Erre már válaszoltam. A fizetős szolgáltatásomat is ajánlottam a válaszban arra az esetre, ha nem jönne össze a kilátásban lévő munka. Mert akkor bizony csak az alanyi jogon járó gyesre leszel jogosult, a járadék vége után pedig fizetni kell az egészségügyi szolgáltatásért (jövőre havi 5.400 Ft-ot). Szakbarbár 2011. 10. 19. 09:41

A gyed mindenféleképpen 2012-ben indul, úgyhogy az maximális lesz. A 92.000-es minimálbér kétszereséből számolva nettó 108.000-re jönne ki, de kétségeim vannak, hogy a brutális minimálbér emelkedéssel a gyedek emelkedése is lépést fog tartani és ezeknél nem húzzák meg lejjebb a határt.

A tgyás ha idén indul, akkor 6*85.000+6*200.000-ből adójóváírás nélkül - mert az jövőre nincs - nettó 83.000 Ft körül várható. Ha sikerül kihúzni január 1-ig, akkor a 2011-es 234.000-es átlagból nettó 137.000 Ft körül lesz a tgyás. Ha táppénzre mész, az nem befolyásolja. Szakbarbár 2011. 10. 19. 09:38

Tgyásra és gyedre is jogosult leszel - ha addig fennáll a munkaviszonyod.
Azt feltételezve, hogy a minimálbér kétszeresénél magasabb átlagod nem valami olyan extrákból jött össze, amik most nincsenek, tehát hogy a sima szerződés szerinti béred volt a magas, a következő tgyás alapja mindenképpen a minimálbér kétszerese.
A gyedé vagy ugyanennyi, vagy minimális erőfeszítés kell hozzá, hogy az is ugyanennyi legyen és ne a minimálbér legyen az alapja. Ha szerencsétlenül jönnének ki a dátumok és a minimálbéres gyed fenyegetne, akkor 12 naptári nap szabadság vagy táppénz kell és máris meg van oldva a kérdés. Egyszerűbb kapásból így alakítani a helyzetet, mint megérteni, hogy mikor tud gond lenni, mert ha így alakul, akkor nincs gond. Szakbarbár 2011. 10. 18. 11:27

Szabadságot nem számolgatok, de itt nem is a konkrét számolgatás a lényeg, hanem hogy mit értelmez tévesen a munkáltató. Kismamák szabadsága valóban változott, idén augusztustól, de csak arra vonatkozik, aki a fizetés nélküli szabadságát idén augusztus után kezdi. Neked még a régi szabályok szerint a gyed 1. évéig, 2011.05.24-ig. Egészen odáig, ami előtte van, ott mindenre, a táppénzes időszakra is. Szakbarbár 2011. 10. 17. 09:15

Nincs jelentősége, hogy idén vagy jövőre szülsz, minimálbér kétszerese alapú tgyás így is, úgy is jár, a gyed meg bármikor teljesen esélytelen. Ezekkel a paraméterekkel - az egészből mindöszse 20 nap járulékfizetés volt - szerintem a méltányosság is.

Megbízásnál a költséghányaddal csökkentett rész után a megbízó 27% tb járulékot fizet, Te pedig SZJA-t, 10% nyugdíjjárulékot és 6% egészségbiztosítási járulékot. Szakbarbár 2011. 10. 17. 09:11

A szülés várható ideje az biztosan el lett írva, de a lényegen nem változtat: aktuális biztosítási jogviszonyod - jelen állás szerint - nem lesz, az előzetes biztosításod kevés, így csak az alanyi jogon járó gyesre leszel jogosult. Szakbarbár 2011. 10. 14. 21:19

Ha nincs legalább 180 bérezett nap az irányadó időszakban - ellátás kezdete előtti nap és az előző év január 1. között - , akkor a gyed alapja kétféle lehet. Vagy annyi, mint a tgyásé volt, vagy a minimálbér.
Utóbbi akkor, ha olyasmi miatt nem volt 180 napod, amit nem méltányol a jogszabály. Pl a gyest nem méltányolja. A tgyáséval meg akkor egyezik meg a gyed alapja, ha méltányolt dolgok, táppénz, tgyás, gyed miatt nincs 180 bérezett nap. Neked a gyed előtt lesz 168 nap tgyás és kb. 4 hónap táppénz. Ez a kettő együtt bőven több, mint 180 nap, úgyhogy az Ebtv. 48. § (5) bek. alkalmazásával kell megállapítani a gyeded alapját és az annyi lesz, mint a tgyás volt. A tgyásé pedig 0 bérezett nappal a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Szakbarbár 2011. 10. 11. 10:26

