Az elmúlás örök téma, mivel mindenütt ott van és mindenkit érint is egyben. Megkérdőjelezhetetlen létével már-már az ember ismerős, jó barátjává nőtte ki magát. Avagy éppen ellenségévé?
Egy nemrég készült felmérés szerint 20 és 40 év között az ember 10-15%-ban gondol a halálra. Inkább csak balesetek, betegségek vagy mások halála láttán. Ez 40 és 60 év között, csupán 40%-ra emelkedik. 60 év felett, már 50%-ban mérlegelt a halál esélye. Végül pedig 70 és 80 év között 90% esetében, állandó problémaként van jelen.
Jómagam, amikor először találkoztam a halállal, tizenéves voltam, anyám halálakor. Csak álltam a temetőben, üveges tekintettel figyeltem, nem tudtam mi ez. Másodszor, szerető társam esetében ért el. Ekkor nem álltam a temetőben, arra is képtelen lettem volna, úgy éreztem darabokra hasadok. A halál szinte társamul szegődött.
Tudható, hogy a régi ember készült a halálra, mindennapjainak is része volt. Valaki előbb-utóbb meghalt a faluban. És a szekrényben, tisztított halotti ruha lógott. Vagy halotti lepedőt hímeztek. A mostani ember, halálról való tudása igen sekélyessé lett.
Ha a halál, általunk leginkább ismert vallási értelmét nézzük, így hangzik a róla szóló első passzus: „A kert minden fájáról szabadon ehetsz, de a jó és rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert ha eszel róla, meg kell halnod.” Majd így folytatódik: „Dehogy haltok meg! Hanem jól tudja az Isten, hogy ha esztek belőle, megnyílik a szemetek, és olyanok lesztek, mint az Isten: tudni fogjátok, mi a jó, és mi a rossz.”
A halál spirituális értelme is valahonnan innét indítható. Ugyanis ahhoz, hogy az ember újra tapasztalhassa a ragyogó isteni természet teljes valójában, át kell mennie a halál kapuján. Mivel az Istentől való fájdalmas elválás volt ez. Megszüntette az addigi töretlen bizalmat és a tökéletes állapotot, előidézve vele az újabb körülményeket.
A keleti kultúrák tudása biztos és lényegi leírásokat ad nekünk, nyugatiaknak is a halálról. Megfigyeléseik egy része a tudomány szerint ugyancsak igazolható. És még a nyugat egyre inkább távolodott e ténytől, a kelet szinte egyre jobban közelített a halálról szerezhető tudás ismeretanyagához.
E leírások közös, általános megfogalmazása a halálfolyamatról a következő: az embert alkotó elemek mindegyike egymást követően visszaolvad egymásba, megszűnik addigi működésük. Először a föld olvad át a vízbe, ilyenkor általános elnehezülés érzete tapasztalható, majd a víz elem következik a tűzbe, ekkor a víz elemhez kapcsolható testi funkciók működése kezd megszűnni és ezek jelei érzékelhetők, láthatók. Végül a tűz olvad át a szélbe, és ilyenkor a légzés fokozatosan megszűnik. Nyugaton ekkor történik a halottá nyilvánítás. De a folyamat valójában megy tovább és ezért keleten erről még sokat írnak.
A testben áramló szelek, az életerőt a szív szintjéhez gyűjtik, majd az ide gyülemlő ”életmag” elhagyja a testet és ekkor általánosan tapasztalható ragyogás támad.
Itt van a halál egyedüli értelme, az ember újra tudja tapasztalni benne az isteni tündöklő természet erejét.
Amit elveszített akkor. A leírások szerint a halál folyamatai leellenőrizhetők bensőnkben. Sőt, megtanulhatóak. Mivel jó, ha együtt tudunk haladni vele, s nem ellenállni akarnánk, mikor ránk köszön. A félelmet legjobban csak az ismeretlenség táplálja.
A keleti ember szerint elképzelhetetlen, hogy valakit teljesen váratlanul érjen halála, ezért a Tibeti halottaskönyv a következő mondandóval zárul: „Mikor a hang berekesztődik, a fejtetőn pára támad. Ha testnek árnyéka, fülnek hangja és szemnek ereje s a többi jelek egyszerre tűnnek fel, tudd: ez halálod”
Az életkorról való statisztikák adatai szerint a hetven és nyolcvan éves kort, mikor már általánosan eltűnődnének a halálról, sokan nem élik meg. Így jobb mihamarabb szembe kerülni az elmúlást érintő tényekkel, mielőtt váratlanságukkal, óriási zűrt kelthetnének az ember bensőjében.
