A tényleges átlag és a minimálbér kétszerese közül mindig a kisebb lesz a GYED alapja. Idei gyedről nincs értelme beszélni Nálad, aki jövőre kezded a GYED-et, Neked irreleváns, hogy mennyi az idei. Az átlagod kb. 12%-kal magasabb az idei minimálbér kétszeresénél. Ha jövőre ennél többel emelkedik a minimálbér, akkor már indulás évében sem lesz maximális. 2025-ben és 2026-ban pedig biztosan nem, mert addigra hiába lesz bármilyen magas az azévi minimálbér (kétszerese), a Te átlagod kisebb ennél, úgyhogy nem merül fel az újévi maximumra emelés. Annál merül fel, akinek az átlaga ennél magasabb volt, de előző évben az előző évi maximum bekorlátozta. Annak az új évben magasabban van a korlát, tehát valamivel többet fog kapni.

Más hátrány nincs azon kívül, hogy az átlagot rontja a 70%-os betegszabadság - de nem elég ez?

Idén bruttó 499.952 Ft-ig adómentesek a 25 év alattiak és a 25-30 közötti anyák, jövőre - ha marad ez a kedvezmény - ez mindenképpen 520.000 fölött lesz, mert olyasitől függ, amit már most tudunk. Tehát teljes egészében adómentes lesz a cseded, bruttó=nettó. Az időszakot elnagyolva számoltad (4 teljes hónappal számoltál, de nem teljesen pontosan 4 naptári hónap átlagolódik majd), ezért minimális eltérés lesz.

Az idei maximális gyedhez elég az átlagod, de 2024-ben a maximális gyed a 2024-es minimálbér kétszeresének a 70%-a. A minimálbér kétszerese már jövőre is nagy eséllyel több lesz 520.000-nél, a későbbi években, amikor még kapsz gyedet, ott meg mindenképpen, így 2025-ben és 2026-ban semmiképpen sem fog újévi maximumra emelkedni a gyeded.

Júniusban induló táppénz alapja főszabályként, ami Nálad a táppénznél még alkalmazható, a március 31. előtti 180 nap jövedelme, tehát durván a 2022. október-2023. március közötti átlag (egészen pontosan a 2022.10.03-2023.03.31. közötti jövedelem).

A csednél és a gyednél más lesz a helyzet, mert itt az utolsó bérezett nap a betegszabi vége, 2023.06.27. és ezelőtt nincs - a 2024-es indulásnál már - 2023 elejéig 180 napod, csak 178 van. Az utána lévő táppénz és majd a gyednél a csed is nem játszik, mert nem járulékköteles, ezért visszamennek az utolsó bérezett naphoz és onnan keresnek visszafelé - ha 180 nincs, akkor - 120 napot. 2023.06.27 előtti 120 nap, tehát durván a 2023. március-júniusi időszak lesz a csed és a gyed alapja. Szerencsétlen módon a 120 napon belül 21 (betegszabi naptári napban) csak 70%-os lesz, meret a betegszabadságra 70%-os távolléti díjat kaptál.

Furcsa, hogy azt írod, voltál betegszabadságon, mert aki terhes, azt 9-es kóddal, veszélyeztetett terhesként szokták táppénzre venni, ennél pedig nincs betegszabadság, az első naptól táppénz jár, ami nem számít bele az átlagba. A betegszabadságra kapot 70%-os távolléti díj viszont igen, emiatt az átlag valamivel alacsonyabb lesz. 120 napon belül 21 nap 70%-kal jobban rontja az átlagot, mint 180-on belül ugyanennyi, ez tovább sújt. A munkáltatónak is hátrányos volt, hogy nem 9-es kóddal voltál táppénzen, mert ő meg fizethette a betegszabadságot járulékostul. Eléggé el lett cseszve ez a helyzet. Ha esetleg 9-es kód volt a táppénzes papíron, de a munkáltató nem tudta, hogy ennél nincs betegszabadság, akkor még helyzrehozható. 8-as kódnál nem.

Két jogviszonyod van, ezért a csed jogosultsági feltételeit - az adott jogviszonyban 2 éven belül 1 év előzetes biztosítás és aktuálisan fennálló biztosítás - külön-külön kellene teljesíteni. Ev-ként 40 óra mellett katásként nem voltál biztosított, csak azóta vagy az, hogy átalányadós lettél, ezért itt nincs meg az előzetes biztosítás, a munkaviszony pedig gondolom, hogy 2022.06.04 után indult, így ott sincs meg. A jogszabály a párhuzamosan fennálló jogviszonyok esetén így rendelkezik, nem igazságos, de így van. Nem lehet mit tenni, a kormányhivatal döntése a jogszabálynak megfelelő volt, csak a pénzedet és az idődet pazarolnád, ha bírósághoz fordulnál.

