|
Kérdezz-felelek
Az én problémám elég összetett, ha nem kompetens minden részére válaszolni, akkor kérnék segítséget kihez fordulhattnék ennek megválaszolásában.
Az alábbiban kérnék segítséget:
Jelenlegi munkahelyemen 2017.03.21-én kezdtem.
Első gyermekem 2017.10.18-án született. 2017.08.31-ig dolgoztam (kivettem az addig járó szabadságaimat), majd 2017.09.01-től 2017.10.17-ig táppénzen voltam.
Ellátások amiket kaptam/kapok:
CSED: 2017.10.18-tól 2018.04.03-ig
GYED: 2018.04.04-től 2019.10.18-ig
GYES: 2019.10.19-től 2020.10.18-ig
Jelenleg második gyermekemet várom, a 4. hétben lehetek. Várható születési dátuma: 2021.01.17.
Azt terveztem, hogy 2020.05.01-től visszamegyek dolgozni, de ez így sajnos nem lehetséges. Munkáltatómnak már jeleztem ezen szándékomat januárban, de ők még nem tudnak a második babáról. A vírushelyzet miatt elnapoltuk a "kerekasztal" beszélgetést erről.
Első gyermekem családi bölcsődébe kezdett járni 2020.03.02.-tól (ami persze a járvány miatt félbeszakadt), de beadtuk a jelentkezést állami bölcsődébe - 2020.09.01-től kezdődően -, ahova munkáltatói igazolás is kell.
Mit kellene tennem ahhoz, hogy megmaradjon a munkahelyem, kapjak CSED-et, GYED-et és gyermekem állami bölcsődébe járhasson?
Korábbi válaszát (125398.kérdés) tisztelettel köszönöm! Most azonban a veszélyhelyzet miatt változott az eredeti helyzet. Mivel a GYED a kihirdetett veszélyhelyzet miatt, annak visszavonásáig meghosszabbodik, ettől függetlenül a munkahelyen a fizetetlen szabadságot meg lehet-e szüntetni és állományba lehet-e lépni úgy, hogy rögtön táppénzes állományba lép (a terhességre tekintettel), vagy a felhalmozott szabadságot előbb mindenképp ki kell venni, vagy a veszélyhelyzet miatt meghosszabbított GYED okán egyik variáció sem kivitelezhető, hanem a fizetés nélkülit kell meghosszabbítani a veszélyhelyzet végéig, és utána mehet csak az eredeti terv szerint? Vagyis adott esetben jár-e egymástól függetlenül párhuzamosan a meghosszabbított GYED és a táppénz (vagy ha ki kell venni a szabadságot, akkor a szabadság, majd a táppénz)? A munkáltató azt mondja, hogy maradjon fizetés nélkülin, majd ha lejár a veszélyhelyzet, akkor intézze az állományba lépést, és vegye ki a szabadságot, illetve menjen táppénzre. Véleményem szerint nincs összefüggés és attól, hogy a kormány meghosszabbította a lejáró GYED-et a veszélyhelyzet idejére, attól visszaállhat állományba és mehet táppénzre. Azt nem tudom, a szabadságot kötelező-e kivenni, mert elvileg a munkáltatónak 60 napon belül kötelező kiadni, de gondolom, hogy ha rögtön táppénzes állományba lép, ez a szabály nem kötelezi őket.
Kérem segítsen szakértelmével ebben a komplikált helyzetben!
Segítségét megköszönve, Tóth Gábor
Miután megszűnik a fizetés nélküli szabadság, a GYED akkor is jár tovább. Ez a veszélyhelyzettől függetlenül így van.
Fizetett szabadságot nem kötelező kiadatni, de két szempontból is praktikus. Az egyiket írtam korábban: így nagyobb eséllyel nem marad el a béremelés. A másik pedig, hogy ha nem kifizetőhely a cég, akkor nagyobb eséllyel lesz meg hamarabb és problémamentesen a táppénz, mert akkor nem kell arról levelezni, hogy tényleg meg lett-e szüntetve a fizetés nélküli szabadság - ami ha nem történt volna meg, akkor két okból sem járna a táppénz.
