Szakbarbár

Helyesen utasították el a csedigényt, sem erre, sem a gyedre nem vagy jogosult abból a jogviszonyból, amelyik később kezdődött. Több jogviszony esetén külön-külön kell rendelkezni a jogosultsági feltételekkel, az aktuális és szülés előtti 2 évben megszerzett legalább 365 nap előzetes biztosítással. Utóbbi az új helyen nincs meg. Tiszta helyzet, nincs értelme fellebbezni, ebből soha nem lesz csed, gyed.

A jogosultsággal nincs gond, az előzetes biztosításba rendben van, mert az őstermelő onnantól kezdve biztosított, hogy őstermelő lett. Nem igazán vagyok otthon az őstermelő járulékfizetésében, de nem vagyok benne biztos, hogy itt is úgy van, mint az egyéni vállalkozónál, hogyha nappali tagozaton tanul, akkor megússza a járulékokat.

Júniusban induló csed alapja március 31-től visszafelé az utolsó 180 napi átlag. Ebből az egyik felével nem lesz gond, ott van járulékalap, de ha a másik felét hogy fogják figyelembe venni, azt nem tudom, úgyhogy érdemben nem tudok válaszolni.

A csed alapja a minimálbér kétszerese lesz, ez a 30 és 31 napos hónapok átlagában családi kedvezmény nélkül nettó 125.000 Ft.
A táppénz csak segít, nem árt, semmit nem befolyásol hátrányosan, épp ellenkezőleg, nélküle lenne gond. Ha nem mész táppénzre, akkor a gyed alapja csak a minimálbér lenne. Muszáj legalább 12 napot táppénzen lenni ahhoz, hogy a 168 nap csed és legalább 12 nap táppénz együtt kiadja a bűvös 180 napot, aminél már nem a minimálbéres gyedszabályt kell alkalmazni, hanem azt, amelyikkel a gyed alapja is a minimálbér kétszerese lesz. A több közteher miatt ez idén nettó 109.000-et jelent.
Ha vállalkozó lennél, akkor a minimálbér 150%-a lenne az ellátások alapja.

Olyan nincs, hogy nincs betegszabi. Olyan csak hivatásos állományúaknál van, de gondolom, hogyha az lennél, akkor nem cégként emlegetnéd a munkáltatót. Ha mégis az lennél, akkor ne is olvasd tovább, mert ott egészen speciális minden és ahhoz nem értek.

Ha csedet igényelni még nem akarsz és dolgozni meg már nem tudsz, akkor menj nyugodtan táppénzre. A táppénz nem befolyásol semmit, mert nem számít bele az átlagba. Csednél eleve nem is érdekes, mert ott ez a közeli időszak nincs benne a számítási időszakban. Gyednél meg azért nem lesz érdekes, mert a táppénzes időszakot nem veszik figyelembe, annyival mennek hátrább, hogy meglegyen a 180 nap, ehhez csakis és kizárólag bérezett napokat számolnak be.

Több jogviszony esetén jogviszonyonként külön-külön kell a jogosultsági feltételekkel rendelkezni. Táppénzhez ez csak annyi, hogy tartson, amíg táppénzen vagy, már ez sem lesz így, csednél és gyednél még szigorúbb: ott önmagában ebben a jogviszonyban kell a szülés előtti 2 évben legalább 1 évet biztosításban tölteni és legalább a csed 1. napján még fent kellene állnia. Egyik sincs így, úgyhogy a megbízásból egyáltalán semmilyen ellátásra nem leszel jogosult.

Ha veszélyeztetett terhesként írnak ki, akkor ott nincs betegszabi, az 1. naptól táppénz jár. (Egyébként a betegszabira is csak 70% járna.)

Amikor meghatározott számú napot keresünk az ellátás alajához - első körben 180, Nálad ez lesz az irányadó -, akkor a táppénzes napokat átugorjuk, tehát a táppénz nem számít bele semmibe, nem húzza le az ellátások összegét.

Bruttó 165.000-es bérből havi nettó 98.000 Ft körüli csed és 87.000 Ft körüli gyed várható - családi kedvezmény nélkül.

