Vizsgálatok a terhesség alatt - minden, amiről tudnod kell

Frissítve: 2026. augusztus 26.

Mit jelent az, hogy egy vizsgálat kötelező?

A 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet 1. mellékletében felsorolt kötelező vizsgálatok térítésmentesen igénybe vehetők. A részvétel elsősorban az anya és a magzat biztonságát szolgálja, és a vizsgálatok elvégzését a várandósgondozási kiskönyvben rögzítik.

A DÁP hivatalos menetrendje néhány további vizsgálatot, például az első trimeszteri EKG-t és a GBS-szűrést is kötelező vizsgálatként sorol fel, noha ezek a rendelet tételes, térítésmentes kötelező vizsgálati listájában jelenleg nem szerepelnek. Az alábbi táblázatban ezt külön jelezzük.

Az alábbi táblázat az alacsony kockázatú várandósság 2026. augusztus 26-án érvényes alapmenetrendjét mutatja. Ikerterhesség, krónikus betegség, korábbi szövődmény, panasz vagy eltérő lelet esetén az orvos sűrűbb ellenőrzést és további vizsgálatokat kérhet.

Az anyasági támogatás szempontjából külön szabály él: a Magyar Államkincstár tájékoztatója szerint legalább négy várandósgondozási alkalom szükséges, koraszülés esetén legalább egy. Ez adminisztratív jogosultsági feltétel, ezért nem helyettesíti a vizsgálatok szakmai menetrendjét.

Milyen vizsgálatokra számíthatsz az első trimeszterben?

Az első hetek vizsgálatai a várandósság megerősítését, az anyai kiinduló állapot felmérését és a korán felismerhető kockázatok keresését szolgálják. A nőgyógyász igazolása után érdemes mielőbb felkeresned a lakóhelyed vagy tartózkodási helyed szerint illetékes védőnőt, aki kiállítja a kiskönyvet és segít megszervezni a következő lépéseket.

A korai ultrahangon ellenőrzik, hogy a várandósság a méhen belül helyezkedik-e el, látható-e életjelenség, hány embrió fejlődik, és az ultrahangkép alapján hányadik hétben jársz. Korai időpontban hüvelyi ultrahangra is szükség lehet. Az első hetek testi változásairól és a gyakori panaszokról az első trimeszter útmutatójában olvashatsz részletesebben.

Az első labor több vizsgálatot fog össze. A teljes vérkép többek között a vörösvértestekről, a fehérvérsejtekről és a vérlemezkékről ad képet; a vese- és májfunkciós értékek az anyai szervek működését jelzik; a vércukor és a vizelet pedig anyagcsere-, vese- vagy húgyúti eltérésre hívhatja fel a figyelmet.

A HBsAg-vizsgálat a hepatitis B-fertőzést keresi, a szifiliszszerológia pedig egy kezelhető fertőzés korai felismerését szolgálja. A vércsoport-meghatározás és az ellenanyagszűrés különösen RhD-negatív vércsoportnál lényeges, mert megmutatja, kialakult-e olyan anyai ellenanyag, amely a magzat vörösvértestjeit érintheti. RhD-negativitás esetén az orvos megtervezi a szükséges ellenőrzést és megelőzést.

A 11–13. heti ultrahang szűrővizsgálaton ellenőrzik a magzat korai anatómiáját, méreteit, szívműködését és egyes kromoszóma-eltérések kockázati jeleit. Az Egészségvonal ultrahangvizsgálatról való tájékoztatója alapján az ultrahang fontos szerepet játszik a fejlődés követésében és a fejlődési rendellenességek szűrésében, de egy kedvező ultrahanglelet sem képes minden eltérést teljes bizonyossággal kizárni.

Ha a fogamzáskor betöltötted a 37. életévedet, a rendelet genetikai tanácsadást is előír. Ez egy kockázatokról és lehetőségekről szóló konzultáció, önmagában nem genetikai teszt. Családi előzmény vagy eltérő lelet miatt fiatalabb életkorban is javasolhatják.

Az első trimeszterben esedékes fogorvosi ellenőrzést sem érdemes halogatni. A megelőző, diagnosztikus és szükséges helyreállító fogászati ellátás várandósság alatt is biztonságosan végezhető; egy kezeletlen gyulladás később komolyabb problémát okozhat.

Milyen vizsgálatok történnek a második trimeszterben?

A második trimeszter két meghatározó vizsgálata a 18–22. heti részletes ultrahang és a 24–28. heti cukorterhelés. Ugyanebben az időszakban ismét vérképet és vizeletvizsgálatot is kérnek.

A részletes anatómiai ultrahangon szisztematikusan áttekintik a magzat fejét, gerincét, mellkasát, szívét, hasfalát, belső szerveit és végtagjait. Ellenőrzik a növekedést, a lepény helyzetét, a magzatvíz mennyiségét és szükség szerint más jellemzőket is. Ez szűrővizsgálat, ezért egy kedvező eredmény megnyugtató, teljes bizonyosságot viszont nem ad minden fejlődési vagy genetikai eltérés hiányáról.

