A rehabilitáció célja, hogy a rokkant a rehabilitáció után a megmaradt képességének leginkább megfelelő munkát találjon, s járadék helyett bérből élhessen. A rehabilitációs járadék összege megegyezik az azonos szolgálati idő és átlagkereset alapján kiszámítható III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének a 120 százalékával. A rehabilitációs járadék legkisebb összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének (III. rokkantsági csoport) 120%-ával.
A járadék összegéből nyugdíjjárulékot vonnak, ezért a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül.
A Rehabilitációs járadékra az ORSZI véleménye alapján az lesz jogosult, aki 50-79 %-os egészségkárosodást szenvedett, és így III csoportos rokkantnak minősül.
Feltétele a járadék megállapításának még:
1, a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas.
2, kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál.
3, továbbá - rehabilitálható, és - az életkora szerint, a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt megszerezte.
Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottsága a rehabilitációs szükségletek több körét határozza meg: 
1, az orvosi rehabilitációs,
2, a szociális rehabilitációs,
3, valamint a foglalkoztatási rehabilitációs szükségleteket.
Így a bizottság egyszerre javasolhat:
1, fizikoterápiát,
2, pszichológiai tanácsadást és családsegítést a rehabilitálandó személynek, valamint
3, alkalmas-e, vagy alkalmassá tehető-e a megváltozott munkaképességű személy szakképesítése szerinti/vagy egyéb munkakörben történő foglalkoztatásra.
A rehabilitációs járadékban részesülő személynek - a határozat és az alapjául szolgáló szakvélemény bemutatásával - a határozat kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül meg kell keresnie az állami foglalkoztatási szervet a rehabilitációs megállapodás megkötése érdekében.
A rehabilitációs járadékban részesülőnek vállalni kell a rehabilitációs megállapodásban az együttműködési kötelezettség teljesítését, amely szerint elfogadja:
1, a számára felajánlott, megváltozott munkaképességének megfelelő munkahelyet,
2, vagy a térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget, ha átképezhető;
3, továbbá - a rehabilitációs járadékban részesülő önálló munkahelykeresésének formáit;
4, az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott, külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs szolgáltatásokat;
5, valamint az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezései gyakoriságát, a kapcsolattartás módját.
A rehabilitációs járadékra való jogosultság megszűnik, ha a kereső tevékenység folytatása esetén 6 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.
Ebben az esetben a rehabilitáció sikeresnek bizonyult, a megváltozott munkaképességű személy ismét el tud helyezkedni a munkaerő piacon, és teljes életet élhet.
A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg, ennek időtartamát nem lépheti túl. Ha a rehabilitáció nem volt sikeres, akkor a járadékos egészségi állapotától függően rokkantsági nyugdíjra vagy munkanélküli, szociális ellátásra válhat jogosulttá.
Ha valakit a III. csoportú rokkantsági nyugdíjra javasol a bizottság, az önkéntesen kérheti a rehabilitációs járadékot, ha élni akar a rehabilitáció nyújtotta lehetőségekkel.
Aki 2011. december 31.-ig a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri, és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel, kérelmére rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani.
Mennyi lehet a netto, ill.bruttó jövedelme, ha a nyugdíj alapjául szolgáló megállapított átlagkeresetem 48.454.-Ft, ill.138.862.-Ft?
Mi történik akkor, ha a három év letelte után az állapotom nem javul, de nem is romlik?
Kaphatok-e rokkant nyugdíjat, ha 2011. december 31-ig nem töltöm be az 52. évet, csak az 51-et?
Köszönöm a válaszokat !
Rné
Köszönet a mielőbbi válaszokért!
Kérdezni a szakértői oldalon lehet, ott olvassák a kérdéseket a tanácsadók.
www.csaladinet.hu/szakertok
1997-óta50%voltam2002 dolgozni nem tudtam,egészségi állapotom romlott,2002-től 67% rokkant lettem.2008-ban rosszindulatú daganattal műtöttek,egészségi állapotom tovább romlott,alig voltam túl a kezeléseken,mikor
visszahívtak felülvizsgálatra,Onkológiára jelenleg is még negyed évente járok általános vizsgálatra.2011.01.01-hótól rehabilitációs járadékon vagyok.Rész munkaidőre.Kezelések úgy megviseltek,itthon sem tudok,egész nap fent lenni.
Csak megfőzök,a többi házimunkát a lányom látja el.Itthonról csak úgy tudok kimozdulni,ha kocsival el visznek.59-ben születtem.2009-be elküldhettek volna
rokkant nyugdíjba mert 2011.dec.31-ig betöltöm,52.évet.
dolgozni,nem tudok nem tudom mi lesz velem,a járadékot pedig,csak 2013 márc.-ig van?Kérhetem e a rokkant nyugdíjat?Felülvizsgálat óta állapotom nem romlott.
Munkanélkülin úgy tájékoztattak,hogy a felülvizsgálatot nekem kell,kérnem
Az nem számít 2013 március van oda írva,járadékot csak 2012.dec.31.ig kapom,mert 2 évre adták.Teljesen tanácstalan vagyok.Most mit tegyek.
Ha nem 2013.márc hóig jár,nem hívnak vissza felülvizsgálatra miért írták oda?
Segítségét köszönöm!
.jpg){kind=small}