Ha a vállalkozást megszüntetted volna - nem lett volna elég a szüneteltetés -, akkor a munkaviszonyban jogosult lettél volna csedre. Nem tudom megmondani, hogy ha a baba 168 napos kora (csednek megfelelő időtartam) előtt megszünteted, akkor gyedre jogosult leszel-e gyedre a munkaviszonyból, de ez az egyetlen esélyed. A csedre meg a méltányosság. Mind a kettőre nem valószínű, hogy megadják. Írásban kellene megkérdezni a kormányhivatalt, hogy az ev megszüntetése esetén jogosult leszel-e gyedre, mert csak akkor áldozd be az átalányadót, ami így 4 évig nem választható újra.

Valami nem stimmel a dátumokkal. 2023 július van, a júniusi táppénz nem jövőidő, az őszi szülés pedig nem opció. Általánosságban annyit tudok mondani, hogy a szorgalmas kismamát nem bünteti a jogszabály alacsonyabb összegű, mert alacsonyabb bérből számolódó ellátással, van egy szakzsargonban kedvezményszabálynak hívott rendelkezés, amely szerint ha a gyed vagy gyes (amelyiket utoljára kaptad) alatt vagy utána 1 éven belül szülsz újra az ugyanott fennálló biztosítási jogviszonyból, akkor ha az általános szabályok szerint kevesebb lenne a csed és a gyed alapja, mint az előző csedé volt, akkor az új csed és gyed alapja a régi csedével fog megegyezni.

Ha a gyes végét követően 1 éven belül szülsz, és az általános szabályok szerint megállapított csed, illetve gyed alapja kevesebb, mint az előző csed alapja volt, akkor az új ellátások alapja annyi lesz, mint az előző csedé volt. Nálad alkalmazható lesz ez a kedvezményszabály. A csed alapja X Ft napi átlagkereset volt régen, ennek akkor a 70%-át kaptad, most a 100%-át fogod kapni.
A táppénznél is van egy másik fajta kedvezményszabály, de itt nem lesz alkalmazható, így annak a részmunkaidős béred lesz az alapja, de ez a későbbiekben semmit nem befolyásol hátrányosan. Főszabályként, és a Te táppénzednél ez jön be, a kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszaszámolt 180 napi jövedelem az alap. Az, hogy mennyi 20 és mennyi 30 órás bér lesz az alapjában, attól függ, hogy mikor kezdődik a táppénz. A naptár állása szerint érdemben ez nem befolyásolható.

A csed és a gyed két jogosultsági feltétele a szülés előtti 2 évben legalább 1 év előzetes biztosítás, és egy, legalább a csed első napján fennálló biztosítási jogviszony. Az előzetes biztosítás akár 365 db 1 napos jogviszonyból is összejöhet.
Minden ellátás alapja csak az aktuális jogviszonyban elért, járulékköteles jövedelem, tehát a régi munkahelyen kapott bér nem számít bele. A 30 napnál hosszabb megszakításnak csak a táppénz szempontjából van jelentősge,annál viszont 2 évig, és 2 szempontból is hátrányos tud lenni. A csedet és a gyedet nem befolyásolja, hogy volt-e 30 napnál nagyobb lyuk a biztosításban.
A hosszabb szünetet segítheti elkerülni az álláskeresési járadék, amelyik az előző 3 év munkaviszony hosszától függően 36-90 napig jár, és amelyiknek az összege nem számít bele a táppénz, csed, gyed alapjába.

Az Mt. szerint a gyermek gondozásához - egészséges gyermek esetén - 3 éves korig fizetés nélküli szabadság illet meg. Van olyan munkáltató, aki ragaszkodik annak a dokumentálásához, hogy ezt igénybeveszed, és van olyan, aki nem. Mivel nálad egyszer kérték hogy írd le, utána meg nem, ezért vagy változott menet közben a gyakorlat, vagy kikopott az írásbeliség.
Egyszerre egy okból tudsz távollenni, amikor táppénzen voltál, akkor a keresőképtelenség volt az ok, utána szülési szabadság (munkajogilag a csed időszaka szülési szabadság), majd a gyed és a gyes alatt újra fizetés nélküli szabadság. Ezek az Mt. rendelkezései alapján akkor is így vannak, ha nem voltak dokumentálva.
A mostani fizetés nélküli szabadság így tud megszűnni: Mt. 133. § (2) A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.