A jelenlegi helyzet (covid19) kapcsán kérdeznék, ha a munkáltató fizetetlen szabadságot ad több hónapra, és ez idő alatt lesz terhes valaki , akkor mi a teendő ? Elküldhet e a munkáltató ? Visszavehet e ?
Illetve ha az orosi javaslat később táppénz (akár veszélyeztetett terhesség), hogy mehet táppénzre ?
Jól tudom a munkavállalónak rendelkezésre állási ideje van , a munkáltató nem küldheti el ??
Visszaveheit e állományba ? Ha az orvosi javaslat Tp. akkor mi a teendő ? Rendes szabadságot adhat e ki?
Jogosult e a kismama Gyes , GYed , GYet ... re ?
Nagyon Köszönöm a megértő válaszát !
Jázmin
A terhesség felmondási tilalom, de ettől még a terhesség alatt nem lesz jövedelem, ha a táppénz az előzőek miatt nem jár.
Ha a szülés előtti 2 évben van legalább 365 nap biztosítás, akkor a kismama több hónap fizetés nélküli szabadsággal is jogosult lehet később csedre, gyedre. A gyes pedig alanyi jogon,mindentől függetlenül jár.
A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra nem csak az jogosult, akinek az állapota végleges vagy visszafordíthatatlan. 1 évre, vagy akár ennél rövidebb időre is szólhat az ellátás megállapításához szükséges minősítés.
Ha nem ettől a cégtől voltál babázni, akkor a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjára jár a fizetett szabadság. Ha innen voltál gyeden, akkor ez már egyszer megvolt, akkor most nincs újra szabadságra jogosító időszak.
A munkaviszony megszűnésekor kiadni rendelt dokumentumokat majd a munkaviszony végén kell megkapnod.
GYes, csed,gyed kérdéssel kapocsolatban fordulok hozzád. 2018. szeptember 11-én született meg a kislányom, a szülést megelőzően a bruttó jövedelmem 212650 Ft volt. A csedem 160 ezer ft körül volt, a gyedem most 140 ezer ft. Gyed közben 2019. június 30-án megszűnt a munkaviszonyom.Passzív gyeden vagyok , azt mondták. Tanácstalan vagyok, azzal kapcsolatban, ha most a kislányom betölti a 2. életévét és a gyes alatt születne meg a 2. gyermekem, akkor nekem kb mennyi lenne újra a csedem? Nem tudom, hogy most akkor újra az előző csed összegét kapnám vagy csak az alapot.
Válaszodat előre is köszönöm!
A csednek és a gyednek a feltétele ugyanis a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítás és a Te biztosítási jogviszonyod 2019 közepén véget ért, vagyis 2020.06.30-at követően már nincs az előző 2 évben legalább 1 éved. Az, hogy zöld a lámpa az orvosnál és ketyeg a szolgálati idő a nyugdíjhoz, nem egyenlő a biztosítotti státusszal. Azt valamilyen fennálló biztosítási jogviszonyt generálja, és pontosan azzal több, ami Neked itt fontos: pénzbeli ellátásra jogosít.
A csednek a gyedhez képest annyival lazábbak a feltételei, hogy ott az előzetes biztosításba beszámít a passzív gyed is, tehát ha ketteske egyeske 3 éves kora előtt születik, hogy legyen az előtte lévő 2 évben 1 év gyed, akkor egy gyors biztosításba kerüléssel (hogy ezzel a másik jogosultsági feltétel is ki legyen pipálva) ketteske után csedre még jogosult lehetsz, de utána gyedre már nem. Ahhoz már 1 évet kell előtte dolgozni. Ebben az esetben a csed alapja az új jogviszonyban kapott jövedelem, vagy ha álláskeresési járadék adja az aktuális biztosítási jogviszonyt, akkor a járadék alapját képező átlagkereset, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. A kedvezményszabályként ismert rendelkezés, amivel csak több vagy ugyanannyi a következő ellátás, ilyenkor nem játszik, mert ez csak ugyanonnan szülésnél van.
