Szakbarbár

Bevett gyakorlat, ez tény. Azt, hogy legális, nem tudom értelmezni. Az Mt. az általános magatartási követelmények között mindenesetre ezt mondja: 6. § (2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A kismamák ezzel nemigen szoktak foglalkozni, a munkáltató meg nem nagyon tud mit tenni.

Minden ellátásnak a kezdetét megelőző 3. hónap végétől visszafelé számított utolsó 180 napi jövedelem az alapja - ha van ennyi, Neked lesz. Legkorábban idén júniusban kezdődő ellátás alapjában lesz csak a magasabb bér.

Korhatárbetöltéstől vagy a 40 év meglététől nincs jogszabályi lehetőség méltányossági jogkörben eltekintni. Engedélyezni azt lehet, amit a jogszabály enged, és ilyet az nem enged. Meg kell várni,hogy meglegyen a 40 év, ha a kettő közül az következik be hamarabb.

Minden ellátás csak az aktuális jogviszonyban elért jövedelemből számolódik, úgyhogy egy magasabb táppénzhez, csedhez, gyedhez a munkahelyváltás az út. Előtte kihasználhatod az álláskeresési járadékot, jobb, mint a csak papíron munkaviszony, max. 3 hónapig nem fizeted, hanem kapod a pénzt, ami mellé jár biztosítás és szolgálati idő. Utána jöhet az új munkaviszony, minimálbér kétszeresét meghaladó bérrel, ebből így maximális gyed lesz. A bruttó táppénz harmada a munkáltatót terheli.

Ha nem katás vállalkozóként - mert az nem biztosított, ha teljes munkaidős munkaviszony mellett ev - is van a szülés előtti 2 évben 365 nap előzetes biztosításod, akkor ebből a jogviszonyból is jogusult leszel csedre és gyedre.
Az átalányadózáshoz nem értek, de az egy általános szabály, hogy figyelembe vehető jövedelem hiányában vállalkozó ellátásának alapja a minimálbér, viszont ha van valami kevés járulékköteles jövedelem, akkor abból szabad szemmel alig látható ellátás lesz. Úgyhogy ha az átalányadó esetén kell valamennyi járulékot fizetni, akkor nem biztos, hogy ez megéri. SZJA törvény általános szabályai szerint teljes munkaidő melletti ev-nél opcionális a járulékfizetés, ha kivétként veszi ki, akkor kell fizetni, ha osztalékként, akkor nem. Náluk mindenképpen utóbbi éri meg csed, gyed szempontjából.

A gyed az egyetlen ellátás, ami nem végig annyi marad, amennyit az elején megállapítanak, de nem ilyen esetben emelkedik, ha menet közben nő a bér. Ha maximális összegben lett megállapítva és az új évben emelkedik a maximális összeg - a minimálbér kétszeresével tart lépést -, akkor ha a megállapításkori átlaga engedi, akkor emelkedik a gyed az újévi maximumra. Tehát csak a határ kerül feljebb, hogy maximálisan mennyit vesznek figyelembe a megállapításkori alapból, de ezt nem fogják újra megállapítani azért, mert közben a szerződés szerinti bére nőtt.

A jogszabály pontosan úgy rendezi ezeket a kérdéseket, ahogyan szeretnél dolgozni:

Mt. 60. § (3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
89. § Éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés.
113. § (1) A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
a) a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,
(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontban meghatározott munkavállaló számára éjszakai munka nem rendelhető el.

Csedet a szülés várható idejét megelőző 28. naptól tudsz igényelni, úgyhogy ezen nem húzod ki 4 hónapig. Táppénzen viszont minden további nélkül. Illetve ott van még a felhalmozdott szabadság kivétele is. Ketteskével is jogosult leszel csedre és gyedre, mert ezek mindkét jogosultsági feltételével rendelkezel akkor is, ha nem dolgoztál a két baba között.

Minden ellátásnak kizárólag a járulékköteles bér az alapja. A jogszabály ismeri és kezeli azt a helyzetet is, ha egyetlen bérezett nap sincs, mert két gyermek között végig gyeden, gyesen, táppénzen voltál. Ráadásul ott a hétköznapokban kedvezményszabályként emlegetett jogszabályi rendelkezés, ami biztosítja, hogy ha az általános szabályok szerint számított alap kisebb lenne, mint az előző csed alapja volt, akkor az új csed és gyed alaja annyi legyen, amennyi az előző csedé volt. Úgyhogy két okból sem kell tartanod attól, amivel a munkáltató rémisztget, abszolút butaság, amit mond. Legalább 120 bérezett naptári napot produkálni egyedül akkor lehet érdekes, ha ott a minimálbér kétszeresénél és az előző csedhez figyelembe vett átlagnál lényegesen több a béred, mert akkor az új csed magasabb lehet, mint az előző volt - aminek az alapja visszajön ellenkező esetben.

