előtte két héttel kaptam egy kétoldali tüdő embóliát és egy mélyvénás trombózist. Emiatt a tervezett műtét elmaradt. Az embólia után kötelezően előírt várakozási idő min. 6 hónap. Ezen időszak letelte után ismét el kezdtem intézni a műtétet amihez belgyógyászati engedély szükséges. Az engedély megszerzéséhez több vizsgálaton is át kellet volna esnem, amikre az időpontjaim meg is voltak. Sajnos a korona vírus miatt minden járóbeteg vizsgálat megszűnt, így eredmények híján a belgyógyászat sem tudta meg adni az engedélyt ahol szintén nem volt rendelés. Ezen okok és a korona vírus miatt a csípőműtetemre bizonytalan ideig nem kerülhet sor. Dolgozni sem tudok sajnos. Két mankóval elég nehezen lehet fizikai munkát végezni. Az 1 év táppénzem meg június végén lejár. Kérdésem a következő lenne. Önhibámon kívüli okok miatt (embólia, korona vírus) maradtak el a műtéteim. Van-e lehetőség a táppénz meghosszabbítására? Amennyiben nincs akkor mik a lehetőségeim, hogy ne maradjak jövedelem és egészségbiztosítás nélkül. Mivel gyógyítható (műthető) vagyok, ezért a rokkantság sem opció. Amennyiben nem tudsz tanácsot adni, úgy szívesen venném más illetékesebb szakértő elérhetőségét. Várom megtisztelő válaszodat! Tisztelettel! Zoltán
A méltányossági táppénz intézménye rövid biztosítási idő miatt rövid táppénzjogosultság esetére van kitalálva. A maximális 1 év tovább nem hosszabbítható. Pár hétnyi táppénzjogosultságot újratermelhetsz azzal, ha az 1 év lejárta után kiadatod a felhalmozódott szabadságot - munkáltatónak ez a dolga, hogy adja ki -, és utána úja felvesznek táppénzre. 15 munkanap betegszabadságra és a fizetett szabadság naptári napjaival megegyező nap táppénzre tudsz így még jogosult lenni.
A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra nem csak az jogosult, akinek az állapota végleges vagy visszafordíthatatlan. 1 évre, vagy akár ennél rövidebb időre is szólhat az ellátás megállapításához szükséges minősítés.
A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra nem csak az jogosult, akinek az állapota végleges vagy visszafordíthatatlan. 1 évre, vagy akár ennél rövidebb időre is szólhat az ellátás megállapításához szükséges minősítés.
Szakbarbár
2020. 04. 18. 01:53
Olvasói értékelés: 5 / 5
Kedves Szakbarbár, korábbi kérdésemhez kérek kiegészítő tanácsot, amit köszönök előre is. SNI gyerekem 10 éves koráig járó gyes mellett határozott idejű szerződéssel dolgoztam április 1-ig, szerződésem határozott ideje nyáron jár le. A járvány miatt most itthon fejlesztem és oktatom, ezért a korábban bemásolt paragrafusra hivatkozva visszamentem áprilistól gyesre, azaz kértem az erre járó fizetésnélkülit. Annyi választ kaptam, hogy rendben, a papírokért menjek be nyáron, mert amikor lejár a határozott idejű szerződésem, akkor lépek ki hivatalosan, addig pedig ha bármi kérdés van, álljak néha fizetésnélkülin is rendelkezésre, hiszen állományban vagyok. Már jó pár órás munkát "ingyen" végeztem azóta. A szabadságomat április 1-ig időarányosan kivettem,kivetették, az a kérdésem, ha a gyes mellett úgymond állományban maradtam fizetésnélkülin a határozott idejű szerződés végéig, akkor erre az időre még szabadság is jár majd, ami havonta 3 nap és ebben a pár hónapban sem jönne rosszul a gyes mellé. Szóval a papírjaimat tényleg a szerződés lejártakor kapom meg és gyakorlatilag a munkaviszony igazolásomon majd az a dátum szerepel munkaviszony idejeként? Jár akkor addig a a fizetésnélkülin/gyesen töltött de még szerződésben lévő időre fizett szabadság? Ezt a részt nem értem. Kérhetek ebben szakértő véleményt? A munkaadó semmilyen papírformátumú választ nem írt a papíron kért kérvényemre, ez is belefér? Azt meg sem kérdezem,mert nem ide tartozik, nem Tb kérdés, hogy korrekt-e fizetésnélkülin a jóindulatomra számítva dolgoztatni...mert ez most mellékes...Köszönöm a választ, jó egészséget!!!
Fizetés nélküli szabadságon vagy, nem terhel rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettség. Az azt terheli, aki kap fizetést, mert a munkáért ez az ellenszolgáltatás,tehát ez a kettő vagy együtt van vagy együtt nincs. Nálad utóbbi a helyzet.
Ha nem ettől a cégtől voltál babázni, akkor a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára jár a fizetett szabadság. Ha innen voltál gyeden, akkor ez már egyszer megvolt, akkor most nincs újra szabadságra jogosító időszak.
A munkaviszony megszűnésekor kiadni rendelt dokumentumokat majd a munkaviszony végén kell megkapnod.
Ha nem ettől a cégtől voltál babázni, akkor a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára jár a fizetett szabadság. Ha innen voltál gyeden, akkor ez már egyszer megvolt, akkor most nincs újra szabadságra jogosító időszak.
A munkaviszony megszűnésekor kiadni rendelt dokumentumokat majd a munkaviszony végén kell megkapnod.
Szakbarbár
2020. 04. 15. 22:23
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Szakbarbár!
GYes, csed,gyed kérdéssel kapocsolatban fordulok hozzád. 2018. szeptember 11-én született meg a kislányom, a szülést megelőzően a bruttó jövedelmem 212650 Ft volt. A csedem 160 ezer ft körül volt, a gyedem most 140 ezer ft. Gyed közben 2019. június 30-án megszűnt a munkaviszonyom.Passzív gyeden vagyok , azt mondták. Tanácstalan vagyok, azzal kapcsolatban, ha most a kislányom betölti a 2. életévét és a gyes alatt születne meg a 2. gyermekem, akkor nekem kb mennyi lenne újra a csedem? Nem tudom, hogy most akkor újra az előző csed összegét kapnám vagy csak az alapot.
Válaszodat előre is köszönöm!
GYes, csed,gyed kérdéssel kapocsolatban fordulok hozzád. 2018. szeptember 11-én született meg a kislányom, a szülést megelőzően a bruttó jövedelmem 212650 Ft volt. A csedem 160 ezer ft körül volt, a gyedem most 140 ezer ft. Gyed közben 2019. június 30-án megszűnt a munkaviszonyom.Passzív gyeden vagyok , azt mondták. Tanácstalan vagyok, azzal kapcsolatban, ha most a kislányom betölti a 2. életévét és a gyes alatt születne meg a 2. gyermekem, akkor nekem kb mennyi lenne újra a csedem? Nem tudom, hogy most akkor újra az előző csed összegét kapnám vagy csak az alapot.
Válaszodat előre is köszönöm!
Itt nem az a kérdés, hogy milyen cseded meg gyeded lesz,hanem hogy egyáltalán lesz-e. Jelen állás szerint ketteskével csak gyesre lennél jogosult.
A csednek és a gyednek a feltétele ugyanis a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítás és a Te biztosítási jogviszonyod 2019 közepén véget ért, vagyis 2020.06.30-at követően már nincs az előző 2 évben legalább 1 éved. Az, hogy zöld a lámpa az orvosnál és ketyeg a szolgálati idő a nyugdíjhoz, nem egyenlő a biztosítotti státusszal. Azt valamilyen fennálló biztosítási jogviszonyt generálja, és pontosan azzal több, ami Neked itt fontos: pénzbeli ellátásra jogosít.
A csednek a gyedhez képest annyival lazábbak a feltételei, hogy ott az előzetes biztosításba beszámít a passzív gyed is, tehát ha ketteske egyeske 3 éves kora előtt születik, hogy legyen az előtte lévő 2 évben 1 év gyed, akkor egy gyors biztosításba kerüléssel (hogy ezzel a másik jogosultsági feltétel is ki legyen pipálva) ketteske után csedre még jogosult lehetsz, de utána gyedre már nem. Ahhoz már 1 évet kell előtte dolgozni. Ebben az esetben a csed alapja az új jogviszonyban kapott jövedelem, vagy ha álláskeresési járadék adja az aktuális biztosítási jogviszonyt, akkor a járadék alapját képező átlagkereset, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. A kedvezményszabályként ismert rendelkezés, amivel csak több vagy ugyanannyi a következő ellátás, ilyenkor nem játszik, mert ez csak ugyanonnan szülésnél van.
A csednek és a gyednek a feltétele ugyanis a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítás és a Te biztosítási jogviszonyod 2019 közepén véget ért, vagyis 2020.06.30-at követően már nincs az előző 2 évben legalább 1 éved. Az, hogy zöld a lámpa az orvosnál és ketyeg a szolgálati idő a nyugdíjhoz, nem egyenlő a biztosítotti státusszal. Azt valamilyen fennálló biztosítási jogviszonyt generálja, és pontosan azzal több, ami Neked itt fontos: pénzbeli ellátásra jogosít.