Táppénz és Csed számítással kapcsolatban kérném a segítségedet.
2010 óta vagyok társas vállalkozó. Kisfiam megszületett 2018.02.16.-án. 2018.08 hó óta GYED mellett dolgozom a Kft-mben, nem volt járulékfizetés a GYED miatt, de 2019.12. hóban 400.000Ft jövedelmet vettem fel, ami után járulékoztam is rendesen. Januárban és február 16.-ig szintén nem volt járulékfizetés, 02.17-től pedig szintén 400.000Ft után. Most 03.16-tól táppénzen vagyok 04.14-én dolgozok ismételten, be lett adva a foglalkoztatói igazolás és 03.16-03.31.-ig 33.310Ft-ot kaptam, amit nagyon nem értek, de az ügyintéző úgy magyarázta, hogy ha nem lett volna decemberben a tagi jövedelmem, akkor a minimálbér 1,5szeresének a 60%-a lenne az alap, de így 09-12 hó 122 napját veszik alapul, abból 24 nap GYÁP-om volt, az levonják és a 400.000Ft-ot ezzel a maradék 98 nappal osztják. Ez így rendben van? május elejétől mindenképp veszélyeztetett terhes leszek terhesség toxémia megelőzése miatt, de így nem tudom, hogy mi lesz a táppénzem alapja, illetve 11.25-re vagyok kiírva és májustól táppénzen vagyok akkor melyik hónapok jövedelmét nézik?
Ilyenkor él a kedvezményszabály, hogy az előző CSED-em 2018-02.16-2018.08.02 között kaptam és a minimálbér 1,5 szerese után és ezt veszik alapul?
Félek attól, hogy 07.01-től már csak a minimálbér lesz a kötelező járulékalap és majd ez lesz járulékfizetés nélkül a vállalkozók ellátásainak az alapja is.
Előre köszönöm a segítségét!
Üdv:
Csivri
Egyéni és társas vállalkozó ellátásait kizárólag a kormányhivatal állapítja meg, így abban nincs gyakorlatom. Gyed mellett dolgozó társas vállalkozóm sem volt még, úgyhogy azt sem tudom, hogy a 08-as bevallásban hogyan kell azt jelezni, ha valaki dolgozik, de nem kell járulékot fizetni. Az biztos, hogy ha a 0 Ft-os hónapokra gyed kieső idő lett volna jelentve, akkor most nem lenne gond,mert akkor a nevező sokkal kevesebb lenne, amitől az átlag magasabb lenne. Nem lehet, hogy augusztusig kieső idő volt feltüntetve, szeptembertől ez elmaradt, ezért találtak 122 napi jövedelmet?
Akárhány van is és akármennyi is ebből az átlag, ilyen kevés nem lehet a táppénz. Merthogy a táppénzre is van egy kedvezményszabály - ez más, mint amiről Te beszélsz. Hasonló, de nem ugyanaz.
Ebtv. 48. § (5)Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb.
Tehát a táppénz alapja a gyed alapjával kéne, hogy megegyezzen. Az új táppénz meg a régi táppénzével, úgyhogy az új táppénz alapja is megint annyi kéne, hogy legyen, mint a gyed alapja volt.
A csednél és a gyednél pedig úgy működik a kedvezményszabály,hogy az előző csed alapja jön vissza az új csed és az új gyed alapjához is, ha az kedvezőbb.
