Szakbarbár

A csed és a gyed két jogsultsági feltétele a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítás, és egy, legalább a csed 1 . napján fennálló biztosítási jogviszony. A másik tagállamban szerzett biztosítás a hazaival egyenértékű, így ha a szülés előtti 2 évben az ebbe az időszakba beleeső napok és a szülésig hátralévő időben szerezhető napok együtt elérik a 365-öt, illetve lesz egy hazai munkaviszony vagy vállalkozás,akkor jogosult lehetsz csedre és gyedre. Önmagában az előzetes biztosítás kevés, az aktuális jogviszonnyal is rendelkezni kell, tehát valahogyan mindenképpen biztosításba kellene kerülni

Munkajogilag most fizetés nélküli szabadságon vagy. Aki nem akar dolgozni, annál nem értelmezhető az, hogy az állapota miatt nem tud. Ezért előbb meg kell szüntetni a fizetés nélküli szabadságot, és utána mehetsz táppénzre. Ha nem tb kifizetőhely a cég, akkor ajánlott pár nap szabadságot kivenni a kettő között, mert a kormányhivatalnak enélkül nem egyértelmű a helyzet és a levelezés késlelteti a táppénz kifizetését. Ha a munkáltatóval meg tudsz állapodni bármilyen időpontban, akkor akár azonnal visszamondhatod a fizetés nélküli szabadságot. Ha nem, akkor a jogszabály szerint a bejelentésről számított 30 nap múlva szűnik meg. A munkáltatónak általában nem érdeke, hogy asszisztáljon a korábban történő megszüntetéshez, mert így többet vagy táppénzen, és ennek a harmada őt terheli.

Egyik ellátás a másiknak az alapjába soha nem számít bele. Minden ellátás csak a járulékköteles bérből számolódik. Bérezett napod utoljára júliusban volt, úgyhogy innen fog visszaszámolódni a 180 nap, az ebben az időszakban kapott bér lesz a csed és a gyed alapja. A minimálbér kétszerese akkor érdekes, ha nincs nemhogy 180, de még 120 napi jövedelem sem volt, és az ennél kevesebb napban az átlag ennél magasabb. Ilyenkor legfeljebb a minimálbér kétszerese után állapítják meg az ellátást. Neked ez a szabály nem érdekes, mert lesz 180 napod.

Minden ellátás egyik jogosultsági feltétele - nagyon leegyszerűsítve, mert vannak kivételek, de ezeknek itt nincs jelentőségük - egy aktuálisan fennálló biztosítási jogviszony. Így ha megszűnik a munkaviszony, akkor alapból nehezebb a helyzet. Jó hír azonban, hogy aktuális biztosítást egyszerűbb generálni, mint utólag előzetes biztosítást, ami a másik jogosultsági feltétel. Csedhez, gyedhez tehát így sem reménytelen a helyzet, ha nem lógott 1 évnél többet a levegőben, mert ha bármikor biztosítási jogviszonyba kerül, akkor ez a jogosultsági feltétel kipipálva, és ha 2 éven belül van 1 év az előző munkaviszonyból, akkor a másik is. De a táppénz a folyamatos biztosítással megegyező napokra já, így az teljesen esélytelen akkor, ha sokáig nem csinál semmit, és egy új helyen alig dolgozik táppénzre felvétel előtt.

A legtöbb, amit tudok javasolni, hogy a jelenlegi munkaviszony megszűnését követően egyrészt kihasználható az álláskeresési járadék, illetve ezt követően, vagy rögtön ezzel játszva helyezkedjen el ismerős cégénél, ahol legyen sokat fizetés nélküli szabadságon, de egyszerre 30 napnál ne tovább. A biztosítás akkor folyamatos, ha nincs benne 30 napnál nagyobb megszakítás, táppénz pedig a folyamatos biztosítással megegyező időre jár, így ha a folyamatosság fennmarad, akkor a teljes terhességet táppénzen tudja tölteni - a munkáltatóval meg majd elszámoltok, a bruttó táppénz harmada őt terheli.

Az álláskeresési járadékkal kb. 4,5 hónapot lehet nyerni, és ha ott terhes, akkor egyéni vállalkozóként a munkaviszonynál kevesebb költséggel, szívesség nélkül is tud maximális gyede lenni. A 4,5 hónap úgy jön ki, hogy munkaviszony megszűnése után a 29-30. naptól (30-nál több semmiképpen se legyen) durván 2,5 hónap járadékot kaphat, ami után megint van legfeljebb 30 napja a biztosításba kerülésig.