A csednek a gyedhez képest annyival lazábbak a feltételei, hogy ott az előzetes biztosításba beszámít a passzív gyed is, tehát ha ketteske egyeske 3 éves kora előtt születik, hogy legyen az előtte lévő 2 évben 1 év gyed, akkor egy gyors biztosításba kerüléssel (hogy ezzel a másik jogosultsági feltétel is ki legyen pipálva) ketteske után csedre még jogosult lehetsz, de utána gyedre már nem. Ahhoz már 1 évet kell előtte dolgozni. Ebben az esetben a csed alapja az új jogviszonyban kapott jövedelem, vagy ha álláskeresési járadék adja az aktuális biztosítási jogviszonyt, akkor a járadék alapját képező átlagkereset, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. A kedvezményszabályként ismert rendelkezés, amivel csak több vagy ugyanannyi a következő ellátás, ilyenkor nem játszik, mert ez csak ugyanonnan szülésnél van.
Szakbarbár
2020. 04. 15. 17:07
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Szakbarbár!
Táppénz és Csed számítással kapcsolatban kérném a segítségedet.
2010 óta vagyok társas vállalkozó. Kisfiam megszületett 2018.02.16.-án. 2018.08 hó óta GYED mellett dolgozom a Kft-mben, nem volt járulékfizetés a GYED miatt, de 2019.12. hóban 400.000Ft jövedelmet vettem fel, ami után járulékoztam is rendesen. Januárban és február 16.-ig szintén nem volt járulékfizetés, 02.17-től pedig szintén 400.000Ft után. Most 03.16-tól táppénzen vagyok 04.14-én dolgozok ismételten, be lett adva a foglalkoztatói igazolás és 03.16-03.31.-ig 33.310Ft-ot kaptam, amit nagyon nem értek, de az ügyintéző úgy magyarázta, hogy ha nem lett volna decemberben a tagi jövedelmem, akkor a minimálbér 1,5szeresének a 60%-a lenne az alap, de így 09-12 hó 122 napját veszik alapul, abból 24 nap GYÁP-om volt, az levonják és a 400.000Ft-ot ezzel a maradék 98 nappal osztják. Ez így rendben van? május elejétől mindenképp veszélyeztetett terhes leszek terhesség toxémia megelőzése miatt, de így nem tudom, hogy mi lesz a táppénzem alapja, illetve 11.25-re vagyok kiírva és májustól táppénzen vagyok akkor melyik hónapok jövedelmét nézik?
Ilyenkor él a kedvezményszabály, hogy az előző CSED-em 2018-02.16-2018.08.02 között kaptam és a minimálbér 1,5 szerese után és ezt veszik alapul?
Félek attól, hogy 07.01-től már csak a minimálbér lesz a kötelező járulékalap és majd ez lesz járulékfizetés nélkül a vállalkozók ellátásainak az alapja is.
Előre köszönöm a segítségét!
Üdv:
Csivri
Táppénz és Csed számítással kapcsolatban kérném a segítségedet.
2010 óta vagyok társas vállalkozó. Kisfiam megszületett 2018.02.16.-án. 2018.08 hó óta GYED mellett dolgozom a Kft-mben, nem volt járulékfizetés a GYED miatt, de 2019.12. hóban 400.000Ft jövedelmet vettem fel, ami után járulékoztam is rendesen. Januárban és február 16.-ig szintén nem volt járulékfizetés, 02.17-től pedig szintén 400.000Ft után. Most 03.16-tól táppénzen vagyok 04.14-én dolgozok ismételten, be lett adva a foglalkoztatói igazolás és 03.16-03.31.-ig 33.310Ft-ot kaptam, amit nagyon nem értek, de az ügyintéző úgy magyarázta, hogy ha nem lett volna decemberben a tagi jövedelmem, akkor a minimálbér 1,5szeresének a 60%-a lenne az alap, de így 09-12 hó 122 napját veszik alapul, abból 24 nap GYÁP-om volt, az levonják és a 400.000Ft-ot ezzel a maradék 98 nappal osztják. Ez így rendben van? május elejétől mindenképp veszélyeztetett terhes leszek terhesség toxémia megelőzése miatt, de így nem tudom, hogy mi lesz a táppénzem alapja, illetve 11.25-re vagyok kiírva és májustól táppénzen vagyok akkor melyik hónapok jövedelmét nézik?
Ilyenkor él a kedvezményszabály, hogy az előző CSED-em 2018-02.16-2018.08.02 között kaptam és a minimálbér 1,5 szerese után és ezt veszik alapul?
Félek attól, hogy 07.01-től már csak a minimálbér lesz a kötelező járulékalap és majd ez lesz járulékfizetés nélkül a vállalkozók ellátásainak az alapja is.
Előre köszönöm a segítségét!
Üdv:
Csivri
Soha nem jó ötlet járulékköteles ágon kivenni azt, amit osztalékként is lehet, mert mindig utóbbi az olcsóbb és abból nincs ilyen kavarás sem.
Egyéni és társas vállalkozó ellátásait kizárólag a kormányhivatal állapítja meg, így abban nincs gyakorlatom. Gyed mellett dolgozó társas vállalkozóm sem volt még, úgyhogy azt sem tudom, hogy a 08-as bevallásban hogyan kell azt jelezni, ha valaki dolgozik, de nem kell járulékot fizetni. Az biztos, hogy ha a 0 Ft-os hónapokra gyed kieső idő lett volna jelentve, akkor most nem lenne gond,mert akkor a nevező sokkal kevesebb lenne, amitől az átlag magasabb lenne. Nem lehet, hogy augusztusig kieső idő volt feltüntetve, szeptembertől ez elmaradt, ezért találtak 122 napi jövedelmet?
Akárhány van is és akármennyi is ebből az átlag, ilyen kevés nem lehet a táppénz. Merthogy a táppénzre is van egy kedvezményszabály - ez más, mint amiről Te beszélsz. Hasonló, de nem ugyanaz.
Ebtv. 48. § (5)Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb.
Tehát a táppénz alapja a gyed alapjával kéne, hogy megegyezzen. Az új táppénz meg a régi táppénzével, úgyhogy az új táppénz alapja is megint annyi kéne, hogy legyen, mint a gyed alapja volt.
A csednél és a gyednél pedig úgy működik a kedvezményszabály,hogy az előző csed alapja jön vissza az új csed és az új gyed alapjához is, ha az kedvezőbb.
Egyéni és társas vállalkozó ellátásait kizárólag a kormányhivatal állapítja meg, így abban nincs gyakorlatom. Gyed mellett dolgozó társas vállalkozóm sem volt még, úgyhogy azt sem tudom, hogy a 08-as bevallásban hogyan kell azt jelezni, ha valaki dolgozik, de nem kell járulékot fizetni. Az biztos, hogy ha a 0 Ft-os hónapokra gyed kieső idő lett volna jelentve, akkor most nem lenne gond,mert akkor a nevező sokkal kevesebb lenne, amitől az átlag magasabb lenne. Nem lehet, hogy augusztusig kieső idő volt feltüntetve, szeptembertől ez elmaradt, ezért találtak 122 napi jövedelmet?
Akárhány van is és akármennyi is ebből az átlag, ilyen kevés nem lehet a táppénz. Merthogy a táppénzre is van egy kedvezményszabály - ez más, mint amiről Te beszélsz. Hasonló, de nem ugyanaz.
Ebtv. 48. § (5)Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb.
Tehát a táppénz alapja a gyed alapjával kéne, hogy megegyezzen. Az új táppénz meg a régi táppénzével, úgyhogy az új táppénz alapja is megint annyi kéne, hogy legyen, mint a gyed alapja volt.
A csednél és a gyednél pedig úgy működik a kedvezményszabály,hogy az előző csed alapja jön vissza az új csed és az új gyed alapjához is, ha az kedvezőbb.
Szakbarbár
2020. 04. 10. 17:08
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Szakértő!
2019 április 23-án töltötte a 2. gyerekem a 3. életévét. Időközben márciustól el kezdtem kivenni a két gyerek után járó szabadságokat. Ez szeptember közepéig tartott. Időközben újra várandós lettem, s szeptember közepétől táppénzen voltam egészen mostanáig, míg március 30-án megszületett a harmadik gyermekem. Munkaviszonyom 2009 óta folyamatos. Ebben az esetben a harmadik gyermekemnél mi lesz a Csed alapja? köszönöm segítségét!!!
2019 április 23-án töltötte a 2. gyerekem a 3. életévét. Időközben márciustól el kezdtem kivenni a két gyerek után járó szabadságokat. Ez szeptember közepéig tartott. Időközben újra várandós lettem, s szeptember közepétől táppénzen voltam egészen mostanáig, míg március 30-án megszületett a harmadik gyermekem. Munkaviszonyom 2009 óta folyamatos. Ebben az esetben a harmadik gyermekemnél mi lesz a Csed alapja? köszönöm segítségét!!!