A 75 grammos orális glükóztolerancia-teszt, röviden OGTT, a terhességi cukorbetegség felismerésére szolgál. A rendelet szerinti menet éhomi vérvételből, a glükózoldat elfogyasztásából és 120 perccel későbbi vérvételből áll. A vizsgálatra éhgyomorral kell érkezni. az előkészület és a mintavétel pontos menete laboronként eltérhet, ezért mindig a vizsgálatot végző labor utasítását kövesd.

A terhességi cukorbetegség sokszor panasz nélkül alakul ki. Ha az OGTT eredménye eltér, további orvosi értékelés, étrendi tanácsadás, vércukor-ellenőrzés és szükség esetén kezelés következik. Az eltérő eredmény alapján a gondozócsapat egyéni tervet készít.

Mely vizsgálatok következnek a harmadik trimeszterben?

A harmadik trimeszterben a magzat növekedése, a lepény és a magzatvíz állapota, valamint az anya szülés előtti laborértékei kerülnek előtérbe. A terminushoz közeledve a CTG-ellenőrzések is megkezdődnek.

A 30–32. heti ultrahangon megmérik a magzat fő méreteit, becslik a növekedését, megnézik a fekvését, a lepény helyzetét és a magzatvíz mennyiségét. Indokolt esetben keringési Doppler-vizsgálat is készülhet. Az eredményt mindig a korábbi mérésekkel és a korábbi leletekkel és a várandósság egészének ismeretében értékelik.

A 36–37. hétre előírt laborban ismét szerepel a vérkép, a vörösvértest-ellenanyagszűrés, továbbá a vese- és májfunkció ellenőrzése, valamint a vizeletvizsgálat.  A laboratóriumi vizeletvizsgálat 2026. szeptember 1-jétől kerülhet be ebbe az időablakba, amennyiben a tervezetet kihirdetik és hatályba lép.

A GBS-szűréshez steril pálcával vesznek mintát a hüvelyből és a végbélből. A vizsgálat időzítése a helyi protokolltól is függhet, gyakran a 36. hét körül végzik. A késői időzítés azért lényeges, mert a baktériumhordozás idővel változhat. A pozitív eredmény rendszerint hordozást jelez; ilyenkor a szülés alatt adott antibiotikum jelentősen csökkenti az újszülött korai GBS-fertőzésének kockázatát.

A hatályos rendelet a 38., 39. és 40. hétre ír elő CTG-t. A vizsgálat során két érzékelőt rögzítenek a hasadra: az egyik a magzati szívfrekvenciát, a másik a méhtevékenységet jegyzi. Az Egészségvonal magzatfigyelést leíró összefoglalója szerint a CTG fájdalommentes, ismételhető vizsgálat. A felvétel hossza az értékelhetőségtől és a helyi gyakorlattól is függhet. A DÁP a 40. hét után kétnaponkénti CTG-t közöl; a pontos helyi rendről a választott szülészet ad tájékoztatást.

Miért vizsgálnak rendszeresen vérnyomást és vizeletet?

A vérnyomás, a testsúly és a vizelet ellenőrzése a terhesgondozási találkozók visszatérő része. Ezek az egyszerű mérések segíthetnek a várandósság alatt kialakuló magas vérnyomás, fehérjevizelés, húgyúti fertőzés vagy anyagcsere-eltérés felismerésében.

A védőnő a rendelet alapján figyelemmel kíséri a vérnyomást, a pulzust, a testsúlyt, az alsó végtagokat, valamint tesztcsíkkal a vizelet egyes jellemzőit. Ez a gyors ellenőrzés nem minden esetben azonos a laboratóriumi vizeletvizsgálattal. Eltérő eredménynél az orvos laborvizsgálatot vagy más kontrollt kérhet.

A rendelet szerint a háziorvosnak a várandósság során legalább egy alkalommal, a védőnőnek a gondozásba vételen kívül trimeszterenként legalább egyszer, a gondozást végző szülész-nőgyógyásznak vagy szülésznőnek pedig szintén trimeszterenként legalább egyszer kell terhesgondozást biztosítania. Ha az állapot indokolja, ennél gyakoribb ellenőrzés szükséges.

Mely vizsgálatok választhatók vagy csak indokolt esetben szükségesek?

A kombinált teszt, a NIPT, a magzatvízvétel és a magzati szívultrahang eltérő célt szolgál, és egyik sem része automatikusan minden várandós jogszabályi alapcsomagjának. A választás előtt azt érdemes tisztázni, hogy az adott vizsgálat szűrő- vagy diagnosztikus vizsgálat, milyen eltérésekre terjed ki, és mit jelenthet az eredménye.

