A felnőttek már nem élvezik, ha csöndben lehetnek... Te még hallod a gondolataidat?

Minden és mindenki hatással van ránk, minden pillanatban. Mikor egy másik emberrel telefonálunk, mikor kezet fogunk valakivel, vagy leülünk a buszon, metrón, vagy felpróbálunk egy ruhát egy áruházban - ki tudja hányan próbálták már fel előttünk... különböző hatások érnek minket, rezgések, és mi abból mind részesedünk, hozzánk vándorol a sokféle energia. Sokszor nem is gondolva arra mi mindent cipelünk magunkon.  Amikor érezzük a telítettséget, a "hova bújhatnék" érzését, akkor tegyünk félre minden ügyes-bajos dolgunkat, kapcsoljuk ki telefonjainkat, tévét, számítógépet, gyújtsunk meg pár gyertyát, vegyünk egy illatos, kellemes tengerisós fürdőt, - a só megtisztít minket a különböző energiáktól - vagy csepegtessünk a vízbe pár csepp  Vadalma vagy Forrásvíz Bach eszenciát, előbbi megtisztít, utóbbi ellazít! Ürítsük ki gondolatainkat! Figyeljünk befele...

A zajban nem hallani a belső hangot! Csak a CSEND-ben! A belső hangot nem a füleddel hallod! Bentről jön, mélyről! Csukd be a szemed, és jusson eszedbe, hogy látsz, - még ha a szemed csukva is van. Nincs szükséged a szemedre ahhoz, hogy láss, és a füled se kell ahhoz, hogy hallj. (Sok élőlény, és teremtmény társalog ilyen módon, szavak nélkül. Az ember az egyetlen, aki szavakat használ.) Önmagunk szeretete ott kezdődik, hogy ezt az aprócska dolgot megengedjük magunknak! De a CSEND másképp is hallható (igen, jól olvastátok a csend hallható!), de erről legközelebb írok...

Út a csendhez...