-
Mi az UVA és UVB sugárzás közti különbség?
A napfény mintegy 50 százaléka látható fényből, 45 százaléka infravörös sugárzásból, ás 5 százaléka ultraviola (UV) sugárzásból áll. Ez utóbbi szintén három részre osztható: UVA-ra, UVB-re és UVC-re. Az alacsony hullámhosszú UVC-sugarak legnagyobb részét kiszűri a földfelszínt körülvevő ózonréteg. Az UVA-sugarak hullámhossza a legnagyobb, e sugárzás hatol a legmélyebbre a bőrben. Az UVA-sugaraktól nem égünk le, de hosszú távon ez felelős a bőr öregedéséért és bizonyítottan szerepet játszik a legrosszabb indulatú bőrdaganat, a melanoma kialakulásában is. A bőr barnaságáról és a leégésről is az UVB sugarak gondoskodnak, amelyek szintén hozzájárulnak a bőrrák kifejlődéséhez. Minél nagyobb tengerszint feletti magasságban nyaralunk, annál erősebb UVB-sugárzásnak vagyunk kitéve.
-
Mit jelentenek a napozószereken olvasható SPF vagy UVA-faktor kifejezések?
Az SPF a Sun Protection Factor rövidítése, vagyis a fényvédőfaktorra utal. Az UVA-faktor az UVA-sugárzás elleni védelem erősségét jelenti. A fényvédőfaktor melletti szám arra utal, hogy hányszorosan több időt tölthetünk a napon leégés nélkül a naptej használatával. Ha például fényvédő krém nélkül 3 perc alatt leégünk, akkor egy 30 faktoros fényvédő krémmel ez az idő 30x3 percre, azaz kb. 90 percre tolódik ki.
-
Kinek milyen faktorszám ajánlott?
Az 1. bőrtípusba tartoznak a vörös vagy világosszőke hajú, fehér bőrű emberek, akik szinte sohasem barnulnak le. A 2. típus először leég, majd lebarnul, a 3. típus már ehhez képest jól barnul. A 4. típus szinte sohasem ég le, míg az 5. típusba az észak-afrikai, az ázsiai és a mediterrán térségek lakói sorolhatók, a 6. típus a fekete bőrűeké. A gyerekek bőrszínüktől függetlenül és az 1. típusba tartozók válasszanak minimum 40-es faktorszámú fényvédőt. A 2. típusnak legalább 20-as, a 3.-nak legalább 10-es fényvédő faktorra van szüksége, a 4.-es és az afölötti bőrtípusokba tartozók az alacsonyabb jelölésű készítményeket is használhatják.
-
Felkenés után azonnal hatnak a napozószerek?
Mivel az UV-filternek legalább 20 percre van szüksége, hogy a hatását tökéletesen kifejtse, jobb, ha már otthon vagy az öltözőben bekenjük magunkat. Másfél óránként ajánlott az újrakrémezés is, és azt is jó tudni, hogy a sós víz akár teljesen leoldhatja a bőrt védő filmréteget.
-
Növelhetik-e bizonyos gyógyszerek a bőr fényérzékenységét?
Egyes gyógyszerek (például a vízhajtók, gyulladáscsökkentők, antibiotikumok) valóban fényérzékennyé tehetik a bőrt, míg bizonyos fogamzásgátlók leginkább egyenetlen pigmentációt, úgynevezett májfoltot okozhatnak, ami nem fokozza a leégés kockázatát. Mindig gondosan olvassuk el a betegtájékoztatót és tartsuk be a leírtakat!
-
Miért kell 11 és 16 óra közt árnyékba húzódni?
Reggel és este a napsugarak nem derékszögben érkeznek a földre, így vastagabb levegőrétegeken kell áthatolniuk, amely a sugarak egy részét kiszűri. Délidőben a derékszögben érkező sugaraknak keskenyebb levegőrétegen kell átjutniuk, ezért ilyenkor érhet minket a legtöbb ártalmas sugárzás.
-
Hamarabb leég, aki sportol a napon?A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Igen, hiszen a szél hűti a testet, és nem is vesszük észre a leégést. Az izzadással pedig a fényvédő krémek is leoldódnak bőrünkről. Az is alaposan kenje be magát, aki úszik vagy búvárkodik. Ma már léteznek kifejezetten úszóknak ajánlott gél állagú fényvédők, melyek a vízben kevésbé oldódnak le.