Szabadság a táppénz időszakára, a csedre és a gyed első 6 hónapjára járt, mindkét gyermekkel, és nem évült el a nagyobbik gyermek után sem, mert az elévülés az esedékességtől kezdődik, ennek a kiadása pedig akkor esedékes, amikor visszamész dolgozni. Ha nem mész, mert megszűnik a munkaviszonyod, akkor pedig pénzben kell megváltani.

Főszabályként, ami Nálad alkalmazható, minden ellátásnak a kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszafelé lévő 180 naptári napi átlag az alapja. Az átlagba minden beleszámít, ami járulékköteles, a különféle bérpótlékok mindenképpen ilyenek, juttatás alatt nem tudom, mire gondolsz, de ami pénzbeli, az minden esetben (viszont pl. SZÉP kártya nem). Ha ebben a 180 napban lenne valamilyen ellátás, csed előtt táppénz, gyed előtt táppénz és csed, akkor ezek nem számítanak bele, hanem megyünk hátrébb a 180 nap megtalálásához, legfeljebb azonos munkáltatónál az előző év elejéig. Ha nem lenne meg sehogyan sem 180, a jogszabály azt az esetet is ismeri és kezeli - akkor kevesebből lesz számolva az átlag.

A csedre és a gyed első fél évére jár a szabadság. Jelenleg a táppénz teljes időszakára is, de talán pont 2013-ben nem így volt, emlékeim szerint ott a 30 napnál hosszabb időszakra nem járt. Minden évben meg kell nézni, hogy az egyes években, amikor volt szabadságra jogosító időszak, ez hány nap volt a 365 illetve 366 napból, és az éves szabadságnak olyan aránya jár, amennyi a jogosító napok és a teljes éves naptári napok aránya. Ehhez még akár 2012-es maradék is hozzájön. Beteg gyermek után évi +2 nap jár. Direkt jogszabályi rendelkezés hiányában örök dilemma, hogy a munkáltatónak az esedékesség évében nem igényelt, gyermek utáni pótszabadságot figyelembe kell-e vennie, van, aki számol vele, van, aki nem.

Pontos dátumoktól függ minden, csak egy nagyságrendet tudok mondani, hogy hány napod lehet. A számítás azt feltételezi, hogy 2012-ben mindent kivettél, 2013-ban január-februrárra és szeptembertől decemberig jár a szabadság, 2014-ben pedig augusztusig, illetve, hogy a munkáltatónak nincsen azzal problémája, hogy az annó nem igényelt, gyermek utáni pótszabadságot figyelembe vegye. Ezek alapján olyan 33 napot mondanék.

A szabadságot meg kell váltani, ha a munkaviszony megszűnéséig nem került kiadásra. Mivel eddig nem volt esedékes a kiadása, mert akadályoztatás miatt nem lehetett kiadni, ezért nem évült el. Ha nem veszed ki a szabadságot, mert x nappal megszűnik a munkaviszony és addig csak gyesen voltál, akkor legalább a minimálbért/garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szabasgámegváltás összegéhez. Ha megszüntetnéd a fizetés nélküli szabadságot és fizetett szabadságon lennél valamennyit, mielőtt megszűnik a munkaviszonyod, akkor bejönne az Mt-nek az a rendelkezésre, hogy a béredet annyival kell emelni, amennyivel az azonos munkakörben dolgozók bére, vagy ennek hiányában mindenkié átlagosan emelkedett menet közben.

Nincs kizárva, de ritkább az a megoldás, ahol a kismama is megkapja ugyanazt a %-ot vagy összeget menet közben minden csoportos emelésnél, mint a többiek, ezt a munkáltató nyilvántartja, csak Te nem tudsz róla, mert nem értesített róla. Tapasztalatom szerint a nagyobb cégek inkább számolnak a kismamával is emeléseknél, tehát ott menet közben rádobják ugyanazt az emelést, amit a többiek kaptak, és papíron (vagy csak egy excel táblában, illetve bérprogram képernyőjén) folyamatosnan nő a kismama bére is, a kisebb cégek meg nem szoktak gondolni erre. Erre szintén csak szokásjog létezik, hogy egyszerre korrigálják több évi emeléssel, vagy folyamatosan emelnek.
Amikor jelzed, hogy meg szeretnéd szüntetni a munkaviszonyodat - nagyon korrekt, hogy nem akarod eljátszani, hogy kirúgatod magad, amikor már Te sem akarsz ott dolgozni -, akkor kérdezz rá, hogy mennyi az aktuális béred, illetve a felhalmozódott szabadság napok száma.