Ha jól hámoztam ki, akkor először aug. 8-án volt 1 napot táppénzen. Ha így van, akkor aug. 10-én, a 2. táppénzre vételt megelőző nappal 178 nap folyamatos biztosítása van, a 178 nap táppénzjogosultságát az az 1 nap csökkenti, amit korábban táppénzen töltött. A táppénz alapja 2 évnél rövidebb folyamatos biztosítással 50% -az egyetem és a maga után fizetett tb nem biztosítási jogviszony, ha esetleg ez felmerül.

A 178 nap nagyon szerencsétlen, mert 2 napon múlik, hogy a táppénz alapja csak a minimálbér. A táppénzt több szabály szerint állapítják meg, mert a jogalkotó minden helyzetre alkalmazni rendelt valamilyen szabályt. Nála az 1. és a 2. nem alkalmazható, mert az ún. számítási időszakban (ami az ellátás kezdetét megelőző 3. hónap végével zárul) nincs 180, vagy legalább 120 napi jövedelme. A 3. alkalmazhatóságának 2 nap híja van, így jelenleg marad a 4., ami viszont azt mondja, hogy a minimálbér az alapja, mert nincs legalább 180 nap folyamatos biztosítása, aminél irreleváns, hogy mennyi volt a jövedelme.

A szülés várható idejét megelőző 28. napig,a csed kezdtéig nagyjából kihúzná táppénzen. Viszont érdemes lenne megszakítani, pár nap szabadságot kivenni, és utána újraindítani a táppénzt. Egyrészt ettől a táppénzjogosultág is kitolódik (nem csak a szabadság napjaival, sokkal többel, mert ez elég érdekesen működik), de ami az igazán nagy nyereség lenne, hogy egy szeptemberben induló táppénz lényegesen több lenne. Ennek már a tényleges jövedelme lenne az alapja, mivel bejönne a korábban nem alkalmazható szabály, ami alapján a 2022.03.03-2022.06.30 közötti bére (-3. hónap végétől visszafelé lévő 120 naptári nap) lenne a táppénz alapja. Úgyhogy azt javaslom, a lehető leghamarabb írassa ki magát keresőképesnek, vegyen ki pár nap szabadásgot, és ezt követően menjen vissza táppénzre.

A csed és a gyed alapja a tényleges jövedelme lesz, csak a bér, a táppénz nem. Nem cizellálom, hogy melyiké melyik időszakból számolódik, a végeredmény az, hogy lényegében a 330.000-es bére lesz az alapja.

Valóban nem vagy jogosult csedre és gyedre a 2. munkahelyről, mert itt nem rendelkezel a két jogosultági feltétel egyikével, nincs 2 éven belül 365 nap biztosítási jogviszonyod (csak itt).A másik helyen annyi nap táppénzre vagy jogosult, amennyit belépéstől a táppénz előtti napig dolgoztál. Minden további nélkül megteheted, hogy az egyik jogviszonyból csedet igényelsz, a másikból pedig táppénzt. Ez szeptember 6-ig tart. Ha itt kiveszel pár nap szabadságot szülésig, akkor utána legalább 42 napot lehetsz táppénzen, mert a gyermekágy időszakára jogosult táppénzre az, akinek a csed nem jár. Gond esetén tovább is. De ehhez újra kell indítani a táppénzt, mert a táppénzjogod szeptember 6-tal lejárt.
A két munkahelyen a "tb sorsod" teljesen külön fut, semmi köze nincs egyiknek a másikhoz. A 2. helyen munkajogilag először szülési szabadságon, majd gyermek gondozásához kért fizetés nélküli szabadságon leszel, tb szempontból pedig biztosítás szünetelését eredményező fizetés nélküli szabadságon, mert szünetel a biztosítás, ha nem kapsz elláltást. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy következő babával esélytelen innen bármi, még egy táppénz is, mert 0 biztosítási előzményed lesz. De a másik jogviszonyban ketyeg minden: ellátásra jogosultság, biztosítás, szolgálati idő. A
Ha tudod, hogy a csed után a gyedet is Te fogod igényelni, akkor töltsd ki ezt az igénybejelentőt https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/images/epel/nyomtatvanyok/Nyilatkozat-csed-gyed-egyuttes-igenylesehez---kezi.pdf , ezt csak egyszer kell, ezzel egyszerre tudod igényelni a csedet és a gyedet.