-
Mely testtájak a legérzékenyebbek?
Amelyeket év közben ruhával fedünk, nyaraláskor viszont hirtelen jelentős mennyiségű UV-sugárzást kapnak. Ide tartozik még a fejtető, az orr, a nyak, a váll, a vádli és a kézfej bőre is. Különösen nagy sugárzásnak vannak kitéve a „kiálló” testrészeink, mint például az orr, fülkagyló, ezért ezen testrészeink fényvédelméről sem szabad megfeledkezni. Egyénenként változik, ki hol barnul a leggyorsabban, de általában ilyen a köldök alatti rész.
-
Lehet baja a szemünknek, ha nem használunk napszemüveget?
A szem belseje leegyszerűsítve sötét kamrácskákból áll, és erről a sötétségről melanociták, vagyis pigmentek gondoskodnak. A túl erős napsugárzás akár e sejtek rákos elváltozását is okozhatja. Tengerparton vagy havas lejtőkön, ahol a víz vagy a hó visszaveri a sugarakat, a szem külső rétege is megéghet! Ilyenkor az ember ideiglenesen elveszítheti a látását - ezt hívják hóvakságnak. Tehát a valódi UV-szűrővel ellátott napszemüvegek mindenképpen ajánlottak.
-
A gyerekek gyorsabban leégnek?
A gyerekek bőrének felső és alsó rétegében rengeteg fejlődő sejt van, és becslések szerint a nap okozta bőrkárosodás 50-80 százaléka gyermekéveinkben keletkezik. Akik gyerekkorukban sokat tartózkodtak napon, azoknál nagyobb eséllyel alakul ki bőrrák, ezért kiemelten fontos ebben a korban a bőrvédelem.
-
Használhatjuk-e a tavalyról megmaradt naptejet?
Jobb, ha új terméket vásárolunk, még ha hűtőben is tároltuk az előzőt. A nagy hőmérsékletváltozás, a levegővel, a vízzel, a homokkal való érintkezés ugyanis néhány hónap alatt tökreteszi a fényvédő faktor hatását és a védelem már nem garantált.
-
Leéghetünk az autóban, napernyő alatt vagy a vízben?
Az autó ablaküvege 80 százalékban engedi át az UVA-sugarakat, ezért használjunk legalább UV-filterrel ellátott ellátott nappali krémet. UV szűrő ugyanis a régebbi autótípusokban csak a szélvédőben van, az oldalsó ablaküvegekben nincs. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a sofőrök bal oldali testrészein (bal kar, bal arcfél) gyakrabban fordult elő melanoma, mivel erről az oldalról érte őket döntően napfény. Aki a napernyő vagy fa alatt hűsöl, azt csak az UV-sugarak 50-80 százaléka éri, ami bőven elég ahhoz, hogy lebarnuljon. Fél méterrel a víz felszíne alatt az eredeti sugárzás 40 százaléka mérhető, és mivel a bőrt a víz folyamatosan hűsíti, nem is érezzük, hogy égünk, így ilyenkor használjunk vízálló terméket.
www.oxygenmedical.hu
Családinet hozzászólások
Hozzászólások [9]
Igen, most már 50 feletti a boltokban kapható legmagasabb faktorú fényvédő termék, lehet nemsokára már lesz 100as is, mint a pzs-ből 
Ezt a tanácsadót nagy valószínűség szerint a krémgyártók "finanszírozzák" ....
Már többedszer olyat ír, ami kiveri nálam a biztosítékot.
Szerinte a VEGYIANYAGOKAT tartalmazó barnaságot okozó krém jobb, mint a szolárium, ami csupán fény.
A szolárium vegyianyagot nem juttat a szervezetbe, viszont elősegíti a D vitamin termelődését, ami igen fontos az egészséges élethez.
Tény, a túlzásba vitt szolárium káros. De nézzünk egy párhuzamot: ha túl sok csokit tömünk magunkba, akkor elhízunk. Viszont, ha mértékkel fogyasztunk csokit, akkor egészséges is lehet. Ugyanez igaz a szoláriumozásra is.