Ha a munkaviszonyban (a szülési előtti 2 évben az összes munkaviszonyban, ha több volt) és az egyéni vállalkozásban is van a szülés előtti 2 évben legalább 365 map biztosítás, akkor mind a két jogviszonyból jogosult leszel táppénzre, csedre és gyedre, utóbbi esetén annyi megkötéssel, hogy az az összes jogviszonyból egyszeresen lehet csak a maximum. Ev-ként figyelembe vehető jövedelem hiányában minden ellátásnak a minimálbér az alapja.
A jogviszonyok teljesen "külön életet élnek", akár mindegyiket lehet eltérő időponttól igényelni (az eltérő csedkezdet szükségszerűen más gyedkezdetet jelent). Két táppénzhez két eredeti, külön naplószámos orvosi igazolás kell, mert a keresőképtelnséget jogviszonyonként kell elbírálni és igazolni.

Teljesen jól tudod a jogosultsági feltételt és a megoldást is arra az esetre, ha ez nem lenne meg. Ha a másik munkaviszony megszűnik, akkor nem két párhuzamos jogviszony van, hogy mind a kettőben lennie kellene csak ott 1 évnek, hanem egyetlen jogviszony van csak, aminél biztosítási előzmény a megszűnt.

Az egyéni vállalkozás drága mulatság, még a legolcsóbban katásként is havi 50.000 Ft. Jövedelem nélkül biztosan nem lenne egyszerű fizetni. Inkább azt javaslom, hogy emeld ki az álláshirdetésekre jelentkezésekben, hogy 50 év felettiént kérhető utánad támogatás https://nfsz.munka.hu/cikk/2670/Hatranyos_helyzetuek_munkatapasztalatszerzest_elosegito_tamogatasa, 3 hónapra mindenképpen, de utána meg lehet próbálni egy további 6 hónaposat is https://nfsz.munka.hu/cikk/2671/Vallalkozasok_munkaero_tamogatasa Ha már több hónapja ott dolgozol valahol és jó munkaerő vagy, akkor csak fenntartja tovább is a munkaviszonyt a munkáltató.

Munkajogilag most gyermek gondozásához kért fizetés nélküli szabadságon vagy. Ezalatt munkavégzési kötelezettség nincs, aki nem dolgozik, annak nem értelmezhető az, hogy a táppénz pótolja a kieső bért. Ezért előbb be kell befejezni a fizetés nélküli szabadságot.
Bármilyen időpontban meg lehet állapodni a munkáltatóval, ha nincs megállapodás, akkor az írásban történő bejelentést követő 30. nappal szűnik meg a fizetés nélküli szabadság. Ezt követően tudsz táppénzen lenni, vagy előbb szabadságon, utána táppénzen. Nincs jelentősége,hogy van-e szabadság. Talán azért praktikus valamennyi szabadságot beiktatni, mert így nagyobb eséllyel teszi azt a munkáltató, ami a dolga: a béredet rendezni kell, annyi emelés jár, amennyit azonos munkakörben, vagy ha ilyen nincs, akkor átlagosan kaptak menet közben a kollégák. Ha egyik ok miatti passzív állomány közvetlenül folytatódik egy másik ok miatt, akkor kisebb a valószínűsége, hogy gondolnak erre. Bár így is van olyan munkáltató, aki úgy gondolja, hogy ilyenkor a szabadságot a régi bérrel kell kifizetni, ez azonban téves, mert a bérredezés esedékessége a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő 1. nap.

A terhesség felmondási tilalom, de csak ha bejelented.

Ha 2 munkaviszonyból vagy táppénzen, akkor két eredeti táppénzes papírt kell kérni, 2 különböző naplószámmal.

A kérdésed munkajogi, nem társadalombiztosítási. A munkaidőkeret pedig egy olyan témakör a munkajogon belül, amiben nincs tapasztalatom. Csak annyit tudok mondani, hogy ilyen kifejezést, hogy napok bedolgozása, a jogszabály nem ismer. Illetve az is biztos, hogy 3 hónapot elérő táppénznek sincs jelentősége, legfeljebb a munkáltató valamilyen belső szabályzata szerint. A tartós betegállomány sem olyan fogalom, amit jogszabály vagy KSH útmutató ismerne, utóbbi szempontjából a 30 nap a kitüntetett, ennél hosszabb keresőképtelenség esetén a munkavállaló kiesik az ún. statisztikai létszámból.
Amit ezen kívül tudok mondani, az csak elmélet. Meg kellene nézni, hogy a munkaidőkeret tartam alatt hány órát kellett volna dolgozni akkor, ha nem vagy beteg. Ebből a számból le kell vonni annyi órát, amennyi a keresőképtelenség munkanapjaira jut. A maradékot össze kell hasonlítani a ledolgozott óráiddal. Ha utóbbi a kevesebb, akkor nem túlóráztál.

