Már napi 2 óra telefonozás is számít: megváltozik a sokat gépező gyerekek agya

Kercsó Dorottya | 2019-01-02 13:43

Már napi két óra képernyőhasználat is romlást eredményez a gyerekek nyelvi és gondolkodási képességeiben, hét óra pedig kimutatható változást indít el az agyban - írja amerikai kutatók tanulmánya nyomán a hvg.hu.

Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) által szervezett kutatás szerint a túl nagy mennyiségű digitális eszközhasználat kimutatható változásokat indít el a gyerekek agyában. A 4500 gyerek agyi képalkotó eljárással történő vizsgálata arra irányult, milyen mértékben okoznak ezek az eszközök függőséget. Úgy tapasztalták, hogy a naponta legalább hét órát a képernyő előtt töltő 9-10 évesek agyának legkülső rétegén, amely az érzékszervi információk feldolgozásáért felelős, a korai elvékonyodás jelei tapasztalhatóak.

Hogy mindez pontosan milyen összefüggésben áll a túl sok képernyőhasználattal, illetve hogy mi lesz ennek a hosszú távú következménye, még nem tudni, a kutatók azonban azt javasolják a szülőknek, hogy korlátozzák gyermekeik a kütyüzéssel töltött idejét. Véleményük szerint a legjobb az lenne, ha az esetleges videócsevegést leszámítva két éven aluli gyerekeket egyáltalán nem ültetnének a képernyő elé.

Hét óra természetesen nagyon hosszú idő. Magyarországon az érintett korosztály átlagosan 15 órát van fent egy nap, ebből nyolcat iskolában tölt, a hét óra képernyőzésre tehát csak úgy lehet alkalma, ha a fennmaradó időben semmi mást nem csinál. Mégsem dőlhetünk hátra, mondván, minket a probléma nem érint: egyrészt egyre több gyereknek van saját telefonja, számítógépe, amelyeket lefekvési idő után, akár a szülői tiltás ellenére is használ. Sokan viszik be a telefonjukat az iskolába is, és játszanak rajta szünetben vagy órán – jobb esetben a társaikkal együtt, de olyan is előfordul, hogy mindenkitől elszeparálva, a saját világukba zárkózva.

Másrészt ugyanezen vizsgálat kimutatta, hogy már napi két óra képernyőzés után romlanak a gyerekek nyelvi és gondolkodásbeli képességei, márpedig ennyi kütyüzés teljesen átlagosnak számít a kisiskolások körében.

A kutatók a legfélelmetesebbnek azt tartják, hogy senki nem tudja, hova fog kifutni ez a folyamat. „Sok szempontból felmerül az aggodalom, hogy egyfajta természetes, ellenőrizetlen kísérlet közepében vagyunk mi, kutatók, amelynek alanyai a következő generáció gyermekei" – vélekedett a Gyermekorvosi Akadémia ajánlásáról Dimitri Christakis, kutató, gyerekorvos. Így annak a kérdésnek az eldöntése, hogy mi tesz jobbat a gyermeknek: ha minél tovább tiltjuk a kütyüktől, vagy ha már korán megtanítjuk bánni vele, és az iskolai oktatásnak is szerves részévé tesszük az okoseszközöket, egyelőre várat magára.