A szolárium üzemeltetőjének feladata, hogy segítsen meghatározni a szoláriumozásra vágyó páciensnek, hogy mennyi ideig javasolt az ő bőrével befeküdni.
A jelen cikkben a napvédő krémeket isteníti. Holott ez is egy kemikália, mely letiltja a bőr jelzőrendszerét. A bőr akkor kezd el pirulni, amikor elég számára a napfényből. Jelzi, hogy be kell mennünk árnyékba, ha nem akarunk bajt. A krémek pont ezt a jelzőrendszert kapcsolják ki. Azaz, minél tovább maradhatsz napon a magas faktorszámnak köszönhetően, annál tovább károsodik a bőr. Hisz csupán a jelzőrendszert iktatjuk ki. A káros sugarak továbbra is károsak marad ....
Ennyi erővel atomsugárzás ellen is védekezhetünk krémmel ....
Már többedszer olyat ír, ami kiveri nálam a biztosítékot.
Szerinte a VEGYIANYAGOKAT tartalmazó barnaságot okozó krém jobb, mint a szolárium, ami csupán fény.
A szolárium vegyianyagot nem juttat a szervezetbe, viszont elősegíti a D vitamin termelődését, ami igen fontos az egészséges élethez.
Tény, a túlzásba vitt szolárium káros. De nézzünk egy párhuzamot: ha túl sok csokit tömünk magunkba, akkor elhízunk. Viszont, ha mértékkel fogyasztunk csokit, akkor egészséges is lehet. Ugyanez igaz a szoláriumozásra is.
A szolárium üzemeltetőjének feladata, hogy segítsen meghatározni a szoláriumozásra vágyó páciensnek, hogy mennyi ideig javasolt az ő bőrével befeküdni.
A jelen cikkben a napvédő krémeket isteníti. Holott ez is egy kemikália, mely letiltja a bőr jelzőrendszerét. A bőr akkor kezd el pirulni, amikor elég számára a napfényből. Jelzi, hogy be kell mennünk árnyékba, ha nem akarunk bajt. A krémek pont ezt a jelzőrendszert kapcsolják ki. Azaz, minél tovább maradhatsz napon a magas faktorszámnak köszönhetően, annál tovább károsodik a bőr. Hisz csupán a jelzőrendszert iktatjuk ki. A káros sugarak továbbra is károsak marad ....
Ennyi erővel atomsugárzás ellen is védekezhetünk krémmel ....
Az előttem szóló beírását alapul véve a cián is egészséges, ha nem visszük túlzásba a fogyasztását? Szerintem nagy baromság, amit a szoláriumról írsz!
A szolárium tényleg nem juttat vegyi anyagot a szervezetbe, csak ultraibolya sugarakat, ami nagy dózisban éppolyan veszélyes lehet.
Az meg már a te problémád, hogy nem hallottál még 100%-osan természetes anyagokból készült fényvédőszerekről, hanem azok alapján általánosítasz, amelyek különböző vegyszereket tartalmaznak...
Atomsugárzás? "Nem. Igen. Az ellen nem vééééd!"
A szolárium tényleg nem juttat vegyi anyagot a szervezetbe, csak ultraibolya sugarakat, ami nagy dózisban éppolyan veszélyes lehet.
Az meg már a te problémád, hogy nem hallottál még 100%-osan természetes anyagokból készült fényvédőszerekről, hanem azok alapján általánosítasz, amelyek különböző vegyszereket tartalmaznak...
Atomsugárzás? "Nem. Igen. Az ellen nem vééééd!"
Nincs szoliszalonom, sem semmilyen érdekeltségem. Sőt, szolizni sem szoktam. Életemben talán kétszer voltam. És kissé "furán" nézek azokra, akik szétszolizzák a bőrüket.
Csupán mást is hajlandó vagyok elolvasni.
Ha elég sok pénzed van, akkor kend Magad a natúr cuccokkal. Attól még ugyanúgy fogsz foltosodni lekopáskor barnító esetén és ugyanúgy kiteszed a szervezeted a túl hosszú ideig tartó napsütésnek napvédő esetén. Ha természetes anyagokkal, ha kemikáliákkal "véded" a bőröd, attól még ér a napsugárzás.
Mindenkinek saját dolga eldönteni, hogy minek teszi ki a szervezetét, illetve mit engedhet meg a pénztárcája.