A szabadság első napja és a táppénz előtti utolsó nap közötti időszakból kiszámítják az átlagot, ha ez több, mint a minimálbér kétszerese, akkor abból legfeljebb a minimálbér kétszeresét összehasonlítják az előző csed alapjával és amelyik a több, az lesz az új csed alapja.
Szakbarbár
2020. 04. 07. 20:06
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg gyeden vagyok, terhes vagyok a második gyermekünkkel. Mielőtt szültem 2 munkahelyem volt, mind a kettő 4 órás. Jelenleg az egyik munkáltatóm szünetelteti a vállalkozását. Az lenne a kérdésem, hogy, ha én elmennék most táppénzre, akkor ennél a munkáltatómnál ne számítsak erre a jogosultságra? (Nagyon sokan így csinálják, mintha visszamennének dolgozni, és rögtön eljönnek táppénzre. Így otthon tud lenni a nagyobbik gyermekkel és a gyed mellé még kapja a táppénzt is)Illetve a csedet, gyedet a második gyermekem után mi alapján fogják számolni?
Köszönöm válaszát
Szép napot
Jelenleg gyeden vagyok, terhes vagyok a második gyermekünkkel. Mielőtt szültem 2 munkahelyem volt, mind a kettő 4 órás. Jelenleg az egyik munkáltatóm szünetelteti a vállalkozását. Az lenne a kérdésem, hogy, ha én elmennék most táppénzre, akkor ennél a munkáltatómnál ne számítsak erre a jogosultságra? (Nagyon sokan így csinálják, mintha visszamennének dolgozni, és rögtön eljönnek táppénzre. Így otthon tud lenni a nagyobbik gyermekkel és a gyed mellé még kapja a táppénzt is)Illetve a csedet, gyedet a második gyermekem után mi alapján fogják számolni?
Köszönöm válaszát
Szép napot
A munkaviszonyod a szünetelő egyéni vállalkozónál fennáll. Biztosított vagy, a biztosított HA keresőképtelen, jogosult táppénzre. Tudom, hogy mindenki ezt csinálja, de mást gondol át ilyenkor az, aki egy tőkeerős cégnél dolgozik és mást az, aki egy nulla bevételű magánszemélynél. A bruttó táppénz harmadát a munkáltató fizeti.
Figyelembe vehető jövedelem hiányában - ha a számítási időszakban csak gyeden és táppénzen vagy, tehát ha nincs bére, amiből átlagot lehetne számolni -, a következő csed és gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese és az előző csed alapja közül a magasabb. Minden jogviszonyban az ottani bért és az onnan megállapított csedet hasonlítják össze.
Figyelembe vehető jövedelem hiányában - ha a számítási időszakban csak gyeden és táppénzen vagy, tehát ha nincs bére, amiből átlagot lehetne számolni -, a következő csed és gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese és az előző csed alapja közül a magasabb. Minden jogviszonyban az ottani bért és az onnan megállapított csedet hasonlítják össze.
Szakbarbár
2020. 04. 03. 20:51
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Szakértő!
Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Jelenlegi munkahelyemen 2008. május 20. óta van munkaviszonyom. 2012. novemberétől vagyok itthon folyamatosan gyermekek (3) születése miatt gyeden, gyesen, jelenleg 2018. december 27-től fizetés nélküli szabadságon vagyok, mivel férjem veszi igénybe az extra gyedet 2020. 07. 12-ig.
Mivel a távolság miatt nem tudok visszatérni a munkahelyemre, a cégnél lévő felhalmozott szabadságok miatt érdeklődnék. Ha felmondok, mi illet meg szabadság terén? A bérpapír alapján 79 nap szabadságom és 15 nap betegszabadságom van. Kérhetem-e a céget, hogy fizesse ki, vagy pedig kiadja. Jár-e az összes felhalmozott szabadság, vagy csak az utolsó 3 évi? (olvastam ilyet). Fizetés nélküli szabadság alatt jár-e a megillető szabadság?
Válaszát előre is köszönöm.
Kovács Dóra
Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Jelenlegi munkahelyemen 2008. május 20. óta van munkaviszonyom. 2012. novemberétől vagyok itthon folyamatosan gyermekek (3) születése miatt gyeden, gyesen, jelenleg 2018. december 27-től fizetés nélküli szabadságon vagyok, mivel férjem veszi igénybe az extra gyedet 2020. 07. 12-ig.
Mivel a távolság miatt nem tudok visszatérni a munkahelyemre, a cégnél lévő felhalmozott szabadságok miatt érdeklődnék. Ha felmondok, mi illet meg szabadság terén? A bérpapír alapján 79 nap szabadságom és 15 nap betegszabadságom van. Kérhetem-e a céget, hogy fizesse ki, vagy pedig kiadja. Jár-e az összes felhalmozott szabadság, vagy csak az utolsó 3 évi? (olvastam ilyet). Fizetés nélküli szabadság alatt jár-e a megillető szabadság?
Válaszát előre is köszönöm.
Kovács Dóra
Bármilyen módon szűnik meg a munkaviszony, a szabadságot ki kell adni vagy meg kell váltani. A 79 nap 3 gyermek után reális. A csedek idejére és a gyedek első 6 hónapjára jár a szabadság. Fizetés nélküli szabadság időszakára nem jár. A 3 éves elévülés az ún. akadályoztatás megszűnésétől indul. Eddig folyamatosan akadályoztatva voltál, úgyhogy nem kezdődött meg az elévülés.
Szakbarbár
2020. 04. 03. 20:40
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Szakértő!
A kialakult járvány helyzett miatt a munkáltatóm elküldött táppénzre. De időközben vàrandós lettem. Tàppénzen ma napig 10 napja vagyok! A doktorhoz (Nőgyógyász) ezután fogok menni először ( még nagyon fiatal kismama). A kérdésem az lenne mennyire fog bezavarni ez a mostani tàppénzem a gyes, gyedbe?
Válaszát előre is köszönöm!
A kialakult járvány helyzett miatt a munkáltatóm elküldött táppénzre. De időközben vàrandós lettem. Tàppénzen ma napig 10 napja vagyok! A doktorhoz (Nőgyógyász) ezután fogok menni először ( még nagyon fiatal kismama). A kérdésem az lenne mennyire fog bezavarni ez a mostani tàppénzem a gyes, gyedbe?
Válaszát előre is köszönöm!
Az első 15 munkanap betegszabadság szinte kimutathatatlanul, a táppénz semennyire. Minden ellátásnak a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem az alapja, a táppénzből, csedből, gyedből ezt nem fizetjük, ezért egyik ellátás a másik alapjába egyáltalán nem számít bele. "Sima" keresőképtelenség esetén az első 15 munkanapra a munkáltató fizeti a betegszabadságra járó bért, ez a távolléti díj 70%-a, ez még járulékköteles, és mint ilyen, beleszámít az ellátások alapjába, de 180 nap között (itt naptári napban érdekes) 19-21 napban 30%-kal kevesebb bérnek szinte nincs látható hatása, durván bruttó 3-3,5%-ot jelent minden hónapban azonos bér esetén.
Szakbarbár
2020. 04. 03. 20:37
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Szakértő! Óvodás korú gyermekemmel ragadtam itthon a járvány miatt. Munkáltatóm nem járult hozzá a HOME OFFICE lehetőségéhez. Kérdésem hogy milyen lehetőségeim vannak az itthon maradásra? Ha a fizetés nélküli szabadságot választom, és fizetem az egészségügyi szolgáltatási járulékot - mehetek e táppénzre amennyiben én vagy a gyermekem megbetegszik ezen időszak alatt? Ha felmondok erre hivatkozva jár e álláskeresési járadék? Ezen kívül van e más lehetőségem? Köszönöm előre is válaszát
A munkavégzés alóli mentesítés megillet: Mt. 55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól
j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára
Bér viszont nem jár rá, ezért szünetel a biztosítás és fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Táppénzre a biztosítottak jogosultak. Ha az elején fizetett szabadságon vagy valamennyit, annak a tartama alatt még elmehetsz gyápra.
Álláskeresési járadék a munkaviszony megszűnésének jogcímétől függetlenül jár, és azonnal jár (korábban várakozás volt a szankció bizonyos esetekben, de ez már nagyon régen megszűnt).
j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára
Bér viszont nem jár rá, ezért szünetel a biztosítás és fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Táppénzre a biztosítottak jogosultak. Ha az elején fizetett szabadságon vagy valamennyit, annak a tartama alatt még elmehetsz gyápra.
Álláskeresési járadék a munkaviszony megszűnésének jogcímétől függetlenül jár, és azonnal jár (korábban várakozás volt a szankció bizonyos esetekben, de ez már nagyon régen megszűnt).
Szakbarbár
2020. 03. 24. 09:41
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Szakértő!
2020.02.10 óta vagyok a férjem (KATA-s kisadózó) alkalmazottja. GYES-t kapok ikrek után. 2017-ben GYED alatt megszűnt a munkahelyem. 2018.10.14. óta kapom a GYES-t.
