Tisztelt Doktornő!

Köszönöm a válaszát.Megnéztem a Münchausen syndromát.Tényleg sok a közös pont,főleg a szeretetéhség...ugyanakkor több helyen azt olvastam,hogy hazudják a tüneteket,kóros hazudozók és hogy szimulálják,kitalálják a tüneteket,fájdalmakat,majd amikor szembesítik őket azzal,hogy tüneteik nem valódiak,sietve távoznak.Én nem ezt csinálom.Nem hazudok tünetekről,fájdalmakról.Én azt nem árulom el,hogy direkt tettem magam beteggé,de tényleg beteg vagyok,amikor orvoshoz kerülök.Egyszer pl.direkt megmérgeztem magam paracetamollal.Megvártam,ameddig felszívódik,már hánytam,rosszul voltam és utána mentem orvoshoz.Vagy direkt elfertőztem egy sebemet,s amikor már gennyedzett,lázas voltam,akkor mentem orvoshoz.Tehát én valódi beteggé teszem magam.:( De minden más illik rám a Münchausenesek dolgai közül.Tudom,hogy meghalhatok,de nem tudok leállni.Folyamatosan újabb súlyos betegségek megvalósításán dolgozom,de a kontroll nagyon fontos.Mindig próbálok a határon maradni,ami elég súlyos,de még nem biztosan halálos.
Köszönöm,hogy válaszolt nekem,legalább tudom,hogy mások is vannak hasonló bajjal "megáldva".
Üdvözlettel:
M