Engem a szerző cikkeiben az egyoldalúság zavar. Minden mellett lehet pro és kontra érveket felhozni. Neki nem sikerül. Én így érzem legalábbis. Örülnék, ha kiegyensúlyozottabb képet mutatna.
A napvédő krémekhez még annyit hozzáfűznék, ami kicsit ellentmond a korábban általam leírtaknak: régen a földművesek, pásztorok egész nap kint "süttették" magukat a napon. Mégse lettek bőrrákosak, holott a különböző kencéket még nem ismerhették. Ugyanez igaz az építkezéseken (út, ház), dolgozók esetén is fennáll. Nem kenik magukat, mégse lesz bajuk. Igaz, ők már az egész korai napsütéssel hozzáedzik a bőrüket.
Érdemes azon is elgondolkodni, hogy ha nincs időd tavasszal levegőre menni, szoktatni a bőröd, akkor érdemes 1-2 alkalommal szoliba menni pár percre. Nem kötelező persze, de csökken az esélye annak, hogy leégsz, amikor kimész a napra, hisz nem hófehér bőrrel mész. Vagy nyaralás előtt ezt eljátszani és nem rontja el a nyaralást egy csúnya leégés.
Mielőtt ismét megkérdezné valaki, itt a végén is leírom: nincs szoliszalonom (sőt a koporsó feelinget se szeretem). Ellenben azt sem gondolom, hogy az 1-2 alkalom szolizásból egy szoliszalon nagyon tudna profitálni.
Mindenre több megoldás létezik. Én kerülöm a krémeket, csak akkor használom, ha tényleg indokolt.
Ausztráliában egyébként, ami kicsit naposabb, mint kicsiny hazánk, gyakran UV szűrő pólót vesznek fel az emberek. Ez is egy megoldás. És a pólóbizniszben sem vagyok érdekelt.
Szép napot mindenkinek.
Életemben talán kétszer voltam. És kissé "furán" nézek azokra, akik szétszolizzák a bőrüket.Csupán mást is hajlandó vagyok elolvasni.
Ha elég sok pénzed van, akkor kend Magad a natúr cuccokkal. Attól még ugyanúgy fogsz foltosodni lekopáskor barnító esetén és ugyanúgy kiteszed a szervezeted a túl hosszú ideig tartó napsütésnek napvédő esetén. Ha természetes anyagokkal, ha kemikáliákkal "véded" a bőröd, attól még ér a napsugárzás.
Mindenkinek saját dolga eldönteni, hogy minek teszi ki a szervezetét, illetve mit engedhet meg a pénztárcája.
Engem a szerző cikkeiben az egyoldalúság zavar. Minden mellett lehet pro és kontra érveket felhozni. Neki nem sikerül. Én így érzem legalábbis. Örülnék, ha kiegyensúlyozottabb képet mutatna.
A napvédő krémekhez még annyit hozzáfűznék, ami kicsit ellentmond a korábban általam leírtaknak: régen a földművesek, pásztorok egész nap kint "süttették" magukat a napon. Mégse lettek bőrrákosak, holott a különböző kencéket még nem ismerhették. Ugyanez igaz az építkezéseken (út, ház), dolgozók esetén is fennáll. Nem kenik magukat, mégse lesz bajuk. Igaz, ők már az egész korai napsütéssel hozzáedzik a bőrüket.
Érdemes azon is elgondolkodni, hogy ha nincs időd tavasszal levegőre menni, szoktatni a bőröd, akkor érdemes 1-2 alkalommal szoliba menni pár percre. Nem kötelező persze, de csökken az esélye annak, hogy leégsz, amikor kimész a napra, hisz nem hófehér bőrrel mész. Vagy nyaralás előtt ezt eljátszani és nem rontja el a nyaralást egy csúnya leégés.
Mielőtt ismét megkérdezné valaki, itt a végén is leírom: nincs szoliszalonom (sőt a koporsó feelinget se szeretem). Ellenben azt sem gondolom, hogy az 1-2 alkalom szolizásból egy szoliszalon nagyon tudna profitálni.
Mindenre több megoldás létezik. Én kerülöm a krémeket, csak akkor használom, ha tényleg indokolt.