Ha egy szülő veszi igénybe a két ellátást, akkor jár mind a kettő párhuzamosan.

A csed alapjában az új bér egyáltalán nem lesz benne, mert a júliusban induló ellátáshoz április 30-ig kapott bér kerül figyelmbe vételre, ha hosszú ideje ugyanott dolgozol - abból, hogy azt írod, módosult, feltételezem, hogy így van. A gyed alapjában egy fél havi emelt bér lesz benne, mert csak fél hónapig fizettél utána járulékot. Számottevő hatása nem lesz annak a fél hónapnak. Sem a 10, sem a 40 órás béredet nem írtad, így összeget nem tudok kalkulálni.

Ismered az elérhetőségemet, hiszen megtaláltál a régi címen és onnan válaszoltam is. Egyszerűen csak írj vissza.

A bért a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően rendezni kell, ez független attól, hogy közvetlenül utána táppénz, szabadság, esetleg csed következik, mert az esedékesség a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő nap. Azt el tudom képzelni, hogy vannak munkáltatók, akik a munkajogban járatlanabbak, és nekik nem egyértelmű, hogy az emelés akkor is esedékes, ha nem szabadság következik. Puhatolózzatok előre, hogy ismert-e az Mt. rendelkezésének helyes alkalmazása, pár nap szabadságra csak akkor érdemes menni, ha ezzel előrébb vagytok. Ha jól alkalmazzák a jogszabályt, akkor erre nincs szükség.
Mt. 59. § A munkáltató a 127-132. §-ban meghatározott távollét megszűnését követően ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.
A 127-132. §-okban a csed, gyed, gyes miatti távollétet szabályozza.

A táppénz alapja az aktuális szerződés szerinti bér és a gyed alapja közül a magasabb lesz.

A kérdés technikai probléma miatt nagy késéssel ért el hozzám, nem tudom, mennyire aktuális még. Remélhetőleg a munkáltató menet közben rájött, hogy a táppénzzel kapcsolatban neki annyi dolga van, hogy ha nem kifizetőhely, akkor beküldi az igényt a kormányhivatalba, ha kifizetőhely, akkor pedig megállapítja és kifizeti, ez a kötelezettsége, akár tetszik, akár nem. Terhesen felmondási tilalom véd.

Most két biztosítási jogviszonyod va. Az ellátásra jogosultságot jogviszonyonként bírálják el. Táppénzre mindjét jogviszonyból jogosult leszel, de a szakképzési munkaszerződés után a mértéke csak 50% lesz, mert itt nagyon rövid a biztosításod, emiatt csak annyi napra jár majd, ahány napig a jogviszony a táppénzre kerülés előtt fennállt. Csedre és gyedre nem leszel jogosult ebből a jogviszonyból, mert ahhoz önmagában itt is kellene lennie 2 éven belül 1 év előzetes biztosításnak, ennyi pedig nem lesz. Ha kellőképpen magas a béred, akkor ez a gyednél nem érdekes, mert az több jogviszonyból is csak az egyszeres maximum lehet, de az ösztöndíj utáni csedet azt elbukod így.

Nálatok egészen másképpen számolódik a táppénz, amit ha jól tudom,nem is így hívnak, úgyhogy nem tudok segíteni.

A kalkulátorok nem érnek semmit táppénz esetében, mert mindig annyi napra kapod a táppénzt, amennyiről leadod az igazolást, ez pedig változó, az elején és a végén mindenképpen, de menet közben is van, hogy vasárnapig, és van, hogy hó végéig adja ki az orvos. Ezért én inkább naptári napra szoktan táppénzt mondani.

A 2 gyermek utáni kedvezményből kb. 34.000 Ft-ot ki tudsz használni a táppénzből. Ezzel számolva, azt feltételezve, hogy van 2 év folyamatos biztosításod, és a számítási időszakban valóban 390.000 a bruttó, 1 naptári napra kb. nettó 7.7000 Ft a táppénz.

A GYOD nem egy egészségbiztosítási ellátás, én pedig csak azokhoz értek, így az ezzel kapcsolatos kérdésekre nem tudok válaszolni.