Ebben a válsághelyzetben nem lenne férjemnek bevétele. Nekem is eseti jelleggel, ha adódna itt-ott. Ha férjem szünetelteti a vállalkozást, akkor az én biztosítotti jogviszonyom él? Ha ő szüneteltet, akkor én mehetek táppénzre? Esetleg megoldás lehet, ha férjem táppénzre megy? Mire számíthatunk, ha szeptember óta egyéni vállalkozó, előtte tanár volt folyamatosan évekig. Köszönöm, ha segít tudásával ebben a nehéz helyzetben.
Üdvözlettel,
Gizela
2020.02.10 óta vagyok a férjem (KATA-s kisadózó) alkalmazottja. GYES-t kapok ikrek után. 2017-ben GYED alatt megszűnt a munkahelyem. 2018.10.14. óta kapom a GYES-t.
Ebben a válsághelyzetben nem lenne férjemnek bevétele. Nekem is eseti jelleggel, ha adódna itt-ott. Ha férjem szünetelteti a vállalkozást, akkor az én biztosítotti jogviszonyom él? Ha ő szüneteltet, akkor én mehetek táppénzre? Esetleg megoldás lehet, ha férjem táppénzre megy? Mire számíthatunk, ha szeptember óta egyéni vállalkozó, előtte tanár volt folyamatosan évekig. Köszönöm, ha segít tudásával ebben a nehéz helyzetben.
Üdvözlettel,
Gizela
Nem tudok Neked válaszolni, mert a NAV először és utoljára 2011-ben foglalt erről állást és nem tudom, hogy az mennyire érvényes ma. Akkor ezt írta a NAV:
"Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére értelemszerűen nincs lehetőség abban az esetben, ha az egyéni vállalkozónak aktív állományú alkalmazottja van (ideértve azt az esetet is, ha a gyesen lévő alkalmazottja az egyéni vállalkozónál ténylegesen munkát végez. Az előzőek mellett az egyéni vállalkozónak a passzív állományban lévő dolgozóival kapcsolatos, a törvényben szabályozott adókötelezettségeit a szünetelés időszakában is teljesítenie kell."
Az ezzel a problémám, hogy sehol, semmilyen jogszabály nem definiálja azt, hogy ki minősül passzív állományban lévőnek, így nem lehet eldönteni, hogy a táppénzes ilyen-e.
Miért fontos Neked, hogy legyen biztosítási jogviszonyod? Következő baba miatt, hogy meglegyen az előzetes biztosítás? Ha erről van szó, akkor legyél Te magad ev., pár nap után meggondolod magad, hogy mégsem dolgozol és a 2058-as bevallásban jelzed, hogy gyesen vagy, azért nem járulékolsz. Ez nem egyenlő a szüneteléssel, azt ebben a helyzetben nem szabad, mert akkor nem ketyeg a biztosítás.
A férjedet nem valószínű, hogy sokáig tartanák táppénzen, ha nincs munka, praktikusabb lenne 3 hónapra álláskeresési járadékra menni.
"Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére értelemszerűen nincs lehetőség abban az esetben, ha az egyéni vállalkozónak aktív állományú alkalmazottja van (ideértve azt az esetet is, ha a gyesen lévő alkalmazottja az egyéni vállalkozónál ténylegesen munkát végez. Az előzőek mellett az egyéni vállalkozónak a passzív állományban lévő dolgozóival kapcsolatos, a törvényben szabályozott adókötelezettségeit a szünetelés időszakában is teljesítenie kell."
Az ezzel a problémám, hogy sehol, semmilyen jogszabály nem definiálja azt, hogy ki minősül passzív állományban lévőnek, így nem lehet eldönteni, hogy a táppénzes ilyen-e.
Miért fontos Neked, hogy legyen biztosítási jogviszonyod? Következő baba miatt, hogy meglegyen az előzetes biztosítás? Ha erről van szó, akkor legyél Te magad ev., pár nap után meggondolod magad, hogy mégsem dolgozol és a 2058-as bevallásban jelzed, hogy gyesen vagy, azért nem járulékolsz. Ez nem egyenlő a szüneteléssel, azt ebben a helyzetben nem szabad, mert akkor nem ketyeg a biztosítás.
A férjedet nem valószínű, hogy sokáig tartanák táppénzen, ha nincs munka, praktikusabb lenne 3 hónapra álláskeresési járadékra menni.
Szakbarbár
2020. 03. 23. 19:02
Olvasói értékelés: 5 / 5
Kedves Szakbarbár! Határozott idejű munkaszerződésem, mely egy konkrét fél éves feladatra szól, 2 hónap múlva lejár. Autista kisiskolás fiam eddig napköziotthonos iskolába járt, délutáni kötelező fejlesztéssel. Most hétfőtől itthon tanul ő is és csinálja a fejlesztéseket, elvileg velem. Gyakorlatilag nem tudok vele tanulni, mert dolgoznom kell.Gyesen is vagyok vele még 10 éves koráig, emellett vállaltam 4 hónapja ezt a 40 órás munkát. Ki gondolta, hogy beüt ez a járvány krach? A cég ahol vagyok, azt kérte home office folytassam a napi 8 órát és szigorú elszámolással, állandóan jönnek-mennek az emailek, telefonok. Az iskolai fejlesztési feladatok is jönnek, amit vissza kell 1 napos határidővel küldeni. Idős szülők vidéken élnek, a férjem szintén on line dolgozik a másik szobában, neki nagyon fix munkája van, azt nem kockáztatjuk. Ha meg is osztjuk a tanulást, akkor is 4-4 óra menne, ami napközbenre esik és üti mindkettőnk munkaidejét. A gyerekem autista, neki nagyon kell a fix napirend, nem rugalmas, és erről nem tehet, vele nem lehet este tanulni. A munkadóm ma is rámírt, hogy nem jól haladok, ha nem tudok dolgozni, akkor kérjek felfüggesztést. Biztosan hetekig nem tudok napi 8 órában ott is megfelelni és a gyerek iskolai dolgainak egyszerre, legszívesebben visszamennék gyesre, ami az állapota miatt 10 éves koráig jár, most is.A munkadóm nem gyerekbarát, méltányosságra nem számíthatok, maradt arányosan a hátralévő 2 hónapra kb 5nap szabadságom (vettem ki minden hónapban valami miatt már eddig is) ,táppénzre nem tudom hogy vennének, nem vagyunk betegek. Olyat is hallottam, hogy ha idő előtt kilépek,hiába a speciális helyzetű gyerek,hiába hivatkozok a gyesre a határozott idő miatt nem olyan egyszerű ezt megtenni. Tényleg gyesre sem mehetek vissza ebben a helyzetben? Hiszen rendkívüli helyzetről van most szó. Milyen átfutással, ha igen?Nekem a gyerek fejlesztése, tanulása a legfontosabb, ezért küzdöttem éveken át, nem tehetem őt félre egy még 2 hónapig fennálló munka miatt. Mit lehet tennem? Köszönöm a segítséget!!!Jó egészséget kívánok!!!
A helyzet annyira egyszerű, hogy minden kommentár nélkül egyszerűen csak bemásolom a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit:
Mt. 130. § A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében – a 128. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon túl – fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt.
133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.
Mt. 130. § A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében – a 128. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon túl – fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt.
133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.
Szakbarbár
2020. 03. 20. 18:50
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Szakbarbár!
A munkáltató a járvány miatt kialakult helyzet miatt tanácstalan a jövőbeli foglalkoztatásommal kapcsolatban. Tekintve, hogy párommal gyermeket szeretnénk, ezért részemről aggályos, hogy ha pl. fizetés nélküli szabadságra kényszerülök, akkor az a CSED/GYED számításának vonatkozásában hátrányosan érinthet-e engem?
Köszönöm a segítséget!
Orsi
A munkáltató a járvány miatt kialakult helyzet miatt tanácstalan a jövőbeli foglalkoztatásommal kapcsolatban. Tekintve, hogy párommal gyermeket szeretnénk, ezért részemről aggályos, hogy ha pl. fizetés nélküli szabadságra kényszerülök, akkor az a CSED/GYED számításának vonatkozásában hátrányosan érinthet-e engem?
Köszönöm a segítséget!
Orsi
A fizetés nélküli szabadság alatt szünetel a biztosítás (és fizetni kell a havi 7.710 Ft-os egészségügyi szolgáltatási járulékot). Csed és gyed szempontjából amíg nem esik ki 1 év a biztosításból, addig nincs nagy gond, mert ilyenkor 2 éven belül még megvan a legalább 365 nap, ami az egyik, a nehezebben teljesíthető jogosultsági feltétel. Nem hiszem, hogy a fizetés nélküli fenntartható hónapokig, mert annál jobban hiányzik a pénz, tehát lehet, hogy az élet megoldja a problémát.
Táppénz szempontjából lesz gond, ha 30 napnál hosszabb ideig szünetelt a biztosítás, mert ezután nem elég, hogy 2 évet kell folyamatos biztosításban tölteni ahhoz, hogy újra 60% legyen a táppénz mértéke 50% helyett, de ami ennél sokkal kellemetlenebb, hogy táppénz csak a folyamatos biztosítás idejére jár, tehát ha egy új helyen pl. 3 hónapot dolgozol, akkor utána csak 3 hónapig lehetsz táppénzen és nem biztos, hogy így kihúzod a csed kezdetéig.