Ausztráliában egyébként, ami kicsit naposabb, mint kicsiny hazánk, gyakran UV szűrő pólót vesznek fel az emberek. Ez is egy megoldás.
És a pólóbizniszben sem vagyok érdekelt.Szép napot mindenkinek.
Hát hogy nagyanyáink miért nem lettek bőrrákosak, mikor egész nap a földeken dolgoztak biztosat én sem tudok. De talán van annak szerepe, hogy akkor még nem volt elvékonyodva az ózon réteg vagy épp kilyukadva. Lehet rosszul tudom, de javítsatok ki, hogy mintha pont Ausztrália felett volna egy ózon lyuk.
Akik ma naphosszat a napon dolgoznak szerintem igen is fokozottan kivannak téve a bőrrák veszélyének és biztos akad is köztük ilyen beteg.
A fényvédőkrém meg a káros sugaraktól védi valamilyen szinten a bőrünk, pláne, ha valaki anyajegyes fehér bőrű stb. És hát eléggé öregíti is a bőrt.
Igaz halottam valami olyasmit, hogy a fényvédő krémekben van valami alkotóelem mely miatt sokan inkább a belső védekezést használják tabletta formájában.
Személy szerint én ma már azt gondolom, hogy okosan gondolkodó ember nem napozik, vagy csak nagyon-nagyon megfontoltan, pláne, ha érzéken, anyaegyes bőrű.
Akik ma naphosszat a napon dolgoznak szerintem igen is fokozottan kivannak téve a bőrrák veszélyének és biztos akad is köztük ilyen beteg.
A fényvédőkrém meg a káros sugaraktól védi valamilyen szinten a bőrünk, pláne, ha valaki anyajegyes fehér bőrű stb. És hát eléggé öregíti is a bőrt.
Igaz halottam valami olyasmit, hogy a fényvédő krémekben van valami alkotóelem mely miatt sokan inkább a belső védekezést használják tabletta formájában.
Személy szerint én ma már azt gondolom, hogy okosan gondolkodó ember nem napozik, vagy csak nagyon-nagyon megfontoltan, pláne, ha érzéken, anyaegyes bőrű.
Pár érdekes tény:
-a déli országokban sokkal ritkább a bőrrákos megbetegedés, mint az északiaknál
-"a D-vitamin a bőrben képződő hormon, ami kalciumot szállít a béltraktusból a véráram segítségével mindenhová, ahova szükséges. D vitamin nélkül az ételeinkben található kalcium csak 10-15 százalékban szívódna fel a szervezetünkben. A D-vitamin hiánya közvetlenül részt vállal a csontritkulás, csontfájdalmak, egyes izomgyengeségek, autoimmun, szív- és érrendszeri, valamint megfázásos, influenza jellegű betegségek, illetve az ezekre adott gyenge immunválasz kialakulásában. Bizonyított, hogy a huzamos D-vitamin hiánnyal küzdők esélyei a rákkal szemben is sokkal rosszabbak, beleértve a melanomát is."
-a legkörültekintőbb táplálkozással sem tud szervezetünk napfény nélkül elegendő D vitamint előállítani. A nyári D vitamin feltöltődés jellemzően ősz végére "kiürül" a szervezetünkből (innentől egyre könnyebben leszünk betegek is)
-a bőrbarnító krémektől a bőr csak barnul, de D vitamin nem termelődik
-vannak olyan naptejek, melyek alkotói rákkeltő hatásúak
-jellemzően a termékek nagy része csak az UV-B sugarakat blokkolja, az UVA-t nem. Az UV-B a bőr lepirulásáért felel, a felső bőrrétegekben munkálkodik. UV-A nem okoz bőrpirulást, de a bőr mélyebb rétegeiben munkálkodik, bőrbetegségeket, bőrrákot okozhat.
-hogy mitől lesz valaki bőrrákos, a krémtől vagy a naptól, szinte teljesen mindegy, elég baj az neki.
-egy nagyon szoliellenes orvos így fogalmazott: valóban nem bizonyított, hogy a melanoma kialakulásában szerepet játszik az UV-sugárzás
-mitől lesz valaki bőrrákos? biztos 100 oka lehet. vannak, akik egész életükben dohányoznak és nem tüdőrákban, vagy egyéb, a dohányzás okozta betegségben halnak meg. Vannak, akik sose dohányoztak és mégis a tüdőrák végez velük.
