Terhességi epepangás: mikor kell komolyan venni a viszketést?

Családinet | 2026-08-24 16:54

A terhesség alatti viszketés gyakori, de ha nincs kiütés, éjszaka erősödik, és főként a tenyeret vagy a talpat érinti, terhességi epepangás is állhat mögötte. Ilyenkor mielőbb jelezd a panaszt a várandósgondozást végző szakembernek, mert vérvizsgálat és szükség esetén szorosabb ellenőrzés indokolt.

Terhes nő viszkető kézről beszél orvossal

A legfontosabb teendő: ha várandósan erős, kiütés nélküli viszketést tapasztalsz, különösen a tenyéren vagy a talpon, illetve ha a viszketés éjszaka rosszabbodik, ne várd meg a következő rutinvizsgálatot. Még aznap kérj tanácsot a gondozó orvostól, szülésznőtől vagy a szülészeti ügyelettől. Ha a baba a megszokottnál kevesebbet mozog, mozgása gyengébbnek tűnik vagy megváltozik, azonnal keresd fel a szülészeti ellátóhelyet.

Mi a terhességi epepangás?

A terhességi epepangás, más néven terhességi intrahepatikus kolesztázis vagy ICP, a máj működését érintő, várandósság alatt kialakuló állapot. Az epesavak felszaporodhatnak a vérben. Az állapot leggyakrabban a harmadik trimeszterben jelentkezik, de korábban is elkezdődhet. A panaszok többnyire röviddel a szülés után enyhülnek.

A pontos kiváltó ok nem ismert. Az Egészségvonal tájékoztatója szerint hormonális és genetikai tényezők is szerepet játszhatnak. Nagyobb lehet a kockázat, ha korábbi várandósságban már előfordult epepangás, a családban volt hasonló eset, vagy többes terhességről van szó.

Milyen viszketés utalhat epepangásra?

A jellegzetes tünet az újonnan jelentkező, gyakran erős viszketés, amelyhez nincs elsődleges bőrkiütés. Sokaknál a tenyéren vagy a talpon a legfeltűnőbb, de más testrészekre is kiterjedhet, és gyakran éjszaka rosszabbodik. A vakarás nyomai, sebek vagy kipirosodás megjelenhetnek, ezek azonban a viszketés következményei lehetnek.

Ritkábban sötét vizelet, világosabb széklet vagy a bőr és a szemfehérje sárgás elszíneződése is előfordulhat. Ezekkel a tünetekkel mielőbb orvosi vizsgálat szükséges, mert más máj- és epeúti betegséget is ki kell zárni.

A viszketés önmagában nem bizonyítja a kolesztázist. A várandósság alatt gyakori a bőrszárazság, az ekcéma és több terhességhez kötődő bőrbetegség is. A kiütés nélküli, makacs vagy tenyér-talpi viszketést viszont nem szabad egyszerű bőrtünetként elintézni.

Hogyan állapítják meg a terhességi kolesztázist?

A kivizsgálás alapja a vér összepesavszintjének mérése és a májfunkció ellenőrzése, többek között a májenzimek vizsgálata. Az SMFM szakmai ajánlása gyanú esetén az epesavszint és a májtranszaminázok mérését is javasolja. Az epesavszint akkor is emelkedett lehet, ha a rutin májfunkciós eredmények még nem mutatnak eltérést.

Fontos, hogy az epesavértékek értelmezése nem mindenhol teljesen azonos. A diagnosztikus küszöb, a labor referencia-tartománya, a mérési módszer, valamint az is számíthat, hogy éhgyomri vagy nem éhgyomri mintából történt-e a vizsgálat. A magzati kockázat becslésében különösen fontos a vér epesavszintje; az EASL és a FIGO ehhez a nem éhgyomri értékek rendszeres követését javasolja. Ezért egyetlen, minden laborra és minden irányelvre érvényes diagnosztikus határértéket nem érdemes önmagában értelmezni.

A viszketés napokkal vagy hetekkel megelőzheti a laborértékek emelkedését. Ha az első vérvétel eredménye normális, de a panasz tartós vagy erősödik, az RCOG szerint a vizsgálatot ismételni kell. Igazolt ICP esetén az ellenőrzések gyakorisága az irányelvtől és az egyéni helyzettől is függ: az RCOG rendszerint egy hét múlva ismételt vérvizsgálatot említ, míg az EASL és a FIGO a 32. héttől legalább heti epesav-ellenőrzést javasol.

Miért jelenthet veszélyt a babára?

Az anya számára a terhességi epepangás rendszerint erős kellemetlenséget, alvászavart és lelki megterhelést okoz, a fontosabb kockázatok azonban a magzatot érintik. Gyakoribb lehet a koraszülés, a magzatszurok idő előtti ürítése és az újszülöttosztályos ellátás szükségessége. A halvaszületés kockázata főként nagyon magas epesavszintnél emelkedik.

Az RCOG a legmagasabb mért epesavszint alapján enyhe, közepes és súlyos csoportot különít el. 19–39 µmol/l között, más kockázati tényező nélkül a halvaszületés kockázata nem magasabb az átlagosnál. 40–99 µmol/l között a kockázat a 38–39. hétig hasonló az ICP nélküli várandósságokéhoz. 100 µmol/l vagy magasabb értéknél már érdemi emelkedés látható: az RCOG adatai szerint ebben a súlyos csoportban körülbelül 100-ból 3 várandósság végződik halvaszületéssel a 36. hét után.