2019 április 23-án töltötte a 2. gyerekem a 3. életévét. Időközben márciustól el kezdtem kivenni a két gyerek után járó szabadságokat. Ez szeptember közepéig tartott. Időközben újra várandós lettem, s szeptember közepétől táppénzen voltam egészen mostanáig, míg március 30-án megszületett a harmadik gyermekem. Munkaviszonyom 2009 óta folyamatos. Ebben az esetben a harmadik gyermekemnél mi lesz a Csed alapja? köszönöm segítségét!!!
Jelenleg gyeden vagyok, terhes vagyok a második gyermekünkkel. Mielőtt szültem 2 munkahelyem volt, mind a kettő 4 órás. Jelenleg az egyik munkáltatóm szünetelteti a vállalkozását. Az lenne a kérdésem, hogy, ha én elmennék most táppénzre, akkor ennél a munkáltatómnál ne számítsak erre a jogosultságra? (Nagyon sokan így csinálják, mintha visszamennének dolgozni, és rögtön eljönnek táppénzre. Így otthon tud lenni a nagyobbik gyermekkel és a gyed mellé még kapja a táppénzt is)Illetve a csedet, gyedet a második gyermekem után mi alapján fogják számolni?
Köszönöm válaszát
Szép napot
Figyelembe vehető jövedelem hiányában - ha a számítási időszakban csak gyeden és táppénzen vagy, tehát ha nincs bére, amiből átlagot lehetne számolni -, a következő csed és gyed alapja az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese és az előző csed alapja közül a magasabb. Minden jogviszonyban az ottani bért és az onnan megállapított csedet hasonlítják össze.
Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Jelenlegi munkahelyemen 2008. május 20. óta van munkaviszonyom. 2012. novemberétől vagyok itthon folyamatosan gyermekek (3) születése miatt gyeden, gyesen, jelenleg 2018. december 27-től fizetés nélküli szabadságon vagyok, mivel férjem veszi igénybe az extra gyedet 2020. 07. 12-ig.
Mivel a távolság miatt nem tudok visszatérni a munkahelyemre, a cégnél lévő felhalmozott szabadságok miatt érdeklődnék. Ha felmondok, mi illet meg szabadság terén? A bérpapír alapján 79 nap szabadságom és 15 nap betegszabadságom van. Kérhetem-e a céget, hogy fizesse ki, vagy pedig kiadja. Jár-e az összes felhalmozott szabadság, vagy csak az utolsó 3 évi? (olvastam ilyet). Fizetés nélküli szabadság alatt jár-e a megillető szabadság?
Válaszát előre is köszönöm.
Kovács Dóra
A kialakult járvány helyzett miatt a munkáltatóm elküldött táppénzre. De időközben vàrandós lettem. Tàppénzen ma napig 10 napja vagyok! A doktorhoz (Nőgyógyász) ezután fogok menni először ( még nagyon fiatal kismama). A kérdésem az lenne mennyire fog bezavarni ez a mostani tàppénzem a gyes, gyedbe?
Válaszát előre is köszönöm!
j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára
Bér viszont nem jár rá, ezért szünetel a biztosítás és fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Táppénzre a biztosítottak jogosultak. Ha az elején fizetett szabadságon vagy valamennyit, annak a tartama alatt még elmehetsz gyápra.
Álláskeresési járadék a munkaviszony megszűnésének jogcímétől függetlenül jár, és azonnal jár (korábban várakozás volt a szankció bizonyos esetekben, de ez már nagyon régen megszűnt).
2020.02.10 óta vagyok a férjem (KATA-s kisadózó) alkalmazottja. GYES-t kapok ikrek után. 2017-ben GYED alatt megszűnt a munkahelyem. 2018.10.14. óta kapom a GYES-t.
Ebben a válsághelyzetben nem lenne férjemnek bevétele. Nekem is eseti jelleggel, ha adódna itt-ott. Ha férjem szünetelteti a vállalkozást, akkor az én biztosítotti jogviszonyom él? Ha ő szüneteltet, akkor én mehetek táppénzre? Esetleg megoldás lehet, ha férjem táppénzre megy? Mire számíthatunk, ha szeptember óta egyéni vállalkozó, előtte tanár volt folyamatosan évekig. Köszönöm, ha segít tudásával ebben a nehéz helyzetben.