Ha a munkaviszonyod ketteske születését megelőző 1 évnél régebben szűnt meg, akkor gyedre semmiképpen sem leszel jogosult, mert nem fogod hozzá teljesíteni azt a jogosultsági feltételt, hogy a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítási jogviszonyod volt. A passzív gyed szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot jelent, de biztosítással, ami az előzőek mellett pénzbeli ellátásra is jogosítana, azzal nem jár. Csedre jogosult lehetsz, ha munkaviszonyod lesz, vagy ha álláskeresési járadékot igényelsz.
Ha 1 évnél kevesebb idő telt el a régi munkaviszony megszűnése és a szülés között, akkor a nehezebben teljesíthető előzetes biztosítás rendben van csedhez is, gyedhez is, ha lesz egy aktuális biztosítási jogviszonyod, akkor mindkét ellátásra jogosult leszel.

dupla

Én megszüntetném a munkaviszonyt, utána elmennék 30+ napra álláskeresési járadékra, majd új munkaviszonyt létesítenék, 8 óra, bruttó 450.000 Ft. Valamivel több, mint egy hónap munka után táppénz. A járadék beiktatására azért van szükség, mert minden ellátás csak az aktuális jogviszonyban elért jövedelemből számolódik, de ha ugyanoda megy vissza 30 napon belül, akkor a megszűnt jogviszonyban elért jövedelem is beszámít. Viszont 30 napnál tovább nem jó lógni a levegőben, mert alig pár napra filléres táppénz lesz belőle, ezért a legpraktikusabb a 30+ napot járadékon tölteni-

A csed attól függően lehet korlátlan, vagy csak minimálbér kétszerese alapú, hogy melyik hónaptól igényeled, és hogy az ehhez képest lévő, megelőző 3. hónap utolsó napjától hátrafelé induló számítási időszakban van-e 180, vagy ennek hiányában legalább 120 bérezett napod. Általánosságban azt lehet mondani, hogy ha nem mész korábban táppénzre, mint február 2. (ott van meg a 120 bérezett nap), és nem szülsz korábban, mint május 1. (hogy a február, ahol meglett a 120 nap, benne legyen a számítási időszakban), akkor korlátlan lesz a csed. Az is lehet, hogy 180 bérezett napból számolódik (ha nem mész korábban táppénzre, mint április 3., és nem szülsz korábban, mint július 1.), de ha egy fix havibéred van, márpedig gondolom, hogy említetted volna, ha ingadozna az összeg havonta, akkor ennek nincs jelentősége, mert akkor 120 és 180 napból is közel azonos lesz a csed, amit nem korlátoz a minimálbér kétszerese.

Szerintem Neked ez az infó kell, nem az, hogy júniusi és júliusi kezdetnél 120 vagy 180 naptól számolódik majd az ellátás. Végigvehetnénk mind a 4 verziót, de a lényeg ugyanaz: tud korlátlan lenni a csed.

A keresőképtelenség és a terhesség külön-külön is felmondási tilalom, de ehhez ezt a tényt legkésőbb a felmondás átadásáig jelezni kell a munkáltatónak. Én le szoktam záradékoltatni a felmondást, a munkavállaló lenyilatkozza, hogy nem keresőképtelen és nem várandós. A munkáltató által kezdeményezett közös megegyezés nem egyenlő a felmondással, ilyet bármikor kezdeményezhet, Te pedig aláírhatod, ha úgy látod jónak.
Ha marad az új munkaviszony, akkor csedre és gyedre mindkét jogviszonyból jogosult leszel. Mindegyikben az ottani helyzetedre érvényes szabályok alapján. A régi helyen az új csed és gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese közül a magasabb lesz, az új helyen pedig az ott szerzett jövedelem.
Táppénz az új helyen minden további nélkül kaphatsz. A régi helyen akkor, ha a gyermek gondozáshoz kért fizetés nélküli szabadságot visszamondod. Opcionális hogy ezután kiveszed-e a babázás alatt felhalmozódott szabadságot vagy annak egy részét és ezt követően mész táppénzre, vagy a fizetés nélküli szabadság vége után azonnal. Munkából leszel táppénzen, úgyhogy a bölcsinek semmi akadálya.

Csedre és gyedre akkor vagy jogosult, ha - a 2 éven belül 1 év biztosítási megléte mellett - legalább a csed 1.napján még van egy biztosítási jogviszonyod. Ha ez később megszűnik, az ellátások akkor is ugyanolyan összegben és ideig járnak, mintha nem szűnt volna meg a munkaviszony. Viszont egy kistesó utáni gyedre ne számíts, ha beleszülsz a gyedbe vagy a gyesbe anélkül, hogy lenne egy új munkaviszonyod, ahol eleget dolgozol előtte, csedre is csak körülményesen leszel jogosult ketteskével.
Próbaidő alatt ugyan nem kell indokolni a felmondást, de ez egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani, tehát jogszerűtlen a felmondás, ha annak a terhesség az oka és ezt tudod bizonyítani.
Ha megszűnik a munkaviszonyosd és nem lesz másik, akkor csak az alanyi jogon járó, nettó 25.650 Ft-os gyesre leszel jogosult.

