Ha kötelező, akkor már nem is jó?
A kötelező olvasmányok nehezen érthetők, szórakozás helyett pedig általában megkeserítik a diákok életét. A gyerekkori olvasmányélmények azonban nagyon meghatározóak: a diákok egy életre megszerethetik vagy megutálhatják az olvasást. Ezért is van nagy szerepük a szülőknek és a pedagógusoknak abban, hogy átsegítsék a gyerekeket ezeken az olvasmányokon és alternatívákat mutassanak olyan könyvek iránt is, amelyekkel az olvasás akár trendi is lehet.
Szabados Ágnes híradós műsorvezető és riporter küldetése az olvasás népszerűsítése. 2017-ben alapította a Nincs időm olvasni kihívás csoportot a Facebook-on, amely már közel 40 ezer taggal rendelkezik. 2020-ban saját könyvkiadót alapított Libertine néven, és megnyitotta a Libertine Könyvesboltot is. Szerinte a legtöbb gyereknek pont a kötelező olvasmányok miatt megy el a kedve az olvasástól.
Fotó: Szabó Lilla
”Sokszor azért veszítjük el olvasás szempontjából a gyerekeket, mert azzal, hogy kötelezők és azzal, hogy nem nekik valók ezek a könyvek,
azt fogják gondolni, hogy az olvasás nem más, mint valami, ami kötelező, unalmas, fájdalmas, nem érthető. Szülőként, olvasni szerető felnőttként az a feladatunk, hogy olyan könyveket adjunk a kezükbe, amikkel megértik, hogy az olvasás valójában szórakozás.
Vagyis hogy nem a TikTok, az Instagram, a Facebook, a Youtube és a Netflix jelenti kizárólag a kikapcsolódást. Álságos lenne azt mondani, hogy egyedül az olvasás nyújthat kikapcsolódást. Inkább azt kellene megértetni velük, hogy az olvasás igenis felveszi a versenyt ezekkel.”
Szabados Ágnes 9 elhivatott pedagógussal közösen alkotta meg a nemrég megjelent KÖNYVnyERŐ-t, amely Libériusz, az olvasmányaiból szupererőre szert tett kiskamasz segítségével 22 olvasmányon vezeti át a 9-12 éves gyerekeket. Köztük két kötelezőn is, A Pál utcai fiúkon és az Egri csillagokon. A cél az, hogy megszerettesse az olvasást a gyerekekkel.
”Készítettünk egy nagyon kreatív feladatsort az Egri csillagokhoz és A Pál utcai fiúkhoz, hátha ez segít abban, hogy meghozza a gyerek kedvét az olvasmányhoz. De egy olyan feladat is szerepel benne, ahol társasjátékot kell készíteni A Pál utcai fiúkból.”
Hozzáteszi, hogy a kötelezőknél nagy segítség lehet, ha mesélünk magáról a szerzőről, ki is volt ő valójában, milyen élete volt és miért születhetett meg az a műve, amit a mai napig minden gyerek olvas az iskolában. A KÖNYVnyERŐ-ben például Gárdonyi Gézáról is szó esik.
Így szerettesd meg a kötelező olvasmányokat!
Anthony Shkraba fotója a Pexels oldaláról
A kötelezőkön túl kell jutni, még akkor is, ha nehéz. Egy pár ötlettel azonban sokat segíthetünk abban, hogy gyerekünk megszeresse ezeket az olvasmányokat és a jövőben is kedvet kapjon az olvasáshoz. Szabados Ágnes javaslatai következnek.
Jó példa
A gyerek szereti utánozni a szüleit. Ha azt látja otthon, hogy a szülő rendszeresen olvas, és a könyv egy mindennapos használati tárgy, akkor jó eséllyel ő is nagyobb kedvet érez ahhoz, hogy olvasson.
Olvasson olyat, ami szórakoztatja!
Maël BALLAND fotója a Pexels oldaláról
Ha a kötelező olvasmányok nem tetszenek neki, próbáljunk más alternatívákat is mutatni arra, hogy olvasni szórakoztató is lehet. Adjunk a kezébe kortársakat, meséket, szórakoztató műveket, amik nem veszik el a kedvüket egy életre az olvasástól.
Olvassuk fel!
Az is segítség lehet, ha a szülő esténként 30 oldalanként felolvassa például az Egri csillagokat, majd átbeszélik az adott részt.
Ismerkedjünk más módon a történettel!
Ha a kötelező olvasmányból készült film vagy színházi előadás, érdemes azt is megnézni. De az Egri csillagok példájánál maradva, az is jó ötlet lehet, ha elmegyünk egyet kirándulni az Egri várba.
Rajzoljuk le!
cottonbro fotója a Pexels oldaláról
Meghozhatja a kedvet az is, ha egyes szereplőket vagy jeleneteket lerajzolunk. A KÖNYVnyERŐ-ben az Egri csillagokhoz például van rajzolós feladat is, amiben két török lovas között kell megtalálni a képen a különbségeket.
Játsszuk el!
Kinek ne tetszene, ha belebújhatna egy kicsit valakinek a bőrébe? Ha felvehetné régi korok ruháit? Ha a tanár erre nyitott, akkor bizonyos jeleneteket el is játszhatnak a diákok a műből, de akár otthon is tarthatunk Egri csillagok hétvégét vagy Pál utcai pénteket.
Beszélgessünk róla a mai kor szellemében!
Bevonhatjuk a gyerekeket egy-egy olvasmányba úgy is, hogy azt a mai korba helyezzük. A Pál utcai fiúk története vajon hogyan zajlott volna a mai világban, ahol van internet? Vajon milyen kommentháború lett volna a közösségi médiában? Egy-egy ilyen vitaindító beszélgetéssel közelebb hozhatjuk őket a témához.
Miért jó olvasni?
Pezibear képe a Pixabay-en
Nem csak azért, hogy tudjuk, hogy Nyilas Misi azért került bajba, mert elvesztette a szelvényt, vagy hogy Bánk bán feleségét Melindának hívják, a ”rab oroszlán” nem más mint Török Bálint, a gigerli pedig piperkőcöt jelent és A Pál utcai fiúkban találkozhattunk vele.
Az olvasás:
- kiszakít a mindennapokból,
- elvarázsol,
- fejleszti a gondolkodást,
- szórakoztat,
- tanácsot ad,
- segít a mindfulness elérésében,
- bővíti a szókincset,
- megnyugtat,
- menedéket jelent.
A listát még hosszan lehetne folytatni. Szabados Ágnest a Harry Potter tette könyvmollyá, 12 éves volt, amikor először olvasta. Azt meséli, több felnőtt ismerőse kifejezetten miatta kezdett el olvasni.
”Volt olyan, aki azt mondta, hogy teljesen megváltozott az élete, mióta olvas. Másképp állnak hozzá az emberek és sokkal több kapcsolódási pontja van velük, mint korábban.”
A híradós műsorvezető célja, hogy trendi legyen olvasni és mindent megtesz ennek érdekében.
”Minél többet beszélünk erről, minél több ember felvállalja, hogy olvas és minél több ismert ember mondja azt, hogy olvasni menő, akkor ez mind hat a fiatalokra.”
Indexkép: Amberrose Nelson képe a Pixabay-en
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)