Üdvözlettel,
Gizela
"Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére értelemszerűen nincs lehetőség abban az esetben, ha az egyéni vállalkozónak aktív állományú alkalmazottja van (ideértve azt az esetet is, ha a gyesen lévő alkalmazottja az egyéni vállalkozónál ténylegesen munkát végez. Az előzőek mellett az egyéni vállalkozónak a passzív állományban lévő dolgozóival kapcsolatos, a törvényben szabályozott adókötelezettségeit a szünetelés időszakában is teljesítenie kell."
Az ezzel a problémám, hogy sehol, semmilyen jogszabály nem definiálja azt, hogy ki minősül passzív állományban lévőnek, így nem lehet eldönteni, hogy a táppénzes ilyen-e.
Miért fontos Neked, hogy legyen biztosítási jogviszonyod? Következő baba miatt, hogy meglegyen az előzetes biztosítás? Ha erről van szó, akkor legyél Te magad ev., pár nap után meggondolod magad, hogy mégsem dolgozol és a 2058-as bevallásban jelzed, hogy gyesen vagy, azért nem járulékolsz. Ez nem egyenlő a szüneteléssel, azt ebben a helyzetben nem szabad, mert akkor nem ketyeg a biztosítás.
A férjedet nem valószínű, hogy sokáig tartanák táppénzen, ha nincs munka, praktikusabb lenne 3 hónapra álláskeresési járadékra menni.
Mt. 130. § A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében – a 128. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon túl – fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt.
133. § (1) A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.
A munkáltató a járvány miatt kialakult helyzet miatt tanácstalan a jövőbeli foglalkoztatásommal kapcsolatban. Tekintve, hogy párommal gyermeket szeretnénk, ezért részemről aggályos, hogy ha pl. fizetés nélküli szabadságra kényszerülök, akkor az a CSED/GYED számításának vonatkozásában hátrányosan érinthet-e engem?
Köszönöm a segítséget!
Orsi
Táppénz szempontjából lesz gond, ha 30 napnál hosszabb ideig szünetelt a biztosítás, mert ezután nem elég, hogy 2 évet kell folyamatos biztosításban tölteni ahhoz, hogy újra 60% legyen a táppénz mértéke 50% helyett, de ami ennél sokkal kellemetlenebb, hogy táppénz csak a folyamatos biztosítás idejére jár, tehát ha egy új helyen pl. 3 hónapot dolgozol, akkor utána csak 3 hónapig lehetsz táppénzen és nem biztos, hogy így kihúzod a csed kezdetéig.
Ha a fizetés nélküli szabadság legfeljebb 30 naponként meg van szakítva 1-1 nap fizetett szabadsággal, akkor a biztosítás folyamatos tud maradni és hosszú lesz a táppénzjogosultság.
Jelenleg 2. gyermekemmel vagyok GYEDEN, a munkaviszonyom 2019.12.27-én megszűnt. 1. gyermekem születésétől, 2016.01.11-től, folyamatosan otthon voltam, kereső tevékenységet nem folytattam. Előtte 5 éven keresztül dolgoztam. A jelenleg folyósított GYED 2020.05.27-án jár le. Közben kistestvér érkezik, a szülés várható ideje: 2020.09.17. Kérdéseim:
- Amennyiben a szülés előtt (minimum) 30 nap foglalkoztatási jogviszonyom keletkezik - alkalmazottként, egyéni vállalkozóként vagy álláskeresési járulék végett -, akkor kaphatok-e CSED-et és GYED-et? Hiszen a főszabály szerinti szükséges 365 nap biztosítási idővel rendelkezem 2 éven belül, illetve a szülés pillanatában foglalkoztatási (azaz biztosítási) jogviszonyban leszek – annak ellenére hogy NEM FOLYAMATOS a jogviszonyom?
