|
Kérdezz-felelek
Gyed mellett egyáltalán nem lehet díjazásért dolgozni, akármilyen keveset sem. Gyes mellett igen, de nem hiszem, hogy annyi bevételt termel ez a munka, amennyiért megéri lemondani a gyed és a gyes közötti különbözetről. Ha a gyedbe vagy a gyesbe szülsz bele, akkor 0 bérezett nappal a tgyás és a gyed alapja a szerződés szerinti bér (már ha alkalmazott vagy), de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Egyszerre csak egy szülő, egy gyermek után egyfajta ellátást vehet igénybe, ezért majd választani kell, hogy ketteskére kéred a tgyást vagy egyeskére a gyedet, gyest.
Nem igazán egészségbiztosítási kérdés...
A 66-os osztószám azt jelenti, hogy 66 napra volt járulékköteles jövedelem, amit így 66-tal osztanak. 2002-ben a nyugdíjjárulék felső határa napi 6.490 Ft volt, 66 napra jól lett megállapítva a járulékköteles jövedelem. A többiből nem vontak járulékot és nem is számít bele a nyugdíjba. A 13. havi bér nem tudom, melyik évre számít, mert nyugdíjnál vissza kell pakolni a vonatkozási időszakra a kifizetést és az akkori felső határhoz képest illetve az akkori járulékmértékkel kell vonni a járulékot, de szerintem Te így is, úgy is elérted a plafont mindkét évben, így teljesen mindegy, hogy melyik évre nem számít be felső határt meghaladóként.
Ha az orvos a terv szerint kiír keresőképesnek, szabadságon vagy majd megint felvesz keresőképtelen állományba és a munkáltató kiadja akkor a szabadságodat, amikor kéred - azt ugyanis csak a közhiedelem szerint vesszük ki, az Mt. szerint a munkáltató rendelkezik a 3/4-ével és akkor adja ki, amikor ő akarja - ebben az esetben a dolognak nincs akadálya, de az orvosnál nem leszel népszerű a sok papírmunka miatt, amit okozol neki. Hétvégén akár dolgozol, akár szabin vagy, akár táppénzen, ketyeg a biztosításod, mert azt a munaviszony alapozza meg, az pedig folyamatosan fenáll. Ünnapnapon vagy keresőképes vagy és fizetett ünnepet számfejtenek, vagy keresőképtelen vagy és táppénzt, tehát ez is azon múlik, hogy az orvos hogyan, mettől meddig igazolja a keresőképtelenséget.
Ha jelenleg nem állsz biztosítást megalapozó jogviszonyban, pl. munkaviszony, szüneteltetett munkanélküli ellátás, stb., akkor egyáltalán semmilyen tgyásra és gyedre nem leszel jogosult, csak az alanyi jogon járó gyesre. Előző munkaviszony tartamától függően vagy nagyon egyszerű és olcsó megoldást tudok mondani, vagy lényegesen költségesebbet és bonyolultabbat, de ehhez látnom kéne, hogy az mettől meddig tartott.
Akár a gyedbe, akár a gyesbe szülsz, 0 bérezett nappal a tgyás és a gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Ha terhesség alatt táppénzre mész, annak az összege néhányezerrel több, mint a mostani gyed, mert a gyedhez beszámító átlagkereset éled fel, ha legalább 180 napból volt számolva, akkor korlátlanul és nem vonnak belőle nyugdíjjárulékot, mint a gyedből, ezek miatt tud valamivel több lenni. Közvetlenül gyedről vagy gyesről táppénzre ne menj, mert a 80%-os betegszabi lehúzza az átlagodat, legyen előtte szabadság, azzal már minimálbér kétszerese fölé tudsz kerüli és a helyzetből kihozható legtöbbet kaphatod.