Ha a fizetés nélküli szabadság legfeljebb 30 naponként meg van szakítva 1-1 nap fizetett szabadsággal, akkor a biztosítás folyamatos tud maradni és hosszú lesz a táppénzjogosultság.
Táppénz szempontjából lesz gond, ha 30 napnál hosszabb ideig szünetelt a biztosítás, mert ezután nem elég, hogy 2 évet kell folyamatos biztosításban tölteni ahhoz, hogy újra 60% legyen a táppénz mértéke 50% helyett, de ami ennél sokkal kellemetlenebb, hogy táppénz csak a folyamatos biztosítás idejére jár, tehát ha egy új helyen pl. 3 hónapot dolgozol, akkor utána csak 3 hónapig lehetsz táppénzen és nem biztos, hogy így kihúzod a csed kezdetéig.
Ha a fizetés nélküli szabadság legfeljebb 30 naponként meg van szakítva 1-1 nap fizetett szabadsággal, akkor a biztosítás folyamatos tud maradni és hosszú lesz a táppénzjogosultság.
Szakbarbár
2020. 03. 20. 10:21
Olvasói értékelés: 5 / 5
Kedves Szakbarbár!
Jelenleg 2. gyermekemmel vagyok GYEDEN, a munkaviszonyom 2019.12.27-én megszűnt. 1. gyermekem születésétől, 2016.01.11-től, folyamatosan otthon voltam, kereső tevékenységet nem folytattam. Előtte 5 éven keresztül dolgoztam. A jelenleg folyósított GYED 2020.05.27-án jár le. Közben kistestvér érkezik, a szülés várható ideje: 2020.09.17. Kérdéseim:
- Amennyiben a szülés előtt (minimum) 30 nap foglalkoztatási jogviszonyom keletkezik - alkalmazottként, egyéni vállalkozóként vagy álláskeresési járulék végett -, akkor kaphatok-e CSED-et és GYED-et? Hiszen a főszabály szerinti szükséges 365 nap biztosítási idővel rendelkezem 2 éven belül, illetve a szülés pillanatában foglalkoztatási (azaz biztosítási) jogviszonyban leszek – annak ellenére hogy NEM FOLYAMATOS a jogviszonyom?
- Amennyiben kaphatom a juttatásokat, az összeg meghatározásban mi képezi az alapot? Érvényes rám az ún. kedvezményszabály akkor is, ha megszakadt a jogviszonyom? Hiszen GYED lejárta után 1 éven belül megszületik a kicsi. Az államkincstár weboldalán a kedvezményszabály meghatározása után volt egy számomra nehezen értelmezhető 2 mondat, idézem:
„Ezen szabály kizárólag akkor alkalmazható, ha az előző gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem alapján került megállapításra.
A fennálló biztosítási jogviszony alatt a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt megszűnt biztosítási jogviszonyt is érteni kell!”
Itt elvesztettem a fonalat. A fentiek tekintetében mit is célszerű tennem? Mindenképpen törekednem kell a jogviszony meglétére a szülés pillanatában (alkalmazottként, vállalkozóként vagy munkanélküliként) min. 30 nappal vagy már ez sem előfeltétel, hiszen a GYED lejárta után 1 éven belül szülök, s az utolsó idézett mondat szerint megkaphatom a 2. gyermekem után megállapított CSED/GYED összegét?
Segítségét előre is köszönöm!
Eszter
Jelenleg 2. gyermekemmel vagyok GYEDEN, a munkaviszonyom 2019.12.27-én megszűnt. 1. gyermekem születésétől, 2016.01.11-től, folyamatosan otthon voltam, kereső tevékenységet nem folytattam. Előtte 5 éven keresztül dolgoztam. A jelenleg folyósított GYED 2020.05.27-án jár le. Közben kistestvér érkezik, a szülés várható ideje: 2020.09.17. Kérdéseim:
- Amennyiben a szülés előtt (minimum) 30 nap foglalkoztatási jogviszonyom keletkezik - alkalmazottként, egyéni vállalkozóként vagy álláskeresési járulék végett -, akkor kaphatok-e CSED-et és GYED-et? Hiszen a főszabály szerinti szükséges 365 nap biztosítási idővel rendelkezem 2 éven belül, illetve a szülés pillanatában foglalkoztatási (azaz biztosítási) jogviszonyban leszek – annak ellenére hogy NEM FOLYAMATOS a jogviszonyom?
- Amennyiben kaphatom a juttatásokat, az összeg meghatározásban mi képezi az alapot? Érvényes rám az ún. kedvezményszabály akkor is, ha megszakadt a jogviszonyom? Hiszen GYED lejárta után 1 éven belül megszületik a kicsi. Az államkincstár weboldalán a kedvezményszabály meghatározása után volt egy számomra nehezen értelmezhető 2 mondat, idézem:
„Ezen szabály kizárólag akkor alkalmazható, ha az előző gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem alapján került megállapításra.
A fennálló biztosítási jogviszony alatt a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt megszűnt biztosítási jogviszonyt is érteni kell!”
Itt elvesztettem a fonalat. A fentiek tekintetében mit is célszerű tennem? Mindenképpen törekednem kell a jogviszony meglétére a szülés pillanatában (alkalmazottként, vállalkozóként vagy munkanélküliként) min. 30 nappal vagy már ez sem előfeltétel, hiszen a GYED lejárta után 1 éven belül szülök, s az utolsó idézett mondat szerint megkaphatom a 2. gyermekem után megállapított CSED/GYED összegét?
Segítségét előre is köszönöm!
Eszter
Mivel 1 évnél nem esik ki több a biztosításodból, ezért ha újra biztosításba kerülsz, akkor az aktuális és az előzetes biztosítás jogosultsági feltétele is rendben lesz és jogosult lehetsz csedre, gyedre. A jogosultság független az aktuális jogviszony hosszától, de egy túl rövid munkaviszony mindig felveti annak a gyanúját, hogy kamu volt. Álláskeresési járadéknál, vállalkozásnál ettől nem kell tartani.
Ha álláskeresési járadékról igényelsz gyedet, akkor a járadék alapját képező átlagkereset, de legfeljebb a minimálbér a csed és a gyed alapja. Munkaviszony esetén a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Egyéni vagy társas vállalkozásnál a minimálbér - akkor is, ha a tevékenység középfokú végzettséget igényel. Katás vállalkozóként a katás járulékalap.
Jogviszony váltásnál nincs kedvezményszabály, ez csak annál érdekes, aki ugyanonnan szül újra.
Én egy sokkal korábbi egyéni vállalkozásban gondolkodnék, optimális vállalkozói kivéttel, így még táppénzt is kaphatsz, a csed és a gyed alapja pedig a helyzetben elérhető legtöbb.
Ha álláskeresési járadékról igényelsz gyedet, akkor a járadék alapját képező átlagkereset, de legfeljebb a minimálbér a csed és a gyed alapja. Munkaviszony esetén a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Egyéni vagy társas vállalkozásnál a minimálbér - akkor is, ha a tevékenység középfokú végzettséget igényel. Katás vállalkozóként a katás járulékalap.
Jogviszony váltásnál nincs kedvezményszabály, ez csak annál érdekes, aki ugyanonnan szül újra.
Én egy sokkal korábbi egyéni vállalkozásban gondolkodnék, optimális vállalkozói kivéttel, így még táppénzt is kaphatsz, a csed és a gyed alapja pedig a helyzetben elérhető legtöbb.
Szakbarbár
2020. 03. 13. 17:21
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Szakbarbár
2020. 03. 04. 20:05
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Szakértő!
Rákos betegségem miatt 4 hónapja táppénzes állományba vagyok.
35 év munkaviszonnyal rendelkezem. Végkielégítéssel kapcsolatban szeretném kérni a tanácsát, hogyan kell kiszámolni.
Nekem az alábbi díjazásokból tevődik össze a jövedelmem: alapbér + műszakpótlékok + jutalom
Tudomásom szerint a végkielégítés számítási alapja az utolsó 6 hónap jövedelem távolléti díja.
Ha én 7 hónapig leszek összesen táppénzen, akkor mi képezi a végkielégítésem alapját.
A táppénz az jövedelem? A táppénz összege képezheti a távolléti díj számítását?
Mivel az utolsó 7 hónapban nem volt műszakpótlékom és jutalmam. Esetleg csak az alapbér képezi a távolléti díj számítását?
A táppénzes állományom előtti hat hónap képezheti a távolléti díj számítását.
Várom megtisztelő válaszát.
Tisztelettel és köszönettel
Zoltán
Rákos betegségem miatt 4 hónapja táppénzes állományba vagyok.
35 év munkaviszonnyal rendelkezem. Végkielégítéssel kapcsolatban szeretném kérni a tanácsát, hogyan kell kiszámolni.
Nekem az alábbi díjazásokból tevődik össze a jövedelmem: alapbér + műszakpótlékok + jutalom
Tudomásom szerint a végkielégítés számítási alapja az utolsó 6 hónap jövedelem távolléti díja.
