Csoportmunka egyéni teljesítmény helyett
Sakai Keiko 24 éve él Magyarországon. Egy fia és egy lánya van. A Budapesti Japán Iskolában tanít, ahová elsőtől kilencedik osztályig járnak a tanulók.
Azt mondja, a japán oktatás merőben különbözik a magyartól.
- Az osztálylétszám általában 10-15 fő, de a felsőbb évfolyamokon akár 2-3 tanulóból is állhat egy osztály.
- A japán asszony szerint a két oktatási rendszer legnagyobb különbsége, hogy a japán gyerekeket kiskoruktól kezdve arra tanítják, hogy képesek legyenek csapatban gondolkozni és dolgozni.
"Bármilyen feladatról is legyen szó, mindent csapatban oldanak meg. Én úgy látom, hogy a magyarokra inkább az egyéni munka jellemző. Ha valaki tehetséges valamiben, akkor azt fejlesztik. És lehet, hogy vezető lesz belőle, de a vezetőnek tudnia kell csoportot is vezetni, vagy összetartani egy csoportot. Japán ebben nagyon jó.”
Hogy pontosan milyen csoportmunkákról is van szó? Japánban a gyerekek:
- gondoskodnak magukról és a társaikról
- együtt etetik az állataikat, együtt gondozzák a növényeiket
- közösen főznek, varrnak, barkácsolnak
- ebéd után együtt szedik le az edényeket és közösen mosogatnak el
- saját maguk takarítják az iskolát úgy, hogy mindenkinek megvan a saját feladata
Óvoda
Sakai Keiko gyerekei már magyar óvodába jártak. De azt mondja, Japánban, már óvodás korban megtanulják a gyerekek, hogyan kell együtt játszani a másikkal. A foglalkozásokon is mindenkinek megvan a saját feladata, gyakran nevelnek például állatokat az óvoda udvarán. Így hamar megtanulják tisztelni az embereket, az állatokat és a természetet. Ahogy azt is, hogy mások érdekeit mindig előrébb helyezzék a sajátjukénál.
Iskola
Az igazgató-helyettes szerint 5 dolog van, amit a japán iskolákban egy kicsit másképp csinálnak:
1. Étkeztetés
Japánban, mint mondja, az étkeztetés úgy néz ki, hogy minden héten van egy hetes, aki felelősséget vállal a csoportért. "A gyerekek kapnak hajhálót és kötényt. Ők maguk terítenek meg és szolgálják fel az ételt a hetes irányításával. Ebéd után pedig együtt szedik le az edényeket és el is mosogatnak maguk után. Ez már az első osztályosoknál is így működik az iskolában.” – mondja Sakai Keiko. Hozzáteszi, hogy minden héten mást jelölnek ki a vezetői feladatra, aminek célja, hogy a gyerekek mindenféle szerepben kipróbálhassák magukat.
Növények gondozása
A tanárnő azt mondja, a Budapesti Japán Iskolában van egy kis kert, ahová minden reggel kimennek a gyerekek a növényeket gondozni. "Locsolják őket és jegyzetet vezetnek a növények fejlődéséről. Korábban voltak halaink is, de most a vírus miatt átmenetileg nem tartunk halakat az iskolában.”- mondja.
3. Főzés
Sakai Keiko szerint Japánban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a gyerekek minél hamarabb megtanuljanak főzni. A Budapesti Japán Iskolában 5. osztályos koruktól tanulnak főzni a gyerekek, és előfordul, hogy 11-12 évesen már otthon is maguk készítenek ételeket.
4. Varrás és barkácsolás
A tanárnő azt meséli, hogy nemcsak főzni, hanem varrni és barkácsolni is tanulnak a gyerekek. Mégpedig fiúk-lányok vegyesen. Ezekkel a tevékenységekkel is felkészítik őket az önálló életre.
5. Takarítás
Míg Magyarországon természetes, hogy takarító van az iskolákban, addig Japánban a gyerekek takarítják az egész épületet.
"Ma én is pont takarítottam a gyerekekkel. A tantermet, a folyosókat, a lépcsőházat és a WC-t is együtt takarítjuk mindennap. Kiosztjuk, hogy kinek mi a feladata.” - mondja az igazgató-helyettes.
3 tipp, amivel segítheted gyermekedet önállóbbá válni
Sakai Keiko szerint ezek a nevelési eszközök a későbbi életben való boldogulást segítik.
1. Ne csinálj meg mindent helyette!
Ha mindig mindent megcsinálsz helyette, ha reggel úgy ébred, hogy szép rend van a szobában, vagy ha mire hazaér az iskolából, terülj, terülj, asztalkám várja, akkor nem fogja értékelni a munkát, hiszen nem látta az erőfeszítésedet. Ráadásul így egyáltalán nem fog arra vágyni, hogy ő is kivegye a részét a teendőkből. Sosem késő ezen változtatni! Első lépésként ne csinálj meg mindig mindent helyette!
2. Próbáld bevonni a házimunkába!
Ne bízd a nevelést másokra és ne hagyd a gyerekedet magára, amíg Te házimunkát végezel. Próbáld egész kiskorától bevonni őt a hétköznapi tevékenységekbe! Nincs olyan totyogó, aki ne locsolna szívesen virágot, vagy ne fogná a kezébe a portörlő rongyot. Lehet, hogy az elején ez még sok időbe és energiába telik, de hosszútávon mindenképp megtérül. Ő boldogabb, kiegyensúlyozottabb, önbizalommal telibb és önállóbb felnőtt lesz, Neked pedig sokkal egyszerűbbé válik az életed.
3. Teremts példamutató, szeretettel teljes környezetet!
Ha a gyerek otthon biztonságban érzi magát, ha szeretettel teli légkör veszi körül, ha sokat foglalkoznak vele, akkor önkéntelenül is utánozza a felnőttek viselkedési mintáit. A nevelés egy része ugyanis mintakövetés.
Képek forrása:
Alex Green, Frans Van Heerden és RODNAE Productions fotója a Pexles oldaláról
valamint Sakai Keiko saját fotói
Olvasd el ezt a cikkünket is!
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)