A táppénz nem számít bele az átlagba, úgyhogy nem rontod vele a tgyás és a gyed összegét. Ha 10 havi béred lesz, akkor azt 10 hónapnak a naptári napjaival osztják majd az átlaghoz.
Idén induló táppénz és tgyás alapja a 2010.01.01-2010.12.31 közötti átlag. Ebből a táppénz nettó 68.000, a tgyás nettó 78.000 Ft körül várható, idei adózás és adójóváírás mellett. Egy jövőre induló tgyás és gyed alapja a 2011-es, táppénz előtti átlag, ebből nettó 101.000 Ft körüli tgyás lesz - ha az idei levonásokat vonom le belőle - és 90.000 körüli gyed.
Jogszabály határozza meg, hogy mikor milyen ellátásra vagy jogosult, úgyhogy nem tudsz hamarabb gyedet igényelni. Ha megszülsz idén, akkor bukod a magasabb tgyást. Szakbarbár 2011. 10. 11. 09:48

Egyszerre több ellátásra is jogosult leszel, ilyenkor választani kell, hogy melyiket kéred. Családilag összesen 1-et kérhettek több gyermek után. Van, amikor a régi ellátás a több, van, amikor az új, ez mindenkénél más, a régi és a mostani bértől függ. (A szerződésben akkor is van egy aktuális béred, ha épp nem dolgozol.)

A tgyás és a gyed biztosítástól és jövedelemtől függő ellátás, úgyhogy a munkáltatónak biztosításra és jövedelemre vonatkozó friss adatokat kell közölnie. Ha ezt nem kéne, akkor nem derülne ki, ha pl. megszűnt a munkaviszony csak elfelejtették bejelenteni, ha dolgoztál gyed mellett és azt Te felejtetted el bejelenteni, vagy hogy úgy emelkedett a béred menet közben, hogy az érinti az új tgyás és gyedet. 0 bérezett nappal ugyanis a következő ellátások alapja a tgyás 1. napján aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbérkétszerese. Szakbarbár 2011. 10. 10. 12:24

Valóban nem a szakterületem a nyugdíj, úgyhogy úgy néztem utána, de ezen az oldalon, ahol erről lehet olvasni: www.onyf.hu/?module=news&action=show&nid=8348&root=ONYF&rand=078e128379accbdd4d9dae77ec1b0a38
sem a beletartozó, sem a bele nem tartozó időszakok között nem szerepel. Rengeteg időtök van még, le tudjátok levelezni, írjatok az ONYF-nek.

A szolgálati idő vásárlás egyébként drága mulatság, a mindenkori minimálbér 34%-át kell megfizetni, plusz a havi 5.100 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ennél még akkor is jobban jártok, ha bejelentitek valahova 4 órára, mert kevesebbet kell járulékolni, onnan sokat lehet táppénzen és a 24 évből számolódó átlagot egy fél évnyi félminimálbér érdemben nem befolyásolja.

Szakbarbár 2011. 10. 10. 09:13

A tgyás és a gyed 2 jogosultsági feltétele a szüléskor vagy legalább a várható időt megelőző 28. napon egy aktuális biztosítási jogviszony és a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítás. Előbbivel egyelőre nem rendelkezel, utóbbiról nem írtál eleget, mert nem tudni, hogy munkaviszonyból voltál-e gyesen vagy sem, az viszont biztos, hogy ez sem a jó irányba alakul azzal, hogy most nem ketyeg a biztosításod. Időd van még, hogy összeszedd a hiányzó 2,5 hónapot, kéne valami biztosítással járó jogviszonyt találni. Ha ennyit dolgozol, akkor utána ennyi táppénzt kaphatsz és ezzel már majdnem elérted a 36. hetet, amikortól igényelheted a tgyást. Szakbarbár 2011. 10. 07. 21:48

Milyen bért kéne visszafizetni? Amit meg sem kapsz, mert táppénzen vagy? Ilyen hülyeséget még soha nem hallottam. Határozott idejű munkaszerződés munkavállalói megszüntetését az Mt. nem ismeri, ami nincs, annak pedig szankciója sincs. Egyébként sem akarod megszüntetni - az más kérdés, hogy bármennyire is égsz a vágytól, hogy dolgozz, alakulhat úgy, hogy nem tudsz. Ennek lehet nem örülni, de ennél többet a munkáltató nem tehet. (Ha igen, akkor meg egy tuti bukott és sokba kerülő munkaügyi jogvita elé néz.)

Mt. 88. § (1) A határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően is megszüntetheti a munkáltató a határozott időre alkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, a munkavállalót azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresete megilleti.