Abban nem vagyok biztos, hogy a B jogviszonyban csak 7 nap táppénzjogosultságod van-e, de azt meg tudom mondani, hogyha így van, akkor ennek a helyzetnek mi a megoldása: legyél keresőképes és pár nap munka után vegyenek fel újra táppénzre. Ott már csak egyetlen jogviszonyod lesz, nem párhuzamosan áll fenn kettő, hogy bejöjjön az a szabály, hogy annyi napig jár a táppénz, amennyit csak ott dolgoztál. Az immár csak egyetlen jogviszonyban pedig bőven több a táppénzjogosultságod (365 nap mínusz amennyit addig táppénzen voltál a két helyről összesen), mint amennyivel kihúzod szülésig.
Biztosan nem próbálkoznék méltányossággal - az előzőek miatt nincs is rá szükség - mert ne kerüljön még inkább a hivatal látókörébe az a helyzet, hogy a B egy színlelt jogviszony és a célja az volt, hogy itt magasabb legyen a bér, amiből 7 nap járulékfizetés után az ellátások összege is magasabb. Bízom benne, hogy ez nem Fejér megyei munkáltatónál követted el...

A táppénz nem számít bele az ellátások alapjába, az kizárólag a járulékköteles jövedelemből számolódik. Nálad a főszabály szerinti, ellátás kezdetét megelőző 3. hónap vége előtti 180 napi jövedelem lesz az alap, de ez csak a bér, ha a táppénz miatt hátrébb kell menni a 180 nap összeszedéséhez, akkor majd hátrébb mennek. A gyednél sem a táppénz, sem a csed nem képezi az ellátás alapját, az is kizárólag a bérből számolódik.
A vállalkozásból táppénzre jogosult vagy, ha nem volt kivéted, akkor a minimálbér 50%-a után, de csak annyi napra, amennyi 09.01-től eltelt, mert csak ennyi az itt szerzett biztosításod. Mellékállású katásként nem voltál biztosított, ez azt is jelenti, hogy csedet és gyedet ebből a jogviszonyból nem fogsz kapni, mert itt nem lesz meg a szülés előtti 2 évben a 365 nap előzetes biztosítás.
Ha két helyről szeretnél táppénzt kapni, akkor az orvosnak 2 naplószámon kell keresőképtelen állományba vennie és 2 igazolást kell majd adnia.

Keresd meg a szerkesztőt, meg fogja adni az e-mail elérhetőségemet. Mivel mostanáig nem vagy táppénzen, elegendő, ha 2022. májustól írod meg havi bontásban a járulékalapot képező bruttó bért, mert ennél távolabb már nem lesz a táppénzhez és a csedhez a számítási időszak eleje.

Csak az aktuálisan fennálló biztosítási jogviszonyból származó jövedelem képezi az ellátások alapját, a megszűnt jogviszonyban kapott bér irreleváns. A kérdésedre a válasz röviden az, hogy amennyiben az új helyen a béred eléri a minimálbér kétszeresét, úgy a csed és a gyed legalább a minimálbér kétszereséből fog számolódni, semmiképpen sem lesz minimálbér alapú.

A jogszabály ismeri és kezeli azt a helyzetet, ha nincs 180 nap a számítási időszakban (ellátás kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszafelé). Ha nincs 180 nap, de van 120, még akkor is lehet a csed korlátlanul magas, teljes átlagból számolódó. 30-119 nap esetén már bármilyen magas bérből is legfeljebb a minimálbér kétszerese a csed alapja. Ugyanez igaz a gyedre is azzal, hogy a itt kezdés évében nincs jelentősége annak, hogy hány naptól volt megállapítva, mert így is, úgyis legfeljebb az azévi minimálbér kétszerese a felső határa. A legalább 120 napból megállapított gyed viszont az újévben emelkedik, ha az átlag több, mint az újévi minimálbér kétszerese.

A biztosítás akkor folyamatos, ha nincs benne 30 napnál nagyobb megszakítás. Ha két munkahely között ennél nagyobb szünet lenne (úgy, hogy közben nem igényelsz álláskeresési járadékot), a csednél és a gyednél ennek sincs jelentősége.

Foglak keresni.