"Folyamatosan nyomaszt engem ezzel a témával, én meg mindig sírva teszem le a telefont"
Éva egy olvasói levelet juttatott el hozzánk és arra kért, hogy foglalkozzunk a témával, ami mostanában nagyon nyomasztja:
"30 éves vagyok, a párommal egy éve költöztünk ki külföldre. Az otthoni nehéz helyzet miatt jöttünk ide szerencsét próbálni. Ott bármennyit is dolgoztunk, nem tudtunk félretenni, itt már tudunk, de egyelőre egyikünk sem a szakmájában dolgozik. Szeretnék elkezdeni egy 3 éves iskolát itt, hogy később azon a területen tudjak elhelyezkedni.
De ezalatt az időszak alatt még nem terveztünk gyereket, munka és tanulás mellett nekem nem menne, bébiszitterre nem szeretnénk költeni, és a párom egyedüli fizetése se lenne elég, hogy hármunkat eltartson, mivel ebben az országban nagyon kevés ideig van csak GYES.
Anyukám azonban egyfolytában csak arról beszél telefonon, hogy mennyire szeretne már unokát, és hogy otthon mindig azt látja, hogy a barátnőim vagy volt iskolatársaim már szülők, én pedig még úton sem vagyok afelé, hogy anya legyek. Az előbb is felhívott és olyan csúnya dolgokat vágott a fejemhez, hogy nem vagyok képes erre sem, hogy egy unokával megajándékozzam őt.
Apukám szerencsére nem ilyen és próbálja is csitítani anyukámat, de ő múltkor, amikor otthon voltunk, már olyanokat mondott, hogy még a végrendeletükből is kivesz engem, mert én nem adok semmit, akkor ne is kapjak semmit... Folyamatosan nyomaszt engem ezzel a témával, én meg mindig sírva teszem le a telefont."
A családnak el kell fogadnia a döntést
Egy általunk megkérdezett pszichológus szakértő szerint az, hogy egy pár vállal gyereket vagy sem, csakis az ő saját döntésük kellene, hogy legyen. A családtagoknak pedig tiszteletben kellene tartaniuk, bárhogy is határoznak a fiatalok.
"Van, aki fiatalon, van, aki a karrierje csúcsán, más pedig később, vagy egyáltalán nem vállal gyereket. Vannak nők, akik egészen egyszerűen nem éreznek anyai ösztönöket vagy csak alig, esetleg úgy gondolják, hogy gyerek nélkül boldogabbak lehetnek. És ez teljesen rendben van, ahogy az is, ha valaki nagycsaládról álmodozik" - fogalmaz a szakértő.
Nincs tökéletes pillanat arra, hogy valaki gyereket vállaljon, hiszen mindig van mire várni: első albérlet, első saját lakás, autó... felelősségteljes viselkedésre vall, ha bizonytalan anyagi körülmények között úgy döntünk, hogy még nem jött el a gyermekvállalás ideje.
Sok pár esetében ráadásul valamilyen egészségügyi probléma áll a háttérben. Mit szólna Éva édesanyja akkor, ha azért nem születhetne unokája, mert a lánya meddő... Vajon akkor is így viselkedne?
Egy egészséges felnőtt kiáll magáért, és nem hagyja, hogy az unoka témával nyomasszák
Jánosi Valéria párkapcsolati coach, válási és kamasz mediátor, mentálhigiénés szakembert kérdeztük a témáról. Mint mondja, nagyon sok oka lehet annak, ha egy szülő ennyire erősen, már-már erőszakosan vágyik az unokára.
Ott van például az irigység: már az összes barátnője nagymama, mindenki dicsekszik az unokáival, de ő nem tud, és ettől kevesebbnek érzi magát. Azt gondolja, hogy kimarad valamiből.
Az is lehet, hogy az anyuka/apuka egyedül maradt, megözvegyült, elvált, vagy esetleg páros magányban éli az életét valakivel. Magányos és szüksége lenne valakire, akit szerethet és aki őt is szereti, hogy azt érezze, még szükség van rá.
Persze az is lehet, hogy őszintén vágyik unokára - ez egy természetes érzés és vágy. De ha ezzel nyomasztja a gyerekét, az arra utal, hogy nem sikerült egészséges határokat felállítania a gyermekével való kapcsolatában. Az anya nem tartja tiszteletben a gyereke magánéletét, rátelepszik, a saját vágyai beteljesítését követeli rajta. A felnőtt gyerek pedig nem mer szembeszállni vele.
Egy egészséges felnőtt kiáll magáért, és nem hagyja, hogy az unoka témával nyomasszák.
Fontos tudnia a szülőnek, hogy saját szükségletei kielégítéséért önmaga a felelős - nem tolhatja ezt át a gyerekére
A szakembert arról is kérdeztük, hogy mit tanácsolna azoknak a szülőknek, akik hasonló érzéseket fedeznek fel magukban.
"A megoldás az önismeretben rejlik. Az anyának érdemes őszintén végiggondolnia, miért is vágyik ennyire unokára. Milyen szükséglet rejlik ennek a mélyén?
Ha irigykedik a többiekre, akkor gondolja át, hogy tényleg az unoka az egyetlen dolog, amire büszke lehet? Keressen a saját életében olyan dolgokat, amikkel elégedett! Ott van például rögtön a gyereke. Miért büszke rá?
Ha magányos, akkor gondolja át, hogyan szerezhet új barátokat, ismerősöket! Minden életkorban köthetünk új kapcsolatokat, bár ez elsőre nehéz, fáradságos folyamatnak tűnik.
Fontos tudnia a szülőnek, hogy a saját szükségletei kielégítéséért önmaga a felelős. Nem tolhatja ezt át a gyerekére! Igen, ez nehéz, munkás dolog. Nem könnyű 60-70 évesen új barátokat szerezni, de nem is lehetetlen. A saját boldogsága idős korában is kizárólag az ő felelőssége!"
"Ha még egyszer felhozod ezt a témát, ki fogok sétálni a helyzetből!"
Jánosi Valéria szerint ha egy ilyen konfliktusokkal teli helyzet áll fenn a családban, akkor első körben érdemes az asszertív kommunkáció technikáit alkalmazni. Például valahogy így:
"Anya, amikor előhozod ezt a gyerek témát, az nekem nagyon fáj és tehetetlennek érzem magam. Már sokszor elmondtam, hogy miért nem akarunk gyereket vállalni. Attól, hogy újra meg újra előhozod ezt a témát, még nem változik meg a véleményünk, legfeljebb azt éred el, hogy egyre kevesebbet akarok majd beszélni és találkozni veled.”
A szakértő így folytatja: "amennyiben az anya ezután sem mutat empátiát, ha nem érzi át a gyereke keserű érzéseit, akkor keményebb határhúzásra van szükség - például így:
„Anya, ha még egyszer bármilyen formában előhozod ezt a témát, én ki fogok sétálni a helyzetből. Otthagylak, leteszem a telefont, és két hétig nem fogok beszélni veled.”
Ha ezután újra előhozza a témát, akkor meg kell tenni azt, amit kilátásba helyeztünk. Nagyon fontos látni, hogy ez nem az anya megbüntetése! Ez egyszerűen határhúzás.
Fontos, hogy a másik lássa, hogy bármit megtehet, de annak van következménye. Például a kapcsolat lazulása vagy végső esetben megszakadása. Sajnos vannak olyan személyiségzavarok, ahol el lehet jutni idáig."
Indexkép: Depositphotos.com
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)