Ha úgy szülsz, hogy sehol semmilyen jogviszonyban nem vagy - magad után fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék nem minősül ilyennek -, akkor csak az alanyi jogon járó, nettó 25.650 Ft-os gyesre leszel jogosult. Álláskeresési járadékról, ezt szüneteltetve jár a csed és a gyed, de ilyenkor csak a minimálbér az alapja.

A megoldás egy új munkaviszony, ha nem tudod összehozni, akkor egyéni vállalkozóként nincs szükség munkáltatóra...

Egy minimálbéres munkaviszonyt tényleg nem a legjobb fenntartani, ha ki lehet használni azt, hogy csak az utolsó jogviszonyban elért jövedelem számít, ez meg alakítható. Idén az optimális bruttó 210.000-ből családi kedvezmény nélkül a 30 és 31 napos hónapok átlagában nettó 125.000 Ft körüli csed és 109.000 Ft körüli gyed lesz. Jövőre a gyed valamivel több is lehet egy kicsivel magasabb bérből - mondjuk, hogy 220.000-ből.

A táppénz 210.000-es bérből +2 év folyamatos biztosítással napi nettó 3.500 Ft, de ebből a bruttónak az 1/3-át,kb. 1.400 Ft-ot a cégre terhelik.

Egy 210.000-es bruttó után a munkavállaló 72.450 Ft közterhet, a munkáltató pedig 59.850 Ft-ot fizet, ez a kettő együtt jelentkezik költségként.

Ha nem marad fenn a munkaviszony - ez már nem kerül pénzbe, mert az ellátások alatt nincs bér, ergo közteherfizetés sem -, akkor egy következő babával max egy csedre pályázhatsz, gyedre nem, úgyhogy nem tanácsos megszüntetni a munkaviszonyt.

Ha csak a gyed idejére kértél fizetés nélküli szabadságot, vagy ez egyáltalán nem lett lepapírozva, akkor meg lehet azt tenni, hogy a gyes végét követően a keresőképtelenségre tekintettel - minden kismamát kiírnak bármilyen gond nélkül is - táppénzt igényelsz. Gyes és táppénz akkor jár együtt, ha vagy nem írod be az igénybejelentőre, hogy táppénzen is vagy, vagy ha a táppénz keresőképtelenség melletti munkából kapott bért pótol. Utóbbi akkor van így, ha a gyed vége és a táppénz kezdete között pár nap szabit veszel ki, mert így már nem gyes melletti munka utáni a táppénz.

Ebtv. 39. §(1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint – az e törvényben foglalt kivételekkel – csak az egyik ellátást veheti igénybe.
(2) Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra (a továbbiakban együtt: gyermekgondozási támogatás) és az (1) bekezdés szerinti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.

Másik megoldás, hogy a gyest apuka kéri, de akkor vissza kell tőle venni a csed kezdetétől, mert csak egy szülőnek jár egyszerre több ellátás.

A csed és a gyed alapja bármit csinálsz is, az aktuális szerződés szerinti bér. Ebből csontra kihasznált családi kedvezménnyel nettó 116.000 Ft körüli csed és gyed lesz.

Családi kedvezmény: 3 gyermeknél havi 99.000, ebből egy 105.000 Ft-os minimálbérből 34.650 Ft-ot lehet kihasználni. Ehhez úgy kell kitölteni a nyomtatványt, hogy 216.563 Ft után kéri, mert ennyi az adó- és a járulékalap együtt, amiből 34.650 Ft a tényleges kedvezmény. A Te részedről meg úgy lehet kitölteni, hogy a maradék után kéred, aminek az alapja 402.187 Ft. A táppénzből és a csedből nem jön le járulék, úgyhogy nem fogod tudni kihasználni az egészet, de a bevallásban visszajöhet egy kis pénz, mert a májusig levont adóval szembe lehet állítani a júniustól érvényesíteni nem tudott összeget.

A párod optimális bruttó bére különböző a táppénz, a csed és a gyed időszaka alatt, mert a 3 ellátásból 3 eltérő összegű kedvezményt tudsz érvényesíteni. A gyed már hosszan stabil lesz, úgyhogy ehhez képest látom értelmét a számolgatásnak. 162.700 Ft-os szerződés szerinti bér után a bruttó gyed 31 napos hónapban 117.670 Ft, ebből 30.594 Ft kedvezményt tudsz érvényesíteni. A maradéknak a teljes kihasználásához a férjednél egy bruttó 208.000 Ft-os bér kellene.