Ha én 7 hónapig leszek összesen táppénzen, akkor mi képezi a végkielégítésem alapját.
A táppénz az jövedelem? A táppénz összege képezheti a távolléti díj számítását?
Mivel az utolsó 7 hónapban nem volt műszakpótlékom és jutalmam. Esetleg csak az alapbér képezi a távolléti díj számítását?
A táppénzes állományom előtti hat hónap képezheti a távolléti díj számítását.
Várom megtisztelő válaszát.
Tisztelettel és köszönettel
Zoltán
A végkielégítés valahány havi távolléti díj. A távolléti díj az alapbérből és a műszakpótlékból tevődik össze, a jutalom nem számít bele, a táppénz pedig szóba sem jön, hiszen az nem bér. Műszakpótlékból az utolsó 6 havi átlagot kell figyelembe venni, ha ott végig táppénzen vagy, akkor nem lesz növekményed a pótlékból, akkor a távolléti díj meg fog egyezni az alapbérrel.
A végkielégítés mértékénél csak az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött időszak számít.
A végkielégítés mértékénél csak az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött időszak számít.
Szakbarbár
2020. 03. 03. 22:37
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Tisztelt Szakértő!
Előzmény információk:
Első gyermekünk 2018.04.17-én született. Feleségem 2012.szeptember 1-től határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik.
A cég 2017-től három alkalommal is egyesült, ebből kifolyólag névváltozások történtek, de a munkaviszony ugyanaz maradt a jogutódnál (új munkaszerződést nem írt alá).
A feleségem a gyermek születésekor igénybe vette a CSED-et, majd a GYED-et kapja azóta is.
Fizetésnélküli szabadságát a gyermek két éves koráig kérte a munkáltatónál anno a nyilatkozatban.
Elvileg tehát 2020.04.18 nappal munkába kellene állnia, pontosabban először a felgyűlt szabadságokat letölteni, majd ezt követően munkába állni.
A jelenlegi helyzet az, hogy kb. 7 hetes terhes, vagyis kb. 2020. október közepén születik a második gyermekünk.
Legegyszerűbben úgy tudnám megfogalmazni a kérdésem, hogy ebben a helyzetben anyagi szempontból Ön szerint mi a legkedvezőbb megoldás számunkra,
figyelembe véve azt, hogy a feleségem a gyermek születéséig ténylegesen nem szeretne munkába állni, és természetesen szeretnénk elkerülni egy a
tájékozatlanságunkból adódó olyan helyzet előidézését, hogy a munkaáltatónak lehetősége nyíljon felmondani neki, vagy bármilyen, számunkra anyagilag
hátrányos helyzetet teremteni.
A célunk tehát az lenne, hogy az első gyermekkel otthon tudjon lenni 3 éves koráig (ha jól tudom a gyes-t esetünkben igényelhetjük majd májustól),
illetve az, hogy a második gyermekre is legalább a korábbi bére alapján kalkulált CSED, GYED összeg járon majd neki, a második gyermek két éves koráig
(ha jól olvastuk, akkor esetünkben ez a "kedvezményszabály" elve alapján így is lesz, ha a cégnél az egyesülések miatti változás nem jelent új munkáltatót
ebben a kontextusban, ami ha minden igaz kizárná a kedvezmény szabály alkalmazását).
Kérem tehát segítségét abban, hogy Ön szerint a fentiek alapján milyen lépéseket tegyünk és milyen időzítéssel lenne célszerű?
Mi erre gondoltunk: 2020. április 18-cal "papíron" munkaviszonyba lép, vagyis elkezdi a szabadságát letölteni, majd táppénzre megy (kb. félidős terhes lesz ekkor).
A gyermek születésétől pedig igényli a CSED-et, majd a GYED-et. Itt kérdés a fentiek miatt a CSED, GYED számítási módja (egy helyen azt olvastam, hogy a kedvezményszabály
elvét csak akkor lehet alkalmazni, ha ugyanannál a munkáltatónal van, ugyanabban a szerződésben...)
Válaszát tisztelettel megköszönve,
Tóth Gábor
Előzmény információk:
Első gyermekünk 2018.04.17-én született. Feleségem 2012.szeptember 1-től határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik.
A cég 2017-től három alkalommal is egyesült, ebből kifolyólag névváltozások történtek, de a munkaviszony ugyanaz maradt a jogutódnál (új munkaszerződést nem írt alá).
A feleségem a gyermek születésekor igénybe vette a CSED-et, majd a GYED-et kapja azóta is.
Fizetésnélküli szabadságát a gyermek két éves koráig kérte a munkáltatónál anno a nyilatkozatban.
Elvileg tehát 2020.04.18 nappal munkába kellene állnia, pontosabban először a felgyűlt szabadságokat letölteni, majd ezt követően munkába állni.
A jelenlegi helyzet az, hogy kb. 7 hetes terhes, vagyis kb. 2020. október közepén születik a második gyermekünk.
Legegyszerűbben úgy tudnám megfogalmazni a kérdésem, hogy ebben a helyzetben anyagi szempontból Ön szerint mi a legkedvezőbb megoldás számunkra,
figyelembe véve azt, hogy a feleségem a gyermek születéséig ténylegesen nem szeretne munkába állni, és természetesen szeretnénk elkerülni egy a
tájékozatlanságunkból adódó olyan helyzet előidézését, hogy a munkaáltatónak lehetősége nyíljon felmondani neki, vagy bármilyen, számunkra anyagilag
hátrányos helyzetet teremteni.
A célunk tehát az lenne, hogy az első gyermekkel otthon tudjon lenni 3 éves koráig (ha jól tudom a gyes-t esetünkben igényelhetjük majd májustól),
illetve az, hogy a második gyermekre is legalább a korábbi bére alapján kalkulált CSED, GYED összeg járon majd neki, a második gyermek két éves koráig
(ha jól olvastuk, akkor esetünkben ez a "kedvezményszabály" elve alapján így is lesz, ha a cégnél az egyesülések miatti változás nem jelent új munkáltatót
ebben a kontextusban, ami ha minden igaz kizárná a kedvezmény szabály alkalmazását).
Kérem tehát segítségét abban, hogy Ön szerint a fentiek alapján milyen lépéseket tegyünk és milyen időzítéssel lenne célszerű?
Mi erre gondoltunk: 2020. április 18-cal "papíron" munkaviszonyba lép, vagyis elkezdi a szabadságát letölteni, majd táppénzre megy (kb. félidős terhes lesz ekkor).
A gyermek születésétől pedig igényli a CSED-et, majd a GYED-et. Itt kérdés a fentiek miatt a CSED, GYED számítási módja (egy helyen azt olvastam, hogy a kedvezményszabály
elvét csak akkor lehet alkalmazni, ha ugyanannál a munkáltatónal van, ugyanabban a szerződésben...)
Válaszát tisztelettel megköszönve,
Tóth Gábor
Terhesen felmondási tilalom védi, úgyhogy a munkáltató - jogszerűen - nem tud neki felmondani függetlenül attól, hogy milyen ellátásban részesül vagy nem részesül.
A kedvezményszabály lényegét jól ismeritek. Ez azonos munkahelyen újra szülve alkalmazható. Ha egyetemleges vagy munkáltatói jogutódlás történt, akkor alkalmazni kell, de nem biztos, hogy a munkáltatók ezt úgy jelentették le, hogy kiderül belőle a jogutódlás ténye - több ilyet láttam már. Meg kellene kérdezni az illetékest - könyvelő, bérszámfejtő, HR-es? -, hogy amikor átkerült a jogutódhoz, akkor a T1041-es bejelentés első oldalán jelölték-e a jogutódlást. Ha igen, akkor is praktikus lenne minden egyes ellátás igénylése mellé egy rövid kísérőlevelet írni erről, hogy a lényeges, ritka körülmény ne kerülje el a kormányhivatal figyelmét - fogalmam sincs, hogy erre a rendszer figyelmeztetni-e bármilyen módon, vagy nagyon alaposan meg kell nézni, hogy feltűnjön. Ha nem így volt beküldve annó a T1041-es, akkor pedig van idő rendezni.
A szabadság és utána táppénz teljesen jó megoldás, ráadásul így, hogy szabadság is van, nagyobb eséllyel alkalmazza helyesen a bér rendezésére vonatkozó Mt-beli rendelkezést a munkáltató. Gyakori, hogy a bért csak akkor emelik, ha legalább szabadságot kivenni visszamegy a kismama, pedig gyedről vagy gyesről közvetlenül táppénz esetén is kellene.
Ha mindenki mindent jól csinál - jogutódlás jól van jelentve, kormányhivatal észreveszi és jól kezeli, bér emelve volt (ez a számoktól függően csak az esetek egy részében érdekes), akkor az új csed és gyed alapja az aktuális, emelt szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, illetve az előző csed alapja közül a magasabb lesz. Vagyis vagy ugyanannyit kap, vagy többet, de semmiképpen sem kevesebbet.