Az epesavszint mellett számít a terhességi kor, a többes terhesség, a terhességi cukorbetegség, a preeklampszia és más egyéni tényezők jelenléte is. Egyetlen laborértékből ezért nem lehet otthon kockázatot vagy szülési időpontot meghatározni.

Hogyan kezelik és ellenőrzik az epepangást?

Igazolt terhességi kolesztázis esetén szülészeti gondozás, ismételt epesav- és májfunkció-vizsgálat, valamint egyéni követési terv szükséges. A magzatmozgások megszokott mintáját különösen fontos figyelni. Ha a baba kevesebbet mozog, a mozgása gyengébbnek tűnik vagy érezhetően megváltozik, azonnali szülészeti ellenőrzés indokolt.

Az urzodezoxikólsav (UDCA) az SMFM szerint a viszketés kezelésének elsőként választandó gyógyszere. Az RCOG arra hívja fel a figyelmet, hogy a tünetcsökkentő hatása mérsékelt lehet, és nem bizonyított, hogy megelőzi a halvaszületést. Az EASL és a 2025-ös FIGO irányelv 40 µmol/l vagy magasabb epesavszintnél a spontán koraszülés kockázatának csökkentésére is javasolja; ezek az ajánlások azt is felvetik, hogy a kezelés a halvaszületés kockázatát is csökkentheti, ezt azonban nem sikerült egyértelműen bizonyítani. A gyógyszer alkalmazásáról, adagjáról és a további ellenőrzésekről a kezelőorvos dönt.

A hűvös vagy langyos fürdő, a laza pamutruha és egy egyszerű hidratáló vagy mentolos krém átmenetileg enyhítheti a viszketést. Ezek csak tüneti segítséget adnak, a kivizsgálást és a szükséges ellenőrzést nem helyettesítik. Gyógyszert, antihisztamint vagy étrend-kiegészítőt terhesség alatt csak szakemberrel egyeztetve használj.

Mikorra tervezhetik a szülést?

A szülés időzítése az epesavszinttől, annak változásától, a terhességi kortól és az egyéb kockázati tényezőktől függ. Nemzetközi irányelvek magasabb értékeknél korábbi, tervezett szülést javasolhatnak. A pontos időpontban van eltérés az ajánlások között, ezért ezt mindig a gondozó szülészeti csapattal kell meghatározni.

Az RCOG egyéb szövődmény nélküli, egyes terhességben 19–39 µmol/l-es epesavszintnél a kiírt időpontra, vagyis a 40. hétre tervezett szülést megfontolhatónak tartja; más kockázati tényező nélkül a spontán vajúdás megvárása is szóba jöhet. 40–99 µmol/l-nél a 38–39. hétre, 100 µmol/l vagy magasabb értéknél a 35–36. hétre teheti a tervezett szülést.

Az SMFM 100 µmol/l vagy magasabb értéknél 36+0 hétre ajánlja a szülést, alacsonyabb értéknél pedig a 36+0 és 39+0 hét közötti időszakot javasolja. A 2025-ös FIGO ≥100 µmol/l-es, étkezés utáni epesavszintnél szintén a 35–36. hét közötti tervezett szülést tartja megfontolandónak. Ezek szakmai ajánlási sávok, nem személyre szóló utasítások.

A kolesztázis önmagában nem teszi kötelezővé a császármetszést. A szülésindítás, a tervezett császármetszés vagy (amikor ez biztonságos lehetőség) a spontán vajúdás megvárása közötti döntést az anya és az ellátócsapat az aktuális kockázatok alapján hozza meg.

Mi történik a szülés után?

A viszketés rendszerint hamar enyhül, a laborértékek normalizálódása azonban több hetet is igénybe vehet. Az RCOG a hathetes gyermekágyi kontrollon az epesavszint és a májfunkció ellenőrzését javasolja. Ha a viszketés nem múlik el, vagy a laboreredmények nem rendeződnek, további kivizsgálás szükséges.

Egy következő várandósságban az állapot ismét kialakulhat. Érdemes már a terhesség elején jelezni a korábbi kolesztázist, és kiinduló epesav- és májfunkciós vizsgálatot kérni.

Gyakori kérdések

Lehet kiütés is a terhességi epepangásnál? Az ICP-re a kiütés nélküli viszketés jellemző. A sok vakarás miatt ugyanakkor kipirosodás és kisebesedés is kialakulhat. Ha valódi kiütés is megjelenik, azt is érdemes orvosnak megmutatni, mert más bőrbetegség az ICP mellett is fennállhat.
Elég csak a májenzimeket ellenőrizni? Nem. Az epesavszint emelkedhet úgy is, hogy a rutin májfunkciós vizsgálat még normális. Gyanú esetén az összepesavszint és a májenzimek ellenőrzése is szükséges.
Normális első laborral kizárható az epepangás? Nem mindig. A viszketés megelőzheti a laborértékek eltérését. Ha a panasz fennmarad, az orvos ismételt vérvizsgálatot kérhet.
Kötelező a császármetszés? Nem. A terhességi epepangás önmagában nem császármetszési javallat. A szülés módját az aktuális szülészeti helyzet és az egyéni kockázatok alapján választják meg.
Visszatérhet egy következő terhességben? Igen, a kiújulás esélye emelkedett. A korábbi epepangást már a következő várandósság elején jelezd a gondozó orvosnak, hogy időben elkészülhessenek a kiinduló laborvizsgálatok.