Kérdezz-felelek
Tisztelt Doktornő,
Az alábbi nehéz helyzetben szeretném a segítségét kérni. Édesanyám már kb 2 éve paranojás töneteket mutat. Az elején még elhittük ( ha fejcsóválva is ) amiket mondott, de ma már nagyon nehéz. Egy szomszéd van a kitalált története központjában aki eleinte még csak a gyümölcsöt lopkodta le a fáról, később felgyújtotta a virágait amit a piacra szeretett volna kivinni másnap, most már a szomszéd ( egy idős ember ) állitolag a ház falát kezdte el bontani és minden éjszaka ott kopácsol az udvaron. Amikor hazamegyünk csak erről a szomszédról beszél, és állitolag őt a halálba akarja kergetni, h bosszút álljon. Mi a nővéremmel a távolság miatt csak 2-3 havonta járunk haza, de egyre rosszabb a helyzet. Mellette egy lassú demencia is elindult, egyre nehezebben emlékszik dolgokra. Nyugtatót szed rendszeresen és magas a vérnyomása is. Amennyire utána olvastam ennek a mentális betegségnek, nem látom a javulás lehetöségét. Ő egyáltalán ne ismeri el h ezek a hangok , képek, történések csak az ő kényszer képzetei, ilyenkor ha ezt szová tesszük elsirja magát, hogy már a lányai is bolondnak tartják, h senkibe sem bizhat. Fizikailag nagyon jól van, de mentálisan egyre gyorsul a szétesés. Mi a család mit tehetünk az anyánkért? Már arra gondoltunk h eladjuk a házat és kiemeljük őt a kisfalubol. Vagy keresünk neki egy nyugdijas otthont...Csak félek h az uj helyen ismét elindul ez a kényszeres képzeteknek egy ujabb folyamata, csak most az lesz az ellenség aki magához veszi, vagy egy másik szomszéd. Mivel orvosrol hallani sem akar, igy nagyon nehéz őt bármilyen belátásra birni. Ugyanakkor kicsit félünk tőle h ez a folyamatos destruktiv képzelgések, a gondozo lelki egészségét is igen probára teszik, hiszen nekem már most a találkozások után gyomorgörcsöm van 1-2 napig. Meddig élhet egyedül? amig önálloan ellátja magát és nem ön vagy közveszélyes? mert amúgy nagyon ragaszkodik a házhoz az otthonához. Teljesen tanácstalanok vagyunk, mi lenne a legjobb megoldás egy fenntarthato ápoláshoz. Hálásan köszönöm ha megosztja velünk tapasztalatait, szaktudását ! KB.K.
Kedves KB.K.!
Sajnos az időskori agybántalmak sokszor járnak hasonló tünetekkel. Ezt az állapotot ebben a stádiumban már nagyon nehéz megoldani. Gyógyszer van rá, hogy a tünetek ne jelenjenek meg. A gyógyszer nagyon jól eltünteti a tüneteket, de amiután a betegenek nincs betegségbelátása, így a családban valakinek kell ezt "megoldania", ha vele él. Ha nem, akkor baj van, valahogy meg kell oldani, hpogy ne éljen már egyedül ilyen idős korában egy beteg ember. Amennyiben van egyéb betegsége, a háziorvos kimehet és rutin vizsgálattal kérdezgetheti, de a gyógyszert ő nem írhatja fel, nem is tudja mi kellene, de beutalhatja pszichiáterhez. Mondhatja, hogy a romló memóriája miatt. - Remélem segítettem!
Lassan 8 honapja hogy szedek pszihiátriai gyogyszereket mert beteggé váltam 8 honappal ezelőtt üldözési mániám volt meg mindent összegondoltam,amik valojában nem is ugy voltak.Most gyogyszer átálláson vagyok egy másik gyogyszerre és az adagot is csökkentették,de még mindig megvan az az érzésem hogy valami rossz történhet és félek pl autoban az uttol hogy nehogy baleset történjen..és ha valamiért idegesse vállok nem tudok aludni sem csak egész nap jönnek a gondolataim hogy hogy lehettem olyan hogy valamit rosszul csináltam vagy hasonlok.Agyerek vállaláson is gondolkodok,de a ferjemnek előkésziteni a masnapi kaját felpakolni,mosatni automata mosogeppel,vagy takaritani,főzni ezeket mind ugy csinálom meg hogy nem kedvemből hanem mert muszály és nyügnek érzem,még a munkaelyemen is dolgozni nincs kedvem pedig keveset kell dolgozzak csak 1 -2 orát.éS VAN hogy azt szeretném hogy meghaljak és mindennek vége legyen mert szenvedesként élem meg a napokat,nem látok örömet abban hogy csak dolgozunk meg eszunk alszunk..Ön szerint ez változhat és ujra lehetek örömteli boldog és élvezhetem a munkákat stb?És a gyerekvállalástol is félek mert hogy én nem tudom majd jol csinálni valamit elrontok kis korában meg hogy nem lessz türelmem hozza meg idegesiteni fog a sirással meg félek hogy nyug lenne a gyerek is mint a munka stb és egyedül lennék vele mert ferjem egész napdolgozik ezektől félek.Ön szerint lehet hogy tényleg nem nekem valo lenne az anyasag,vagy ha megszületne akkor megváltozna az én hangulatom ,hozzáállásom is?még egy fél évig kb kell szedjem a gyogyszereket utánna lehetne csak gyereket vállalni.
Sajnos csak most tudok válaszolni.
Ebben az esetben úgy gondolom, hogy bizony segítségre van szüksége.
A problémái szerintem elég súlyosak, korábbi érzelmi megrázkódtatáson, traumán alapulnak, amin jól tud segíteni a homeopátia.
A hagyományos gyógyszereit szedje, de keressen fel egy homeopata pszichiátert a lakóhelye környékén, mert a kisgyerek minden érzelmet átvesz az anyjától és Önben jelenleg még sok kóros érzelem van.
Ha kéri, én is segíthetek, de el kell jönnie.Utána vállalhat bátran gyermeket:))
üdv
Ezeket a kérdéseket már korábban feltette nekem, kérem keresse ki az okkori válaszaimat.Üdv