Szerencséd van, mert ez a kérdés eddig másképp volt rendezve, de idéntől az van, hogy: Vhr. 27/A § (3) Ha a biztosított több fennálló jogviszonyából kéri az ellátást, a kérelemmel érintett valamennyi fennálló biztosítási jogviszonyhoz külön-külön hozzá kell számítani a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napoknak a fennálló biztosítás kezdő napját megelőző napjait.

Vagyis mindkét helyről jogosult leszel csedre és gyedre, mert a korábbi munkaviszony mindenhol beszámít az előzetes biztosításba, ami így rendben van. Az ellátások alapja az új helyeken elért átlag.
A csed az egyik helyről a 30 és 31 napos hónapok átlagában családi kedvezmény nélkül nettó 95.000 Ft körül lesz, a másik helyről kb. 36.000 Ft. A két gyed együtt sem lehet több a maximumnál, ami jövőre az idei nettó 109.000 Ft-nál egy nagyon kicsivel több lesz.

Az előző helyen a kifizetésnek kellett volna 06.30-ig megtörténnie ahhoz, hogy ezek az összegek beszámítsanak a járadék alapjába. Ha később lett kifizetve, akkor az rá sem kerül az igazolásra, így most - ugyanabból az igazolásból - ugyanúgy nem lesz figyelembe véve, ahogy korábban sem.

Nem látom át, hogy hogy van a 2 jogviszony. Először tisztázzuk, hogy egyszerre van-e egy teljes és egy részmunkaidős állásod, vagy részmunkaidősnek indult a gyes alatt és utóbb lett teljes munkaidős?

Az átlagot mindkét helyen, 2014.04.01 és 2015.03.31. között elért jövedelemből fogják számítani a járadékhoz. Az ehhez szükséges igazolást mindig egy negyedév végéig adják ki, az előző helyről kapott igazolásnak 2014.06.30-ig kell szólnia. Ha addig lett kifizetve a sok extra, akkor bele fog számítani a járadékba. Ha a munkaviszony végén, júliusban, akkor nem.

A járadék folyósítása alatt biztosított vagy. A csedet már a szülés várható idejét megelőző 28. naptól lehet kérni, ha a járadék szünetelése mellett kéred, akkor jogosult leszel erre és utána a gyedre is, de járadékról igényelve csak a minimálbér lesz ezeknek az alapja.

Ha nem vállalod fel a macerát, amivel a szünetelés ügyintézése és a terhesállományba felvétel jár - háziorvos igazolja, hogy mikor van a szülés várható ideje és ehhez képest mikortól vett terhesállományba - , akkor csak egy minimálbér alapú csedre akkor is jogosult vagy, ha a járadék szünetelését követő 42 napon belül szülsz - ez mindenképpen így lesz. De még a minimálbér alapú gyed is többszöröse az alanyi jogon, ezért mindenképpen járó gyesnél, úgyhogy mindenképpen egy szülés előtt indított csedre kéne gyúrni, mert ezután jöhet a gyed is, a járadék vége után induló csed viszont csak az alamizsna összegű gyesben tudna folytatódni.

A csedet és a gyedet a munkaügyi központtól kért foglalkoztatói igazolás nevű dokumentummal tudod igényelni.

Minden táppénznek van vége és eleje, úgyhogy ha menet közben kiírnak keresőképesnek, akkor utána megint fel kell, hogy vegyenek táppénzre és lehet újra megigényelni a sokoldalas igénybejelentőn. Minden újonnan induló táppénz alapját újból megállapítják, ennek a gyakorlatban csak akkor van jelentősége, ha változott az adózási és ezáltal bizonyos esetekben a járulékfizetési mód is. Egyébként max annyi lesz a különbség, hogy egy új táppénzben több idei járulékalap van benne és ha ez kicsit több volt, akkor elhanyagolható mértékben több lesz a táppénz.

Rajtad kívül senki sem tudja, hogy az az egész évre bevallott jövedelem a táppénz előtt vagy alatt keletkezett...