-ha valaki ésszel napozik, szolizik és nem égeti magát hamuvá, akkor előnyére is válhat a dolog. Hogy kinek mit bír a bőre, az egyénenként változik. A fehérebb bőrűek rosszabbul viselik a napsugárzást. a barnább bőrűek jellemzően jobban.
-ha figyelembe vesszük bőrtípusunkat és nem megyünk ki a déli, kora délutáni órákban a tűző napra, akkor a méregdrága krémekre sincs szükségünk, egy csomó pénzt megspórolhatunk, ellenben a kora délelőtti és késő délután napsütést kihasználva akár D vitaminhoz is juttathatjuk szervezetünket.
-érdekes tény, hogy az egyik vagy másik párton álló szakemberek (szoli vs krém), aki nyilatkozni szoktak a témában, előbb vagy utóbb feltűnnek egy-egy cég színeiben sajtótájékoztatókon vagy egyéb rendezvényeken.
Ez csak pár példa volt.
-a déli országokban sokkal ritkább a bőrrákos megbetegedés, mint az északiaknál
-"a D-vitamin a bőrben képződő hormon, ami kalciumot szállít a béltraktusból a véráram segítségével mindenhová, ahova szükséges. D vitamin nélkül az ételeinkben található kalcium csak 10-15 százalékban szívódna fel a szervezetünkben. A D-vitamin hiánya közvetlenül részt vállal a csontritkulás, csontfájdalmak, egyes izomgyengeségek, autoimmun, szív- és érrendszeri, valamint megfázásos, influenza jellegű betegségek, illetve az ezekre adott gyenge immunválasz kialakulásában. Bizonyított, hogy a huzamos D-vitamin hiánnyal küzdők esélyei a rákkal szemben is sokkal rosszabbak, beleértve a melanomát is."
-a legkörültekintőbb táplálkozással sem tud szervezetünk napfény nélkül elegendő D vitamint előállítani. A nyári D vitamin feltöltődés jellemzően ősz végére "kiürül" a szervezetünkből (innentől egyre könnyebben leszünk betegek is)
-a bőrbarnító krémektől a bőr csak barnul, de D vitamin nem termelődik
-vannak olyan naptejek, melyek alkotói rákkeltő hatásúak
-jellemzően a termékek nagy része csak az UV-B sugarakat blokkolja, az UVA-t nem. Az UV-B a bőr lepirulásáért felel, a felső bőrrétegekben munkálkodik. UV-A nem okoz bőrpirulást, de a bőr mélyebb rétegeiben munkálkodik, bőrbetegségeket, bőrrákot okozhat.
-hogy mitől lesz valaki bőrrákos, a krémtől vagy a naptól, szinte teljesen mindegy, elég baj az neki.
-egy nagyon szoliellenes orvos így fogalmazott: valóban nem bizonyított, hogy a melanoma kialakulásában szerepet játszik az UV-sugárzás
-mitől lesz valaki bőrrákos? biztos 100 oka lehet. vannak, akik egész életükben dohányoznak és nem tüdőrákban, vagy egyéb, a dohányzás okozta betegségben halnak meg. Vannak, akik sose dohányoztak és mégis a tüdőrák végez velük.
-ha valaki ésszel napozik, szolizik és nem égeti magát hamuvá, akkor előnyére is válhat a dolog. Hogy kinek mit bír a bőre, az egyénenként változik. A fehérebb bőrűek rosszabbul viselik a napsugárzást. a barnább bőrűek jellemzően jobban.
-ha figyelembe vesszük bőrtípusunkat és nem megyünk ki a déli, kora délutáni órákban a tűző napra, akkor a méregdrága krémekre sincs szükségünk, egy csomó pénzt megspórolhatunk, ellenben a kora délelőtti és késő délután napsütést kihasználva akár D vitaminhoz is juttathatjuk szervezetünket.
-érdekes tény, hogy az egyik vagy másik párton álló szakemberek (szoli vs krém), aki nyilatkozni szoktak a témában, előbb vagy utóbb feltűnnek egy-egy cég színeiben sajtótájékoztatókon vagy egyéb rendezvényeken.
Ez csak pár példa volt.
az összes hozzászóllás...
.jpg){kind=small}
