„Sok szülő van abban a tévhitben, hogy a valós veszélyt az idegenek jelentik, de a gyerekek határait legtöbbször ismerősök lépik át”
– mondja Kovács Ildikó önvédelmi oktató, aki szerint a fiataloknak elsősorban azt kell megtanulniuk, hogy hallgassanak a belső hangjukra és a megérzéseikre. Úgy látja, ha egy strandbuliban egy felnőtt túl közel hajol egy kamaszhoz vagy ölelgetni kezdi, akkor a gyerek sokszor nem tudja, hogyan reagáljon. Különösen igaz ez akkor, ha az illető „kedvesnek tűnik” vagy a fiatal számára ismerős. Ilyenkor a legfőbb valódi védőhálót az jelenti, ha a szülők előzetesen felkészítik gyermeküket az ilyen helyzetekre, átbeszélik az elkerülési és megoldási lehetőségeket. Ennek köszönhetően a gyermek fel tudja ismerni azt, ha valaki megsérti a határait és reagálni is tud majd rá.
Lux Julianna pszichológus hozzáteszi: a gyerek ösztönösen érzi, ha valami nincs rendben, csak épp nem mindig meri kimondani. Egy szomszédos falu lakója, egy baráti család ismerőse, vagy akár egy másik gyerek szokatlan viselkedése is kényelmetlen lehet. Ha a szülőotthon bagatellizálja a „rossz érzést”, az a kamaszoknak azt üzeni: nem számít, amit érzek, udvariasnak, előzékenynek kell lenni, akkor is, ha bennem ez rossz érzéseket kelt.
A szülők közül sokan reagálnak rosszul arra, amikor a tini elmeséli, mi történt vele, gyakran azért mert képtelenek túllépni a helyzet keltette szorongásukon vagy esetlegesen felmerülő bűntudaton. A pszichológus szerint a gyermekben a bűntudatot erősítjük akkor, amikor azt mondjuk, "Miért nem jöttél el onnan?", vagy "Miért nem szóltál előbb", amivel áldozathibáztatást követünk el. Ezzel szemben a célunknak annak kellene lennie, hogy megértsük és meghalljuk őt és a történetét, megerősítsük, hogy ami történt nem az ő hibája és biztosítsuk arról, hogy jól tette, hogy szólt. Ezzel üzenjük azt igazán, hogy már biztonságban van és ránk mindig számíthat.
A nyár különösen érzékeny időszak a testkép és önazonosság szempontjából is a fiatal lányok számára. Az önvédelmi oktató szerint fontos, hogy a gyerekek mindig társaságban mozogjanak, különösen nyilvános helyeken, hiszen ez visszatartó erő lehet, például akkor, ha valaki félrehúzná őket egy parkban vagy egy fesztiválon.
Lux Julianna úgy látja, hogy amikor egy kamaszlány nőiesen kezd el öltözködni és viselkedni – először húz fel bikinit a strandra, rövid nadrágban vagy szoknyában jár, sminkelni kezd, stb. – sokszor még nem tudatosul benne, hogy ezzel milyen reakciókat, érzéseket és gondolatokat válthat ki másokban, ő csak tetszeni akar magának és a környezetének. Ezt a vágyat azonban sajnos könnyen kihasználhatják mások és nem csak idegenek. Ezért a pszichológus szerint nagyon fontos, ebben az időszakban a megelőzés érdekében beszélgetni arról, hogy az öltözetével és viselkedéssel milyen hatásokat válthat ki. Ugyanakkor azt is fontos megértetni vele, hogy nem ő a felelős mások viselkedéséért; attól, ahogy öltözködik vagy viselkedik még senkinek nincs joga zaklatni őt.
A szakemberek szerint a nyár jó alkalmat ad arra, hogy a szülők komolyabb beszélgetéseket folytassanak gyermekeikkel. Kovács Ildikó szerint pedig egy szülő-gyerek önvédelmi tréning is sokat segíthet, aminek során nem csak közelebb kerülhetnek egymáshoz, de a gyakorlatban is jól alkalmazható technikákat is elsajátíthatnak. Lux Julianna hozzáfűzi, bármennyire is szeretnénk mindig jelen lenni, a valódi védőháló abból fonódik, amit otthon tanulnak meg gyermekeink rólunk, tőlünk, velünk; önmagukról, és a biztonságos kapcsolatokról.
 |
Kovács IldikóÖnvédelmi szakértőElérhetőségeim: Telefon: 06-70/947-71-42 E-mail: kovacsildiko@onvedelemoktatas.hu Honlap: https://www.onvedelemoktatas.hu/ https://www.kovacsildiko.com/ |
| Bemutatkozás | Megjelent cikkek | Kérdezz-felelek |
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)