Szakbarbár 2011. 10. 07. 21:42

A jelenlegi szabályok szerint, amik akár többször is változhatnak addig, így nem sok értelme van most erről beszélni, elég, ha a gyes végén terhes vagy, mert a jún. 23 az egy jó dátum. Ha addig szülsz, a gyeded is 2013.12.31 előtt (akár az előtte való évben) indul és akkor az nem minimálbéralapú, ha meg később, akkor meg valami van a gyes és a szülés között, ami biztosítja azt, hogy ne minimálbér legyen a gyed alapja. Szakbarbár 2011. 10. 06. 09:20

Ha nem dolgozol legalább 180 naptári napot, a szabadság, ünnep beletartozik ebbe, de a táppénz nem, akkor teljesen mindegy, hogy mit csinálsz és milyen sorrendben, a következő tgyás és gyed alapja a minimálbér kétszerese. Korlátlan tgyáshoz legalább 180 bérezett nap kéne.

Ha táppénzre mennél, már annak is van egy felső határa, így hiába jönne be a gyed alapja, a 2009-es átlag, legfeljebb havi bruttó 156.000 Ft lehetne a táppénz. Ez a munkáltatónak havi 52.000 Ft költséget jelent.

Az adójóváírás a bruttó ellátásokat - minimálbér kétszeresének a 70%-a minden - nem befolyásolja. A nettót befolyásolná, de Nálad nem merül fel az, hogy le kéne állítani. Szakbarbár 2011. 10. 06. 08:25

A terhesség és a keresőképtelenség külön-külön is felmondási tilalom. Bármit csinálsz is, vagy bármilyen sorrendben, a következő tgyás és gyed alapja az akutális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, mert ha szabadságon vagy, akkor ezt a bért kapod, eből számolnak átlagot, ha táppénzen vagy, akkor pedig mivel az nem számít bele az átlagba, a szerzdődés szerinti bért veszik alapul.

Arra viszont figyelj, hogy 9-es kóddal vegyenek táppénzre, ez jelöli a veszélyeztetett terhességet. Ha ezt nem ismeri az orvos - viszonylag új szabály - és 8-ast ír rá, akkor - ha a munkáltató nem tiltakozik, mert ez neki is rosszabb - akkor bejön a 70%-os betegszabi a táppénz előtt és az csúnyán le tudja húzni az átlagot. Szakbarbár 2011. 10. 06. 08:09

Én bizony le nem írnám, hogy én kérem megszüntetni a munkaviszonyt. Viszont ha ők megszövegezik, beleveszik, hogy a közös megegyezésre tekintettel X Ft-ot fizetnek és ezt elküldik aláírva, akkor azzal úgy nem lenne problémám. Nem kell ilyen butaságot játszani, hogy jutalom (ugyan mire?), ezt ezen a jocímen meg lehet oldani, amit említettem.

Az egy összegben, egyetlen munkanap nélküli kifizetés egyébként kifejezetten kedvező, mert adózni ugyanúgy adózik, illetve adójóváírás nincs, de ez eltörpül amellett, hogy ebben az esetben 17,5% járulékkal nem kell számolni, mert ilyen-olyan okból az nem terheli ezt a kifizetést. Ha elkezded letölteni a felmondási időt, akkor abból már lejön a járulék.

A 30 nap felmondási védelemnek az első felében kiadnák a szabadságot, úgyhogy a felét lenne korrekt még hozzácsapni a kifizetendőkhöz.

Táppénzre a keresőképtelen beteg szokott menni, nem az, aki 2 éve kereshetne másik munkát vagy nem szimpatikus az álláskeresési járadék összege. Szakbarbár 2011. 10. 05. 09:48

Szerintem a problémád az, hogy nem az irányadó időszakban gondolkodsz - hanem kevered a számítási időszakkal. Ott kell nézni, hogy mi volt.

Pl egy 2011.10.04-én induló gyedhez az irányadó időszak - feltéve, hogy a biztosítás azóta folyamatos - 2010.01.01.-2011.11.03. Ha itt van 49 nap régi gyed, valamennyi gyes, valamennyi táppénz és 168 nap tgyás, akkor a méltányolt dolgok: tgyás, gyed miatt nincs 180 bérezett nap, (hiszen ezekből sokkal több van, mint 180), ezért az Ebtv. 48. § (5) bek-t, a kedvezményszabályt kell alkalmazni és a gyed alapja annyi lesz, amennyi az előző ellátásé volt. Ez jelen esetben a tgyás, ami annó 0 bérezett napból a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után lett megállapítva, akkor a gyed alapja is ugyanennyi lesz. Szakbarbár 2011. 10. 04. 11:24

Az ápolási díj folyósítása szolgálati idő, de a nyugdíjátlagot nem rontja. Van pár jövedelem - gyes, munkanélküli ellátások, ápolási díj - , amikkel együtt és amik nélkül is kiszámítják az átlagot és ha ezzel együtt kevesebb, akkor nem számítják bele. De a szolgálati időbe, amitől függ, hogy hány %-a lesz az átlagnak a nyugdíj, abba ilyenkor is beleszámít, tehát mindkét szempontból kedvezően a szabály.