Tgyás lejárta után igényeljen munkanélküli járadékot és pár nap után ezt szüneteltetve kérje a gyedet. Azért jobb így, mint passzív jogon kérni, mert - és szülőképes korú nőnél tb ügyintéző erre helyette is hivatalból gondol - ha beleszül a gyedbe vagy a gyesbe, akkor így automatikusan jogosult lesz megint tgyásra és gyedre. A passzív gyed alatt nem ketyeg az előzetes biztosítás (aktuális sincs, de azt éppen lehet gyorsan csinálni) és egy idő múlva már nem lesz meg ketteske előtti 2 évben a 180 napja. Ezt is össze lehet éppen szedni, de ez már időigényes. Mindent egybevetve a legcélszerűbb rögtön a gyed előtt bebiztosítania magát egy esetleges következő baba utáni ellátásokra is.
A másik kérdésben nem vagyok illetékes.
Lehet ebből ikergyesnél több. Ha mostanában létesítesz egy - lehetőleg határozatlan időre, de leaglább a tgyás elejéig tartó határozott időre szóló- munkaviszonyt bruttó 140.000 Ft-os bérrel, akkor minimálbér kétszereséből számított nettó 85.000 körüli tgyásra és maximális, 76.000 körüli gyedre leszel jogosult. A bejelentés kezdetével sakkozz úgy, hogy a betegszabi lejárta, 2007.01.22 után annyi táppénz jár, amennyi biztosításod a munkaviszony kezdetétől keresőképtelenség kezdetéig, 2007.01.01-ig lesz és a tgyást már a -28. naptól igényelheted.
Ha nem akarsz elhelyezkedni, hamar akarsz szülni és a korábbi béred után szeretnél tgyást, gyedet kapni, akkor passzív táppénz után egyelőre ne csinálj semmit, hanem majd időzítsd úgy a járadékigénylést, hogy a tgyás elején még járjon, mert a járadék szüneteltetése mellett jogosult leszel tgyásra és gyedre, ugyanúgy, mintha munkaviszonyban szülnél, a kiszámítási szabályok is hasonlóak, lényegüket tekintve ugyanazok. 2,5 év után fél év munkanélküli ellátás jár, a tgyást a -28. naptól igényelheted, tehát kb. a 3. hónapban igényelj munkanélkülit, így kitart a tgyásig. Addig jelentkezz be eltartott hozzátartozónak a férjed jogán, hogy jogosult legyél az egészségügyi szolgáltatásra. A lakhely szerinti egészségbiztosítási pénztárnál tudjátok intézni.
ezt most passzolom, mert a gyes melletti munka beszámítása - hála a jogszabály pontatlanságának, értelmezhetetlenségének - nemcsak hogy megyénként eltérő, de még olyan is volt, hogy ugyanaz a társaság a tgyásnál figyelembe vette, a gyednél meg nem. állásfoglalást kérő levél a héten ment az oepnek, amíg ők nem válaszolnak, addig nem szeretnék ilyen ügyekben nyilatkozni a szerződés módosításba írjátok bele, hogy a gyes melletti munka időtartamára érvényes
A tgyás alapja a 2006-os átlag lesz, a gyedé attól függően a 2006-os átlag, vagy - ha már egyáltalán nem dolgozol szülésig - a gyed 1. napján érvényes szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, hogy az mikor kezdődik, nagyon a határon vagy, kétesélyes. Ha még az is 2007-ben, akkor előbbi, ha 2008-ban, akkor utóbbi. A táppénz nem számít bele az átlagba, amikor ezt számítják, akkor sem a számlálóban nincs benne a táppénz összege, sem pedig a nevezőben a táppénzes napok száma. 130.500 Ft-os átlagból nettó 83.000 körüli tgyás várható - 0. vagy 13. havi illetményt ebbe most nem számoltam bele. A gyed összegéről a bizonytalansági tényező miatt inkább csak annyit mondok, hogy az várhatóan nem lesz kevesebb 75.000 Ft-nál.
