Ez a legideálisabb kor a szülésre
23 és 32 éves kor között lehet a legbiztonságosabb a gyermekvállalás, mert bizonyos születési rendellenességek előfordulási esélye ekkor a legalacsonyabb a Semmelweis Egyetem friss kutatása szerint.
A szakemberek az anyai életkor és a nem-genetikai eredetű születési anomáliák összefüggéseire keresték a választ, publikációjuk nemrég a BJOG: an International Journal of Obstetrics & Gynaecology nevű szaklapban jelent meg.
A kutatók 31128 nem-kromoszomális fejlődési rendellenesség miatt szövődményessé váló terhességet vizsgáltak, melyhez a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 1980 és 2009 közötti adatait használták fel. Ezeket vetették össze a Központi Statisztikai Hivatalban ugyanebben a 30 évben nyilvántartott 2 808 345 teljes magyarországi születésszámmal.
„Statisztikai módszerekkel először azt a tízéves életkor periódust próbáltuk meghatározni, mely alatt a legkevesebb nem-kromoszomális veleszületett rendellenesség fordult elő. Eszerint a 23 és 32 év közötti életkor lehet ideális a szülésre. Ezt követően és ehhez képest határoztuk meg, hogy melyek lehetnek azok a korcsoportok, ahol a rizikó magasabb” – mondja dr. Pethő Boglárka, a Semmelweis Egyetem tanársegédje és a tanulmány első szerzője.
Korábbi kutatások a genetikai eredetű rendellenességek (pl. Down-szindróma) és az anyai életkor összefüggéseit már igazolták, a nem-kromoszomális anomáliák esetében azonban a szakirodalom még hiányos.
A nem-genetikai eredetű születési rendellenességek nagyon gyakran az anyát ért környezeti ártalmak miatt alakulhatnak ki
"Mivel a fejlett világban mára rendkívüli mértékben kitolódott a gyermekvállalási életkor, ezért fontos, hogy mi orvosok, megfelelően tudjunk reagálni erre a tendenciára. Kutatásunknak fontos szerepe lehet a modern kori biztonságos terhesgondozási – szűrési protokollok kialakításában is” – magyarázza dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.
A Semmelweis kutatói azt találták, hogy 22 éves kor alatti szüléseknél általánosságban 20%-kal, míg a 32. életév után 15%-kal nőtt a nem-kromoszomális rendellenességek kialakulásának kockázata az ideális gyermekvállalási életkorhoz (23-32) képest.
A csak a fiatal anyákat érintő anomáliák közül a magzat központi idegrendszeri fejlődési rendellenességei voltak a legkiemelkedőbbek – ezek kialakulásának kockázata általánosságban 25 %-kal nőhet a 22 éves életkor alatti kategóriában, de 20 év alatt a kockázatnövekedés még ennél is magasabb.
A csak az idősebb anyák magzatait érintő rendellenességek közül a fej, nyak, fül és szem fejlődési rendellenességei mutattak nagy ugrást – ezek rizikója kétszeresére (100%-kal) nőhet, és elsősorban 40 éves kor feletti terhességnél mutattak nagy eltérést. Szintén az előrehaladott anyai korban lévők magzatainál volt kimutatható a húgyúti-szervek fejlődési rendellenességeinek jelentős emelkedése – ezek kialakulásának kockázata 34%-kal nőtt.
A mindkét korcsoportot érintő lehetséges rendellenességek közül a szívfejlődési hibák kockázata 7%-kal lehet magasabb a túl fiatal anyák magzatainál, illetve 33%-kal az idősebb kismamák esetében.
Az ajak- és szájpad hasadék kialakulásának veszélye 9%-kal nőhet fiatal anyák gyermekeinél, és 45%-kal 32 éves kor fölötti terhességnél.
A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 1980 és 2009 közötti adatai szerint a nem-genetikai rendellenességgel született babák 65%-a kisfiú volt. A kutatók szerint ennek egyik oka, hogy nagyon gyakoriak a hímvessző kisebb, nem súlyos fejlődési rendellenességei.
A magzati nemiszervi fejlődési rendellenességek kockázata fiatal anyák esetében 15%-kal, idősebb anyák esetében 16%-kal lehet magasabb.
A mozgásszervi anomáliák veszélye túl fiatal kismamák babáinál 17%-kal, míg idősebbeknél 29%-kal nőtt.
Az emésztőszervi defektusok rizikója 23%-kal és 15%-kal növekedett a fiatal, illetve idősebb anyukák esetében.
„Azt egyelőre csak feltételezzük, miért alakulhatnak ki nagyobb eséllyel nem-kromoszomális születési anomáliák bizonyos korcsoportokban.
Fiatal anyáknál elsősorban az életviteli tényezőket (pl. dohányzás, drog- vagy alkoholfogyasztás) sejtjük a háttérben, klinikai tapasztalataink szerint ezek a kismamák gyakran nincsenek felkészülve a terhességre. Idősebbeknél egyebek mellett a környezeti hatások (vegyszerek, légszennyezettség) felhalmozódása, a DNS javító mechanizmusok romlása, illetve a petesejtek és a méhnyálkahártya elöregedése is szerepet játszhatnak.
A pontos okok beazonosításához azonban további kutatások szükségesek” – teszi hozzá dr. Pethő Boglárka.
Statisztikai adatok szerint a szülések 3-5%-ában fordul elő valamilyen fejlődési rendellenesség világszerte, és ezek az eltérések az újszülötteket érintő vezető halálokok között vannak.
„A fejlődési rendellenességek előfordulásának csökkentése össztársadalmi érdek. Nemcsak a családoknak jelentenek hatalmas érzelmi megterhelést, de az egészségügyi és szociális ellátó rendszerre is rendkívüli terhet rónak. Az Egyesült Államokban például a kórházi esetek 3%-a eredt ezekből az anomáliákból 2013-ban, és 22,9 milliárd dollárt fordítottak csak ezek kezelésére” – fejti ki dr. Ács Nándor.
A szakemberek ezért a megelőzés fontosságára is felhívják a figyelmet, melynek elsősorban idősebb anyák esetében van jelentősége. Folsav és vitaminok szedését, illetve a szűrési protokollok életkori rizikófaktorokhoz igazítását javasolják.
Fotó: Barta Bálint, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem; Borítókép: iStock – Natalia Kuzina
Forrás: semmelweis.hu
Indexkép: depositphotos.com
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)