Gyakorlati tapasztalatom ebben a témában nincs, úgyhogy csak a jogszabályt tudok Neked idézni:
Bizonyos karakterek helyett 3 számű számok lesznek, elkezdtem kitörölni, de nagyon sokáig tartana. úgyhogy egyszerűen csak ne foglalkozz vele.

1993. évi III. törvény


a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Ápolási díj

40. §191 Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
41. §192 (1)193 Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló
a) súlyosan fogyatékos, vagy
b) tartósan beteg 18 év alatti
személy gondozását, ápolását végzi.
(2)194 Az ápolási díjat – a 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során
a) súlyosan fogyatékos személy az, akinek
aa) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó – halló – életmód folytatására képes,
ab) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0–F84.9),
ad) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes
és állandó ápolásra, gondozásra szorul;
b)195 tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
(4)–(5)196
42. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha
a)197 az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg;
b)198 rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak,
c)199 szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója;
d)200 keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.
e)201
(2)202 Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,
d)203 az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.
(3)204 Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
(4)205 Az ápolási díjra való, 41. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy számára a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást állapítanak meg, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint tíz éve folyósítják.
43. §206 (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos
a) igazolását arról, hogy az ápolt
aa) súlyosan fogyatékos, vagy
ab) tartósan beteg,
b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.
(2) A háziorvos az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást
a)207 az orvosszakértői szerv orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy
b) a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy
c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás
alapján állítja ki.
(3)208 A háziorvos az (1) bekezdés aa) pontjában foglalt igazolást a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.
(4) Az ápolási díjat kérelmező személy, illetve az ápolási díjat megállapító szerv
a)209 az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolás felülvizsgálatát az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől,
b)210 az (1) bekezdés b) pontjában foglalt szakvélemény felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértőtől
kérheti.
43/A. §211 (1)212 A települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére a 44. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt összegű ápolási díjat állapít meg.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes
a) étkezni, vagy
b) tisztálkodni, vagy
c) öltözködni, vagy
d) illemhelyet használni, vagy
e) lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni,
feltéve, hogy esetében az a)–e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.
(3)213 A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet.214
(4)215 Az ápolási díjról döntést hozó szerv a módszertani intézmény által kijelölt szakértőnek a (3) bekezdés szerinti szakvélemény elkészítéséért díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.216
(5)217 A (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a szociális hatóság által külön jogszabály szerint kijelölt szakértő végzi.
43/B. §218 (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete – az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén – ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150%-ánál alacsonyabb jövedelmi jogosultsági feltételt nem írhat elő.
(2) Az (1) bekezdésben, valamint a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj megállapítása során a 41–43. §-okban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3)219 A települési önkormányzat rendeletében szabályozhatja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét mely esetekben nem teljesíti [42. § (2) bek. b) pont], valamint a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató, intézmény feladatait ezen kötelezettség teljesítésének ellenőrzésében.
44. § (1)220 Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg
a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében,
b) 130%-a a 43/A. § (1) bekezdésében, és
c)221 legalább 80%-a a 43/B. § (1) bekezdésében
foglalt esetben.
(2)222 Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
(3)223 Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy – ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt – az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.






Szakbarbár 2011. 10. 04. 11:19

Ha a 6 hét letelte után azonnal nekiláttok a következő projektnek, akkor is csak 2013 elején szülsz. Még azt sem tudjuk, hogy idén év közben nem változik-e valami, meg hogy jóvőre mi lesz, nemhogy 2013-ban.
Az viszont biztos, hogy a lejáró szerződés nem könnyíti meg a dolgodat. Küldj mailt, mert én innen nem látom a címedet, ahonnan kérdeztél, javasolok valamit, ami megoldás lehet erre. Szakbarbár 2011. 10. 03. 12:11

Táppénzre az megy, aki keresőképtelen. Ha az, akkor ha biztosított, jogosult a táppénzre. A táppénz nem számít bele a következő tgyás és gyed alapjába, viszont ha nem 9-es, hanem - helytelenül - 8-as keresőképtelenségi kóddal állítják ki a táppénzes papírt, akkor - ha a munkáltató sem zavar vissza az orvoshoz, hogy javítsa - ott bejön a 70%-os betegszabi a táppénz előtt és az már beszámít.
A 12 napra csak egy bizonyos esetben kell gyúrni. Ha ez egyáltalán érdekes, akkor viszont a táppénz is jó ehhez (táppénz, tgyás, gyed, bérezett nap, ezekből együtt kell legalább 12), úgyhogy önmagában emiatt nem kell szabadság. Szakbarbár 2011. 10. 03. 10:20