Nyolc-tíz éves korig semmit se nézzen!
”Bármilyen rémületesnek látszik is ez, az lenne a jó, ha nyolc-tíz éves koráig egyáltalán - vagy szinte egyáltalán – nem használhatna ilyen eszközöket” – mondta Vekerdy Tamás pszichológus.
Szerinte egy csecsemő számára nagyon fontos, hogy nézegesse a kezét, egy 3-4 évesnek pedig, hogy vizet öntögessen egyik vödörből a másikba, vagy hogy sokszor egymás után lecsússzon a domboldalon.
”A képernyők kiemelik a gyereket ebből az érzelmekkel átjárt, elsődleges érzéki-érzékszervi közegből. Ez oda vezethet, hogy érzelemhiányos, gyengébben érzékelő, s ezért is bizonytalan, neurotizált emberek nőnek fel.”
Erre az is bizonyíték, hogy még maga Steve Jobs is eltiltotta gyerekeit a kütyüktől. Úgy fogalmazott: ”Ezen a bolygón valószínűleg senki sem juttatott annyi számítógépet az iskolákba, mint én. De ma már azt hiszem, hogy a problémáinkat nem a technika fogja megoldani.”
De nemcsak ő, hanem a Google, az Apple, az eBay és a HP felsővezetői is hasonlóan gondolkodtak: gyerekeik olyan iskolába járnak, ahol nem használnak digitális eszközöket, és otthon is tiltják ezeket 8-10 éves korig.
A korai kütyühasználat károsítja a gyerekek idegrendszerét
”A túl hosszú ideig figyelt monitorok olyan hatást gyakorolnak a gyerekek fejlődő agyára, mint a kábítószer-függőség. Nem, ez nem túlzás” – állítja Vekerdy Tamás pszichológus és hozzáteszi, hogy ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Washingtoni Egyetem klinikáján videójátékokkal segítenek enyhíteni az égési sérültek fájdalmait, hiszen ezek hatása a morfiuméhoz hasonló.
”A vizsgálatok szerint a digitális tartalmak fogyasztása egyszerűen túl sok ingerrel terheli meg a fejlődő idegrendszert, ez pedig jelentősen hozzájárul a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar kialakulásához is.”
A kütyühasználat egyik következménye, hogy az érzékszerveink gyengülnek. Egyre több és egyre erőszakosabb ingerre, villogó fényekre van szüksége ahhoz az agyunknak, hogy egyáltalán befogadja az ingert.
Andrea Piacquadio fotója a Pexels oldaláról
Csak a hallott mese a mese
A szakember hangsúlyozza, hogy a tévében látott mese nem helyettesítheti a hallott mesét. Ha a gyereknek mesét olvasunk, akkor egyfajta belső képkészítésre ösztönözzük, aminek hatására fejlődik a képzelőereje, a vizuális fantáziája és a kreativitása. De ha képernyőn rakjuk elé a mesét, az olyan, mintha étel helyett rágógumit adnánk a gyerek szájába, amit még megemésztenie sem kell.
”A szülő odaadja a mobiltelefont vagy a tabletet, a gyerek ámultan elhallgat, nézi a mesét és a következő fél órában teljes nyugalom van. Nagyon csábító. Legközelebb azonban esetleg már követeli a kütyüt, ha nem kapja meg, sír, őrjöng, ha viszont rendszeresen megkapja, akkor az ismétlődő képernyőhasználat elkezdi ,,megdolgozni” az idegrendszerét.”
A túl sok inger éberré teszi az agyat, vagyis az esti mesenézéstől hiába várnánk azt, hogy a gyerek megnyugodjon és elaludjon, valójában az történik, hogy csak még éberebb és nyugtalanabb lesz, miközben ha az édesanyja mesél neki, akkor a testközelség és az anyukája hangja megnyugtatja és segíti az elalvásban.
Így szabályozd a gyerek képernyő előtt töltött idejét
Andrea Piacquadio fotója a Pexels oldaláról
A legkétségbeejtőbb látvány – és ez megtörtént eset -, amikor az egy éves gyerek egy újságon húzogatja végig az ujját, és teljesen kétségbeesik, hogy nem mozdul meg rajta semmi.
A legjobb, ha elkerüljük, hogy ehhez hasonló történjen gyerekünkkel.
Vekerdy Tamás azt ajánlja, hogy 8-10 éves korig semmit ne nézzen a gyerek, még természetfilmet sem, hiszen a legártatlanabb film is agressziót válthat ki belőle kiskorban. Később pedig érdemes egy szabályrendszert kialakítani, megegyezni abban, hogy mennyi időt tölthet a mobiltelefon, a tablet vagy a számítógép előtt hétköznap és hétvégén. Mindenképp érdemes szűrőprogramokat használni, hogy ne találkozzon számára káros tartalmakkal.
Aki pedig attól tart, hogy a gyereke lemarad valamiről, amiért csak 8-10 éves korában kezdi el először használni a kütyüket, azoknak azt üzeni a szakember, hogy megnyugodhat. A gyerek nem fog lemaradni, pillanatok alatt megtanul majd mindent a kamaszkor felé közeledve.
Indexkép: Depositphotos.com
Idézetek forrása: Vekerdy Tamás: Belső szabadság című könyve
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)