Mi több, a vallásos ember arra is emlékszik, hogy Isten a szívek vizsgálója.
Valóban, a dolog itt változott meg, mikor az életmag elvált az öröktől. Az ember, élettel való kapcsolata meghasadt. S itt kell, hogy ismét egybeforrjon.
Mert minden egyes búcsúra, ennek az elválásnak az emléke nyomja rá bélyegét, azért is lehet oly szívbemarkolóan fájdalmas.
A haláltól való félelmek gyökere (Cikkíró pályázatra beküldött írás) |
MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |
Hozzászólások |
Nem érkezett még hozzászólás. |
Kapcsolódó cikkek:
Hogyan beszéljünk a gyerekekkel az elmúlásról? - Nyereményjáték!
Miért megyünk a temetőbe? Miért nem jön már hozzánk a nagypapa? Csak az öregek halnak meg? Ha kórházba kerülök, én is meghalok? Ha meghalunk, hova kerülünk? A gyerekeknek számtalan kérdése lehet az elmúlással kapcsolatban, amikre gyakran nehéz választ adni. Ha pedig egy nagyon közeli hozzátartozót veszítenek el, előfordul, hogy nem kérdeznek, csak magukba zárkóznak, és szoronganak. A halál, az elmúlás, a gyász olyan témák, amikről nem szívesen beszélünk, pedig nagyon fontos.
Van élet a halál után? Íme, a 7 leggyakoribb halál közeli élmény a beszámolók alapján
Az embert mindig is foglalkoztatta, hogy van-e élet a halál után. Paradox kérdés, amelyre a választ nehéz megválaszolni mindaddig, míg életben vagyunk. Vagy mégis? Sok olyan ember van, aki azt állítja, hogy járt már a túlvilágon - hogy szakszerűen fogalmazzak - volt már része halál közeli élményben. Ezek a beszámolók gyakran lenyűgözőek és élmény gazdagok, de némelyikük ijesztően hangzik.
Mire megyünk Istennel?
"Bolygónk minden fogyatékossága ellenére is magán viseli az eredeti terv nyomait, a szépség és az öröm jeleit, amelyek egyrészt felidézik, másrészt előrevetítik a Teremtő szándékát." Philip Yancey
Praktikus és spirituális teendők haláleset bekövetkeztekor
Noha naponta találkozunk a halállal a televízióban, újságok híreiben, ha a valós életben szembesülünk vele, akkor mégis megrettenünk, és tétovák vagyunk, mit is kell tennünk? Ha pedig egy hozzátartozónk hal meg, akár egyenesen sokkolóan hathat ránk, hiszen egy szeretett személy elvesztése életünk legnagyobb megpróbáltatása.
A halálos négyes
Ismeretes, hogy hazánkban igen magas a szív- és érrendszeri megbetegedések száma, és ezek képezik a vezető halálokokat. A magas vérnyomás betegség jelentős része nem kerül felismerésre, növekszik a II. típusú cukorbetegségek száma, a lakosság jelentős része túlsúlyos, és igen sokaknak kóros a vérzsír, illetve koleszterin szintje. Erről beszélgettünk Dr. Halmos Tamás professzor úrral.
Minden bölcső koporsó - minden koporsó bölcső
Az ősz elhozta a lombok, a színek fogyatkozását, a kontúrok tompulását. A halál ilyenkor közelebb jön. Korán sötétedik, könnyeztet a hideg, a zsolozsmázó szél, gyászos a latyak. Fel-fellibbennek a gyertyafények.
Mindazokért, akiket nem láttunk már régen...
...Akik velünk együtt ünnepelnek az égben, mindazokért, akik nincsenek itt, egy-egy gyertya égjen - cseng, zeng a régi Demjén-dal. November előestéjén eltávozott szeretteink, néhány héttel később, karácsonykor pedig a velünk lévők tiszteletére és Jézus születésének ünneplése céljából gyújtunk gyertyát. Egyazon apró tárgy jelképezi az elmúlást és a születést, a bánatot és az örömöt...
Rendben van ez így...?
2001 szeptember 11 után Billy Graham lányával készítettek interjút, és a riporternő (Jane Clayson,) megkérdezte tőle: - "Hogyan engedhette meg Isten, hogy ilyesmi történjen?" - Anne Graham nagyon mély, éleslátásra utaló választ adott: - "Úgy hiszem, Istent nagyon elszomorítja, ami velünk szeptember 11-én történt, ám évek óta azt mondjuk neki: menj ki az iskoláinkból, menj ki a kormányunkból, és távozz az életünkből.