A gyes alatt is volt biztosítással járó közalkalmazotti jogviszonyod és 2007 elejétől megint lesz, így az előzetetes biztosítási időd rendben lesz, hiszen rendelkezni fogsz a szülést megelőző 2 évben legalább 180 nap biztosítással. A tgyás és a gyed alapja a 2007-es pár heti jövedelem - gondolom ez szabadság lesz, mert 1 hónapra felesleges lenne visszamenned - de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz. Közvetlenül táppénzre ne menj jan. 1-től, ha a béred kevesebb, mint kb. bruttó 190.000, mert akkor a 80%-os betegszabi később hátrányosan érint, inkább a sima szabadságot ajánlom.
1 éves kor alatt semmilyen ellátás nem jár, ha dolgozol. Ha vállalkozol, inkább oldd meg a számlázást másképp. Minimálbér kétszerese után nem kötelező járulékot fizetni, ha ennél kevesebb a jövedelmed, bejelentheted és akkor csak a kevesebb, de legalább a minimálbér után kell járulékolni. A bejelentés ellenőrzést vonhat maga után, de ha nincs mitől tartanod, akkor élj a lehetőséggel, mert minek fizetnél többet, pláne, ha nincs is miből. A gyet hármaska 3 éves kora után jöhet, de saját háztartásban kell hozzá a 3 gyereket nevelni.
2007-ben induló ellátás alapja a 2006-os átlagkereset, 2008-ban indulóé a 2007-es. Ha még nem vagy terhes, akkor a gyeded már mindenképpen 2008-ban kezdődik. Egyik ellátás sem számít bele a másiknak az alapjába, a táppénz sem. Előzetes biztosítási időd rendben, akinek pedig ez ok, annak bármikor tud segíteni a fizetős szolgáltatásom az összeg feltornázásában.
Egyéni vállalkozóként is ugyanúgy jogosult vagy tgyásra és gyedre - részleteket lásd a családinet ellátásokról szóló összeállításában. 62.500-as járulékalapból nettó 44.000 körüli tgyás és 40.000 körüli gyed várható. Alkalmazottad vagy segítő családtagod bármikor, táppénztől, tgyástól, gyedtől függetlenül is lehet. Az ellátásokat az zárja ki, ha Te magad dolgozol közben.
Előzetes biztosítási időd rendben, csak egy aktuálisat kell produkálni - a maximális gyed érdekében - minimálbér kétszeresét elérő bérrel. Ha nem akarsz egyértelműen színleltnek látszó jogviszonyt, akkor ne 1-2 hónappal szülés előtt kezdődjön az a biztosítás, inkább bízd magad a fizetős szolgáltatásomra.
Már akár most is elvonulhatsz táppénzre a tgyás és a gyed veszélyeztetése nélkül, az optimális átlagot már bőven megcsináltad hozzá és a táppénz jogosultsági időd is több, mint ami kell. A táppénz csak a minimálbér 60%-a lesz, a tgyás és majd a gyed is pedig az induláskori év minimálbér kétszeresének a 70%-a, ezért a lehető leghamarabbtól, de akkor már a 2007-es évet megvárva, tehát 2007.01.01-től válts táppénzről tgyásra. Így nettó 85.000 körüli tgyásra és 76.000 körüli gyedre számíthatsz.
Egyszer megállapított táppénz alapja a keresőképtelenség végéig ugyanaz marad. A táppénz nem számít bele az átlagba, tehát emiatt is mindegy, hogy mikor kezdődik a táppénz. Alacsony bérrel egy évben csak 80%-os betegszabiból járulékköteles jövedelmet produkálni van úgy, hogy később hátrányos, de ebben az esetben ez sincs,mert még a gyed is el fog kezdődni 2007-ben, tehát mindegy, hogy 2007 elején esetelg csak 80%-.os betegszabiból van bérezett napod. Igaz, ez egy 2008-ban érkező ketteskénél még gond lehet, de mivel ennek az esélye is kicsi, ezért tényleg teljesen mindegy, hogy mikor kezded a táppénzt. Viszont ez a 88.000 eléggé kevéske ahhoz, hogy azt mondjam, inkább azon gondolkodj, nem akarsz-e több tgyást és gyedet a jelenleg kinéző kb. nettó 61.000 és 56.000 helyett, mert a fizetős szolgáltatásom tudna éppen segíteni benne.