Jelenleg a bruttó 130.000 Ft-os bér után 12.000 Ft munkáltatói és munkavállalói közterhet fizettek. Ezért szinte semmi olyat nem kaptok, ami nem járna egyébként is a GYES mellé, mert az szolgálati időt és egészségügyi ellátásra jogosultságot egyébként is ad. Az egyetlen plusz a táppénzre és egy következő csedre, gyedre jogosultság, de ezek szerint a táppénzt nem használtad ki eddig, következő babáról pedig nem tettél említést.
A magasabb bér a munkavállalói közterheket egy magasabb összegig nullázza, de több szociális hozzájárulási adót kell utána fizetni, mert a 3. évben a kedvezmény csak 50%. Katás vállalkozónak még csak a költség sem kell, hogy attól majd kevesebb adót fizetne, mert a katája fix. Úgyhogy nemcsak hogy annak nem látom értelmét, hogy a béred meg legyen emelve egy olyan összegre, amellyel a személyi kedvezmény is belefér, de egyáltalán az egész munkaviszonynak nem látom értelmét addig, amíg gyesen vagy.
A gyes és a gyes melletti munkából kapott bér akkor számít bele a nyugdíj alapjába, ha ezzel magasabb az átlagkereset - kiszámítják ezek nélkül és ezekkel együtt is. Ha korábban a mostaninál is kevesebbet kerestél, akkor ennek lehet pozitív hatása a nyugdíjnál, egyébként nem, mert akkor úgysem lesz figyelembe véve sem a nagyon alacsony, sem a valamivel magasabb bér. Összességében úgy látom, hogy nincs értelme bért emelni, de még az egyébként is csak kamu munkaviszonyt fenntartani sem, mert többletfizetésért semmi olyat nem kapsz, amire szükséged lenne addig, amíg gyesen vagy.

Szabadság a csedre és a gyed első 6 hónapjára, tehát durván 11,5 hónapra jár. Azt írod, körülményes volt kihúzni szülésig a táppénzjog lejárta után, felteszem, hogy itt a 2019-es szabadsága egy részét vagy egészét kiadták neki, így nagyon is elképzelhető, hogy csak 15 további nap járt kb. 2020 közepéig, ameddig tartott a gyed első fél éve. 2018-as esetleges maradékot, 2019-ben kivett napokat kéne ahhoz látni, hogy meg lehessen mondani, rendben van-e a 15 nap.

A táppénzjoga 1 év, és ha nem dolgozik semmit, akkor is jogosult lesz csedre, gyedre. A jogszabály ismeri és kezeli azt a helyzetet, ha valaki beleszül a gyesbe vagy gyes után táppénzen van, és egyetlen napot sem dolgozik, vagy csak pár bérezett napja van szabadságból.

A következő csed és gyed alapja az előző csed alapjánál semmiképpen sem lesz kevesebb, mert először kiszámítják az általános szabályok szerinti (0 bérezett nappal vagy kb. 3 hét szabadsággal ez szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese), majd ezt összehasonlítják az előző csed alapjával, és a kettő közül a magasabb összegből állapítják meg az ellátást.
Az anyasági támogatás és a gyes pedig alanyi jogon jár, annak is, aki soha egyetlan napot sem dolgozott.

A terhesség, a szülési szabadság és a gyermek gondozásához kért fizetés nélküli szabadság alatt felmondási tilalom van.

A GYED alapja kizárólag az emelt katás járulékalap, régi jogviszonyokban elért jövedelemnek, járulékalapot nem képzező álláskeresési járadéknak, táppénznek semmi köze az összegéhez, ezekből nem számolódott.
A megoldás vagy az új munkaviszony, mert akkor csak abből a bérből számolódik minden, vagy másfajta adózású egyéni vállalkozás. Ha terhes vagy, válts adózási módot, legyél SZJA törvény általános szabályai szerint adózó vállalkozó - ha eleve ez lettél volna, most a minimálbér után kapnál ellátást, a KATA nagyon rossz ötlet volt. Produkálj harmincpár nap alatt annyi bevételt - lesz, aki örül a számlának, vagy mindegy neki, hogy kap ilyet - amennyiből ki tudsz venni ún. vállalkozói kivétként annyit, amennyi a következő gyed végének évére várt minimálbér kétszerese. A táppénz alapja a minimálbér lesz, a csedé és a gyedé pedig a rövid időszakból számított átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese.

A kérdést táppénzre kiélezettnek értettem, ezért arra válaszoltam, hogy legkorábban mikor induló táppénznek lesz csak az emelt bér az alapja. A csed alapjába a táppénz, a gyed alapjába a táppénz és a csed nem számít bele. Ha legalább március végéig dolgozol, akkor a csed alapjában már csak emelt bér lesz.