2050-ig évente 10 millió ember halálát is okozhatják a gyógyszerrezisztens fertőzések
Az antibiotikumok széles körű és válogatás nélküli használata az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek korszakát eredményezte. Ez pedig komoly veszéllyel járhat, hiszen a fertőzéseket egyre nehezebb kezelni gyógyszerekkel.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális egészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az antimikrobiális rezisztenciát (AMR). A The Lancet című folyóiratban megjelent tanulmány arra világított rá, hogy 2050-ig évente 10 millió ember halálát is okozhatják a gyógyszerrezisztens fertőzések. Ráadásul nemcsak az emberekre, hanem az állatokra és a terményekre is veszélyt jelent mindez.
A jelenleg piacon lévő antibiotikumok nagy részét olyan mikrobákból izolálták, amelyek megtalálhatóak a talajban
Ezért is fontos az új antibiotikumok felfedezése. Kutatók szerint a talaj rendkívül gazdag környezet, ami rengeteg mikroorganizmusnak ad otthont. Mint írják, ezek a mikroorganizmusok a túlélés érdekében és az erőforrásokért való versengésben különböző mechanizmusokat fejlesztettek ki. Ennek pedig egyik következménye, hogy másodlagos anyagcseretermékeket, többek között antibiotikumokat termelnek annak érdekében, hogy versenyelőnyük lehessen.
Zeinab Khalil, a Queenslandi Egyetem Molekuláris Biotudományok Intézetének kutatója a Cosmos-nak azt mondta, hogy a jelenleg piacon lévő antibiotikumok nagy részét olyan mikrobákból izolálták, amelyek megtalálhatóak a talajban.
Ilyen például a penicillin is, ami az első széles körben használt antibiotikum volt: ezt a Penicillium gombából izolálták. Ezért is döntöttek úgy, hogy mélyre ásnak a talaj mikrobiomjában, hogy új antibiotikumokat találhassanak.
A Soils for Science (Talajok a tudományért) célja, hogy a talajban élő mikrobákat tanulmányozhassák. A projektre jelentkezők kapnak egy készletet, ami egy ásót, egy tasakot és egy előre fizetett postai csomagot, valamint címkézési utasításokat tartalmaz. A résztvevők a mintákat egy alkalmazáson keresztül tudják regisztrálni, és képeket is tudnak készíteni a gyűjtőhelyről.
Létrehoztak egy nyilvános online galériát is, melyben bemutatják a különféle mikrobákról készült képeket.
"Ahogy keressük az új antibiotikumok következő generációját, úgy kell vigyáznunk a gyermekeinkre és az ő egészségükre is”
A Soils for Science iskolákkal, idősek otthonával, egyetemekkel, gyermekgondozási intézményekkel, valamint egyéb tudományos és ipari kutatókkal is együttműködik, nem titkolt céljuk a gyermekek aktív részvétele.
Khalil szerint ugyanis: "Ahogy keressük az új antibiotikumok következő generációját, úgy kell vigyáznunk a gyermekeinkre és az ő egészségükre is.” Hiszen ők a következő generáció.
Olyan kezdeményezések is vannak, mint például virtuális túrák, vagy a tanulók körbevezetése a laboratóriumban.
A szakember azt mondja, rendkívül jó érzéssel tölti őt el az, amikor a gyerekektől talajmintákat és kedves üzeneteket kap.
Az iskolai látogatások során, miután a gyerekek a talajjal játszottak, a kutató arra kéri a tanulókat, hogy egyik kezüket egy kicsit tegyék bele egy Petri-csészébe, amiben a mikrobák tenyésztéséhez használt táptalaj található. Ezt követően a gyerekek lezárják a tálkát, majd másnap megnézhetik, mennyi mikroba nőtt fel belőle.
A begyűjtött mintákat a kutatók megvizsgálják, kiértékelik. Khalil szerint már most jelentős az eredmény, és nagyon hálás a civil együttműködőknek.
Indexkép: vargazs képe a Pixabay-en
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)