Sokan döntenek úgy - már családosként -, hogy külföldön kezdenek új életet. Minden helyzet más és a gyermekek (koruknak, életszakaszuknak megfelelően) reakciója, alkalmazkodóképessége is eltérő. Vannak azonban olyan aranyszabályok, melyek minden életkorban helytállók lehetnek.
Ha mindennek előtte vagyunk, akkor van esélyünk arra, hogy egy jó tervet kidolgozva csökkentsük a gyermek új nyelvi és kulturális közösségbe lépésével jelentkező nehézségeket.
A legfontosabb a kommunikáció
Beszélgessünk sokat, magyarázzuk el a miérteket. Adjunk lehetőséget arra, hogy a gyermek szabadon kifejezhesse a saját érzelmeit és minden esetben fogadjuk el a meglátásait. Ha semmibe vesszük az érzéseit, és azt hangsúlyozzuk, hogy “én úgyis tudom, hogy ez jó lesz neked…”, akkor azzal szakadékot húzunk a gyermekünk és magunk közé, és már a folyamat elején elvesztjük a bizalmát. Igyekezzünk csökkenteni az ismeretlentől való félelmüket! Ha tudjuk, kezdjük el korábban a nyelvi felkészítést, hogy magabiztosabban álljon hozzá az új helyzethez.
Tipp: Ha megvan a célállomás, mérjük fel a terepet! Van esetleg olyan, kifejezetten idegen nyelvű gyerekeknek fenntartott intézmény, amely pontosan az ő integrációs céljaikat tartja szem előtt? Vannak-e magyar közösségek a környéken?
Nagyon fontos, hogy a szülők hogyan tálalják a költözés tényét. El kell kerülni, hogy a gyermek úgy érezze, kiszakítják a megszokott környezetéből, és egyből meg kell válnia mindenkitől és mindentől, ami addig a biztonságot jelentette számára. Legyen ez egy átmenet! Emellett nyissunk az ő véleményükre is, vonjuk be őket a tervezésbe!
Tipp: Olyan apró lépések is segíthetnek, mint például a gyerekszoba berendezése: a szeretett tárgyak, játékok átvitele vagy a régi vágyak megvalósítása (például, ha a gyermek régóta szeretett volna egy emeletes ágyat/egy puha fotelt). Ez egy vonzerő lehet a gyermek számára az új lakhelyén. Igyekezzünk elérni, hogy megszeresse környezetét! Biztosítsuk arról, hogy a későbbiekben is tarthatja majd a kapcsolatot otthon maradt barátaival! Sőt, ha van rá lehetőségünk, hívjuk el őket minél hamarabb látogatóba, hogy pozitív élmények társuljanak az új helyszínhez, melyeket a gyermek olyanokkal él át, akiket szeret. A vele egykorú barátainak a reakciói az új városra, lakásra ösztönösek, melyek bátoríthatják a gyermekeket arra, hogy ők se dacoljanak a kialakult helyzettel szemben. Míg a szülők hozzáállása a meggyőzésről is szól - és ezt a gyermek jól érzi.
A szülői őszinteség elengedhetetlen
Beszéljünk nyíltan a saját nehézségeinkről, hogy érezze a gyermek: nincs egyedül! A szülőnek is ugyanolyan megterhelő feladat az új munkahelyre való beilleszkedés, a teljesítési vágy megélése, az esetleges nyelvi akadályok áthidalása, valamint a család adaptációjának segítése.
Sokszor hallani a szülőktől, hogy “Neki csak annyi a feladata, hogy iskolába járjon! Még egy évet vissza is maradhat a nyelvtanulás miatt! Mi meg itt küzdünk mindennel…” Az effajta hozzáállás sokat árthat a gyermeknek. Az alapjaiban sem könnyű élethelyzetet a szülői (irreális) igények tetézik és plusz terhet raknak a gyermek vállára.
Hogy csak egy példát említsünk az elvárásokhoz kötődően: gyakran hangzik el a szülők szájából, hogy hónapok teltek el, de meg sem szólal még a gyermek. Tudni kell, hogy ez teljesen normális, hiszen kezdetben van egy néma, megfigyelő szakasz, amikor látványos változás nem történik, ám belül már ekkor is óriási a fejlődés.
Tipp: Hagyjunk időt számára! Lépésről lépésre haladjunk! Értékeljünk minden kis sikert!
A beilleszkedés komplex feladat a gyermek számára is. Nem csak a napi rutinok, az addig ismert makro-, illetve mikrokörnyezet változik. Teljesen új kihívásokkal kell szembenéznie, amik ráadásul a mindennapokhoz tartozó alapvető dolgok szintjén jelennek meg, lásd: kommunikáció - alapvető szükségleteik (mint a “Szeretnék kimenni a mosdóba. Mikor lesz szünet? Nem értem a feladatot.”) kifejezésében korlátozódnak.
Összességében ez a kihívásokkal teli időszak sok új kalandot és élményt tartogat, mely során a családi kötelékek megerősítésére is lehetőségünk van.
Szerzők: Szepessy Deborah (nemzetközi kapcsolatok szakértő) és Novák Dóra (pszichológus)
Indexkép: NicoElNino / shutterstock
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)