A kedvezményszabály lényegét jól ismeritek. Ez azonos munkahelyen újra szülve alkalmazható. Ha egyetemleges vagy munkáltatói jogutódlás történt, akkor alkalmazni kell, de nem biztos, hogy a munkáltatók ezt úgy jelentették le, hogy kiderül belőle a jogutódlás ténye - több ilyet láttam már. Meg kellene kérdezni az illetékest - könyvelő, bérszámfejtő, HR-es? -, hogy amikor átkerült a jogutódhoz, akkor a T1041-es bejelentés első oldalán jelölték-e a jogutódlást. Ha igen, akkor is praktikus lenne minden egyes ellátás igénylése mellé egy rövid kísérőlevelet írni erről, hogy a lényeges, ritka körülmény ne kerülje el a kormányhivatal figyelmét - fogalmam sincs, hogy erre a rendszer figyelmeztetni-e bármilyen módon, vagy nagyon alaposan meg kell nézni, hogy feltűnjön. Ha nem így volt beküldve annó a T1041-es, akkor pedig van idő rendezni.
A szabadság és utána táppénz teljesen jó megoldás, ráadásul így, hogy szabadság is van, nagyobb eséllyel alkalmazza helyesen a bér rendezésére vonatkozó Mt-beli rendelkezést a munkáltató. Gyakori, hogy a bért csak akkor emelik, ha legalább szabadságot kivenni visszamegy a kismama, pedig gyedről vagy gyesről közvetlenül táppénz esetén is kellene.
Ha mindenki mindent jól csinál - jogutódlás jól van jelentve, kormányhivatal észreveszi és jól kezeli, bér emelve volt (ez a számoktól függően csak az esetek egy részében érdekes), akkor az új csed és gyed alapja az aktuális, emelt szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, illetve az előző csed alapja közül a magasabb lesz. Vagyis vagy ugyanannyit kap, vagy többet, de semmiképpen sem kevesebbet.
Szakbarbár
2020. 02. 20. 18:11
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Üdvözlöm!
Jelenleg GYES-en vagyok. Korábban a kislányom születése előtt 300 bruttó munkabérr voltam bejelentve.
Jelenleg 6 hónapos terhes vagyok. Az lenne a kérdésem, hogy ha jelenleg visszamennék dolgozni 2 hétre, majd táppénzre mennék befolyásolná-e a CSED-emet? Vagy megkapnám
Ugyanazt a juttatást amit korábban?
Az egyetlen eset, amikor nem az lenne a helyzet, hogy az új csed, gyed alapja a mostani bér, de legfeljebb a minimábér kétszerese és az előző csed alapja közül a magasabb lesz az új ellátás alapja az lenne, ha az ellátás kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszafelé lenne legalább 120 bérezett napod, a minimálbér kétszeresét meghaladó bérrel. Ez már minimum naptárilag nem jön össze, innentől kezdve pedig minden mindegy, mert az összes létező többi esetben az lesz, hogy vagy ugyanannyi lesz az új csed, gyed alapja, mint az előző csedé volt - ez van akkor, ha a béred változatlan -, vagy több, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, ez pedig akkor van, ha a béred emelkedett idő közben.
Szakbarbár
2020. 02. 18. 07:56
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Szakbarbár!
Jelenleg veszélyeztetett terhesként 9-es kóddal táppénzen vagyok 2019. december 23. óta. A szülés várható ideje 2020. május 26. Folyamatos biztosítási jogviszonnyal 2018. február 19. óta rendelkezem, tehát biztosított voltam 365 napon át a gyermekem várható születését megelőző két évben. Munkahelyemen a bruttó alapfizetésem 2018. február 19. és 2019. október 1. között 340 000 forint volt, amely 2019. október 1-jétől bruttó 394 000 forintra emelkedett (vagyis a novemberi utalással kaptam először az emelt bért.) Kérdéseim a következők:
- Így, hogy a szülésig táppénzen vagyok, benyújthatom a CSED iránti kérelmet a szülés várható időpontját megelőző 28. napon vagy annál korábban? Ha igen, a vonatkozó nyomtatvány hol érhető el? Létezik még olyan kombinált nyomtatvány, amellyel egyszerre vehető igénybe a CSED és a GYED? Ezen is lehet a CSED-et korábban igényelni? A folyósítás mikortól kezdődne korábbi igénylés esetén?
- Pontosan milyen CSED-összeggel számolhatok korábbi igénylés, illetve csak a szülést követő igénylés esetén a menetközbeni fizetésemelés tükrében? Melyik lenne számomra az előnyösebb?
- A táppénzen töltött napok nem képezik a CSED számolásának alapját?
- Az elmúlt két évben a legtöbb hónapban jelentős túlóraszámom volt; ez a cég részéről kifizetésre is került. A túlóra beleszámít a CSED összegének meghatározásába?
- Van a CSED-nek maximum összege?
Köszönöm szépen a válaszokat előre is.
Jelenleg veszélyeztetett terhesként 9-es kóddal táppénzen vagyok 2019. december 23. óta. A szülés várható ideje 2020. május 26. Folyamatos biztosítási jogviszonnyal 2018. február 19. óta rendelkezem, tehát biztosított voltam 365 napon át a gyermekem várható születését megelőző két évben. Munkahelyemen a bruttó alapfizetésem 2018. február 19. és 2019. október 1. között 340 000 forint volt, amely 2019. október 1-jétől bruttó 394 000 forintra emelkedett (vagyis a novemberi utalással kaptam először az emelt bért.) Kérdéseim a következők:
- Így, hogy a szülésig táppénzen vagyok, benyújthatom a CSED iránti kérelmet a szülés várható időpontját megelőző 28. napon vagy annál korábban? Ha igen, a vonatkozó nyomtatvány hol érhető el? Létezik még olyan kombinált nyomtatvány, amellyel egyszerre vehető igénybe a CSED és a GYED? Ezen is lehet a CSED-et korábban igényelni? A folyósítás mikortól kezdődne korábbi igénylés esetén?
- Pontosan milyen CSED-összeggel számolhatok korábbi igénylés, illetve csak a szülést követő igénylés esetén a menetközbeni fizetésemelés tükrében? Melyik lenne számomra az előnyösebb?
- A táppénzen töltött napok nem képezik a CSED számolásának alapját?
- Az elmúlt két évben a legtöbb hónapban jelentős túlóraszámom volt; ez a cég részéről kifizetésre is került. A túlóra beleszámít a CSED összegének meghatározásába?
- Van a CSED-nek maximum összege?
Köszönöm szépen a válaszokat előre is.
A táppénztől függetlenül igényelheted a csedet a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól. Ha táppénzen vagy, akkor az előtte való nappal lezárja az orvos a táppénzt. A kombi nyomtatványt ilyenkor is tudod használni, de készülj fel rá, hogy vannak kormányhivatalok, Budapestet tudom, hogy ilyen, akik születési anyakönyvi kivonat nélkül nem állapítják meg a csedet. Vagyis hiába adod be korán az igényt, félreteszik, nem kapsz ellátást addig, amíg be nem fut hozzá minden (pedig 42 napra ilyenkor is járna, csak utána kéne leállítani és várni a születési anyakönyvi kivonatot). Praktikusabb szülést követően 1 körben igényelni.
Egyik ellátás a másik alapjába soha nem számít bele, mert a táppénz és a csed nem alapja a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járuléknak, az ellátások pedig csak abból az összegből számolódnak, ami után ezt megfizetted. A bér mellett a túlóra is ilyen. A számítási időszak vége kitolódik, hátrébb lesz a vége, ha táppénzen voltál a csed kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszafelé, ahol akkor lenne a számítási időszak vége, ha nem lettél volna táppénzen. Az utolsó bérezett napig mennek vissza, onnan keresik hátrafelé a 180 bérezett napod (annak, akinek van ennyi, Neked lesz).
A béred ténylegesen csak nemegész 2 hónapig volt ténylegesen is 394.000 Ft + túlóra, mert csak októbertől fizetted meg a járulékot ennyi után, táppénz alatt nem volt járulékfizetés, így a számítási időszak nagy részében a 320.000 Ft-os bér + túlóra lesz. A szűk 2 havi magasabb bére akkor is benne lesz a számítási időszakban (és bő 4 havi régi bér lesz mellette), ha a csedet hamarabb igényeled és akkor is, ha csak szüléstől.
A csednek nincs maximuma, ha legalább 120 napi jövedelemből van megállapítva.
Egyik ellátás a másik alapjába soha nem számít bele, mert a táppénz és a csed nem alapja a 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járuléknak, az ellátások pedig csak abból az összegből számolódnak, ami után ezt megfizetted. A bér mellett a túlóra is ilyen. A számítási időszak vége kitolódik, hátrébb lesz a vége, ha táppénzen voltál a csed kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszafelé, ahol akkor lenne a számítási időszak vége, ha nem lettél volna táppénzen. Az utolsó bérezett napig mennek vissza, onnan keresik hátrafelé a 180 bérezett napod (annak, akinek van ennyi, Neked lesz).