Minden további nélkül igényelheti az apuka a gyest, mert 1 évesnél idősebb babával teljes munkaidő mellett is jár. Nagypapa is szóba jöhet, mert rokkantnyugdíjas is kaphatja.
Nem kötelező azonnal gyedet igényelni. A tgyás lejártát követő nap csak a legkorábbi időpont és bár a kismamák 99%-a akkortól igényli, nyugodtan lehet későbbtől is, semmi nem tiltja. A köztes időben lehet dolgozni, szabadságon lenni, táppénzen, gyermekápolási táppénzen, végső esetben még fizetés nélküli szabadságon is. Viszont jövedelemigazolásról beszélsz, azt az kap, akinek megszűnt a munkaviszonya, most akkor hogy állunk munkaviszonnyal? (Előzményedet nem látom) Mert ha megszűnt volna, akkor a köztes időben munkanélküli járadékot érdemes igényelni és azt jan. 1-től szüneteltetve kérd a gyedet. Az egész barátságos lesz - 2006 január, február nélkül nem tudok összeget mondani, de a minimálbérből számított tgyásnál mindenképpen több -, mert a táppénz és a tgyás nem számít bele az átlagba, anélkül pedig nem rossz bérek ezek.
Ma épp jó kedvem van, nem akadtam ki azon, hogy "sürgősen". Közel jártam hozzá, főleg, hogy még nagybetűvel is írtad. Utálom, ha sürgetnek, büntetési tétele néhány nap várakozás szokott lenni.
Nem értek a témához (nem kismamás kérdés), csak a jogszabályt tudom mellékelni arról, hogy Főorvosi Bizottsághoz lehet fordulni, ha szerinted keresőképtelen vagy, az ezt elbíráló orvos szerint pedig nem.
102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről
8. § (2) A 7. § (6) bekezdésében foglalt esetben, valamint, ha a biztosított a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos döntésével nem ért egyet, a keresőképességének elbírálását kérheti a területileg illetékes FOB-tól.
(3) A FOB elé utalás a 4. számú melléklet szerinti "Orvosi Beutaló az OEP Országos Orvosszakértői Intézete Orvosi Bizottságához, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás, a fogyatékosság véleményezése, vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából" (a továbbiakban: Orvosi Beutaló) megnevezésű nyomtatvány értelemszerű kiállításával történik. Ugyanezt a nyomtatványt kell kitölteni minden esetben, amikor a beteg vagy a kezelőorvos orvosszakértői vizsgálatot kezdeményez az OOSZI illetékes orvosi bizottságánál a munkaképesség vagy a fogyatékosság megállapítása, illetve a baleseti táppénzfolyósításának meghosszabbítása céljából.
(4) Az orvos az OOSZI illetékes bizottsága és a FOB elé történő beutaláshoz a 4. számú melléklet szerinti nyomtatványt használja és a rendelkezésére álló kórrajz kivonatát is mellékeli. 9. § (1) A FOB tagja az OOSZI kijelölt orvosi bizottságának két orvosszakértője, akik közül az elnök a beteg fodiagnózisa szerint illetékes szakorvos. (2) A FOB a döntését a rendelkezésére álló orvosi dokumentáció alapján hozza. Szükség esetén a beteget vizsgálatra berendelheti, a fekvőbeteget az ápolás helyén megvizsgálhatja.
(4) A FOB működésének helye az OOSZI területileg illetékes I. fokú orvosi bizottságának székhelye. A FOB munkarendjét az OOSZI főigazgatója határozza meg, a MEP igazgatójával egyetértésben.
(5) A FOB naponta ülésezik, döntése végleges.
(6) A FOB a beteg keresőképtelenségéről hozott döntését a vizsgálat lezárásával egyidejűleg írásban közli.