Tisztelt Doktornő!

2012 eleje óta szenvedek elég erős szorongással, amelynek első orvosi diagnózisa pánikbetegség volt. Kezdtem Asentra-Frontin párossal, majd a Frontin elhagyása után emelt dózisú Asentrával. A gyógyszerezéseket sajnos több alkalommal abbahagytam, majd idővel újrakezdtem szedni, de nem éreztem javulást (Cymbalta lett volna a következő lépcsőfok). Ezek után 2013 végén szakítottam a TB ellátással. A kezdeti izzadást, gombóc a torokban érzést, remegést, szapora szívverést, halálfélelmet és a pánikhoz kapcsolódó egyéb fizikai tüneteket felváltotta a generalizált szorongás és a depresszió különfélébb változata. Sajnos ebben a bő két évben nagyon sok mindent kipróbáltam az öngyógyítás terén. Fanatikussá váltam az internetes olvasásokban, több öngyógyító email tanfolyamra is (le)-feliratkoztam és rengeteg öngyógyítással kapcsolatos könyvet elolvastam (Varázslat univerzuma, Mindfulness, logoterápia, pánik és depresszió kezelése, életmódváltás, Dalai Láma tanításai, buddhizmus, egyéb nyugati filozófiák, "most" hatalma, stb.), amit már kényszerességnek is mondhatok. Most jellemző rám a mindentől való félelem és általános szorongás, erős érzelmi és fizikai tünetek észlelése (szédülés, remegés, félelem, rosszullét, stb.), depresszió és a folyamatos önmagam irányába történő belső figyelés a másodpercről-másodpercre történő folyamatos kényszeres gondolatokkal (amik tartalmát nem mondhatnám szép élményeknek). Életmódot változtattam, a dohányzást lassan 2 éve abbahagytam, rendszeresen futok (már egy ideje hosszabb távú versenyekre is járok), vitaminokat szedek, de még a teljes gyógyulásomhoz ez mind kevés volt. Kognitív terápia alapján megértem azon dolgokat, amikben benne vagyok, de ezt ésszel nagyon nehéz kezelni, főleg, ha nyakig az érzésben vagyok (naponta többször is). Van egy szerető feleségem és szép gyermekeim, jó munkahelyem, egész jó egzisztenciám, tehát minden adott lenne egy csodálatos élethez (nagyon szeretem Őket, de nagyon nehezemre esik kimutatni), de mégsem tudok jelen lenni teljes mivoltomban. Sajnos ezek az állandó kényszeres gondolatok, rossz érzések, fizikai tünetek a kedélyállapotomat a mélységekbe "küldik", amitől depresszióssá válok, főleg, hogy az adott öngyógyítási technikámmal (mindig más-más) minden másnap kudarcot élek át. Járok 2 hónapja pszichológushoz, de konkrét megfogható segítséget sajnos nem kaptam, s próbálkoztunk a homeopátia egy-egy szereivel is, de nem éreztem javulást (sőt inkább néha rosszabbodás volt). Mostanság elég rossz a kedélyállapotom, rossz a közérzetem, a szorongás-pánik-depresszió érzetei naponta felváltva jelentkeznek Nálam különböző intenzitásokkal, kiegészítve a nagyon negatív kényszeres gondolatokkal. Régen egy jó közérzetű és társasági ember voltam, rengeteg örömmel és élettel. Nagyon szeretnék már egy kicsit boldogabb lenni, s valahogy csökkenteni ezen nagyon erős pszichés tüneteimet. Sajnos a jelenlegi helyzetem elfogadását már nagyon nehezen tudom elviselni, mert a tünetek csak egyre jönnek és jönnek. Remélem ezek alapján még nem vagyok kilátástalan helyzetben, s nagyon várom kedves válaszát! Üdv. FZ