- Amennyiben kaphatom a juttatásokat, az összeg meghatározásban mi képezi az alapot? Érvényes rám az ún. kedvezményszabály akkor is, ha megszakadt a jogviszonyom? Hiszen GYED lejárta után 1 éven belül megszületik a kicsi. Az államkincstár weboldalán a kedvezményszabály meghatározása után volt egy számomra nehezen értelmezhető 2 mondat, idézem:
„Ezen szabály kizárólag akkor alkalmazható, ha az előző gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem alapján került megállapításra.
A fennálló biztosítási jogviszony alatt a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt megszűnt biztosítási jogviszonyt is érteni kell!”
Itt elvesztettem a fonalat. A fentiek tekintetében mit is célszerű tennem? Mindenképpen törekednem kell a jogviszony meglétére a szülés pillanatában (alkalmazottként, vállalkozóként vagy munkanélküliként) min. 30 nappal vagy már ez sem előfeltétel, hiszen a GYED lejárta után 1 éven belül szülök, s az utolsó idézett mondat szerint megkaphatom a 2. gyermekem után megállapított CSED/GYED összegét?
Segítségét előre is köszönöm!
Eszter
Ha álláskeresési járadékról igényelsz gyedet, akkor a járadék alapját képező átlagkereset, de legfeljebb a minimálbér a csed és a gyed alapja. Munkaviszony esetén a szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Egyéni vagy társas vállalkozásnál a minimálbér - akkor is, ha a tevékenység középfokú végzettséget igényel. Katás vállalkozóként a katás járulékalap.
Jogviszony váltásnál nincs kedvezményszabály, ez csak annál érdekes, aki ugyanonnan szül újra.
Én egy sokkal korábbi egyéni vállalkozásban gondolkodnék, optimális vállalkozói kivéttel, így még táppénzt is kaphatsz, a csed és a gyed alapja pedig a helyzetben elérhető legtöbb.
Rákos betegségem miatt 4 hónapja táppénzes állományba vagyok.
35 év munkaviszonnyal rendelkezem. Végkielégítéssel kapcsolatban szeretném kérni a tanácsát, hogyan kell kiszámolni.
Nekem az alábbi díjazásokból tevődik össze a jövedelmem: alapbér + műszakpótlékok + jutalom
Tudomásom szerint a végkielégítés számítási alapja az utolsó 6 hónap jövedelem távolléti díja.
Ha én 7 hónapig leszek összesen táppénzen, akkor mi képezi a végkielégítésem alapját.
A táppénz az jövedelem? A táppénz összege képezheti a távolléti díj számítását?
Mivel az utolsó 7 hónapban nem volt műszakpótlékom és jutalmam. Esetleg csak az alapbér képezi a távolléti díj számítását?
A táppénzes állományom előtti hat hónap képezheti a távolléti díj számítását.
Várom megtisztelő válaszát.
Tisztelettel és köszönettel
Zoltán
A végkielégítés mértékénél csak az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött időszak számít.
Előzmény információk:
Első gyermekünk 2018.04.17-én született. Feleségem 2012.szeptember 1-től határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkezik.
A cég 2017-től három alkalommal is egyesült, ebből kifolyólag névváltozások történtek, de a munkaviszony ugyanaz maradt a jogutódnál (új munkaszerződést nem írt alá).
A feleségem a gyermek születésekor igénybe vette a CSED-et, majd a GYED-et kapja azóta is.
Fizetésnélküli szabadságát a gyermek két éves koráig kérte a munkáltatónál anno a nyilatkozatban.
Elvileg tehát 2020.04.18 nappal munkába kellene állnia, pontosabban először a felgyűlt szabadságokat letölteni, majd ezt követően munkába állni.
A jelenlegi helyzet az, hogy kb. 7 hetes terhes, vagyis kb. 2020. október közepén születik a második gyermekünk.