Gyedet igényelni az igénybejelentést megelőző 6. hónap első napjáig lehet visszamenőleg - természetesen ez csak akkor működik, ha a jogosultsági feltételek - aktuális és előzetes biztosítás - rendben vannak. Választható visszamenőleg gyes helyett a gyed, ilyenkor a megállapított gyedből kérhető a megkapott gyes levonása, vagy vissza lehet fizetni előtte önállóan.

Két év folyamatos biztosítás megléte esetén - ebbe a tagállaban szerzett is beleszámít, folyamatos pedig akkor, ha nincs 30 napnál hosszabb szünet két jogviszony között - a táppénz az alapjául szolgáló jövedelem 60%-a. Ennek a bruttó összegnek a harmadát fizeti a munkáltató táppénz hozzájárulásként. Bruttó 450.000-es átlagból 2 év folyamatos biztosítás esetén, családi kedvezmény nélkül 1 naptári napra nettó 7.650 Ft körüli táppénz van.

Nem értelmezhető az, hogy büntetést kell fizetned, ha csed mellett dolgozol. Olyankor egész egyszerűen nem jár a csed. Hogy egy vállalkozó mikor dolgozik és mikor nem, arról a csedet folyósító kormányhivatal a bevallások adataiból és az igénybejelentőn feltüntetett adatokból értesül. Ennél többet erről ő nem lát, a NAV az, aki látja a kimenő számláidat. A bevallást és az igénybejelentőt Te küldöd be…

Ebtv. Vhr. 1. § (2) E rendelet alkalmazásában p) keresőtevékenység: a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.
Ebtv. 41. § Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet folytat

Ebből két dolog következik. 1. dolgozni nem lehet a csed időszakában, de korábbi időpontra járó összeget minden további nélkül meg lehet kapni. 2. Ha nem Te végzed személyesen a munkát, az sem befolyásolja a csedre jogosultságot.

Ha Te munkáltatónak nevezed azt, akinek dolgozol és elbocsátásnak azt, hogy ő nem kíván tovább munkát adni, de közben egyéni vállalkozó vagy, akkor nem kizárt, hogy a megbízás valójában egy munkaviszonyt leplez és csak kényszervállalkozó voltál. Ez a kérdéskör túlmutat azon, amire ez a felület szolgál, és az én tudásomat is meghaladja. Beszélj ügyvéddel, kérdezd meg, hogy a dokumentumok és igazolható tények alapján érdemes lenne-e megállapítási keresetet indítani, ahol a bíróság kimondja, hogy valójában munkaviszonyod volt, miután pedig ez megállapításra kerül, a munkáltató vagy rendezi a helyzeted, figyelemmel arra, hogy a szülési szabadság felmondási tilalom, vagy lehet perelni a munkaviszony jogszerűtlen megszüntetése miatt.

Egyik ellátás a másik alapjába soha nem számít bele, kizárólag a bér az alapja mindennek. A jogszabály ismeri és kezeli azt a helyzetet is, ha nincs közvetlenül a mínusz 3. hónap vége előtt 180 bérezett nap (mert ott táppénz is volt). Akár távolabbról és akár csak 120 napi jövedelem is elég egy korlátlan csedhez. Ennek az alapjába minden járulékköteles jövedelem beszámít, a prémium és a túlóra is. Mivel a csedből nem kell fizetni a 18,5%-os tb járulékot, ezért a bruttóban 100%-os csed nettóban lényegesen több lesz, mint a nettó alapbér, ezt az extrák tovább növelik majd.

A biztosítás megszűnését követően részesülsz gyedben. Ez egészségügyi ellátásra jogosít és szolgálati időt ad, de biztosítási jogviszonyod, ami újabb pénzbeli ellátásra jogosítana, az nincs. A passzív gyed - tehát ami mögött nem ketyeg egy biztosítási jogviszony - egy következő csedhez figyelembe vehető a 2 éven belül szükséges 365 nap előzetes biztosítás meglétéhez. De csak ehhez, a gyednek már szigorúbb a jogosultsági feltétele, ott a passzív gyed nem vehető figyelembe. Ezért csedre jogosult leszel, alapja a járadék alapját képező átlag, de legfeljebb a minimálbér lesz, a gyed jogosultsági feltételeivel viszont már nem fogsz rendelkezni. Fontos, hogy a csed nem jár automatikusan, vissza kell menni hozzá legalább 1 napra álláskeresőnek és kérni kell az álláskeresési járadékot, mert ez generálja az aktuális biztosítási jogviszonyt, ami a 2 éven belül szükséges 1 év előzetes biztosítás mellett a csed másik jogosultsági feltétele. A járadékod most szünetel csed, gyed miatt, szülés előtt pár héttel le kéne mondani a gyedet ahhoz, hogy újra járadékot kapó álláskereső legyél. Olyan időpontban kellene visszamondani a gyedet, hogy a maradék járadékos napjaid kitartsanak a szülésig. Amíg járadékon vagy, addig apuka tudja igényelni a nagy után a gyedet.