Bármit csinálsz is, legalább 120 nap munkán kívül, az összes létező esetben a következő csed és gyed alapja a minimálbér kétszerese lesz. Ez idén nettóban családi kedvezmény nélkül nettó 125.000 illetve 109.000 Ft, jövőre a jövő évi minimálbér kétszereséből egy minimálisan több.
A bölcsi dönti el, hogy biztosít-e helyet, amennyire tudom, a legtöbb helyen szigorúan veszik azt, hogy a dolgozó szülők gyermekének találták ki a bölcsit.

Ha jól értem, Németországban soha nem dolgoztál, csak kint babáztál. Ha így van, akkor nem kellett volna semmit bejelenteni, mert bejelenteni azt kell, ha másik tagállamban leszel biztosított, az meg akkor leszel, ha ott dolgozol. (Felteszem, hogy náluk is két külön dolog a biztosított és a más jogcímen egészségügyi ellátásra jogosult.) Ha jól raktam össze, hogy miről van szó, akkor azt kéne megírni az egészségbiztosítónak, hogy az eredeti bejelentés téves volt, ezért tévesen passzíválták a TAJ számodat, rendezzék a helyzetet a valós állapotnak megfelelően, ami szerint soha nem dolgoztál kint, egyszerűen csak ott tartózkodtál.


Nem derül ki kifejezetten a kérdésből, csak sejtem, hogy azért költöztetek ki, mert apuka kint dolgozik. Ebben az esetben elsődlegesen a kinti családi ellátásra vagytok jogosultak, amit a munkavégzés alapoz meg. Egyszerre csak egy családi ellátások közé tartozó ellátást lehet kapni, a magyar gyed is ide tartozik, ezt ezért nem kapod. Tehát hiába vagy itthon sokat, ha apuka jogosult a kinti ellátásra, akkor nem kaphatod továbbra sem a gyedet.

A táppénz nem számít bele az átlagba, úgyhogy nem befolyásol semmit.
Az ellátások alapja - főszabályként, ami itt alkalmazható lesz - a kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszafelé az utolsó 180 napi átlag. Amikor a csednél és a gyednél a 180 napot keresik, akkor a táppénzes napokat - és a gyednél majd a csedes napokat is - átugorják.

Minimálbér kétszerese alatti bérrel, egymáshoz képest olyan dátumokkal, hogy a minimálbér alapú gyed nem fenyeget, tökéletesen izgalommentes a helyet: bármit csinálsz is, a következő csed és gyed alapja az ezek 1. napján aktuális szerződés szerinti bér. Bruttó 140.000-ből ez a 30 és 31 napos hónapok átlagában családi kedvezmény nélkül nettó 83.000 Ft körüli csedet és 74.000 Ft körüli gyedet jelent.

Az egészségügyi ellátásra jogosultság a biztosítás megszűnésétől még 45 napig jár (feltéve, hogy az utolsó jogviszony tartott ennyi ideig), úgyhogy nem kell fizetni a köztes időre az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Az Mt. csak annyit mond, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni. Ez a terhesség bejelentésére is vonatkozik. Én a 12. hétnél előbb nem valószínű, hogy szólnék róla.

A magyar valóság az, hogy meg fogják szüntetni a munkaviszonyát. Ha van bármi a kezében, amivel bizonyítani tudja, hogy ez a terhesség miatt történt, akkor mehet Egyenlő Bánásmód Hatósághoz és Munkaügyi Bíróságra. Előbbi nem illetékes benne, hogy helyreállítsák a jogviszonyát, viszont az a bírság, amit kiszabhatnak - milliós összegre is több példa volt - az talán motiválja a munkáltatót, hogy rendezze valahogy a helyzetet - mégsem szüntette meg, új munkaviszony indul próbaidő nélkül.

Ha ezeket nem tudjátok vagy nem akarjátok intézni, illetve ha nem jártok sikerrel, akkor arra lehet gyúrni, hogy az álláskeresési járadékot olyan időponttól kérje csak újra, hogy az kitartson még a csed kezdetéig, ami legkorábban a szülés várható idejét megelőző 28. nap. A járadékot szüneteltetve egy minimálbér alapú csedre és gyedre jogosult lehet.