A béred ténylegesen csak nemegész 2 hónapig volt ténylegesen is 394.000 Ft + túlóra, mert csak októbertől fizetted meg a járulékot ennyi után, táppénz alatt nem volt járulékfizetés, így a számítási időszak nagy részében a 320.000 Ft-os bér + túlóra lesz. A szűk 2 havi magasabb bére akkor is benne lesz a számítási időszakban (és bő 4 havi régi bér lesz mellette), ha a csedet hamarabb igényeled és akkor is, ha csak szüléstől.
A csednek nincs maximuma, ha legalább 120 napi jövedelemből van megállapítva.
Szakbarbár
2020. 02. 15. 16:05
Olvasói értékelés: 5 / 5
Kedves Szakbarbár!
A méltányossági CSED/GYED-ről szeretnék kérdezni. Mik a tapasztalatok, általában kiknek, mennyi szolgálati időre adják meg? Esetemben 2019.02.11-ig GYES-en voltam a kisfiammal, sajnos a cég ahonnan eljöttem babázni pedig még 2018.08.31-án megszűnt. 02.11 után három hónapig járt az álláskeresői járadék (2019.02.13-2019.0514-ig ), de állást csak 2019 nov-dec környékén kaptam és csak most, 2020. januártól vagyok újra státuszban. Időközben kiderült, hogy jön a második baba, aki kb. 2020 augusztusra várható (aug. 2-re vagyok kiírva). Tehát legfeljebb 10 hónap szolgálati időm lesz így, vagy ugye kevesebb a bébi érkezésétől függően. Mennyire esélyes így a méltányossági CSED/GYED?
B kérdés: Ha nem kapom meg a CSED/GYED-et, akkor ugyan felveheti a férjem a GYED-et, DE akkor felmerül a kérdés, hogy mi lesz velem. A cégem benne van abban, hogy valamivel szülés után is foglalkoztassanak kisebb munkákkal, idézem "heti vagy havi pár órában". Azt mondták nem megbízási szerződésre vagy számlára, hanem ennyi órára lennék bejelentve. Mivel gyakorlatilag én lennék itthon a babával nem is hiszem, hogy reális ennél sokkal több, a napi 4 biztos nem ;) Viszont én nem sokat tudok erről az alkalmazási formáról, hogy ez nyugdíj/TB/munkaügyi státusz szempontjából mit jelent? Ha esetleg ennek a tisztázása meghaladja a pár mondat hosszúságot, azt természetesen megértem. Ez esetben a személyes tanácsadás is érdekelne! Köszönöm szépen!!
A méltányossági CSED/GYED-ről szeretnék kérdezni. Mik a tapasztalatok, általában kiknek, mennyi szolgálati időre adják meg? Esetemben 2019.02.11-ig GYES-en voltam a kisfiammal, sajnos a cég ahonnan eljöttem babázni pedig még 2018.08.31-án megszűnt. 02.11 után három hónapig járt az álláskeresői járadék (2019.02.13-2019.0514-ig ), de állást csak 2019 nov-dec környékén kaptam és csak most, 2020. januártól vagyok újra státuszban. Időközben kiderült, hogy jön a második baba, aki kb. 2020 augusztusra várható (aug. 2-re vagyok kiírva). Tehát legfeljebb 10 hónap szolgálati időm lesz így, vagy ugye kevesebb a bébi érkezésétől függően. Mennyire esélyes így a méltányossági CSED/GYED?
B kérdés: Ha nem kapom meg a CSED/GYED-et, akkor ugyan felveheti a férjem a GYED-et, DE akkor felmerül a kérdés, hogy mi lesz velem. A cégem benne van abban, hogy valamivel szülés után is foglalkoztassanak kisebb munkákkal, idézem "heti vagy havi pár órában". Azt mondták nem megbízási szerződésre vagy számlára, hanem ennyi órára lennék bejelentve. Mivel gyakorlatilag én lennék itthon a babával nem is hiszem, hogy reális ennél sokkal több, a napi 4 biztos nem ;) Viszont én nem sokat tudok erről az alkalmazási formáról, hogy ez nyugdíj/TB/munkaügyi státusz szempontjából mit jelent? Ha esetleg ennek a tisztázása meghaladja a pár mondat hosszúságot, azt természetesen megértem. Ez esetben a személyes tanácsadás is érdekelne! Köszönöm szépen!!
Nem ismerek senkit, aki méltányosságból igényelt volna csedet, gyedet, az egyetlen infóm a témáról az, hogy sok évvel ezelőtt az egyik megyei hivatal munkatársától azt hallottam, hogy 300 nap fölötti előzetes biztosítási jogviszony megléte esetén állapítják meg méltányosságból.
Mindkettőt külön-külön kell kérni és szerintem egy csed után újabb méltányossági ellátásnak kisebb az esélye, ezért talán praktikusabb csak gyedet kérni, mert azt kapod tovább - bár lehet rövidebb időre és alacsonyabb összegben is megállapítani. A biztosítás hossza csak az egyik tényező, a rászorultságot is vizsgálják.
A gyermekágy időszakára, problémamentes esetben 42 napra kaphatsz táppénzt - ezt beszéld le előre a háziorvossal, hogy vegyen fel 6-os kóddal, ha telefonálsz, hogy szültél - , onnan a baba 168 napos korági gyest tudsz igényelni. A 169. naptól egy apuka által igényelt gyed is opció.
Ha emellett bármilyen rövid munkaidőben, bármilyen kevés bérért dolgozol, akkor biztosított maradsz. A nyugdíj számításakor ez az időszak arányos szolgálati idővel fog csak beszámolódni (bér és a minimálbér arányában). 1 év alatt 1 év szolgálati időt szerzel így is, a ledolgozott évektől függő % lesz kevesebb, ott van arányosítás, mert egy falatnyi béres évvel csak töredékét szerzed a 365 napnak, így előfordulhat pl. hogy 42 év szolgálati időd lesz, de csak a 41 évhez tartozó %-ot kapod. Ha nem dolgozol addig, amíg apuka kapja a gyedet, akkor fizetni kell magad után az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Mindkettőt külön-külön kell kérni és szerintem egy csed után újabb méltányossági ellátásnak kisebb az esélye, ezért talán praktikusabb csak gyedet kérni, mert azt kapod tovább - bár lehet rövidebb időre és alacsonyabb összegben is megállapítani. A biztosítás hossza csak az egyik tényező, a rászorultságot is vizsgálják.
A gyermekágy időszakára, problémamentes esetben 42 napra kaphatsz táppénzt - ezt beszéld le előre a háziorvossal, hogy vegyen fel 6-os kóddal, ha telefonálsz, hogy szültél - , onnan a baba 168 napos korági gyest tudsz igényelni. A 169. naptól egy apuka által igényelt gyed is opció.
Ha emellett bármilyen rövid munkaidőben, bármilyen kevés bérért dolgozol, akkor biztosított maradsz. A nyugdíj számításakor ez az időszak arányos szolgálati idővel fog csak beszámolódni (bér és a minimálbér arányában). 1 év alatt 1 év szolgálati időt szerzel így is, a ledolgozott évektől függő % lesz kevesebb, ott van arányosítás, mert egy falatnyi béres évvel csak töredékét szerzed a 365 napnak, így előfordulhat pl. hogy 42 év szolgálati időd lesz, de csak a 41 évhez tartozó %-ot kapod. Ha nem dolgozol addig, amíg apuka kapja a gyedet, akkor fizetni kell magad után az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Szakbarbár
2020. 02. 15. 15:55
Olvasói értékelés: 5 / 5
Üdvözlöm.
2018.06.13.án született a gyermekem.
Jelenleg GYEDen vagyok vele ami 2020.06.13.án lejár és utána GYES lesz.
Mindeközben úton van a kistesó,aki 2020. októberben fog születni.
Kérdésem a következő lenne hogy: lehetőségem lesz a Gyed lejárta után a gyes mellett táppénzre menni arra a 2 hónapra amíg a gyermekünk meg nem születik.
2014 óta folyamatos munkaviszonyban állok.
Köszönöm szépen a válaszát
2018.06.13.án született a gyermekem.
Jelenleg GYEDen vagyok vele ami 2020.06.13.án lejár és utána GYES lesz.
Mindeközben úton van a kistesó,aki 2020. októberben fog születni.
Kérdésem a következő lenne hogy: lehetőségem lesz a Gyed lejárta után a gyes mellett táppénzre menni arra a 2 hónapra amíg a gyermekünk meg nem születik.
2014 óta folyamatos munkaviszonyban állok.
Köszönöm szépen a válaszát
Táppénz és gyes akkor jár együtt, ha gyes melletti munkából vagy keresőképtelen - vagy ha a gyest folyósító szerv nem tud arról, hogy egyszerre igényelted meg a kettőt, közbeiktatott munka nélkül. Ezért, ha nyugodtan akarsz aludni, vagy vegyél ki valamennyi szabadságot a táppénz előtt, vagy ha ez nem megoldható, akkor a gyest apuka kérje, neki minden további nélkül jár ebben a helyzetben.
Szakbarbár
2020. 02. 04. 12:02
Olvasói értékelés: 5 / 5
.jpg){kind=small}