Legegyszerűbben úgy tudnám megfogalmazni a kérdésem, hogy ebben a helyzetben anyagi szempontból Ön szerint mi a legkedvezőbb megoldás számunkra,
figyelembe véve azt, hogy a feleségem a gyermek születéséig ténylegesen nem szeretne munkába állni, és természetesen szeretnénk elkerülni egy a
tájékozatlanságunkból adódó olyan helyzet előidézését, hogy a munkaáltatónak lehetősége nyíljon felmondani neki, vagy bármilyen, számunkra anyagilag
hátrányos helyzetet teremteni.
A célunk tehát az lenne, hogy az első gyermekkel otthon tudjon lenni 3 éves koráig (ha jól tudom a gyes-t esetünkben igényelhetjük majd májustól),
illetve az, hogy a második gyermekre is legalább a korábbi bére alapján kalkulált CSED, GYED összeg járon majd neki, a második gyermek két éves koráig
(ha jól olvastuk, akkor esetünkben ez a "kedvezményszabály" elve alapján így is lesz, ha a cégnél az egyesülések miatti változás nem jelent új munkáltatót
ebben a kontextusban, ami ha minden igaz kizárná a kedvezmény szabály alkalmazását).
Kérem tehát segítségét abban, hogy Ön szerint a fentiek alapján milyen lépéseket tegyünk és milyen időzítéssel lenne célszerű?
Mi erre gondoltunk: 2020. április 18-cal "papíron" munkaviszonyba lép, vagyis elkezdi a szabadságát letölteni, majd táppénzre megy (kb. félidős terhes lesz ekkor).
A gyermek születésétől pedig igényli a CSED-et, majd a GYED-et. Itt kérdés a fentiek miatt a CSED, GYED számítási módja (egy helyen azt olvastam, hogy a kedvezményszabály
elvét csak akkor lehet alkalmazni, ha ugyanannál a munkáltatónal van, ugyanabban a szerződésben...)
Válaszát tisztelettel megköszönve,
Tóth Gábor
A kedvezményszabály lényegét jól ismeritek. Ez azonos munkahelyen újra szülve alkalmazható. Ha egyetemleges vagy munkáltatói jogutódlás történt, akkor alkalmazni kell, de nem biztos, hogy a munkáltatók ezt úgy jelentették le, hogy kiderül belőle a jogutódlás ténye - több ilyet láttam már. Meg kellene kérdezni az illetékest - könyvelő, bérszámfejtő, HR-es? -, hogy amikor átkerült a jogutódhoz, akkor a T1041-es bejelentés első oldalán jelölték-e a jogutódlást. Ha igen, akkor is praktikus lenne minden egyes ellátás igénylése mellé egy rövid kísérőlevelet írni erről, hogy a lényeges, ritka körülmény ne kerülje el a kormányhivatal figyelmét - fogalmam sincs, hogy erre a rendszer figyelmeztetni-e bármilyen módon, vagy nagyon alaposan meg kell nézni, hogy feltűnjön. Ha nem így volt beküldve annó a T1041-es, akkor pedig van idő rendezni.
A szabadság és utána táppénz teljesen jó megoldás, ráadásul így, hogy szabadság is van, nagyobb eséllyel alkalmazza helyesen a bér rendezésére vonatkozó Mt-beli rendelkezést a munkáltató. Gyakori, hogy a bért csak akkor emelik, ha legalább szabadságot kivenni visszamegy a kismama, pedig gyedről vagy gyesről közvetlenül táppénz esetén is kellene.
Ha mindenki mindent jól csinál - jogutódlás jól van jelentve, kormányhivatal észreveszi és jól kezeli, bér emelve volt (ez a számoktól függően csak az esetek egy részében érdekes), akkor az új csed és gyed alapja az aktuális, emelt szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, illetve az előző csed alapja közül a magasabb lesz. Vagyis vagy ugyanannyit kap, vagy többet, de semmiképpen sem kevesebbet.