A kombinált teszt és a NIPT szűrővizsgálat, amelyek kromoszóma-eltérések kockázatát becsülik. Egy pozitív vagy magas kockázatú szűrőeredmény további genetikai tanácsadáshoz és megerősítő diagnosztikus vizsgálathoz vezethet.

A chorionboholy-mintavétel és a magzatvízvétel invazív diagnosztikus eljárás. Javaslatuk egyéni kockázaton, előzményen vagy eltérő szűrőeredményen alapul, és a döntést genetikai tanácsadás segíti. A magzati szívultrahangot rendszerint kockázati tényező vagy ultrahanggal észlelt eltérés esetén kérik. A pusztán emlékkészítés céljából végzett 3D- vagy 4D-babamozi a szakorvosi szűrő ultrahangot nem helyettesíti.

Mi változhat a szifiliszszűrésben 2026 őszén?

2026 augusztus 26-án továbbra is az első trimeszteri szifiliszszerológia szerepel a hatályos rendelet kötelező vizsgálati listájában. Egy 2026. augusztus 13-án közzétett minisztériumi rendelettervezet a második trimeszterben is kötelezővé tenné a szűrést, a normaszöveg szerint a 24–28. héten, és 2026. szeptember 1-jei hatálybalépéssel számol.

A 2026-os EüM-rendelettervezet a szifiliszszűrés szabályait is pontosítaná, és a nem megfelelően gondozott vagy magas fertőzési kockázatú várandósok esetében szülőszobai gyorstesztet is előírna. A tervezetben szereplő hatálybalépési dátum önmagában még nem teszi hatályossá a változást. Ha a várandósságod átnyúlik 2026 őszére, kérdezd meg a gondozó orvosodat, változott-e az időközben kihirdetett menetrend.

Mikor kérj soron kívül orvosi segítséget?

Erős vagy fokozódó panasszal ne várd meg a következő terhesgondozási időpontot. Azonnali orvosi értékelést igényelhet a menstruációszerű vagy erősebb vérzés, a magzatvíz szivárgása, a tartós erős hasi fájdalom, a magzatmozgás feltűnő csökkenése, a nehézlégzés, a mellkasi fájdalom, az ájulás, a 38 °C feletti láz, valamint a nem múló erős fejfájás látászavarral.

Az Egészségvonal várandósság alatti szövődményekről szóló összefoglalója többek között a vérzést, az erős hasi fájdalmat, a látászavart és a magzat mozgásának csökkenését is olyan jelként említi, amely miatt mielőbb orvosi segítséget kell kérni. Ha bizonytalan vagy, hívd a gondozó orvost, a szülészeti ügyeletet vagy sürgős állapotban a 112-t, és mondd el, hogy várandós vagy, hányadik hétben jársz, valamint milyen tünetet tapasztalsz.

Gyakori kérdések a terhesgondozás vizsgálatairól

Mi történik, ha kicsúszom egy vizsgálat időablakából?

Jelezd mielőbb a gondozó orvosnak vagy a védőnőnek, és kérj új időpontot. Egyes vizsgálatok más héten is elvégezhetők, mások értékelhetősége szorosabban kötődik a megadott időszakhoz, ezért az egyéni teendőt szakember határozza meg.

Minden laborvizsgálatra éhgyomorral kell menni?

Az OGTT-re éhgyomorral kell érkezni. A többi vérvételnél a kért vizsgálatok és a helyi labor előírása dönt, ezért időpontfoglaláskor kérdezz rá az előkészületre.

A pozitív szűrőeredmény biztos betegséget jelent?

Nem feltétlenül. A szűrővizsgálat rendszerint kockázatot jelez, és önmagában nem mindig ad diagnózist. Az Egészségvonal kromoszóma-rendellenességek szűrését bemutató tájékoztatója is különbséget tesz a kockázatbecslő szűrés és a diagnózist adó genetikai vizsgálat között.

Az RhD-negatív vércsoport automatikusan veszélyeztetett terhességet jelent?

Nem. Az RhD-negativitás önmagában vércsoport-tulajdonság. Az ellenanyagszűrés eredménye, az egyéni előzmények és szükség esetén a másik szülő vagy a magzat RhD-státusza alapján határozzák meg a következő lépéseket.

A pozitív GBS-lelet azt jelenti, hogy fertőző beteg vagyok?

Nem feltétlenül. A pozitív szűrés rendszerint tünetmentes GBS-hordozást jelez. A legfontosabb teendő, hogy a lelet bekerüljön a kiskönyvbe és a szülészet is tudjon róla, mert szükség esetén a szülés alatt adott antibiotikum csökkenti az újszülött fertőzésének kockázatát. 

A következő kontroll előtt írd be a kiskönyvedbe a vizsgálat várható időpontját, kérdezz rá az előkészületre, és vidd magaddal a korábbi leleteidet. A menetrend tájékozódási alap; az egyéni orvosi terv mindig elsőbbséget élvez.