7 ok, amiért a szigorú nevelés tesz a legjobbat a gyereknek

Mit takar a szülői szigor?

A félreértést valószínűleg az okozza, hogy a szigor szó alatt nem mindenki érti ugyanazt: van, aki merev, szeretetlen, vaskalapos neveléssel azonosítja, más pedig egyszerűen a következetes fegyelmezéssel, az egyértelmű határokkal, és azzal a fajta szülői tekintéllyel, amely irányt mutat, de nem élnek vele vissza. Az első értelmezés mindenképpen káros, és senkinek nem lehet célja, a másodiknak azonban léteznek megfontolandó előnyei.

Egy ausztrál anyuka összeszedte, véleménye szerint miért van szükség szigorra is a gyereknevelés során:

1. Testi épség

Már az egészen kicsi, 2-3 éves gyereknek is meg kell tanulnia, hogy bizonyos körülmények között kötelező szót fogadnia a felnőttnek, mert az élete múlik rajta. A kézfogás, az út szélén megállás, a biztonsági öv használata vagy a mély víz elkerülése nem alku kérdése. A szabályokat belsővé tevő gyermek hamarabb lesz önálló, nagyobb biztonsággal engedhető el egyedül az iskolába, hiszen a szülő tudja, tapasztalta, hogy a fontos kérdésekben nem kérdőjelezi meg az útmutatást.

2. A szigorú szülők gyerekei jobban teljesítenek az iskolában

Míg az engedékeny szülő hagyja, hogy gyermeke az érdeklődési körének megfelelő tárgyakat tanulja csak, a többiből pedig megelégszik egy elégségessel, a szigorú szülők elvárják, hogy gyerekeik mindenből az általuk elérhető maximumot hozzák. Nem írják meg helyette a leckét, nem engednek fáradtság miatt pihenőnapot beiktatni. A gyerek így sokkal jobban begyakorolja az olyan alapvető készségeket, mint az olvasás vagy a számolás, és a későbbiekben jobb lehetőségeket nyújtó intézményben tanulhat tovább.
Nem meglepő, hogy a szövegértést vizsgáló nemzetközi PISA-teszteken mindig az ázsiai diákok teljesítenek az élbolyban, hiszen ezekben az országokban a család és az iskola is elvárja a gyerekektől a jó teljesítményt.
 

3. Következmények elfogadása

Senkinek sincs kifogása az ellen, hogy a felnőtteknek büntetés járjon a KRESZ megszegéséért vagy az adócsalásért, ugyanezek az emberek azonban gyakran felhördülnek, amikor azt hallják, hogy egy gyerek helytelen viselkedését szankcionálják a szülei. Pedig mindenkinek jobb, ha már fiatal korában megtanulja, hogy a tetteknek következményük van. Sokkal jobban jár az, akit gyerekként zsebpénzmegvonással büntetnek a szülei, mint az, akinek felnőttként kell először szembesülnie azzal, hogy a szabályszegés nem mindig olcsó mulatság.
 

4. Önbizalom

A szigorú szülők nem óvják gyermekeiket a kudarcoktól, inkább arra ösztönzik őket, hogy amennyire csak képesek, a maximumot nyújtsák. Az így elért sikerek mögött kemény munka áll, amely valódi önbizalomhoz vezet – ellentétben a ma oly divatos, indokolatlanul is folyamatosan dicsérő szülői stílussal, amely egészséges önérzet helyett inkább az önimádatot táplálja a gyermekben.
 

5. Önfegyelem

A nem végletesen szigorú, ám következetes fegyelmezés hamar kiépíti a belső határokat a gyermekben. A kordában tartott gyerek már egészen fiatalon magáévá teszi az elvárt normákat, így kisebb az esélye annak, hogy kamaszkorában a kortárs nyomásnak engedelmeskedve deviáns viselkedésformákat vegyen fel. Ez az önfegyelem felnőttkorában is segítségére lesz: hogy mást ne említsünk, később hízik el az a személy, aki könnyen ellen tud állni egy szelet csoki csábításának.

6. Önállóság

A szigorú szülők korán elvárják gyermekeiktől, hogy a saját dolgaikért maguk vállalják a felelősséget: tartsák rendben a szobájukat, pakolják össze az iskolai felszerelésüket, ha drága dologra vágynak, spórolják össze a zsebpénzükből. Aki nem szokik hozzá, hogy gyámkodjanak felette, nagyobb önbizalommal tud kilépni a világba, s mivel addigra megtanulta, hogy tetteinek következménye van (lásd 2. pont), meggondolatlan döntést is kevesebbet hoz majd.
 

7. Biztonság

A határok nélkül nevelt gyermek nem szabad lesz, hanem bizonytalan. A korlátok ugyanis nem csak arra valók, hogy beléjük ütközzünk, hanem arra is, hogy kapaszkodót nyújtsanak. Akinek az életéből hiányoznak ezek a biztonságot nyújtó korlátok, egyre kétségbeesettebben fogja keresni a határokat, így sodorva önmagát egyre durvább és talán veszélyesebb helyzetekbe is. Az a kisgyerek, akit a szülei nem tartanak magabiztosan a kijelölt ösvényen, ugyanúgy retteg, mint az, akit terrorizálnak – csak éppen nem a felnőttektől fél, hanem saját magáról.

Egyetértesz ezekkel a pontokkal? A leírtak alapján szigorú szülőnek tartod magad?

Kapcsolódó cikkeink:

• Öt régimódi gyereknevelési szokás, amely ma is megállja a helyét
• Szabályozni kell, mennyit tölthet a gyerek számítógép előtt - egyre több a magatartászavaros gyerek
• Mire van szüksége valójában egy 0-6 éves gyereknek?
• A semmilyen korlátot nem állító szülő éppoly félelmetes a gyerek számára, mint a mindent szigorúan büntető

Kép: ambermb / pixabay